Tanfelügyelet – egységes külső értékelés

Az előadások a következő témára: "Tanfelügyelet – egységes külső értékelés"— Előadás másolata:

1 Tanfelügyelet – egységes külső értékelés
a köznevelési intézményekben

2 A megújuló köznevelés értékelési keretrendszere
Minősítés Tanfelügyelet Önértékelés Pedagógus Pedagógus Vezető Intézmény A standardok a próbaellenőrzések tapasztalatai alapján átdolgozás alatt állnak. A standard nyilvános és egységes. Az EMMI az OH javaslatára minden évben a nyár folyamán módosíthat a standardokon. Pedagógus Vezető Intézmény

3 A fejlesztések tartalmi kapcsolata
Önértékelés Tanfelügyelet Minősítés Értékelési területek, szempontok, eszközök Értékelési területek, szempontok, eszközök Szakértői képzés A standardok a próbaellenőrzések tapasztalatai alapján átdolgozás alatt állnak. A standard nyilvános és egységes. Az EMMI az OH javaslatára minden évben a nyár folyamán módosíthat a standardokon. Értékelési területek, indikátorok

4 Szakértői feladatok, képzések
A képzések bemeneti követelményei: 14 év pedagógiai gyakorlat Pedagógus szakvizsga Pedagógus és/vagy intézményértékelési tapasztalat Kiválasztási szempontok: Szakértői kompetenciák Jogszabályi háttér ismerete Területi és szakterületi szempontok A szakértőkkel szembeni elvárások: A képzések sikeres elvégzése Jelentkezés a szakértői névjegyzék „pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés” szakterületére A szakértői feladatok szakszerű ellátása

5 A tanfelügyelet standardjai
Az ellenőrzés fajtájának megfelelő Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény, szakszolgálat, pedagógiai szolgáltató) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

6 Tanfelügyeleti kézikönyv(ek)
Alapelvek, célok 2. Az ellenőrzés menete az ellenőrzés folyamatának leírása, a szakértők feladatainak meghatározása, a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása 3. Területek, módszerek, eszközök elemzési és megfigyelési szempontsorok, kérdőívek, interjú kérdések, értékelőlapok A standardok a próbaellenőrzések tapasztalatai alapján átdolgozás alatt állnak. A standard nyilvános és egységes. Az EMMI az OH javaslatára minden évben a nyár folyamán módosíthat a standardokon.

7 A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai
1. Előzetes felkészülés a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés óralátogatás az interjúk elkészítése, a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése. 3. Összegzés – értékelés a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket, az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

8 Az intézmény ellenőrzésének lezárása
4. Az intézményfejlesztési terv elkészítése a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, a nevelőtestület elfogadja, az intézményértékelés és a fejlesztési terv nyilvános

9 A pedagógus ellenőrzésének területei
1. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása. 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása. A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg. A tanfelügyelet ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés során kimeneti követelményként elért kompetenciák

10 A pedagógus ellenőrzésének területei
5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

11 A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei
1. Dokumentumelemzés az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú a pedagógussal óramegbeszélés interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segíti de nem értékeljük Dokumentumelemzés: PP, SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő 2 tanév munkaterve, egymást követő 2 tanév beszámolója, intézményi önértékelés: pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések E-portfolió: önéletrajz, diplomák, képzettségek, előző minősítések, értékelések a vezetői munkáról, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, publikációk, előadások prezentációi

12 A vezető ellenőrzésének területei
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése és hatékony működtetése. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját maga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

13 A vezető ellenőrzésének területei
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

14 A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei
1. Dokumentumelemzés a vezetői pályázat, egyes intézményi alapdokumentumok, intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjúkészítés a vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Kérdőíves felmérés pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredményének vizsgálata. Dokumentumelemzés: PP, SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő 2 tanév munkaterve, egymást követő 2 tanév beszámolója, intézményi önértékelés: pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések E-portfolió: önéletrajz, diplomák, képzettségek, előző minősítések, értékelések a vezetői munkáról, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, publikációk, előadások prezentációi

15 Az intézmény ellenőrzésének területei
A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

16 Az intézmény ellenőrzésének területei
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése. 7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

17 Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei
1. Dokumentumelemzés az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, az intézményi önértékelés eredménye, a mérési eredmények, (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú a fenntartóval, az intézményvezetővel, munkaközösség - vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel, a szülők képviselőivel. Dokumentumelemzés: alapító okirat, PP, SZMSZ, házirend, egymást követő 2 tanév munkaterve (munkaközösségek munkaterveivel), egymást követő 2 tanév beszámolója (munkaközösségek beszámolóival), továbbképzési program – beiskolázási terv, országos mérések (kompetenciamérés 5 évre visszamenőleg), az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei.

18 Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei
3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok szülők (tanulók). 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

19 A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – a működés
2014. átmeneti időszak: A tanfelügyeletet az OH szervezi Pilot értékelések, amelyek eredménye beszámítható 2015-től „éles” működés: A szervezők a kormányhivatalok (informatikai támogatással) A tanfelügyelet a minősítési tervhez igazodik Az intézményekkel mindig egyeztetve 1-1 napot vesz igénybe

20 A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – tervek
Az éles működés tapasztalatainak felhasználásával: A jogszabályi háttér finomhangolása A standardok és az informatikai támogatás továbbfejlesztése A szakértői képzések továbbfejlesztése, kiegészítése Távlati cél: 5 éven belül stabilan működő tanfelügyelet

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Maus Pál