Ingatlan-nyilvántartás I.

Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv

Ingatlan-nyilvántartás célja:
Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország ingatlanainak: tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, a bejegyzett (jogi és természetes) személyek nyilvántartásához szükséges személyazonosító és lakcímadatokat. az Inytv-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan- nyilvántartásba más jog bejegyzését, vagy tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak – megvalósítása, virtuális pótlása. Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: Nemzetgazdasági, mezőgazdasági üzemi tervezés, földvédelem, rendeltetésszerű földhasználat, területfejlesztés, területrendezés, településrendezés, közműnyilvántartás, statisztikai adatgyűjtés alapja. Magyarország (ingatlan) tulajdoni rendjének alapja. Egzisztencia mérvadója.

Ingatlan-nyilvántartás jelentősége:
Jogbiztonság szolgálata: Tulajdonos védelme, Jogot szerzők védelme, Kötelezettséget vállalók védelme. Tradicionális rendszer: tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog tényleges átadása (ingók esetében, római jogi terminológia), ingatlanok esetében egy jelzés, a hatalomban tartás jelzése. Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere: Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Deklaratív, ill. bejegyzéstől független rendszer: Nincs tényleges nyilvántartás: a vevő érdeke, hogy tájékozódjék a tulajdonlás iránt. Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a nyilvántartásban bízó, jóhiszemű személy védelemben részesül. Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyről közokiratot állítanak ki. Vegyes rendszer: Egyes jogok a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre, míg mások a hatósági nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak.

Nyilvántartás módja: Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia elve): a tulajdonoshoz rendeljük hozzá ingatlanjait. Állami földkönyv Telekkönyv Földhasználati Nyilvántartási rendszer Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia elve): az ingatlanhoz rendeljük hozzá annak tulajdonosait. Ma is működő ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról nyilvántartás (tulajdoni lap) készül. A számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy, hogy melyik módot válasszuk. Adatok összekapcsolása: magánautonómia, magántitok sérelme – alkotmányos aggályok. A rendszer még nincs automatikusan, integráltan összekötve az országos személyi adat- és lakcím- nyilvántartással.

A nyilvántartás kezdetei:
A hűbéri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján ítélhetők meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, közjogi állás megítélése. Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio) intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely később beolvadt a városi telekkönyvbe. Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a közösség előtt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés külső megnyilvánulása, bevezetés. Hivatalos, ünnepélyes események – beiktatás intézménye (statutio): királyi (főbírói) megbízott+hiteles hely képviselője+szomszédok+megadományozott. A szerződéseket a konventek vagy a székeskáptalanok előtt kellett bevallani és kiállítani, az okiratot megőrizték. Szabad királyi városokban a polgár az ingatlanát csak a bíró és az esküdtszék jelenlétében idegeníthette el. A tulajdonjog változást közhiteles nyilvántartásban regisztrálták (Grundbuch). A telekkönyv bevezetésének igénye már a reformkorban is felmerült (1844). Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága indukálta a tényleges bevezetés elrendelését.

Telekkönyv: A telekkönyv, vagy nyilvánkönyv létrehozását a gazdasági fejlődés kényszerítette ki. A kezdeti tőkés gazdasági fejlődés alapját, motorját a föld tulajdona és az arra alapítható jogok (terhek) sokasága jelentette. A magánszféra, a „magánügy” kikényszerítette egy mindenki által elfogadott, „közhiteles” nyilvántartás felállítását. 1852. Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a nyilvánkönyvbe beiktattassék. 1855. A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete. Az évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet hatályát. Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés) járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott idő elteltével a helyszínelési jegyzőkönyveket telekjegyzőkönyvként hitelesítették. (Betétszerkesztés: kiküldött bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok  bevezetés a telekkönyvi betétbe.) A későbbiekben a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.

Telekkönyv: A telekkönyv három részből állt:
„A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta (szolgalom, térmérték, minőség, jövedelem). „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási jog, elővásárlási jog. „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom, bérlet, haszonbérlet stb. 1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi alapok átvétele. Járásbíróságok vezették. A telekkönyv legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tartalmazott minden ingatlant: egyes ingatlanok kimaradtak a helyszínelési jegyzőkönyvekből, később váltak magánforgalom tárgyává, az állami tulajdonú ingatlanok jó része nem volt tárgya a telekkönyvnek.

Földadókataszter: II. József próbálkozásai a földadó kivetésére (1785) kudarccal végződtek: „A házakról eltávolították a számozást, a határjeleket és a mesgyekarókat kitaposták. … Számos megyében a földmérés munkarészeit máglyára hordták. Biharban pl. 10 szekérnyi irat égetését az akasztófa alatt vitték végbe.” 1850. császári pátens (Ferenc József császár): a földadókataszter bevezetésének elrendelése a Magyar Királyság területén. A községenkénti adótelekkönyvek elkészítése 1859-ig tartott (Erdélyben ig). 1875. a földadókatasztert legalizálta az OGY. A nyilvántartás perszonálfólia elve alapján került megszervezésre. A földadó mértéke a földek jövedelmezőségéhez kapcsolódott: talajtani és agroökonómiai vizsgálatok alapján. A föld művelése azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei (6 év átlaga) = kataszteri tiszta jövedelem. Művelési áganként (a kezdetekkor 7 db  Sz, K, R, L, N = 10 év; Sző = 15 év; E = 25 év), becslőjárásonként (osztályozási vidékekként) határozták meg a 8 minőségi osztályt, mely kataszteri holdra vetítve eltérő aranykorona értéket kapott  ma AK/ha. 1964-től az állami földnyilvántartás veszi át a földadókataszter helyét, új szerepkört kap: nemzetgazdasági tervezés, beszolgáltatási rendszer, adózás ellenőrzése, rendeltetésszerű földhasználat felügyelete. A nyilvántartás reálfólia elve alapján épült fel, melyet községekre bontva vezettek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. Tárgya az ország egész területe volt: belterület, külterület egyaránt.

Állami földnyilvántartás:
Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék, összesítők, részletes osztálykivonat, határleírási jegyzőkönyv. Nyilvántartásba kerültek azok a területek is, melyek földadó alá nem eső területekként (fanet) szolgáltak: épület, udvar, árok, folyó, tó, patak stb. A két rendszer összehasonlítása: Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére hiányosak. Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a telekkönyv a jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazta. Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja. Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv nyilvános. Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.

Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei

Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített alapelvek a következők:
Bejegyzés elve Nyilvánosság elve Közhitelesség elve Kérelemhez kötöttség elve Rangsor elve Okirat elve Bejegyzés elve: Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat, azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti – ezek a konstitutív hatályú bejegyzések: az átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen alapuló vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog és a jelzálogjog. Deklaratív hatályú bejegyzések – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak: A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén. Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, ha törvény alapján keletkezik.

A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk:
Egyéb bejegyezhető jogok: lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, végrehajtási jog, termőföld haszonbérleti joga, halászati jog. Következmény: a jog bejegyzése után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló jog nem tudására. A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk: A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkező joghatásokat az informatív hatályú tények csoportja alkotja: jogosult kiskorúsága, gondokság alá helyezés, végelszámolási és felszámolási eljárás. A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre (deklaratív tények csoportja). A bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem érvényesítheti sikeresen a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és telekalakítás megindítása, jogorvoslati kérelem, szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntetőeljárás megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő eladás, törölt jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, ranghely megváltoztatása, zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével kapcsolatos tények, épület lebontásának és létesítésének ténye.

Nyilvánosság elve: A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. Formái (analóg és digitális formában): Teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint. Szemle másolat: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. Részadat-szolgáltatás. A tulajdoni lapról kiállítható mind hiteles, mind nem hiteles másolat akár analóg, akár digitális, elektronikus úton (fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírás + időbélyegző). A közjegyző a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, mely a tulajdoni lap másolattal egyenértékű. A tulajdoni lap tartalmán túlmenő adatokat, okiratokat csak a jogosult vagy a kötelezett engedélyével lehet megismerni, melyet teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Jogi érdek valószínűsítése esetén írásban kell az igénylőnek nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági határozatból eredő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). Korlátozott megismerhetőség vonatkozik a következőkre: magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül, vagy törlésül szolgált, tulajdonosok jegyzéke (névmutató). Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, ill. feljegyzett tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az a része, mely a természetbeni részre vonatkozik, korlátozás nélkül megismerhető. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet és hiteles másolatot kérhet. Formái: Szemle másolat: hatályos (fennálló) térképi állapotot tartalmazza. Teljes másolat: a hatályos térképi állapoton kívül az előzetes térképi változásokat is tartalmazza.

Közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. A bejegyzett jog megilleti a jogosultként feltüntetett személyt. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény fennállásáról nem tudott. Az ingatlanra nem vonatkozik több, más olyan jog, amely csak a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már nem állnak fenn. A közhitelesség csak a jóhiszemű felet védi. Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A jogszerzők kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról meggyőződni, mulasztásuk rosszhiszeműséget és a következmények vállalását okozza. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, ill. őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben. Bizonyítási teher: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

Kérelemhez kötöttség elve:
Közhitelesség elve: Ha a ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja szerinti és a térképi adatbázis alapján földmérési jogszabályok szerint meghatározott terület eltér egymástól, akkor az utóbbi az irányadó. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hitelesen tanúsítja a földmérési törvényben meghatározott állami alapadat-tartalmat. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről és egyéb önálló ingatlanról az ellenkező bizonyításig azt kell feltételezni, hogy fennáll és határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. A fenti adatbázisban nem rögzített, vagy törölt földrészletről és egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az adatbázis tartalmát vitatja. Kérelemhez kötöttség elve: Tulajdonnal való szabad rendelkezés és keresethez kötöttség elvéből származtatható. A jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan- nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre irányul. Csak azok a jogok és tények jegyezhetők be, ill. fel, melyet a kérelem, ill. a megkeresés megjelöl. Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a kérelemben foglaltaknak megfelelően lehetséges. Rangsor elve: A ranghely a bejegyzés időpontját, a konstitutív hatály beálltát jelenti. A rangsor a bejegyzések egymáshoz való viszonyát jelenti.

Rangsor elve: Okirati elv:
Kizáró bejegyzések (pl. tulajdonjog) közül csak a későbbi hatályos, míg az összeférő jogok közül a rangsorban előrébb álló jog megelőzi a későbbit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog). A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. A ranghelyek egymáshoz viszonyított sorrendje eljárási szempontból a beadványok elintézésének időbeli rendjét is jelenti. Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattal lehet alapítani. Ranghely előzetes biztosításának, fenntartását tényét legfeljebb 1 évi időtartamra lehet a tulajdoni lapra feljegyezni. A ranghely módosítása harmadik személy jogainak sérelmével nem járhat. Okirati elv: Jog, jogilag jelentős tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny. törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, vagy bírósági határozat alapján lehetséges. Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata. Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megszűnését vagy módosulását + bejegyzési engedély (joggal azonos okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal). Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésre közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett (vagy ügykörében eljáró jogtanácsos által ellenjegyzett) magánokirat alapján van lehetőség: minősített okirati forma.

Az ingatlan-nyilvántartás részei

Az ingatlan-nyilvántartás részei:
Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón rögzített adatbázisból, olvasható formában megjeleníthető). Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) (tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisa). Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképi adatbázis) + egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása (része az ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisnak). Analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisa Okirattár (kérelmek, megkeresések, szerződések, társasház alapító okirat, közérdekű használati jogokat létesítő hatósági határozatok, bírósági ítéletek, közjegyzői hagyatékátadó végzések, egyéb határozatok stb.).

Tulajdoni lap tartalma:
ingatlan adatai, ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelentős tények, jogosultak és adataik. A változásvezetés az adatok esetén átvezetéssel, jogok esetén bejegyzéssel, míg a jogilag jelentős tények esetén feljegyzéssel történik. A tulajdoni lapokat településenként 1-től kezdődően kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. A tulajdoni lap törzslapként (társasház közös tulajdonban álló tárgyai, szövetkezeti ház szövetkezeti tulajdonban álló tárgyai) és különlapként (lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) is vezethető társasház, szövetkezeti ház nyilvántartása esetén.

A tulajdoni lap részei:
A tulajdoni lap három (I. II. III.) részből áll. A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza: település neve, fekvés megjelölése, az ingatlan helyrajzi száma, területnagysága, a bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszám. belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan címét (közterület megnevezése, közterület jellege, házszám, ill. házszám hiányában a helyrajzi szám), alrészlet jelét (területét), művelési ágat, kivett terület esetén annak megnevezését, minőségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet, az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot, az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, műemlék, társasház stb.), földminősítési mintatér megjelölését, egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló szöveges bejegyzés).

A tulajdoni lap II. része a következő tartalommal rendelkezik:
A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszámot. Tulajdonjogot, Gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét. Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megnevezését. Tulajdoni hányad, szerzési hányad, jogcím, jogállás, tulajdonos megnevezését és adatait. Vagyonkezelői jogot, vagyonkezelő megnevezését. Utalás, megjegyzés. A tulajdoni lap III. része a következő jogokat és tényeket tartalmazza: A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő határozatszám. Utalás, megjegyzés. Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot (Tul. lap I. része is), haszonélvezeti jogot, használat jogát. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot. Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza! Állandó jellegű földmérési jelek, ill. villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot. Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló közérdekű használati jogot.

A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a fennálló széljegyeket is.
A tulajdoni lap III. részének további néhány tartalmi eleme (a felsorolás nem teljes): Elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság alá helyezésének tényét. Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását. Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét. Perek, büntetőeljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét. Zárlatot, zár alá vételt. Tulajdonjog fenntartással történt eladást. Ranghely megváltoztatását, jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét. Épület létesítését, lebontását. Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli el. Jogosult megnevezését és adatait. A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a fennálló széljegyeket is.

A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel, mindegyiknek külön sorszámot kell adni. Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét, meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Az okirattár: Az okirattár Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat tartalmazza. Az okirattárban szereplő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

Az Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis :
Az ingatlan-nyilvántartás céljára a földmérési törvényben meghatározott térképi adatbázis szolgál, mely a következőket tartalmazza: település azonosítóját, a település közigazgatási határvonalát, belterület, külterület, zártkert (fekvések) határvonalát, a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát, a pincék bejáratait, alrészletek jelét, határvonalát és megnevezését, a művelési ágakat és azok betűjelét, földminősítési mintatereket, földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalait és azok megjelölését, dűlőneveket, utcaneveket, házszámokat, [önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, ill. alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,] [az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját.]

Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa)
EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb méretarányban, mely tartalmazza: Az öröklakások és szövetkezeti lakások elhatároló vonalait. Társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat visszakereshető.

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma I. (Földrészlet és egyéb önálló ingatlanok)

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, melynek formái:
Földrészlet: Definíció: A föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői viszonyok. Építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül. Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője azonos. A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részekre kell bontani (alrészletek). Az alrészleteket művelési áganként minőségi osztályfoltokra kell tagolni (ha szükséges). A földrészletet abban az esetben, ha 20-nál több alrészletet tartalmazna, meg kell osztani. A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön(felszínen) létesített épületet, építményt, a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket; a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek.

Egyéb önálló ingatlanok:
Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik tulajdonú földrészlet alá. Egyéb önálló ingatlanok: Az épület, pince, föld alatti garázs és más építmény, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona: önálló tulajdonú épület, építmény jön létre. Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot. A társasházban lévő öröklakás, ill. külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség (és a közös tulajdonból a tulajdonost megillető hányad). A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A közterületről nyíló pincét, garázst, raktárt függetlenül annak rendeltetésétől: a pince bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik be.

Az ingatlan-nyilvántartás módja:
A nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill. szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek, szintén egyéb önálló ingatlanként kell nyilvántartani: Társas garázs, társas üdülő, Üdülőszövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér stb.) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartás módja: Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket a rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelelően művelési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következők: Szántó, Kert, Gyümölcsös, Szőlő, Rét, Legelő, Halastó, Erdő, Fásított terület, (Művelés alól kivett terület), Nádas. Azokat a területeket, melyek nem állnak mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági művelés alatt művelés alól kivett területeknek nevezzük. A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét akkor is művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a valóságban művelés alatt áll. A művelés alatt álló területeket termőképességük alapján1-8 számérték közötti minőségi osztályba kell sorolni a becslőjárásnak (osztályozási vidéknek), művelési ágnak megfelelően. A megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben fel kell tüntetni, meg kell határozni.

Művelési ágak részletesen:
Szántó: Rendszeresen szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy átmenetileg termelés nélkül termőképes állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják. Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi művelést folytatnak. Magnyerés céljából fűmaggal bevetett ill., gyepszőnyeg előállítására szolgáló területeket. Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények területe. Szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és gyógynövények területei. Lágy szárú és sarjaztásos típusú fás szárú energetikai növények ültetvényi területe. Rét: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják.

Legelő: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres lelegeltetéssel hasznosítják. Az Erdőtörvény alapján a fás legelő és vadföld területe. Szőlő: Azon területek, ahol a termesztett főnövény a szőlő, ide értve a szőlő- alanyvessző telepek területét is. A tőkehiányos szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, ill. a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani. Kert: A művelési ág termesztett növényei: a zöldségfélék, virág-, ill. dísznövények. Ide tartoznak a szőlővel, gyümölcsfákkal és az előbb említettekkel vegyesen hasznosított területek is. Komlóültetvények, fóliasátrak, melegágyak, palántanevelő telepek területei. Erdőtörvény alapján: erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területek. Csemetekert területe.

Gyümölcsös: Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcstermő bokor. A legalább két gyümölcsfasorból álló pászták. Gyümölcsfa-iskolai telep: alany-, szemzőhajtás, oltóvessző- és magtermő ültetvények területei. Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a művelési ágban kell nyilvántartani, melyen a fasor található. Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti művelési ágban tartani, míg a területet más művelési ágban nem hasznosítják. Nádas: A terület főnövénye az ipari-, mezőgazdasági- és építkezési célú nád, vagy gyékény. Erdő: Erdő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely az erdőtörvény alapján erdőnek minősül. Az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló földterületeket: tisztást, kopárt, erdei farakodó és készletező hely, erdészeti létesítményhez tartozó területet, a 6 m-nél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.

Fásított terület: a nem erdei fafajokkal borított területet, település külterületén az arborétum által elfoglalt területet, az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő olyan fával borított területet, amelynek területnagysága 1 ha-nál kisebb, vagy olyan 1 ha vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint – átlagosan 20 m-nél keskenyebb. az Evt.-ben meghatározott szabad rendelkezésű erdő területét, facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet. A hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvények területe.

Halastó: Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a töltések, csatornák és kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is. Művelés alól kivett területek: Településekkel kapcsolatosan művelés alól kivett területek: 1 ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit, melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral; közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek, táborok, sporttelepek. Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek: üzemek telepei, meddőhányók, egyéb lerakóhelyek, bányatavak, bányák (felhagyott is), vízművek és védősávjaik, szennyvíztisztító telepek és védősávjaik, állati hulladéktemetők, dögterek, növényházak, állandó mezőgazdasági telephelyek területei, terméketlen területek, állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek, beruházási célterület, beruházási terület, állandó jellegű hulladéklerakó, vásárterek, kiállítási területek, állatok kegyeleti temetője, hulladéklerakó, temető., 400 m2 –t elérő, az Erdőtörvény szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és a hozzá tartozó terület.

Művelés alól kivett területek:
Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek: helyi és országos közutak, magánutak, utak műtárgyai, 3 m-nél szélesebb tanyai bejáró utak; szőlőben, gyümölcsösben szállítást, művelést segítő utak, ha a szőlő és gyümölcsös sortávolságánál 3 m- rel szélesebbek; vasutak, repülőterek, kikötők, távközlési építményhez szükséges terület. Közforgalmú és saját használatú vasutak területe. Út, vasút, egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 ha-t meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület. Vízgazdálkodással kapcsolatos területek: folyók, patakok, vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák, árkok, védőtöltések és mellettük elhelyezkedő vízügyi szempontból szükséges területek, gátak, öntöző csatornák, Patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó területek. Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek: Állami terület I. – HM vagyonkezelésében lévő területek. Állami terület II. – BM vagyonkezelésében lévő területek. Állami terület III. - KIM vagyonkezelésében lévő területek.

Az állandó jellegű épületek nyilvántartása:
Alrészlet: A település belterületén az 1 ha meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2. Ha a földrészleten belül valamely művelési ág nem éri el a legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lévő nagyobb területű művelési ágú területtel együtt kell nyilvántartani. Az állandó jellegű épületek nyilvántartása: lakó- és üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt területi megkötés nélkül külön alrészletként kell nyilvántartani + a területi mérték szerint többi művelési ág. Állandó jellegű egyéb épületek udvarral együtt + a tényleges művelési ágak esetén: ha az épület és udvar által elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a mellette található művelési ággal együtt kell nyilvántartani. Állandó jellegű építmény: 12 m2-nél nagyobb kőből, téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, előre gyártott elemekből összeállított épület. Fa és vasvázas épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma II. (Jogok és tények bejegyzése, ill. feljegyzése)

Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. Ha tulajdonosként a Magyar Állam szerepel, a bejegyzésnél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet. Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. Ha több vagyonkezelő van, akkor eszmei hányad szerint kell azokat a bejegyzésben meghatározni. A vagyonkezelői jog külön a földre és az épületre is bejegyezhető, ha azt jogszabály megengedi. Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben vagy területnagyságban meghatározott részére lehet bejegyezni. Meg kell jelölni a haszonélvezeti jog időtartamát (élete végéig – holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog néven kell bejegyezni.

Használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, ill. annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben meg kell adni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, út-, vízvezetési, pinceszolgalom stb.). Amely telek tulajdonosát megilleti a szolgalmi jog uralkodó teleknek, melyre a szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik, szolgáló teleknek nevezzük. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények be- és feljegyzését. A vételi jog gyakorlása esetén a jogosultnak igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

Közérdekű használati jogok: az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára. Telekalakítási és építési tilalom tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart. Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni. Ingatlan jogi jellege lehet: társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet), tanya, birtokközpont, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti lelőhely (kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely), az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület is. Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

Elidegenítési és terhelési tilalom:
A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára. A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait. Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra. Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye: A tényt az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom hatályával.

Helyrajziszámozás

Domínium: önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység
Különleges külterület = zártkert (1994. évi LV. tv.) Központi belterület: (közigazgatási egység központi részén helyezkedik el, közigazgatási szervek elhelyezkedési helye), különálló belterület (egymással nem összefüggőek)

A településeken minden egyes földrészletet egyedi azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám.
Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő. A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad megváltoztatni. A 01 hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja. A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a fekvéshatárnál le kell zárni. Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna szakíthatja meg. Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb lenne, alkalmas helyen (útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni.

Vonalas létesítmények:
Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, akkor az alacsonyabb rendű területét a csatlakozásnál le kell zárni. Rendűség sorrendje: Közforgalmi vasút Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút Gazdasági vagy iparvasút Folyó, csatorna, árok. Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat pedig meg kell osztani. Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet. Önálló épület: az abc nagybetűivel jelöljük őket, kivéve a magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegyű mássalhangzókat és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 betű felhasználása lehetséges). Ha a betűk elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell folytatni. A lakások helyrajzi számozását ig lehet végezni.

A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, körkörösen kell eggyel kezdődő folytatólagos egész számokkal ellátni. A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774, a következő belterületi egység hrsz-a: (Megyei városok esetében: megfelelő kihagyott számmennyiség + követő 1001.). Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al kell ellátni. Utcák kereszteződésénél a keskenyebb utcát, egyenlő szélességű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és külön-külön hrsz-okkal ellátni. A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a következő különleges külterületi egység hrsz-a: 4701. Több különleges külterület esetén az előbbi irányadó.

Az említett, kihagyandó (legalább 50 db) helyrajzi számok darabszámát a megyei kormányhivatal földhivatala indokolt esetben külön is megállapíthatja. A külterületi földrészleteket a központi belterület 01 hrsz-át követő nullás hrsz-okkal kell megjelölni figyelembe véve az egyéb belterület és különleges külterület számozását is (02, 03 … 0122, stb.)

A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet közepébe, merőlegesen az északi iránnyal kell elhelyezni.
Keskeny földrészletbe a hossztengellyel párhuzamosan kell a helyrajzi számot elhelyezni. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriájában nem helyezhető el, akkor megengedett az ún. zászlózás megoldása is. Az EÖI ingatlanok azonosítóját (helyrajzi számát) a befoglaló földrészlet helyrajzi számából kiindulva kell képezni: 1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd ingatlan-nyilvántartás gyakorlati óra).

Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni
Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni. Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t, mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel. Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön alrészletként kell őket megjelölni. Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha a legkisebb területi mértéket elérik. Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell csatolni. Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20-at.

Az alrészletek betűjelét poligonjuk közepén kell elhelyezni
Az alrészletek betűjelét poligonjuk közepén kell elhelyezni. Irányuk a helyrajzi száméval azonos, míg vonalas létesítmények esetén a hossztengelyre merőleges. A művelési ágak betűjelét az alrészletjel mellett kell elhelyezni. Ha az egész földrészlet egy művelési ágba tartozik, akkor a hrsz alatt kell a művelési ág betűjelét megírni.

Földrészletek megosztása:
Egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén tört helyrajzi szám jön létre. A számláló az eredeti helyrajzi szám, míg alátörései 1-től kezdődő számok. Tört helyrajzi szám megosztása esetén az új helyrajzi szám szintén tört helyrajzi szám lesz, melynek számlálója az eredeti földrészlet helyrajzi számának számlálójával azonos, míg nevezője az érintett helyrajzi számok legnagyobb alátörése után következő szám. A megosztás után keletkező földrészletek számozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé kell végezni.

A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása esetén az érintett helyrajzi számok nem változnak. Az összevonás esetén keletkezett földrészlet helyrajzi száma az érintett földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egésznek, míg tört hrsz-ok esetén a legkisebb számlálójú hrsz legnagyobb alátörésű hrsz-ának felel meg.

Házhelyosztás: Az 50 db-nál kevesebb házhely kialakítása esetén tört helyrajzi számozást alkalmazunk. Ha a házhelyeket több földrészlet összevonása után alakították ki, akkor a földrészleteket először össze kellett vonni, majd megosztani. Ha a kialakított földrészletek száma az ötvenet eléri vagy meghaladja, akkor a belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követi számmal kell kezdeni a számozást. Ha az érintett belterületnél a tartalékolt számcsoport nem elegendő, és a további belterület, ill. különleges külterület tartalék számcsoportjai sem állnak rendelkezésre, akkor a legmagasabb belterületi, ill. külterületi helyrajzi számot követő helyrajzi számtól kell a számozást folytatni. Az osztás a legmagasabb helyrajzi számtól számított 101-es számmal kezdődik, viszont itt is érvényes, hogy minimum ötven számot ki kell hagyni a már említett szabályok szerint.

Vonalas létesítmények:
új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám; az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajzi-számozására a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni; ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajzi-számozását elvégezni.

Közigazgatási egységek határvonalának változása:
Külterület földrészletek esetén a számozást a közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad számozni. Belterületi és/vagy különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a meglévő belterület, ill. különleges külterület földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell a helyrajzi számozást végezni. Ha belterület és különleges külterület is átcsatolásra került, akkor először az átcsatolt belterület majd utána az átcsatolt különleges külterület helyrajzi számozását kell elvégezni (követő 101, legalább 50 szám kihagyásával). Ha az átcsatolt belterület és különleges külterület csatlakozik a növekvő közigazgatási egység bel-, ill. különleges külterületéhez, akkor a bel- és különleges külterület legnagyobb helyrajzi számát követő 101-es számmal kezdve kell helyrajzi számozni. Új közigazgatási egység keletkezése esetén az új település valamennyi földrészletét újból kell helyrajzi-számozni. A megmaradó település helyrajzi számait változatlanul kell hagyni.

Fekvéshatár változás:
Külterületből belterületbe csatolás esetén a belterület legmagasabb helyrajzi számát követő helyrajzi számmal kell a számozást kezdeni. Ha megkezdett százas számcsoport nem elegendő, ill. a következő százas számcsoport már fel van használva, akkor a belterületi, ill. különleges külterületi helyrajzi számok legmagasabb helyrajzi számától kell a számozást kezdeni, betartva a 101-es és legalább 50 kihagyásos szabályt. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad helyrajzi számozni. Önálló belterületté nyilvánítás esetén: Az érintett földrészleteket a belterületi, ill. különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajzi számozni.

Belterületből külterületbe csatolás:
A földrészletek helyrajzi számozásához a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számát kell megfelelően alátörni. Önálló belterületi egység külterületté nyilvánítása esetén a belterületi egység 0-s számát kell megfelelően alátörésekkel ellátni és felhasználni. Alrészlet változások: Földrészletek megosztása esetén az alrészleteket az egyes új földrészleteken az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell megjelölni. Földrészletek összevonása esetén az azonos művelési ágba tartozó területeket össze kell vonni, míg az alrészletezést a régitől függetlenül, újonnan el kell végezni. Ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet művelési ágára változik, akkor a kérdéses alrészlet területét bele kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, a jelölést pedig elölről kell kezdeni.

Alrészlet változások:
Ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket változatlanul kell hagyni. A művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következő – a földrészleten belül eddig fel nem használt – kisbetűjével kell megjelölni.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés:
Alapfogalmak: Joghatóság: azt fejezi ki, hogy az adott ügyben, mely ország hatósága járhat el, ill. mely ország jogát kell alkalmazni. Országok közötti ügymegosztást jelent. Fő szabály szerint a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. Hatáskör: egy szervezet, szerv, ill. személy feladatának, a feladathoz kapcsolódó jogosítványainak meghatározását jelenti. A közigazgatási szervek társadalmi munkamegosztását jelenti: ki milyen, döntést hozhat. Vertikális ügyelosztást jelenti. Illetékesség: horizontális ügyelosztást jelent. Azt határozza meg, hogy az adott ügyben, azonos szinten elhelyezkedő hatósági szervek közül, melyik jár el (területileg mely hatóságnak kell eljárnia). Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés: Pozitív hatásköri kollízió: ha több közigazgatási szerv állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben. Negatív hatásköri kollízió: egyik közigazgatási szerv sem állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben, hatáskörük hiányát állapítják meg. Megoldás: a hatóságoknak egyeztetniük kell. Illetékességi vita esetén a közös felügyeleti szerv, vagy közigazgatási hivatal dönt. Hatásköri vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla.

Ingatlan-nyilvántartási eljárás:
Jogforrások: 1997. évi CXLI. törvény 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgya: ingatlanokkal kapcsolatos jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ingatlanok adataiban történt változások átvezetése. Az ingatlan-nyilvántartás jellege: közigazgatási eljárás, melyre fő szabály szerint a Ket. vonatkozik, kiegészítő szabályozása az Inytv- ben található. Ügyfél: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, vagy a bejegyzés által jogosulttá, kötelezetté válna, ill. az iny. eljárás bejegyzése, feljegyzése által joga, kötelezettsége megváltozna, vagy megszűnne (törlődne). Az eljárásban ügyfél az indító hatóság, ill. az adatváltozást bejelentő személy is. Az a beadvány, melyhez melléklet nem tartozik, elektronikus űrlapon alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható.

Ingatlanhoz kapcsolódó jog, vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre, vagy megkeresésre kell bejegyezni. Ahol a jogváltozás alapja közjegyző által készített közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, ott jogi képviselet kötelező (aki lehet ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző). A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz BENYÚJTANI. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy/és hatósági jóváhagyás szükséges, akkor a 30 napot a beleegyezés megadásától, ill. a hatósági jóváhagyástól kell számítani.  Jogbiztonság, közhitelesség garantálása. A fenti határidő elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni. Az eljárás megindításáról azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek tulajdonjogának törlését, ill. vele szemben vételi jog bejegyzését kérik.

BEADVÁNYOK, OKIRATOK ALAKI és TARTALMI VIZSGÁLATA:
A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell az okiratokat csatolni. A bejegyzést annak kell – fő szabály szerint – kérnie, aki jogosulttá válik. Kérheti az is, akinek a bejegyzett jogát érinti. A megkereső hatóság a jogra vagy tényre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése után, azt az ingatlanügyi hatóság részére megküldi (megkeresés). A hatósági határozatot 2 eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. A kérelem mindaddig visszavonható, míg az ingatlanügyi hatóság határozatot nem hozott (ha harmadik személy vált volna jogosulttá, akkor az ő beleegyezése is szükséges). IKTATÁS: az ügyiratokat a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon az ügyfélfogadási idő előtt kell beiktatni. Az iktatásra vonatkozó további szabályokat lásd a gyakorlati jegyzetből. SZÉLJEGYZÉS: az iktatással egyidejűleg az érintett ingatlanokat széljegyezni kell. Nem kell széljegyezni azokat a beadványokat, melyek a tulajdoni lapot nem érintik. Ha téves széljegyzés történt, arról a földhivatal feljegyzést készít, és törli a széljegyet. A széljegy a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A kérelemben foglaltak bejegyzése, ill. az esetleges kérelem elutasítása után a széljegyet törölni kell. SZIGNÁLÁS: az iktatás után az ügyhöz ingatlan-nyilvántartási ügyintézőt kell rendelni, kijelölni. BEADVÁNYOK, OKIRATOK ALAKI és TARTALMI VIZSGÁLATA: A kérelem megfelel-e a jogszabályban mellékelt mintának (tartalmi vizsgálat)? Az okirat esetlegesen érvénytelen-e? (Csak akkor nyilváníthatja azzá, ha az a tartalmából kiderül.) A benyújtott hatósági határozat nem ütközik-e hatályos jogszabályba? Számbavétel: a bejegyzéshez szükséges igazolások, okiratok rendelkezésre állnak-e? A beérkezett okiratok és a tulajdoni lap tartalmának összehasonlítása.

HIÁNYPÓTLÁS: ELUTASÍTÁS:
Ha a kérelemnek, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a földhivatal felszólítja a kérelmezőt, hogy a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül tegyen eleget a hiány pótlásának. A hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam kérelemre egy alkalommal +15 munkanappal meghosszabbítható. ELUTASÍTÁS: A kérelem részben, vagy egészében is elutasítható. A kérelmet határozattal kell elutasítani, ha a benyújtott okirat szenved „helyrehozhatatlan” hibában (pl. jogcímet kellene pótolni, módosítani, a szerződő felek személyét (jogosult, kötelezett) kellene módosítani, a szóban forgó ingatlan megjelölése változna (településnév, fekvés, helyrajzi szám), a szerződő felek aláírását kellene utólag pótolni, bejegyzési engedélyt kellene pótolni, az ellenjegyzést, közjegyzői hitelesítést kellene pótolni, az okirat keletkezési helyét, időpontját kellene pótolni, a hatályos (záradékolt)változási vázrajzot kellene pótolni). A kérelmet végzéssel kell elutasítani, ha ingatlan-nyilvántartási szempontból érthetetlen, ellentmondó (pl. a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a be-, ill. feljegyezni kívánt jog, ill. tény megnevezését, a kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be, a kérelem olya jogra vagy tényre vonatkozik, mely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak; vagy ha tárgya is, de nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban). Ha a megadott határidőn belül a hiányosságokat nem pótolják, akkor a kérelmet el kell utasítani. A kérelem teljesíthető részében foglaltaknak a földhivatal helyt ad, míg a többi részét elutasítja.

ÜGYÉSZ ÉRTESÍTÉSE: ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozza, vagy a határozat jogszabályt sért, az ügyészt értesíteni kell. BEADVÁNYOK INTÉZÉSE: A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Egyazon napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltezése határozza meg. A beadványok rangsorának megváltoztatása valamennyi érdekelt hozzájárulásával lehetséges. Az érdemi határozatot a beadvány beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány 30-nál több önálló ingatlant érint, akkor az érdemi határozatot 3 hónapon belül kell meghozni. SORONKÍVÜLISÉG: Törvényi rendelkezésre, ill. az ügyfél kérelmére rendelhető el írásban. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ugyanarra az ingatlanra vonatkozó megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, akkor a soronkívüliség nem alkalmazható. A soronkívüliség tárgyában a járási földhivatal vezetője 2 munkanapon belül dönt.

Az eljárás FELFÜGGESZTÉSE:
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát, jogszerűségét, ill. a jog vagy tény jogosultjának személyét valamelyik fél vitatja. Ha az okirat jogszerűsége, és a bejegyezni kívánt jogosult személye tekintetében jogvita merül fel a felek között. A közös tulajdonban álló ingatlanok esetén mindaddig, amíg a tulajdonosokkal a jogviszonyuk rendezése nem történt meg (bővebben lásd törvényben). Bírósági felülvizsgálatra irányuló eljárás esetén. FÜGGŐBEN TARTÁS lehetséges: A rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig. A bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására kitűzött határidő végéig (max. 6 hónap). Az ügyészi tájékoztatás beérkezéséig. Ha a törvény ezt előírja. A kérelmezőt a függőben tartásról a beadvány beérkezésétől követő 8 napon belül értesíteni kell. A tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.

Okiratok

Az adatváltozás átvezetéséhez szükséges okiratok:
Hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás (erdészeti hatóság döntése, vízügyi hatóság üzemeltetési engedélye, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási engedély, telekalakítási engedély, jegyző határozata, épület rendeltetését megjelölő hatósági bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat stb.). Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában bekövetkezett változás (ingatlan határvonalában, területében, művelési ágában, földminőségében történt változás; építmény létesítése, ill. lebontása) érvényesítéséhez szükséges változási vázrajz csatolása is. A benyújtás előtt a vázrajzot az ingatlanügyi hatóság lezáradékolja (I. és II. kör értelme). Nem kell változási vázrajzot mellékelni művelési ág változás esetében, ha a változás a földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t, a földrészlet egész területe egy más művelési ágra változik, egy vagy több alrészlet területe azonos művelési ágra változik, és így a földrészlet egy művelési ágba kerül, egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.

Az okiratok fajtái a hordozó anyag szempontjából:
Papír alapú, vagy Elektronikus okiratok. Tartalmuk szerint: Tanúsító (múltban megtörtént tényre vonatkozik), Rendelkező (jogviszony, keletkezik, megszűnik), Beismerő okirat (a kiadó a vele szemben fennálló követelést tanúsít). Keletkezés módja szerint: Eredeti, Másolat. Bizonyító erejük alapján: Közokirat, Magánokirat, Egyszerű magánokirat, Teljes bizonyító erejű magánokirat. Az emberi gondolattartalomnak a gondolatok kifejezésére szolgáló jelekkel, főként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a rögzítés módja önmagában nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós megőrzésének és hitelt érdemlő visszaadásának biztosítására.

Közokiratnak nevezzük azon okiratot, melyet
bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Teljes bizonyító erejű magánokirat: A kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásnak ismerte el, és az okiraton a tanúk lakóhelyét is feltüntették. A kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van. A gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

Egyszerű magánokirat:
Azok az okiratok, melyek nem minősülnek sem köz-, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak (pl. géppel írt okirat, melyet kézzel aláírtak stb.). Jogok, tények bejegyzésének, feljegyzésének csak közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző általi hitelesített másolata alapján van helye. Bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, ill. hatóság határozata, ha a bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza a jog, vagy tény létrejöttét, módosulását, vagy megszűntét igazolja, ill. tartalmazza a bejegyzési engedélyt. Az okiratok kellékeit az ingatlan-nyilvántartási törvény pontosan felsorolja (érdekeltek adatait, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet adatait, az ingatlan pontos megjelölését, jog vagy tény pontos megjelölését, jogváltozás címét stb.).

Minősített okirati forma:
Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye (Jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha valamelyik érdekelt fél jogtanácsos által képviselt). Jelzálogjogra vonatkozó bejegyzés olyan okirat alapján is tehető, melyet hitelintézet állított ki és szabályszerűen írt alá. Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írt alá, akkor a meghatalmazást is mellékelni kell az okiratnak megfelelő alakszerűségekkel. Írásra, vagy olvasásra képtelen személy nyilatkozatát közokiratba kell foglalni. Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek bejegyzési kérelméhez mellékelni kell a keletkezésüket tanúsító bejegyzési határozatot, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát (cégkivonat, cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat, aláírási címpéldány). A belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez szükséges csatolni a nyilvántartásba vételének megtörténtét és a képviseleti jogának igazolására vonatkozó hatósági bizonyítványt és aláírási címpéldányt.

Néhány erdészeti (Országos Erdőállomány Adattárban erőként nyilvántartott terület), vízügyi (vízkár-elhárítási célú tározó, nagyvízi meder) és természetvédelmi (Natura 2000 terület, védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tő, kunhalom, földvár stb.) jogi jelleg tény feljegyzéséhez, ill. földmérési, földminősítési használati jog (földmérési jelek elhelyezését biztosító, ill. földminősítési mintatérre vonatkozó használati jog) bejegyzéséhez nem szükséges változási vázrajz benyújtása. Az érintett jogok és tények bejegyzéséhez az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készített változási vázlat is elegendő, melyen a megkereső hatóság megjelöli az ingatlan érintett részét, valamint megadja annak területét négyzetméter pontossággal. A határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni. Az erdő, fásított terület, vadföld és fás legelő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges az erdészeti hatóság határozata, ill. általa kiállított hatósági bizonyítvány. Halastó művelési ág megállapítására és változására irányuló eljárás esetén szükséges csatolni a vázrajz mellé a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélyét is. Az épület rendeltetésmód változásának átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány szükséges.

Döntések

A határozat formáját tekintve lehet:
A közigazgatási szervek egyik legfontosabb feladata: döntések meghozatala. A közigazgatási aktus, döntés közigazgatási jogi hatást kiváltó cselekmény (következmény). Az ingatlanügyi hatóság döntése ingatlan-nyilvántartási joghatást vált ki. Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemében történt döntés esetében határozatot hoz (jog bejegyzése, tény feljegyzése, adatok átvezetése esetén), az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A határozat formáját tekintve lehet: Ügyiratra rávezetett záradék, Alakszerű határozat, Tulajdoni lap másolatán alapuló egyszerűsített határozat.

Az ingatlanügyi hatóság a jogok, tények ,adatok változásakor nem mérlegelhet. Ha a feltételek fennállnak, a kérelemben foglaltakat teljesíteni kell. Adatváltozás esetén a természetbeni állapot a döntést meghatározza. A határozat tartalmának megfelelő változást a hatóság bejegyzi, ill. feljegyzi a tulajdoni lapra, ill. átvezeti az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, ha annak tartalmát érinti. Helytadó döntés a tulajdoni lap másolatával is közölhető (egyszerűsített határozat) indoklást nem tartalmaz, a jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetést viszont tartalmaznia kell. Az egyszerűsített határozat tulajdoni lap másolatként nem használhatók. Külön szövegezett alakszerű határozattal dönt a hatóság a részleges vagy teljes elutasításról. Az elutasító határozatról az indoklás és a jogorvoslati figyelmeztetés nem hiányozhat.

A határozatnak tartalmaznia kell:
a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát, a bejegyzés, feljegyzés és átvezetés alapjául szolgáló okiratok megnevezését, bejegyzett jogot, feljegyzett tényt, átvezetett adatot, a jogosult magánszemély adatait (lásd gyakorlati óra), más jogosult adatait, jogi személy jogosult adatait, a korábbi bejegyzés, ill. feljegyzés jogosultját és sorszámát, az ingatlan eszmei hányadát, vagy természetben meghatározott részét, ha a bejegyzés nem vonatkozik az egész ingatlanra, függő hatályú bejegyzést, ha valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ. a járási földhivatal megnevezését, iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését, határozat szót, alatta a rendelkező részt, jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, indoklás, keletezés helye és ideje, körbélyegző, a döntést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. a határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása.

A végzés tartalmi elemei:
Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó kérdésekben végzéssel dönt. A végzésnek is tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó részt, valamint a kérelem elutasítása esetén az indoklást. A végzés tartalmi elemei: a körzeti földhivatal megnevezését, iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését, végzés szót, alatta a rendelkező részt, jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, indoklás, keletezés helye és ideje, körbélyegző, az ügyintéző aláírása, a határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása. jogszerző személy adatai. Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt: a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,

Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt:
A képviselet visszautasításáról, Az eljárási költségekről, Soron kívüli eljárásra irányuló kérelem elutasításáról, Költségmentességről, Az eljárás felfüggesztéséről, Az eljárás megszüntetéséről, Igazolási kérelemről, Iratbetekintési kérelemről stb. A végzés az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg, kifogásolható, kivéve a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, az eljárási költség viseléséről hozott döntésről.

Jogorvoslatok

A Ket. alapján a jogorvoslati eljárások két nagy csoportba sorolhatók:
az ügyfél kérelmére lefolytatható eljárások: a fellebbezési eljárás, a döntés módosítása, visszavonása a fellebbezés alapján, bírósági felülvizsgálat. Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára: felügyeleti eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartási adatok tekintetében, az Alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi felhívás nyomán, semmisség esetén. Mind kérelemre, mind hivatalból lehetőség van a döntés kijavítására, kicserélésére és kiegészítésére.

A határozat, végzés, ill. bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása, kiegészítése
Kijavítás: hibás névírást, szám-, vagy számítási, vagy más elírást saját hatáskörben ki lehet javítani. Kiegészítés: a határozat kiegészítésre kerül, ha a határozat nem rendelkezett a kérelemben foglaltak, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valamely részéről, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés, vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. Ha időközben harmadik jóhiszemű személy jogot szerzett az ingatlanra, akkor a fenti műveletekhez annak hozzájárulása is szükséges. Bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a hatóság határozatát a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörében módosíthatja, ill. visszavonhatja. A kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonásról minden esetben új határozatot (végzést) kell hozni, ill. a bejegyzéseket létrehozni, módosítani vagy törölni kell a tulajdoni lapon. Jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ill. ezek törlése iránti eljárás során hozott határozat ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.

A határozat, végzés visszavonása, módosítása.
A végzés kijavításáról, módosításáról, kiegészítéséről, visszavonásáról ugyancsak újabb végzést kell hozni. A határozat, végzés visszavonása, módosítása. Alap esetben az ingatlanügyi hatóság nem módosíthatja, ill. nem vonhatja vissza döntését. Kivéve: Lásd előző dián bírósági felülvizsgálat kérelmének esetét. Fellebbezés esetén, ha a hatóság rájön arra, hogy döntése jogszabályt sért. Nem jogszabálysértő döntést visszavonhatja, módosíthatja, ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért. Ügyészi felhívás esetén. Az új döntés csak határozat, ill. végzés formájában jelenhet meg. Fellebbezés: Az elsőfokú ingatlanügyi hatósági határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet a másodfokú szervhez fordulni. A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, bármely okból lehet, melyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. I. fokú szerv: járási földhivatal, II. fokú szerv: X Megyei Kormányhivatal Földhivatala. A fellebbezést az I. fokú szervnél kell benyújtani. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül jogorvoslati (fellebbezési) jogáról szóban (jkv-ba kell foglalni), ill. írásban lemondhat, mely vissza nem vonható.

Bírósági jogorvoslati kérelem:
Fellebbezés: 8 napja van a körzeti földhivatalnak a kijavításra, kiegészítésre, módosításra, visszavonásra. A II. fokú szerv a határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja, megsemmisítheti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasíthatja. A másodfokú ingatlanügyi hatóság első fokon hozott döntése ellen fellebbezésnek nincsen helye. Az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújthat be. Bírósági jogorvoslati kérelem: Az ügyfél a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti közigazgatási per keretében a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Csak akkor lehetséges kérni, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A jogszabálysértés lehet eljárásjogi vagy anyagi jogi jellegű. A bírósági jogorvoslati kérelmet a járási földhivatalnál, vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül. A bíróság a keresetet elutasíthatja, a határozatot megváltoztathatja, ill. hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra utasíthatja. A bíróság ítélete ellen perújítás, ill. felülvizsgálati kérelem nyújtható be. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók.

Felülvizsgálati kérelem:
A bíróság jogerős ítélete ellen a kézbesítéstől számított 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértés esetén. Közigazgatási perben csak akkor van lehetőség rá, ha az ítélet ellen nem lehet fellebbezni. A felülvizsgálati kérelemről a Kúria dönt. A bírósági határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti, új határozatot hozhat, az első vagy másodfokú szervet új eljárásra utasíthatja. Újrafelvételi eljárás ingatlan-nyilvántartási ügykörben nem lehetséges. Felügyeleti eljárás: Bejegyzés, feljegyzés, ill. azok törlése esetén felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. Adatok átvezetése esetén a következőket teheti a felügyeleti szerv: megváltoztathatja a jogszabálysértő döntést, megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést, a szervet új eljárásra utasíthatja. Felügyeleti szerv: X. Megyei Kormányhivatal Földhivatala. Az eljárás hivatalból történhet.

Törlési és kiigazítási perek:
Keresettel kérheti a bíróságtól (nem közigazgatási, hanem polgári per formájában) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bejegyzés sérti, ill. az ügyész, a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény alapján (az adós fedezetelvonó tevékenysége ellen); a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, ill. a nyilvántartott tény megváltozott; a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Az utóbbi két esetben akkor indíthat pert, ha a hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, ill. a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. A pert addig lehet megindítani, míg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. Azzal szemben, aki a bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a bejegyzéstől számított 3 év alatt lehet a törlési keresetet megindítani.

Ügyészi felhívás: Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében. Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni. Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt. Az ügyészi fellépés tényét az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapra feljegyzési a kifogásolt bejegyzés ranghelyén.

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

Ingatlan-nyilvántartás átalakítása: a járási földhivatal az ingatlan adatainak megváltozását eredményező eljárást folytat le, majd az ezen eljárás eredményeként létrejövő adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átvezetés érinti az EÖI-kat is. Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának előzetes engedélyezésének tárgyában az illetékes miniszter dönt. Az átalakítás az érintett település kül- és belterületére együtt, ill. külön-külön is lefolytatható. A helyrajzi számok, területek és egyéb adatok megváltozása a bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket nem érintheti. Az átalakítást megelőzően a következő munkarészeket kell elkészíteni, az átalakításhoz mellékelni: állami földmérési térképi adatbázis, területjegyzék, azonosítási jegyzék az áthelyrajzi-számozáshoz. A munkarészekben található adatokat felül kell vizsgálni (össze kell hasonlítani) az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal.

Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha
Az új adatokat kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan azonossága megállapítható. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és a földrészletnek az új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket nem lépi túl, vagy a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi eltérés a megengedett mértéket túllépi, de az eltérés a szomszédos földrészletekben nem mutatható ki. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha az új állami földmérési térképi adatbázisban lévő határvonalak nem helyezkednek hasonlóan, ill. nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de a régi és új területek között eltérés nincs, vagy ha van is az telekalakításból vagy kisajátításból eredő eltérés.

Ha az ingatlan azonossága nem állapítható meg, az eltérés okát a földhivatal megvizsgálja.
Ha az eltérés jogváltozásból ered, a meghallgatás során közölni kell a felekkel annak rendezési módját. Ha a meghallgatástól számított 30 napon belül nem kezdeményezték a változás átvezetését, akkor a régi, ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat kell elfogadni. Ha a területi változás nem jogváltozásból ered, akkor az új területeket kell elfogadni. Az átalakítás során az érintett területre vonatkozóan általános helyszínelést is le kell folytatni, mely kiterjed a művelési ágak és minőségi osztályok megállapítására is. Az ingatlan adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni. Az állami átvétel során elfogadott adatokat át kell vezetni a tulajdoni lap I. részén (adatok átvezetése + önálló szöveges bejegyzés feltüntetése).

Az elkészült, változással érintett tulajdoni lapokat, az állami földmérési alaptérképi adatbázist és az elkészült területjegyzéket a járási földhivatal 30 napra közszemlére bocsátja. A közszemléről az érintett feleket a helyben szokásos módon, ill. egy országos napilapban közlemény útján értesíteni kell. A közszemle ideje alatt az érdekeltek a kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal szemben felszólalással élhetnek. A felszólalásban foglaltakat a körzeti föld soron kívül kivizsgálja, és határozatot hoz. A körzeti földhivatal határozata ellen fellebbezéssel lehet élni. Ha a felszólalásnak, vagy a fellebbezésnek a földhivatal helyt ad, az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a felszólalásnak, ill. a fellebbezésnek megfelelően kijavítja. Az átalakított ingatlan-nyilvántartásról (a közszemle utolsó napját követő napon) a földhivatal határozatot hoz, mely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Ingatlan-nyilvántartás I.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Ingatlan-nyilvántartás I."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Ingatlan-nyilvántartás I.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Ingatlan-nyilvántartás I."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés