Közoktatási vezető Zalaegerszeg március 31.

Az előadások a következő témára: "Közoktatási vezető Zalaegerszeg március 31."— Előadás másolata:

1 Közoktatási vezető Zalaegerszeg 2012. március 31.
Dr. Borosán Gyula (Ph.D) egyetemi docens I. 1-13. dia

2 Kiselőadások A sajátos nevelési igényű tanulók. A különleges bánásmódot igénylők különböző csoportjai. Guttmann Ferencné Az esélyegyenlőség fogalma, kezelése. Esélyegyenlőtlenségek az iskolarendszer szintjén. Az esélyegyenlőtlenség iskolai megjelenési formái. Kungli Józsefné Ica A tehetséges tanulók. A tehetséggel való foglakozás története. A tehetség fogalma, a tehetséges tanulók jellemzői, a tehetség felismerése .Szilágyi Imréné A tanügyigazgatás fogalma és szervezeti rendszere. Stubán Árpád

3 Fogalmak Az illem, az etikett és a protokoll szabályai a különböző korok és társadalmi viszonyok folyamatos hatására formálódtak és alakulnak, módosulnak napjainkban is. 1. Illem = viselkedéskultúra: a jó modor, a figyelmesség, az udvariasság és a mások iránti tapintat megnyilvánulása = „ a társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés szabályainak koronként változó összessége” = koronként, népcsoportomként, vallásokként különbözik, folyamatosan alakul = gyökere a jognak, az erkölcsnek, a protokollnak és etikettnek Az ember kultúrát és nem ösztönöket örökít az illem követelményeit a társadalmi viszonyok formálják az illemtan a jó modor, a kultúrált magatartás szabályainak gyűjteménye Az illemtudás a társas élet, az emberek közötti mindennapi, hivatalos és protokolláris érintkezés alapvető feltétele.

4 2. etikett: francia eredetű szó, történelmi értelmezésben az udvari szertartások és illemszabályok összessége = „a társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere” = „A társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.” = túlfinomult, túlszabályozott viselkedési formák együttese az etikett a protokollon belül az egyéni rangsorolásnak megfelelő eljárási szabályok rendszerét jelenti, azt szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartásrendbe.

5 3. a protokoll: görög eredetű szó,
= a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége (a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, rangsorolási, levelezési és etikettszabályok összessége) „nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv” – olyan szabályok összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját „A hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályoknak, érvényben lévő szokásoknak az összessége.” 1815. Bécsi Kongresszus: a modern diplomácia kodifikálása – 1818 Aachenben jegyzőkönyvezése 1961. Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról (szabályozza a diplomáciai kapcsolatok felvételét, rangsorolást, szertartásrendet) Egyenlőség! Diplomáciai protokoll → üzleti protokoll

6 A magatartás és viselkedés összetevői
Magatartás: A munkában, a magánéletben, a másokkal való érintkezésben végzett, erkölcsi jelentéssel bíró cselekedetek összességét tartalmazza. A magatartás jellemző az egyénre. Kialakulásában döntő szerepet játszik: Azoknak a hatásoknak az összessége, amelyek a családi, valamint a társadalmi, munkahelyi környezetben érik az egyént Kultúra, kultúráltság Pszichikai beállítottság Erkölcsi tudat A magatartás a viselkedésen keresztül kerül kifejezésre.

7 Jogalkotás - jogalkalmazás
A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások: Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. Az előadó mutasson rá, hogy a társadalmi magatartásokat többfajta normarendszer szabályozza, említse meg, hogy a jogi normákon kívül egyéb társadalmi normák is léteznek (erkölcsi, vallási, szervezeti, szakmai, illem, szokás, tabu). A normák egyes közösségekben eltérhetnek, így a társadalom normarendszere komplex, összetett, eltérő magatartásmintákat nyújt (deviancia kérdése) Emelje ki, hogy a normatípusok közül a két legelterjedtebb az erkölcs és a jog normarendszere. Mutasson rá továbbá, hogy a társadalmi norma egyidős a társadalommal, és arra is, hogy a társadalmi norma jellegéből adódóan a jogkövetkezmény nemcsak hátrányos, hanem előnyös is lehet. Mutasson rá továbbá arra is, hogy bizonyos magatartások a körülményektől függően kerülnek értékelésre, például a személyi szabadságtól való megfosztást általában elítéli a társadalom, ugyanakkor támogatja, ha öngyilkosság megakadályozása érdekében alkalmazza valaki. Példák: Házasságon kívül született gyermek kezelése a jogban (támogatás) és az erkölcsben (helyenként súlyosan elítélő) Adóelkerülés (jog: elítél) (erkölcs: esetleg mintaként tekinti)

8 Jogalkotás - jogalkalmazás
A norma funkciói Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Az előadó kösse a norma funkcióit a korábbi diákon lévő ismeretekhez. (A norma sajátosságaiból levezethetők annak funkciói is a társadalom életében, a közösségi szocializációs folyamatban) - A mintanyújtás esetében mutasson rá, hogy a minta nem mindig az általánosan- társadalmilag elismert- mintákat jelenti (deviáns csoportok esetenként olyan erős mintakövetést mutatnak, amely leronthatja más minták követését). A norma azáltal segíti a konfliktusok rendezését, hogy előrevetíti, egyes konfliktushelyzetekben kitől milyen magatartást vár el a társadalom, illetve a normaképző közösség) -A kiszámíthatóság, mint funkció magyarázata során mutasson rá arra, hogy a jövőbeni ismétlődő magatartás elvárásának milyen jelentősége van (például „Ne ölj norma” esetében a vitás helyzetek kialakulása során joggal számíthat bárki arra, hogy száz emberből 99 nem fogja megölni vetélytársát.)

9 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, amelyek általánosan kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. Az előadó említse meg, hogy ez a fogalom a vizsgára való felkészülést szolgálja, és hogy a tudományban sokféle fogalom létezik, de a vizsgán e fogalom ismerete az elvárás. Utaljon rá, hogy ez általános fogalom, így például a deklaratív normákban csak az első elem jelenik meg. (pl. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom) Húzza alá, hogy a jog, mint normarendszer egyik sajátossága, hogy mindig csak állami szervek jogosultak jogi normák képzésére. Emelje ki, hogy e tekintetben állami szerveken a helyi önkormányzatokat is érteni kell, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet is jogszabály! Hívja fel arra a figyelmet, hogy a fogalom bekezdésre bontott elemei együttes feltételeit jelentik a jog fogalmának, bármely elem hiányában nem beszélhetünk jogról Az általános kötelező erő azt jelenti, hogy – a kivételeket leszámítva – a jogi norma az adott állam minden polgárára kötelező, bárhol is tartózkodjon, illetve mindenkire kötelező, aki az adott ország területén tartózkodik, állampolgárságára tekintet nélkül. A jog sajátossága az is, hogy kizárólag a jogi normák érvényesítése érdekében van lehetőség az állami kényszer alkalmazására. (más normáknál ez elképzelhetetlen)

10 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége Az előadó bevezetésként utaljon a társadalom normaképző szerepére. (A közösség bizonyos magatartás-formákat tart kívánatosnak és elvárja tagjaitól, hogy ezen minták alapján szervezzék életüket.) Ez minden mikro- és makroközösség sajátossága – a szocializációs folyamat kulcskérdése- . Utaljon arra, hogy e normaképzés sokrétű, sokirányú egy társadalomban és e tananyagrészben ennek egyik domináns típusával, a jogalkotással ismerkedünk meg. Világítson rá, hogy a fogalom három együttes kötelező tartalmi elemet tartalmaz. (Jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv; általános (absztrakt) magatartásszabályok; jogi normaként való megfogalmazás) Példákkal világítsa meg a fogalom tartalmát. Pl. Aki mást megöl, bűntettet követ el, 5-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.(jogi norma) – Ne ölj, mint erkölcsi, vallási norma. A jogi norma követelményei három eleméből itt csak egy valósul meg, az, hogy általános magatartásnorma. Önkormányzat szociális rendelet – testület és jogalkotás, míg Mari néni tüzelőutalványa egyedi döntés, amely nem irányul jövőbeni általános rendezésre

11 JOGI ALAPISMERETEK A jogrendszer kialakulása és főbb jellemzői erkölcs többnyire íratlan történelmileg kialakult normarendszer szokásjog jogforrássá vált közösségi szokás, huzamosabb időn át állandóan alkalmazott Jogszabály „…jóra vezethető vissza…” Fogalma: Kizárólag az arra feljogosított állami szerv adja ki meghatározott alakszerűség és forma mellett, végrehajtását ellenőrzi és szankcionálja.

12 A JOGSZABÁLY BELSŐ TARTALMA
A jogszabály lényege, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése esetén meghatározott magatartást, cselekvést vagy cselekvéstől való tartózkodást rendel el + szankcionál. Tehát:- feltételt, rendelkezést, szankciót mond ki. JOGÁGAK egy jogterülethez kiadott jogszabályok Polgári jog, Államigazgatási jog Büntetőjog, Közigazgatási jog Magyar Köztársaság jogrendszere

13 JOGVISZONY A jogilag szabályozott kapcsolat, szerződés és jogszabály alapján jöhet létre Cselekvőképesség korlátozása : - Bíróság által , betegség vagy b) életvitel miatt Törvény által a)cselekvőképtelenség 14 éves korig b) korlátozottan cselekvőképes 14-18 ÉRVÉNYES ha: a) hatáskörrel rendelkező szerv adta ki,b) eljárási szabályokat betartották, c) előírt módon kihirdették

14 A JOGSZABÁLYOK HATÁLYOSSÁGA
IDŐBENI hatály a kihirdetést megelőző időre nem vonatkozhat. SZEMÉLYI hatály kire, kikre vonatkozik. TÁRGYI hatály pl. iskolai nevelésre, gazdálkodásra. TERÜLETI hatály földrajzilag körülhatárolható területet jelent. JOGSZABÁLYOK HIERARCHIÁJA! + értelmezése!

15 JOGORVOSLAT Közoktatási törvény (1993 évi LXXIX tv.) 83-84
Gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat az érdekelt: ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbirálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.

16 JOGORVOSLAT II. A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbirálati kérelem tekintetében.

17 JOGORVOSLAT III. A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.

18 JOGORVOSLAT IV. A felülbírálati kérelmet az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

19 JOGORVOSLAT V. A fegyelmi ügyek kivételével A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.

20 JOGORVOSLAT VI. A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára - tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

21 Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai- művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. 3. bek. Önkormányzati fenntartásúnál a Közigazgatási Hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni

22 Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni. 1. bek. Jogszabálysértésre hivatkozva nem önkormányzati intézmény. 84§. A bíróság a döntést megváltoztathatja, amelyet soron kívül bírál el.

23 A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el.(elutasít, megsemmisít) A törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

24 A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie. A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető,

25 Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását. A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható

26 Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság
a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,

27 ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését, b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §- ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak, c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.

28 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:

29 A gyermek mindenek felett álló érdeke
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítják részére, olyan módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A közoktatásban “a gyermek mindenek felett álló érdeke” különösen, hogy minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.

30 A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. A közoktatásról szóló törvény 4. §-ának (7) bekezdése szerint: „A közoktatás szervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.”

31 A szülő sérelmezi, hogy gyermekét nem vették fel a kollégiumba, (eljárás, milyen kérelemre és kinek?) A tanuló fegyelmi büntetést kapott. Sérelmezik a döntést. (milyen kérelemre és ki jár el?) Kérem mondjanak kettő példát arra, amikor az iskolaszék illetve annak hiányában a nevelőtestület három tagja jár el felül bírálati kérelem beadásakor. A fenntartó nem hagyta jóvá a szervezeti működési szabályzatot mi a teendő ha… A vizsgázó sérelmezi a vizsga eredményét, milyen kérelmet, kinek stb. … nyújthat be? Kérem mondjanak példákat olyan döntésekre, amely a semmisséget megalapozhatja!