felelősségi szabályai

Az előadások a következő témára: "felelősségi szabályai"— Előadás másolata:

1 felelősségi szabályai
Az ügyvezető felelősségi szabályai Előadó: dr.Osvald Csilla bíró

2 A hitelezőkkel szembeni felelősség
BELSŐ FELELŐSSÉG II. A KÜLSŐ FELELŐSSÉG III. A hitelezőkkel szembeni felelősség

3 A vezető tisztségviselő felelőssége a saját társaságával szemben
BELSŐ FELELŐSSÉG A vezető tisztségviselő felelőssége a saját társaságával szemben

4 Az ügyvezető milyen jogviszonyban áll a társasággal?
-munkaviszonyban -megbízási jogviszonyban

5 A munkavállaló kártérítési felelőssége
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A munkavállaló kártérítési felelőssége 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. .

6 A megbízási jogviszony felelősségi szabályai

7 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

8 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Szigorodó (?) új szabályozás! A 3 feltételnek együttesen kell fennállnia! Még nincs bírói gyakorlat!

9 Biztosítás, belső szabályzat, írásos munkaköri leírás
Mentesülés Egyéb, Lehetőségei: Biztosítás, belső szabályzat, írásos munkaköri leírás Stb.

10 3:145. § [Az ügyvezetők eljárása]
Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés - a halaszthatatlan intézkedés kivételével - mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz. (2) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető együttesen jár el, és az ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt késedelem nélkül tájékoztatni kell.(ÚJ Szabály!)

11 Ptk.3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége]
(1) Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

12 3:117. (3) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

13 II. A KÜLSŐ FELELŐSSÉG

14 Ptk.6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

15 Példák: céges autóval balesetet okoz,a társaság képviselőjeként jelenik meg egy másik cégnél és ellopja az ottani kínai vázát…. VAGYIS Nem a cég szerződésszegéséért felel (nem fizetés,hibás teljesítés stb esetén)

16 Az ügyvezető és a cég felelősségét VÉLELMEZŐ szabályok

17 Ptk.6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

18 (2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

19 A hitelezőkkel szembeni felelősség
III. A hitelezőkkel szembeni felelősség

20 - társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után
3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a - társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után - a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. .

21 a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
-- 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

22 33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

23 (7)1 Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti eljárásban kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetőjét. Hatályos: III. 15-től.-ÚJ SZABÁLY!

24 A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. (strómanok-elleni szabály)

25 A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

26 HOGYAN LEHET MENTESÜLNI ?

27 (3) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

28 (2) Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

29 Jogesetek

30 EBH A vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához az vezethet, ha a vezető a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállalt.

31 Felróható módon jár el a vezető tisztségviselő, ha úgy köt általa nem ismert idegen nyelven szerződést, hogy annak valós jogi tartalmáról nem győződik meg, úgy utal át külföldi illetőségű off-shore cégnek, mint szerződő félnek jelentős összeget, hogy a teljesítésnek vagy a teljesítés lehetetlenné válásának esetére semmilyen biztosítékot nem köt ki, a társaság mérleg adataiból megállapítható módon, kintlévőségei behajtásának lehetősége csekély, a szerződésszegésből eredő követelésének érvényesítése céljából pedig a szükséges intézkedéseket mindezek ellenére nem teszi meg.

32 BDT Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztétől kezdve ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látja el, személyes felelőssége megállapítható. A vezető tisztségviselő helytállási kötelezettsége azonban nem a ki nem elégített hitelezői követelések teljes összegére áll fenn, hanem csak olyan mértékben, amilyen mértékben a társasági vagyon a vezető tisztségviselő felróható eljárása folytán csökkent.

33 BH I. A vezető tisztségviselő által hozott rossz üzleti döntés - noha a cégnek vitathatatlanul kárt okoz - egyéb tényállási elem hiányában nem tekinthető jogellenes magatartásnak [1988. évi VI. tv. 32. § (1) bek.; Ptk §]

34 BDT Azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság - és ezen keresztül a társaság tagjai, adott esetben a „kisrészvényesek” - érdekében járt-e el vagy sem, az ésszerű gazdasági kockázat szempontjai szerint lehet megítélni. Önmagában a tévesnek bizonyult gazdasági döntés vagy veszteség nem alapozza meg felelősségét. Az ésszerű, vagy legalábbis elfogadható gazdasági kockázat felvállalása akkor sem eredményez kárfelelősséget, ha az üzlet veszteségessé válik, miután az a piaci gazdálkodással együtt járó természetes kockázatviselés körébe esik.

35 BDT II. Azt, hogy a vezető tisztségviselő által felvállalt üzleti kockázat mennyiben volt ésszerű vagy sem, akkor lehet értékelni, ha a vezető tisztségviselő az ügyletekről hitelt érdemlően beszámol. A vezető tisztségviselővel szembeni alapvető követelmény, hogy az ügyvezetés, üzletpolitika során hozott döntések és ennek eredményeként a vagyonmozgások világosan követhetők legyenek; számot tudjon adni hitelt érdemlően arról, hogy kifizetései mire történtek, milyen célból, milyen ellenszolgáltatáshoz jutott a társaság ennek fejében. A bizonyítási kötelezettség a vezető tisztségviselőt terheli; amennyiben elszámolási kötelezettségének hitelt érdemlő módon nem tesz eleget, akkor vezetői tisztségviselői felelősségét önmagában ez a körülmény megalapozza.

36 III. Az ún. „piramisjátékból“ származó, több mint húszezer „kisbefektető“ pénzeszközeinek a társasági jogi szabályok súlyos megsértésével egy földrajzilag távoli, polgárháborúval sújtott afrikai országban jogilag ellenőrizhetetlen formában gyémántfelvásárlási, illetve kitermelési tevékenységbe történő befektetése a társaság érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes, súlyosan ésszerűtlen pénzeszköz-felhasználásnak minősül. A nyilvánvalóan ésszerűtlen kockázatvállalás miatt a társaságnak okozott kárért a vezető tisztségviselő felelősséggel tartozik.

37 BDT A jelentős tartozással rendelkező adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete megállapítható, amennyiben bevételei radikálisan csökkennek, tartozásainak kiegyenlítésére fedezettel nem rendelkezik. Ilyen helyzetben az adós tulajdonában álló, más társaságban meglévő üzletrész névérték töredékéért hozzátartozó részére történő értékesítése megalapozza az adós vezetőjének vagyoni felelősségét.

38 BDT A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása során nem annak van jelentősége, hogy a hitelezőnek milyen összegű követelése állt fenn, és azt ki lehetett-e elégíteni az adós teljes vagyonából, hanem annak, hogy a tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem az összes hitelező érdekeit szem előtt tartva járt el, és eljárása folytán az adósnál vagyoncsökkenés keletkezett.

39 BDT Bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, ha a termelő tevékenységet már nem folytató adós úgy nyújt kölcsönt egy kapcsolt vállalkozásnak, hogy a kölcsönadás időpontjában a vele szemben fennálló, felszámolói kérelmet is megalapozó követelések összege meghaladja a vagyonát. II. A társasági törvény nem ismeri a „névleges ügyvezető” fogalmát, így az az ügyvezető is felelősséggel tartozik a hitelezőket ért károkért, aki a gazdálkodó szervezet életében aktívan nem vesz részt.

40 MINDJÁRT VÉGE...

41 Minták szerződésekből
„Arra az esetre,ha kívülálló harmadik személy a társasággal és a vezető tisztségviselővel szemben az egyetemleges felelősségükre tekintettel igényt érvényesítene és a vezető tisztségviselő felmentvénnyel rendelkezik, a Társaság – ha a kár máshonnan nem térül meg - az esetleges egyetemleges marasztalásuk ellenére vállalja,hogy helyt áll a vezető tisztségviselő helyett.

42 Minták szerződésekből
„Nem tartozik a máshonnan megtérült kategóriába az, ha a vezető tisztségviselő téríti meg a követelést, mert a Társaság nem várja el a vezető tisztségviselőtől,hogy megtérítse azt az igényt, amit az egyetemlegességre hivatkozva csak vele szemben érvényesítenek. A Társaság átvállalási nyilatkozata kiterjed az utóbbi esetre is.”

43 Minták szerződésekből
„Az ügyvezetők kötelesek a tevékenységükről vagy meghatározott ügyletről, írásban tájékoztatni a tagokat, a felhívásban megjelölt időben, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 8 napon belül.”

44 Minták szerződésekből
„Az ügyvezető minden hónap 10.napjáig köteles –értékhatártól függetlenül- az előző hónapban megkötött, illetve módosított vagy megszüntetett valamennyi szerződést és annak mellékletei másolati példányainak megküldésével az Alapítót tájékoztatni.”

45 Minták szerződésekből
„Az ügyvezető köteles a társaság mindenkori érdekeit szem előtt tartva a társaság ügyeiben illetve a társaság képviselete során lelkiismeretesen és legjobb tudása szerint eljárni.”

46 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszontlátásra!

47