Az egészségügy elérhetősége, ellátórendszer

Az előadások a következő témára: "Az egészségügy elérhetősége, ellátórendszer"— Előadás másolata:

1 Az egészségügy elérhetősége, ellátórendszer
Dr. Pálvölgyi Gabriella a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Orvosi Krízis Szolgálat vezetője

2 Az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere
Alapja az egészségügyi törvény (+ az egyéb vonatkozó törvények, rendeletek (pl. a minimumfeltételekről, a szolgáltatókról, nyilvántartásokról stb) A ráfordítható összegről a költségvetési törvény rendelkezik Közfinanszírozott szolgáltató esetében az OEP – mint finanszírozó – dönt az ellátási feladatok áráról, költségeiről, vállalható mértékéről („zárt kassza” rendszer – „volumenkorlát”) A működtetés szakmai ellenőrzése az ÁNTSZ feladata, a finanszírozási oldalon az OEP, pénzügyi vonzatokban a fenntartó (önkormányzat, egyesület, egyház stb.) vizsgálhat, elszámoltathat, dönthet

3 Rendszerváltáskor: kettős finanszírozás
A lakosság egészségügyi ellátásának kötelezettsége az önkormányzatokhoz került Az önkormányzatok vagy létrehoztak egészségügyi szolgáltatókat, vagy kötöttek szerződést már létező szolgáltatókkal, amelyek tevékenységét országosan egységes „tarifarendszer” szerint finanszírozta az OEP Az önkormányzat saját költségvetéséből fejleszthette, javíthatta a rendszert (kis település = kis pénz, nagyváros = több lehetőség) A RENDSZER KIALAKÍTÁSA MÁR MAGÁBANHORDOZTA AZ EGYENLŐTLENSÉGET!

4 Súlyosan sérülhetnek az EüTv-ben deklarált elvek!
Átmeneti állapot A rendszer így nem működik jól, mert például: Területi eltérések alakultak ki az eltérő önkormányzati fejlesztési lehetőségek miatt A kórházleépítések során „összekuszálódtak” a finanszírozás korábbi világos elvei (pl. Pest megyében élő falusi lakos tüdőbetegségével Törökbálintra, traumatológiai ellátásban a Péterfybe, szívsebészetben a GOKI-ba, szívinfarktus ellátásra a Bajcsy kórházba kerül Országos alulfinanszírozottság (forint-dollár-euro árfolyamváltozások, közüzemi díjak emelkedése mellett is évek óta azonos összegű kassza) Súlyosan sérülhetnek az EüTv-ben deklarált elvek!

5 Hajléktalanok Hajléktalan: (1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról”) 4. § (2) E törvény 6. §-a és II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (3) E törvény 7., 78., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

6 Betegirányítás akut ellátásban a lakosság részére
Akut (sürgősségi) ellátás irányítása : lakcím alapján történik a régió kijelölése Sürgősségi ellátás (ügyeletes kórház) az alább felsorolt szakterületeken van, évente az ÁNTSZ által kiadott regionális sürgősségi, akut ügyeleti beosztás utasításai alapján történik: (Ezt az SBKCs=„KÁNY” szükség esetén naprakészen megmondja) Pl.: sebészeti, traumatológiai, idegsebészeti, égési, szájsebészeti, urológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, pszichiátriai, pulmonológiai intenzív, bronchológiai szakterületeken, sürgős ellátásra szoruló betegek esetében

7 Hajléktalan betegek beutalása a fővárosban
a Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala Egészségügyi Ügyosztálya álláspontjával) a hajléktalan betegek kórházi elhelyezése a SBKCS-on (volt KÁNY-on) keresztül történik. A 2.2 és 2.3 pontok alapján a SBKCs (volt KÁNY) betegirányítói a fővárosi önkormányzati tulajdonú gyógyintézetek között (feltalálási helytől függetlenül) nyilvántartásuk alapján „egyenletesen osztják el” a betegeket („FORGÓRENDSZER”)

8 Programozottan, előre tevezett időben kivizsgálás a fekvőbetegosztályon
A lehetőség elvileg mindenkinek adott, bár a SBO-k (sürgősségi bajmegállapító osztályok) beiktatása az ellátás rendszerébe akadályozza ezt a forgalmat, nincs egységes szabályozás, főként a saját osztály saját ambulanciáján keresztül lehet bejutást eszközölni – hajléktalant is többnyire is fogadnak, kórházképes állapotban!

9 Krónikus ellátás, utókezelés, ápolás, rehabilitáció
A gyógyintézetekben már akut ellátást nem, de krónikus ellátást, ápolást továbbra is igénylő betegek elhelyezése a beteget eddig ellátó osztály feladata, az átadó és átvevő osztály orvosainak megbeszélése alapján történik. A SBKCS (volt KÁNY) betegirányítói kérdésre tájékoztatják az akut ellátást végző orvost krónikus beteg elhelyezésére területileg kijelölt alkalmas gyógyintézetekről (esetleg Pest megye másik végén….) (Itt az idő nem sürgető, de az aktív osztály finanszírozását negatívan érinti, ha a beteg sokáig foglalja az ágyat…. ) Krónikus osztályokon is csökken a finanszírozás, 6 hónap után

10 Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (38 mutató alapján)
A teljesség igénye nélkül felsorolva a főbbeket: Betegjogok- és beteginformáció Várakozási idő (háziorvosi, szakorvosi, kórházi) Teljesítmény/minőség (infarktus halálozási ráta 28 napon belül, rák 5 éves túlélése, csecsemőhalandóság, elveszett évek, MRSA fertőzések) Az egészségügyi rendszer bőkezűsége (milyen ellátást térítenek) Gyógyszerügy (támogatások mértéke, új gyógyszerek stb)

11 2008-ban Európában 13. helyezett Magyarország (647 pont)
2009-re a 20. helyre csúsztunk vissza!

12 2009 Magyarország a maximális 1000 pontból 633 pontot ért el.
A rangsort Hollandia vezeti immár második éve, 875 pontos rekorddal Dánia (819) az újonc Izland (811) Ausztria (795), Svájc (788) Németország (787) következnek

13 Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2013
Magyarország a maximális 1000 pontból 546 pontot ért el, ezzel a 28. helyet foglalja el a 35 országot felmérő rangsorban, csakúgy, mint ben, az akkori 577 ponttal. (Azaz 5 év alatt 13.-ról 28-ra lépett vissza!) Bár az ország pozíciója azóta nem romlott, az elért pontok egyre csökkennek, a jobb egészségügyi ellátáshoz még hosszú út vezet...

14 Háziorvosok száma 100 000 lakosra 2007-ben
Háziorvosok száma lakosra számolva 2007-ben x

15 Az EU-s átlag 10 000 főre 3 háziorvos (Magyarországon 2007-ben csak 2,8)
A budapesti 5 egészségügyi szolgáltató kb 10 háziorvosi rendelést kellene fenntartson – kb fő ellátására (persze itt vannak átfedések is) A BMSZKI háziorvosi ellátásai kb 2 teljes praxisra való forgalmat bonyolítanak le évente – ez kb fő! HOL VANNAK A TÖBBIEK? KI LÁTJA EL A BETEGET, HA HAJLÉKTALAN?

16 SZÁMOLJUNK…. - a BMSZKI háziorvosi ellátásában tavaly évi kb orvos-beteg találkozás szerepelt - a 2 telephelyen napi 8-8 óra rendelés 4 praktizáló orvos munkaidejével analóg - átlagosan egy fős praxisban évi orvos-beteg találkozás történik - az arányok szerint kb főt mi látunk el, de: még 3 ellátónak van OEP szerződése – ez további fő, ha náluk is ilyen erős a forgalom, és ha eltekintünk az „átfedő”, duplikálódott ellátásoktól

17 Lakcímhez kötött egészségügyi ellátások
Háziorvos („területi ellátási kötelezettség”- gel) – hajléktalanok kiszorulhatnak Gondozóintézetek (tüdő-, nemibeteg- ideggondozó) – itt rész-alkuk köthetők, járványügyi érdekből Lakossági szűrővizsgálatok (ÁNTSZ koordinálja, a hajléktalan beteg kimarad) „RÁFIZETÉSES” ellátások (akit csak lehet, elhajtanak, és jó indok: nem tartozik ide) Kórházak: területi beutalási elv van „nem ide tartozik” VIDÉKEN: az adott betegnek egy kórház + egy szakrendelő + egy gondozó stb. BUDAPEST: 21 kórház és országos intézmény (+a 22 egyetemi klinika csak ritkán vesz részt hajléktalanok kezelésében)

18 A tartósan hajléktalan ember egészségi állapota is, de BETEGSÉGE is más! „Szegénykórház” létjogosultsága?

19 A „másság” okai Alultápláltság, főként fehérjehiányos állapot = lassabban gyógyul! Több betegséget is hordoz egyszerre (leggyakoribb a belgyógyászati és pszichés betegség együttes előfordulása, kérdéses lehet: melyiket sürgősebb előbb kezelni?)= lassabban gyógyul! HOLISZTIKUS ápolás? Sokszor az egészségügyi ellátás igénybevételére kell megfelelő állapotba hozni a betegeket (etetés, itatás, élősködőmentesítés, felöltöztetés, kórházi alapcsomag” biztosítása, mentális megerősítés, jövőkép stb.) Speciális „hajléktalan betegségek”: rüh, tetvesség, végtaghiány, sorozatos traumás sérülések végállapota, tbc, dohányzás, COPD

20 A hajléktalan beteg „problémás” a rutin kórházi ellátásban, mert:
Nincs megfelelő idő személyzet (szociális személyzet is!) gyakorlati tapasztalat az ellátásához!

21 A hajléktalan beteg „problémás” a rutin kórházi ellátásban, mert:
Hová távozzék? „Utcaképes” …? „OTTHONÁBA BOCSÁTVA” …!?

22 A hajléktalanellátás jelenlegi rendszere Budapesten
5 erre a célra szervezett 24 órás hajléktalan háziorvosi centrum (3 ezek közül „magánszféra” , saját szabályok szerint működhetnek az OEP szerződésben foglaltak betartása mellett) Szakorvosi rendelések, de hol? (finanszírozás szempontjából azonos a „pont-forint”) BMSZKI: bőrgyógyászat és pszichiátria Oltalom: bőrgyógyászat Fekvőbetegellátás: BMSZKI: krónikus belgyógyászat 50 ágy ápolási: 23 ágy Oltalom: krónikus belgyógyászat 24 ágy ápolási: 20 ágy

23 a BMSZKI egészségügyi rendszere
Fekvőbeteg-ellátás 73 „kórházi” ágy, ápolás, kezelési hely Járóbetegellátás: 1., Alapellátás: 24 órás háziorvosi ügyelet 2 telephelyen Háziorvosi rendelések (évi orvos-beteg találkozó = 2 teljes háziorvosi praxis forgalmával megegyező mértékű!) De: a gondozás, prevenció, kezelés lehetőségei szűkösek Mozgó orvosi szolgálat (éjjeli menhelyek rendszeres, eseti ellátására) Járóbetegellátás: 2., Szakrendelések bőrgyógyászat (a kültakaró épsége különösen fontos, „utcai” veszélyforrások: hideg és hőhatás, napfény, élősködők, és tartós kezelést igénylő bőrbetegségek) pszichiátria (rendszeres kezelési lehetőség, kezelőorvosi kapcsolat kialakítása)

24 Szabolcs utcai részleg:
Fekvőbetegellátás: 50 ágyon krónikus belgyógyászat 23 ágyon ápolási osztály Járóbetegellátás is van: - 24 órás folyamatos háziorvosi ügyeleti ellátás a beszállított, vagy saját lábon érkező hajléktalan embereknek - munkanapokon napi 8 órás háziorvosi rendelés - lábadozó (15 fő részére+3 ágy megfigyelési lehetőség biztosítására) kifejezetten utcáról érkező, beteg emberek számára, gyógyszer, tisztálkodás, szállás, és étkezés, valamint a kezelés biztosítására (pl. kötözés, fertőtlenítés), az ellátás orvosi beutalással vehető igénybe szociális ellátási igény esetén szociális munkás segítsége biztosított

25 Kőbányai úti részleg: Járóbetegellátó „centrum”
24 órás folyamatos háziorvosi ügyeleti ellátás a beszállított, vagy saját lábon érkező hajléktalan embereknek munkanapokon napi 8 órás háziorvosi rendelés lábadozó (15 fő részére+3 ágy megfigyelési lehetőség biztosítására) kifejezetten utcáról érkező, beteg emberek számára, gyógyszer, tisztálkodás, szállás, és étkezés, valamint a kezelés biztosítására (pl. kötözés, fertőtlenítés), az ellátás orvosi beutalással vehető igénybe, szociális ellátási igény esetén szociális munkás segítsége biztosított Szakrendelések: pszichiátria hétfőtől csütörtökig 4 napon, összesen 20 óra szakorvosi ellátással Bőrgyógyászat: kezelés, kötözés minden nap a háziorvosi rendelések ideje alatt.

26 Tartósan speciális egészségügyi támogatást igénylők körei:
HIV- betegek Idült hepatitis B vagy C betegek Tbc-s betegek Cukorbetegek Stroke utáni súlyos maradványtünetekben szenvedők, bénult, vagy beszédzavaros Pszichiátriai betegek (szenvedélybetegek is), értelmi fogyatékkal élők Időskorúak, fiatalkorúak Terhesek, kisgyermekesek Végtaghiányosok, mozgáskorlátozottak és még sokan mások….

27 Hagyományos háziorvosi tevékenységekből a hajléktalanellátóknál kimarad:
Szűrés Gondozás Oltások Rendszeres kontroll (egészségkárosodás felmérése) Jogosítvány, lőfegyvertartási engedély karbantartása „Heteroanamnézis” lehetősége is korlátozott

28 Mit lehet itt tenni? Az egészségügyi intézményrendszert felkészíteni, megfelelően érdekeltté tenni az ellátásban - ráfordításokat igénylő, hosszútávú feladat! Amíg ennek „gyümölcse beérik”, az ellátandók érdekében speciális, hiánypótló, szociális és egészségügyi szempontok alapján összehangolt feladatot teljesítő team munkával, megfelelő infrastruktúrával rendelkező „lábadozó-helyek”, „szanatóriumok”, „otthonok” létrehozásával biztosíthatók a megfelelő feltételek

29 Egymásra épülő, rétegzett, szintek közt is átjárható ellátórendszer szükséges
- MEDIKO-SZOCIÁLIS - TEAM-MUNKA - AZ EGYEDI HELYZETEK EGYEDI KEZELÉSÉRE IS RÉTEGZETT ELLÁTÓRENDSZER

30