Nemzetgazdasági Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Nemzetgazdasági Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Nemzetgazdasági Minisztérium
Könyvviteli szolgáltatást végzők Továbbképzése Vállalkozási szakterület Előadó: Kisgyörgy Ilona

2 Mérlegképes oktatás Vállalkozási szak 2011. ÉV
Aktuális számviteli kérdések óra 1.1. A számviteli előírások változásai óra 1.2. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos esettanulmányok óra 1.3. A beszámoló-készítés folyamata, könyvviteli zárlat óra 1.4. Időbeli elhatárolások óra

3 A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet
2.1. Az adó- ás járulékszabályok változásai 6 óra 2.2 . Az adóhatósági ellenőrzés számviteli kérdéseket érintő tapasztalatai 2 óra

4 AKTUÁLIS SZÁMVITELI KÉRDÉSEK
A számviteli előírások változásai Tárgyi eszközökkel kapcsolatos esettanulmányok A beszámoló készítés folyamata, könyvviteli zárlat Időbeli elhatárolások

5 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Alaptörvény: Módosító törvény:
A évi C. törvény, a számvitelről (Sztv.) Módosító törvény: A évi CXXIII. törvény, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény valamint az európai közösség jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi törvények (Mód. tv.)

6 1. A számviteli előírások változásai

7 1. A számviteli előírások változásai
1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések 1.2. Devizás tételek értékelése 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése 1.4. A gyakorlatban felmerült kérdések rendszerét szolgáló módosulások 1.5. A fióktv.-hez kapcsolódó módosítások 1.6. A törvényi módosítások alkalmazása 1.7. A számviteli törvényekhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai

8 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a törvényi fő szabálytól való eltérést, azaz ha a vállalkozás csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamot választott / Szt. 60.par. (6) / Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben a ténylegesen végzett tevékenység szerint kell bemutatni és nem az alapító okiratban megjelölt tevékenységek szerinti bontásban Az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre az értékesítés nettó árbevételének bemutatása a továbbiakban sem vonatkozik 1.1.3 A konszolidált beszámoló készítés alól mentesített anyavállalat fölérendelt külföldi anyavállalata konszolidált beszámolójára vonatkozó közzétételi kötelezettségének változása.

9 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
1.1.4 Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése zártkörűen működő részvénytársaságok külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozók IFRS alapú konszolidált beszámolóba bevont vállalkozások

10 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
A zártkörűen működő részvénytársaság egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei: Sztv: 9.par.(2)bek. - két egymást követő üzleti évben a mérleg- forduló napján a következő, a nagyságot jelző három mutató érték közül bármelyik nem haladja meg az alábbi határ értéket a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot b) az éves nettó árbevétel az millió forintot c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt - nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót - az anyavállalat - a konszolidálásba bevont vállalkozás /Sztv. ( par.)/ - a kibocsátott tulajdoni részesedést jelentő befektetéseinek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték

11 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
Hatályát vesztette: - az Sztv. 9.par. (4). bekezdése az előbbiekhez kapcsolódóan. - szövegpontosítás az egyszerűsített beszámolóra való utalással is, a közzétételnél = Sztv. 153,par. (5), 154/A par. (5), 11.par. (3).

12 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
Az üzleti év naptári évtől eltér Nem köteles éves beszámolót készíteni annak a vállalkozónak akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. A korábbi előírást tartalmazó 9. paragrafus (4). bekezdést törölték január 1-jei hatállyal. Az új rendelkezést már a 2010 – es üzleti év zárásakor is lehet alkalmazni.

13 1.1. Adminisztrációs egyszerűsítések
1.1.5 Devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a devizaárfolyam változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredmény-kimutatásban / Sztv. 84.par. (8), 85.par. (4). /

14 A konszolidált beszámoló készítés alól mentesített anyavállalat fölérendelt külföldi anyavállalata konszolidált beszámolójára vonatkozó közzétételi kötelezettségének változása - nem kell hiteles magyar fordítás - a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétenni

15 1.2 Devizás és devizaalapú tételek változó értékelési szabályai

16 1.2 Devizás és devizaalapú tételek változó szabályai
1.2.1 Devizás tételek kötelező év végi átértékelése minden devizás tételre mindig el kell számolni nem kell vizsgálni az árfolyamkülönbség összegénél, hogy az jelentős vagy nem jelent összegű/ 60.par. (2).bek./ Az új rendelkezést már a 2010 – es üzleti év záráskor is lehet alkalmazni.

17 1.2 Devizás és devizaalapú tételek változó szabályai
Érintett devizás tételek: - a valuta pénztárban lévő valutakészlet - a devizaszámlán lévő deviza - külföldi pénzértékre szóló = követelés = befektetett pénzügyi eszköz = kötelezettség - aktív és passzív elszámolási tételek

18 1.2 Devizás és devizaalapú tételek változó szabályai
1.2.2 Árfolyamválasztás megváltozott szabálya Napi többszöri árfolyamjegyzés esetén a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni (Sztv. 60.par.(10) bek.) Az új rendelkezést már a 2010-es üzleti évben is lehet alkalmazni

19 Devizás és devizaalapú tételek változó szabályai
A devizás értékelések miatti eltéréseket nem kell bemutatni a kiegészítő mellékletben - az átlagárfolyam értékeléstől való eltérés lehetősége - devizavételi vagy deviza eladási árfolyam értékelés lehetősége - az előbbiekből eredő értékelési különbözet bemutatása a kiegészítő mellékletben, ha az eltérés jelentős január 1-jétől nem kell bemutatni az értékelésből adódó eltéréseket (Sztv. 60.par. (6).bek.) A 2010-es üzleti év zárásakor is lehet alkalmazni.

20 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése

21 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
Behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása Az egyéb szervezetek fogalmának pontosítása Az elektronikus pénzeszköz fogalmának pontosítása Vagyonmérleghez kapcsolódó változások

22 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
1.3.1 A behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása / Sztv. 3,par. (4) bek. 10. pontja e) alpontja )/ A FOGALOM VÁLTOZÁSÁT EGY ÚJ JOGINTÉZMÉNY: „A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS „ MEGJELENÉSE IDÉZTE ELŐ.

23 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
Behajthatatlan követelés az a követelés is 2011 január 1-jétől, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni ,amelynél a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetéses meghagyásos eljárás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget /Sztv.3.par.(4) bek. 10.e)

24 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A FIZETÉSES MEGHAGYÁSI ELJÁRÁSNÁL . - alkalmazni kell a fizetési meghagyásról szóló évi L. törvényt előírásait = közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nem peres eljárás ,ha a követelés behajtására = a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye illetve székhelye vagy képviselete (idézési cím) és = a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ,közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból., szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ( munkaviszony) ered. -

25 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
KIVÉVE: - ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése ,módosulása, megszűnésével van összefüggésben vagy - a munkaviszonyból származó kötelezettségek a munkavállaló által történt = vétkes megszegése illetve = fegyelmi vétsége miatt alkalmazott jogkövetkezmény

26 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
A fizetéses meghagyásos eljárás díjköteles eljárás, a mértéke = az alapösszeg 3% ,de = legalább Ft, legfeljebb Ft. - az Ft-ot el nem érő pénzkövetelések van szó - a költség-haszon elv érvényesítésével lehetővé vált, ezen eljárással összefüggésben is leírásra kerülhessen a behajthatatlan követelés

27 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
2011.Január 1.jétől hatályos rendelkezések szerint behajthatatlan követelések Lásd: A Sztv. 3,par. 4. bek. (10) a) –g) alpontjaiban meghatározott jogcímeket Figyelem: A BEHAJTHATATLANSÁG TÉNYÉT ÉS MÉRTÉKÉT BIZONYITANI KELL.

28 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
1.3.2 Az egyéb szervezetek fogalmának pontosítása Az Sztv. 3 par. /1) bekezdés 4.pontja h) alpontjának módosítása csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz. h) a Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap ( új )

29 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
1.3.3 Az elektronikus pénzeszköz fogalmának pontosítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.

30 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
1.3.4 A vagyonmérleghez kapcsolódó változások (Sztv. 141.par. (4).) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével – változás tartalmának előjelének megfelelően – tőketartalékot, az eredménytartalékot és a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőke tartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig tőketartalékot csökkenteni kell, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni kell.

31 1.3. Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetése
ADÓZÁSI SZABÁLYT ÉRINTŐ VÁLTOZÁS / Sztv. 140.par. (6) Az előírás hatályon kívül helyezésével nem kell a vagyon felértékelése esetén az adófizetési kötelezettségre fedezetet képezni. EZ A SZABÁLY AZ A KORÁBBI ADÓZÁSI SZABÁLY, HOGY AZ ÁTALAKULÁSKORI VAGYONFELÉRTÉKELÉST A JOGELŐDNEK KÖZVETLENÜL LE KELL ADÓZNI. EZ A SZABÁLY SZŰNT MEG !!!

32 1.4. A gyakorlatban felmerülő kérdések rendezését szolgáló
módosítások

33 1.4. A gyakorlatban felmerülő kérdések rendezését szolgáló módosítások
Próbaüzemeltetés költség elszámolásának pontosítása (Lásd később) Egyszerűsített éves beszámoló esetén a könyvvizsgálói díjak bemutatása Egyéb technikai pontosítások

34 1.4. A gyakorlatban felmerülő kérdések rendezését szolgáló módosítások
Könyvvizsgáló díjak bemutatása Nem kell tartalmaznia a könyvvizsgálói díjat összegszerűen az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének,ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad es üzleti év záráskor is lehet alkalmazni.

35 1.5. A fióktörvény kapcsolódó módosítása
a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény módosításával lehetővé válik a fióktelepek részére is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, továbbá pontosításra került a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége is, összhangban számviteli törvény módosított előírásaival

36 1.6. A törvényi módosítások alkalmazása
az új előírások évi üzleti évtől kötelezőek, de alkalmazhatók a évi üzleti évre is

37 1.7. A számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeletek módosításai 1.,Az államháztartási szervezetek sajátos beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó 249/2000.(XII.24.) Kormány rendelet módosításáról van szó. - a 35o/2009. (XII. 28.) Kormányrendelettel 2., A 224/2000.( XII. 19) Korm .rendelet ,az egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. - a számviteli törvény 3.par.-ban található fogalmakat a módosításnak megfelelően a kormány rendelet 2. par. - a átvette ./Sztv.3.par.(4) bej. 10.pontja h) alpontja )/

38 2. A TÁRGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS ESETTANULMÁNYOK

39 2.1. A bruttó érték meghatározása beruházási hitelből megvalósított egy vagy több eszköz esetén / Sztv. 47.par. (4) bekezdés szerint ) 2.2. A próbaüzemeltetés figyelembevétele az eszköz bekerülési értékében /Sztv. 47.par. (8) bekezdése szerint/ 2.3. A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás / Sztv. 47 – 48 par. – ai alapján /

40 2.4. Fejlesztési tartalék igénybe vétele beruházáshoz (Tao. és az Sztv. alapján) 2.5. A hasznos élettartam, a maradványérték, a tervszerinti értékcsökkenés megváltoztatása

41 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT A mérleg tételek értékelésének általános szabályai 1. A megbízható és valós összkép követelménye - a számviteli törvény célkitűzése - a számviteli törvény szabályaitól eltérés lehetősége – kivételes esetekben - a kiegészítő melléletében az eltérések bemutatása - a számviteli törvénytől való eltérés további feltételei = a EGK. irányelvek alkalmazás a Sztv. mellett. ( az EGK. 4., 7., vagy a 8., irányelv = a könyvvizsgáló előre véleményezése és egyetértő nyilatkozatának szükségessége

42 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT 2. A mérlegtételek értékelésének alapelvei - a vállalkozás folytatásának elve - a következetesség elve - az egyedi értékelés elve - értékcsökkenés, értékvesztés figyelembe vétele

43 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT AZ ESZKÖZÜK BEKERÜLÉSI (BESZERZÉSI ÉS ELŐÁLLITÁSI ) ÉRTÉKE. (Unió a bekerülési ( beszerzési ) érték - a bekerülési ( előállítási ) érték A VÁSÁROLT ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ( BESZERZÉSI ) ÉRTÉKE - Sztv. 47.par. határozza meg A BERUHÁZÁSOKNÁL A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK RÉSZEI - beruházás fogalma - felújítás fogalma - a karbantartás meghatározása

44 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT A BERUHÁZÁSOK CSOPORTOSITÁSA: 1., A kivitelezés módja szerint - idegen kivitelezővel megvalósított - saját vállalkozásban megvalósított - vegyes kivitelezésű ( idegen és saját ) beruházás 2., A pénzügyi forrás szerint - kizárólag saját forrásból - vegyes pénzügyi forrásból

45 hitelhez kapcsolódó kamat, bankgarancia, egyéb díjak jutalékok
2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT hitelhez kapcsolódó kamat, bankgarancia, egyéb díjak jutalékok beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díj beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség elszámolt árfolyam különbözete beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás tételei

46 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT - a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig ,a beruházásra elkülönített pénzeszköz után annak felhasználásáig kapott kamat összege - üzem behelyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke = nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét

47 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT - építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba – az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható – akkor a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráordításait, a telek ( a földterület) értékét növelő beszerzési költségeként kell elszámolni a telek ( a földterület ) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegéig, az ezt meghaladó költségeket és ráfordításokat a megvalósuló beruházás ( épület, az építmény ) bekerülési (beszerzési ) értékeként kell figyelembe venni.

48 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT BERUHÁZÁSI ÉRTÉKET NÖVELŐ TEVÉKENYSÉGEK - BŐVITÉS - ÁTALAKITÁS - FELÚJITÁS - ÉLETTARTAM NÖVELÉS - RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁSA

49 FIGYELEM !!! A KARBANTATÁSI KÖLTSÉG NEM RÉSZE A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKNEK
2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT FIGYELEM !!! A KARBANTATÁSI KÖLTSÉG NEM RÉSZE A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKNEK

50 2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT FIGYELEM ÉS FELHIVÁS !!! KÖNYVELÉSI ESETTANULMÁNYOK A KÖZRE ADOTT JEGYZETBEN TALÁLHATÓAK.

51 AZ ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉNEK SPECIÁLIS ESETEI
2.1. A BRUTTÓ ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI HITELBŐL MEGVALÓSÍTOTT EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ ESETÉN [SZT. 47. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT AZ ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉNEK SPECIÁLIS ESETEI

52 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] Próbaüzemeltetés fogalma - az üzembe helyezendő beruházás meghatározott ideig történő működtetése Próbaüzemeltetés célja - a rendeltetésszerű, a rendszeres és a folyamatos üzemeltetés biztosított - e - a beruházás ( a létesítmény) alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására

53 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] PRÓBAÜZEMELTETÉS SIKERE - a műszaki feltételek biztosítása - a jogi ( hatósági) feltételek megléte - a szükséges engedélyek megléte

54 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] A próbaüzemeltetés költségeinek meghatározása - külső kivitelező esetén a számlázott összeg - a beruházó a beruházás bekerülési értékébe tartozó tételként – elkülönítetten – elszámolja - csak a többlet költségek számlázhatók, amelyek a próbaüzemeltetés során felmerültek - az előállított termékek a termék értékesítés szabályai szerint kell számlázni - a próbaüzemeltetés teljes költségek számlázása külső vállalkozó esetében = elsődleges próbaüzemeltetés költségként kell elszámolni = majd a bekerülési értéket kell csökkenteni

55 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint A PRÓBAÜZEMELTETÉS KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉGÉNEK TARTALMA - próbaüzemeltetés során felmerült közvetlen költségek = közvetlen anyagfelhasználás költsége vásárolt anyagok bekerülési értéken a saját előállítású termékek közvetlen önköltségen = közvetlen bér és járulékai = egyéb közvetlen költségek - a próbaüzemeltetéssel kapcsolatban felmerült költségek,amelyek bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak mint a szállítási és rakodási költségek, a gyártási külön költségek - a próbaüzemeltetésre megfelelő mutatók ,jellemzők segítségével elszámolható költségek

56 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] A BERUHÁZÁS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE - SAJÁT ELLŐÁLLITÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKÉVEL SZEMBEN - AZ ELŐÁLLITOT ÉS RAKTÁRRA VETT TERMÉKEK, ELVÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK (KALKÚLÁLT) ELŐÁLLITÁSI KÖLTSÉGEIVEL - AZOK HIÁNYÁBAN AZ ÁLLOMÁNYBA VÉTELKORI PIACI ÉRTÉKÉVEL ILLETVE - A MÉG VÁRHATÓAN FELMERÜLT KÖLTSÉGEK CSÖKKENTETT ELADÁSI ÁRÁVAL, VÁRHATÓ ELADÁSI ÁRÁVAL - MAXIMUM A PRÓBAÜZEMELTETÉS MIATT ELSZÁMOLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉK NÖVEKEDÉSÉNEK ÖSSZEGÉVEL

57 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] a próbaüzemeltetés költsége az eszköz (a beruházás) bekerülési értékének része, az Szt. 47. § (1) bekezdésének szabályai szerint (a próbaüzemeltetés során felmerülhetnek az eszköz bekerülési értékében figyelembe nem vehető költségek, ráfordítások is) a próbaüzemeltetés során előállított (értékesített) termék, szolgáltatás előállítási költsége csökkenti az eszköz (a beruházás) bekerülési értékét, legfeljebb az előzőek szerinti próbaüzemeltetési költségek összegéig

58 2.2. A PRÓBAÜZEMELTETÉS FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESZKÖZ BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉBEN [Szt. 47. § (8) bekezdése szerint] A PRÓBAÜZEM ALATT ELŐÁLLITOTT TERMÉKEK a) Felmerült költségek T Megfelelő költségek nemek K 1 -4 Megfelelő eszközök b) Elkészült termékek raktárra vétele T 251 Késztermékek K 581 STKÁV c) Beruházás értékét csökkentő tételként elszámolás T 582 SEEÁÉ K 161 Beruházás

59 ha nincs (nem határozható meg) a próbaüzemeltetés során előállított (értékesített) termék, szolgáltatás előállítási költsége, akkor a piaci érték, a várható eladási ár kell figyelembe- venni annak vizsgálata, hogy „elfogyhat-e" a beruházási érték, ha a várható eladási árat veszik figyelembe (nem fogyhat el, mivel a piaci érték, a várható eladási ár csak az előzőek szerinti próbaüzemeltetési költségek összegéig vehető számításba)

60 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
a lízingelt eszközökre is vonatkozik értékét az Szt §.- alapján kell meghatározni, és külön, önálló eszközként aktiválni a felek közötti, vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell az aktivált beruházás bérleti időszak végi sorsát térítés nélküli átadás értékesítés a bérbeadónak leszerelés, megszüntetés az események számviteli elszámolása az egyes esetekben

61 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
SZÁMVITELI NYIVÁNTARTÁSA - a bérbe adó számviteli nyilvántartásában szerepel - a bérbevevőnél nem vehető állományba - a felújításokat a bérbe vevő nyilvántartásaiba kell elszámolni - az elszámolás a bérleti időszak alatt kell az aktivált felújítási költségeket értékcsökkenési leírásként elszámolni

62 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
BÉRLEMÉNY FELMONDÁSAKOR - a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni a bérbevett ingatlanon végzett beruházás könyvszerinti értékét - az eszköz kivezetésének ráfordításként elszámolása annak jogcímétől függ

63 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
FELÚJITÁSNAK MINŐSÜL . A SZTV 3.PAR.(4) BEK. 8.PONTJA SZERINT - KORÁBBAN MÁR EZT ÉRINTETTÜK

64 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
A KORSZERÜSITÉS KÉRDÉSE - ÜZEMBIZTONSÁG - TELJESITŐKÉPSSÉG - HASZNÁLHATÓSÁG - GAZDAÁGOSSÁG

65 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
SZÁMVITELI KÉRDÉSEK - SZÁMVITELI POLITIKAI SZABÁLYOZÁS = MI A FELUJITÁS = MI A KARBANTARTÁS - AZ ELMARADT ÉS FELHALMOZÓDÓ KARBANTARTÁS EGY IDŐBEN VALÓ VÉGZÉSE, FÜGGETLENÜL A KÖLTSÉGEK NAGYSÁGÁTÓL, MÉG NEM MINŐSÜL FELUJITÁSNAK

66 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
A BERUHÁZÁS NETTÓ ÉRTÉKÉNEK KIVEZETÉSE a)Ha a bérbe adó piaci értéken megvásárolja, tárgyi eszköz értékesítés könyv szerinti értékét egyéb ráfordítások között kell elszámolni az ellenértékét pedig egyéb bevételként, tehát tárgyi eszköz értékesítésként kerül elszámolásra.

67 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
b) Ha a bérbeadó nem tart rá igényt és kéri az eredeti állapot visszaállítását, a beruházás, felújítás során elvégzett munkák bontását,megszüntetését ( a könyvszerinti érték visszanyert anyagok, hulladékok értékével csökkentett összegét) terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni

68 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
c) Ha a bérbeadó azt térítés nélkül átveszi, a bérbe vevő a könyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként számolja el.A térités nélküli átadáshoz kapcsolódóan Áfa fizetési kötelezettség keletkezik.

69 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
TÁRSASÁGIADÓ KAPCSOLAT - a térítés nélküli átadott eszköz értéke csak akkor növeli az adóalapot ha = a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy = az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával , amely szerint a juttatás évében az eredménye a juttatás következtében az elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

70 2.3. A BÉRBEVETT TÁRGYI ESZKÖZÖKÖN VÉGZETT BERUHÁZÁS
KÖNYVELÉSI ESETTANULMÁNY A JEGYZETBEN TALÁLHATÓ !!!

71 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
a fejlesztési tartalék adójogi kategória, feltételeit, mértékét, feloldásának módját a társaságiadó-törvény tartalmazza a számvitelben a fejlesztési tartalékot az eredmény-tartalékból kell lekötni a lekötést negatív eredménytartalék esetében (illetve, ha ettől válik negatívvá) is lehet alkalmazni

72 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
A FEJLESZTÉSI TARTALÉK KÉPZÉS - a Társasági és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvényt módosító évi XLII. törvény vezette be. - a bevezetés időpontja január 1. - célja = a beruházási tevékenység ösztönzése = kedvezőbb adózási feltétellel ösztönözze a nyereségesen gazdálkodó vállalkozásokat a beruházások ösztönzésére

73 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
A FEJLESZTÉSI TARTALÉK A KÉSŐBBI BERUHÁZÁS MEGVALÓSITÁSÁNAK TÁRSASÁGI ADÓMENTES FEDEZETÉT JELENTI AZÁLTAL, HOGY A FEJLESZTÉSI TARTALÉK KÉPZÉS ALKALMAZÁSÁVAL A BERUHÁZÁSRA ELKÜLÖNITETT ÖSSZEG A TÁRSASÁGI ADÓALAP CSÖKKENÉSEKÉNT SZÁMOLHATÓ EL

74 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
A FEJLESZTÉSI TARTALÉKKÉPZÉS JELLEMZŐI - AZON VÁLLALKOZÁSNAK CÉLSZERÜ KÉPEZNI, AMELYNEK AZ ADÓÉVBEN AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYE VÁRHATÓAN NYERESÉGES LESZ. - UGYANAKKOR BERUHÁZÁST KIVÁN MEGVALÓSITANI A LEKÖTÉST KÖVETŐ ÉVEKBEN A NEM PÉNZBELI HOZZÁJÁRULÁS (APPORT) RÉVÉN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁS NEM TEKINTHETŐ A TARTALÉK TERHÉRE MEGVALÓSITOTT BERUHÁZÁSNAK -

75 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
- NEM CÉLSZERŰ FT-NÁL NAGYOBB ÖSZEGET EGY – EGY ADÓÉVBEN A LEKÖTÖTT TARTALÉKBA HELYEZNI - A BERUHÁZÁSRA FEL NEM HASZNÁLT FEJLESZTÉSI TARTALÉKOT LEKÖTÖÖTT TARTATALÉKKÉNT KELL KIMUTATNI ÉS CSAK AKKOR SZÜNTETHETŐ MEG PÓTLÓLAGOS ADÓKÖTETLEZETTSÉG NÉLKÜL ,HA A BERUHÁZÁS MEGVALÓSULT. A MEGSZÜNTETÉS A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉVEL AZONOS ÖSSZEGÜ LEHET. - A FEJLESZTÉSI CÉLRA KÉPZETT, LEKÖTÖTT TARTALÉK KÖVETKEZTÉBEN AZ ERDMÉNYTARTALÉK NEGATIV EGYENLEGE TOVÁBB NŐHET

76 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
FEJLESZTÉSI TARTALÉK KÉPZÉS - átcsoportosítás a saját tőke elemei között - elszámolás az év végi zárlatok végre hajtása során - a fejlesztési tartalék „ LEKÖTÉSE „ - az osztalék fizetés lehetőségének befolyásolása - osztalékfizetési korlát -

77 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
A FEJLESZTÉSI TARTALÉKKAL KAPCSOLATOS FŐ SZABÁLYOK Jegyzett. 20. oldal FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELODÁSA Jegyzett 21. oldal

78 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
A BERUHÁZÁSRA TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS FOGALMÁBA NEM ÉRTENDŐ TÉTELEK Jegyzett: 21.oldal A LEKÖTÖTT TARTALÉK FELSZABADÍTÁSA Jegyzett 21.oldal A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELHASZNÁLÁSA Jegyzett. 21.oldal

79 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
FEJLESZTÉSI TARTALÉK MIATTI TÁRSASÁGI ADÓLAP KORREKCIÓ Jegyzett: 22.oldal FEJLESZTÉSI TARTALÉK KÉPZÉS KORLÁTJA 2008.JANUÁR –JÉTŐL Jegyzett. 22.oldal FEJLESZTÉSI TARTALÉK NEM KÉPEZHETŐ ADÓMENTESEN Jegyzett 22. oldal

80 2.4. FEJLESZTÉSI TARTALÉK IGÉNYBE VÉTELE BERUHÁZÁSHOZ
FEJLESZTÉSI TARTALÉK FELSZABADITÁSA ÁTALAKULÁS ESETÉN Jegyzett 22. oldal KÖNYVELÉSI ESETTANULMÁNY A JEGYZETBEN TALÁLHATÓ Jegyzett oldalakon

81 A FEJLESZTÉSI TARTALÉK ÉS AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS KAPCSOLATA
(Jegyzett 21.oldal) A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó aktivált eszköz(ök) számviteli és társasági adó törvény szerinti terv szerinti értékcsökkenésének levezetése (a fejlesztési tartalék feloldása nem befolyásolja a számvitelben kimutatott terv szerinti értékcsökkenés összegét, ez fordítva is igaz, illetve abban az esetben is igaz, ha a számviteli elszámolásban is a társasági adó-törvény szerinti leírási kulcsokat használják)

82 maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében
2.5. A HASZNOS ÉLETTARTAM, A MARADVÁNYÉRTÉK, A TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS MEGVÁLTOZTATÁSA maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a maradványértéket elért, vagy már teljesen leírt tárgyi eszközökre [Szt. 53. § (6) bekezdése szerint] a rendeltetésszerűen nem használt tárgyi eszközre nem számolható el további terv szerinti értékcsökkenés [Szt. 52. § (7) bekezdése szerint]

83 felújítás esetén a felújítás összegének eszközértékre történő ráaktiválása, majd a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (5) bekezdése szerint] használatból történő kivonás esetén az eszköz átsorolása a forgóeszközök közé (könyv szerinti értéken), vagy az eszköz selejtezése [Szt. 23. § (4)-(5) bek,. 53. § (1) bek. ) pontja szerint]

84 terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében
további használatnál a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (1) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdése szerint] használatból történő kivonás esetén az eszköz átsorolása a forgóeszközök közé (könyv szerinti értéken), vagy az eszköz selejtezése [Szt. 23. § (4)-(5) bekezdése, 53. § (1) bekezdésének b) pontja szerint]

85 3. A beszámoló-készítés folyamata, könyvviteli zárlat

86 3. 1. A zárlati teendők a Sztv. szerint 3. 2
3.1. A zárlati teendők a Sztv. szerint 3.2. Zárlati előírások áttekintése 3.3. Éves zárlat 3.4. Évközi zárlat

87 3.1. A ZÁRLATI TEENDŐK AZ SZTV. (164. §) SZERINT
a könyvviteli zárlat célja fogalma munkafázisai ellenőrzései bizonylatai technikai könyvelése követő évi nyitó rendező tételek

88 3.2. ZÁRLATI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTÉSE
A könyvviteli zárlat célja: A főkönyvi könyvelés tárgyidőszaki adatainak teljessé tétele, az. adatok helyességének ellenőrzése és - az adott gazdálkodó beszámolójának és adóbevallásainak megfelelő - rendszerezése, összesítése; valamint egyes adók megállapítása és azok bevallásainak elkészítése./Sztv.164.par.(1) .bek./ A könyvviteli zárlat fogalma: Az a tevékenység, amellyel a gazdálkodók tárgyidőszaki könyvviteli elszámolásukat befejezik, és a könyvviteli adatokat a beszámoltatásra előkészítik.

89 A zárlathoz kapcsolódó fogalmak
Fordulónap: az aktuális üzleti év (tárgyidőszak) utolsó napja (általában december 31.) . A mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan a gazdálkodó számviteli politikájában meghatározott időpontok, mely időpontig az adott mérlegtétel megbízható és valós vagyoni helyzetét bemutató értékét (mérlegértékét) ki kell alakítani (a szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni).

90 A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időtartam a mérlegtétel beszámolóbeli értékének meghatározásához szükséges időtartam. Beszámoló elfogadásának időpontja: Az a nap, amikor a tulajdonosok (közgyűlésen, taggyűlésen, tagok gyűlésén vagy egyéb legfőbb szervén) a beszámolót elfogadják (aláírással véglegesítik) vagy a tag a beszámolót határozatában elfogadja.

91 Letétbehelyezés időpontja: Az üzleti év fordulónapjától számított 150 naptári napon belüli időpont, amikorra az elfogadott beszámolót letétbe kell helyezni (december 31.-i fordulónapnál ez legfeljebb a követő év május 30.-a, követő szökőév esetén május 29.-e). Ha a beszámoló elfogadása nem teszi lehetővé az előírt 150 nap betartását, akkor a letétbehelyezést haladéktalanul (az aláírt beszámoló kézhezvételekor) kell megtenni.

92 A zárlat időzítése: A számviteli törvény előírja a pénzmozgással járó gazdasági események haladéktalan rögzítését a számviteli nyilvántartásokban. Ezért: a bankértesítéseket kézhezvételkor rögzíteni kell; a pénztárbizonylatokat kézi kiállítás esetén kézhezvételkor, míg gépi kiállítás esetén a negyedévet követő hó utolsó napjáig kell rögzíteni.

93 Az (időközi, nem éves) adó- és egyéb bevallások elkészítéséhez szükséges bizonylatokat az adott bevallásra előírt határidőig (általában a követő hónap 12.-e/20.-a) kell rögzíteni. Minden más számviteli bizonylatot a kiállítás (külső bizonylat esetén: a kézhezvétel) negyedévét követő hó utolsó napjáig kell rögzíteni. Minden naptári negyedév végén (legkésőbb a követő hó utolsó napjáig) kötelező rögzíteni az adott negyedévi bizonylatokat (Sztv § (3) bek.). Önbizonylat (különösen: terv szerinti értékcsökkenés mozgásai) esetén a bizonylatokat kötelező legalább negyedévente előállítani.

94 Leltárt összeállítani csak üzleti év végén kötelező (év közben csak lehetséges); állhat több rész-leltárból (például analitikánként, leltárhelyenként külön). A leltárt a fordulónapra vonatkozóan, a fordulónapon (az árukészletet év közben csak értékben nyilvántartó vállalkozás a fordulónapot megelőző/követő negyedévek időtartama alatt) kell felvenni. (A leltározás folyamatos nyilvántartás vezetése mellett nem kötelező, a leltár összeállítása mindig kötelező.)

95 A zárással érintett adók: minden olyan adónem, aminek a bevallása még nem (vagy nem teljes üzleti évre) történt meg. Időrendben a bevallás gyakorisága szerint kell haladni (havi, negyedéves, majd féléves adók). A zárlat előrehaladásával feltárt hibák esetleges önrevíziós hatásait célszerű egyben rendezni. A zárás egyéb teendőit (év végi értékelések, korrekciók, össze vezetések; majd éves adók) fentiek végrehajtása után lehet elvégezni. A beszámoló elfogadásra bocsátásáig (de célszerűen: az összeállításáig) az esetleges könyvvizsgálatra is időt kell tervezni.

96 A könyvviteli zárlat munkafázisai:
tárgyidőszaki (fordulónapig kiállított) bizonylatok teljes körű beszerzése (előállítása), rögzítése, ellenőrzése (az időszaki könyvelés befejezése) zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések időbeli elhatárolások képzése (feloldása) év végi értékelések helyesbítő, rendező és technikai korrekciós tételek rögzítése

97 utó- és keresztellenőrzések
adók, osztalékok meghatározása, rögzítése zárási bizonylatok (leltár, főkönyvi kivonat) előállítása beszámoló összeállítása, ellenőrzése (beszámoló elfogadása után) technikai zárás

98 A könyvviteli zárlat ellenőrzései:
zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések tárgyidőszaki nyitó egyenlegek egyezősége az előző időszaki záró adatokkal mérlegegyezőség (1-9 számlaosztályok) nyitáskor, illetve a tárgyidőszak végén analitika-szintetika záró egyenlegeinek egyezősége analitikánként (1-4 számlaosztályok)

99 analitika-szintetika időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok)
idősoros és számlasoros elszámolás időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok) nullás önmagában zár értékhelyesbítések és értékelési tartalék egyezősége

100 utó- és keresztellenőrzések
analitikus nyilvántartások (mennyiségi és) értékbeli egyezősége a leltározással/egyeztetéssel felvett adatokkal egynél több analitikára ható gazdasági események forgalmainak egyezősége az érintett analitikákban (például visszavásárolt saját részesedés és lekötött tartalék)

101 beszámoló összeállítása, ellenőrzése
tárgyidőszaki éves adók bevallásba állítása, könyvelésének ellenőrzése tervezett osztalék ellenőrzése a tulajdonosi szerkezettel, osztalékfizetési korláttal, könyvelésének ellenőrzése mérlegegyezőség újraellenőrzése analitika-szintetika egyezőség újraellenőrzése

102 tárgyidőszaki beszámoló nem tárgyidőszaki adatainak egyezősége a korábbi beszámolóval (beszámolókkal) tárgyidőszaki beszámoló tárgyidőszaki adatainak egyezősége a főkönyvi kivonattal (forgalmi kimutatással)

103 Az ellenőrzés során feltárt hibákat úgy kell kijavítani, hogy a hiba időpontjának (tárgyidőszaki, illetve korábbi éveket érintő), illetve lényegességének/jelentőségének megfelelően lehessen a tárgyidőszaki beszámolót és adóbevallásokat, illetve az esetleges korábbi, újra közzéteendő beszámolókat elkészíteni.

104 A könyvviteli zárlat bizonylatai:
főkönyvi kivonat (vagy forgalmi kimutatás) leltár

105 A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az időszak elejének és végének, valamint a készítés dátumát és a készítő személyét kell tartalmazza. A főkönyvi adatokat a főkönyvi kivonat a főkönyvi számla száma, neve, időszaki (teljes) tartozik forgalma, időszaki (teljes) követel forgalma, záróegyenlege (utóbbi lehet két értékrovatos a tartozik-követel egyenlegekre; vagy egy értékrovat és egy egyenleg-oldal jelző adat szerkezetű) bontásban kell tartalmazza.

106 A forgalmi kimutatás annyiban tér el a főkönyvi kivonattól, hogy az időszaki (teljes) T és K forgalom oszloppárját négy értékrovatra bontja: időszaki nyitó forgalom (T és K), majd időszaki nettó forgalom (T és K) rovatokra. Az időszaki nyitó forgalom helyett általánosan elfogadott a nyitó egyenleg bemutatása, ez esetben az nyitó oszloppár ábrázolható egy értékrovat (időszaki nyitó egyenleg) és egy egyenleg­oldaljelző adat szerkezetben is.

107 A leltár (Sztv. 69. §) a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását (mennyiségben és értékben is) a valóságnak megfelelően tartalmazó önbizonylat. Legalább fordulónaponként el kell készíteni (gyakrabban is lehet). A leltár összeállítható számviteli nyilvántartás alapján (ha a vállalkozás folyamatosan vezeti az adott nyilvántartást), vagy leltározással (leltárfelvétellel).

108 A leltározás történhet:
fizikailag megfogható eszközöknél mennyiségi felvétellel, fizikailag meg nem fogható eszközöknél és a forrásoknál egyeztetéssel (az analitikus nyilvántartást másik féllel, vagy független külső nyilvántartással összevetéssel).

109 A folyamatos nyilvántartással figyelt vagyonrészeket is leltározni/egyeztetni kell, legalább ötévente. A fizikailag nem leltározható és nem egyeztethető vagyonrészeket (befejezetlen szolgáltatások, egyes immateriális javak, időbeli elhatárolások, céltartalékok) számítással külön alá kell támasztani. A leltárnak a vállalkozás tulajdonában levő vagyonát kell tartalmaznia, így része például az úton levő vagy idegen helyen tárolt készlet, a nem számlázott szállítás miatti kötelezettség, a mérlegen kívüli kötelezettség/követelés, a saját tőke valamennyi eleme.

110 A készpénzleltárt kötelező az utolsó pénztári napon felvenni (a pénztárjelentési nyomtatvány használata nem kötelező, de adattartalmának megfelelő záró pénzjelentést kell készíteni. A címletleltár legalább ötévente kötelező).

111 A leltározás bizonylatai:
A leltárfelvételi ívek, jegyek, a leltári jegyzőkönyvek. A leltárérték kialakításánál a könyv szerinti (bizonylattal alátámasztott) értékből kell kiindulni, majd helyesbíteni azt az év végi piaci értéknek és az értékelési szabályzatnak megfelelően. A fizikailag megfogható eszközök leírását (selejtezését, terven felüli értékcsökkenését, értékvesztését) jegyzőkönyvezni kell. A fizikailag meg nem fogható eszközök leírását (például behajthatatlan követelések leírása) az okok feltüntetésével külön önbizonylattal kell alátámasztani.

112 A könyvviteli zárlat technikai könyvelése:
zárás előtti tételek (különösen: időbeli elhatárolások, befejezetlen termelés, eredményt terhelő adók, osztalék), összevezetések (különösen: adók/támogatások és teljesítéseik, áfa) könyvelése analitikák technikai zárása költségszámlák zárása eredményszámlák (és aktivált saját teljesítmények) zárása eszköz-forrás (és nyilvántartási) számlák zárása

113 A (főkönyvi) technikai zárlat tételei (elsődleges 6. -7. /csak 5
A (főkönyvi) technikai zárlat tételei (elsődleges 6.-7./csak 5. költségelszámolás esetén: Költségviselő számlák zárása T 2. Készletek / nincs K 7. (6.) költségek /nincs Költséghely számlák zárása T 8. Ráfordítások / nincs K 6. (7.) Költségek /nincs Költségnem számlák zárása T 5. Költségnem-ellenszámla / T8. Ráfordítások K 5. Költségek Aktivált saját teljesítmények zárása Nincs / T (K) 5. Aktivált saját teljesítmények Nincs / K (t) 4. Adózott eredmény elszámolási számla Bevételi számlák zárása T 9. Bevételek K 4. Adózott eredmény Ráfordítás számlák zárása T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Ráfordítások Mérleg szerinti nyereség/veszteség átvezetése K 4. Mérleg szerinti eredmény

114 Követő évben nyitó rendező tételek könyvelése:
mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékra átsorolások visszakönyvelése nyitó befejezetlen termelés visszavezetése időbeli elhatárolások (következő időszakot érintő részének) feloldása (alapesetben az esemény bekövetkeztekor)

115 tervezett beszámoló számszaki és releváns szöveges részeinek előállítása, beszámoló pénznemének (és a mérlegfőösszegnek) megfelelő kerekítése, ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása elfogadott beszámoló (különösen: osztalékdöntés) miatti változások rögzítése, ellenőrzés

116 végleges főkönyvi kivonat (forgalmi kimutatás) és leltár előállítása; időszaki könyvelési anyagok lezárása, iktatás zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések megismétlése technikai zárás, következő időszaki nyitás (és nyitó rendező tételek) könyvelése az analitikákban, majd a szintetikában

117 További zárlati feladatok:
eszközök és kötelezettségek átsorolásának könyvelése (alternatíva: beszámolóbeli rögzítése és dokumentálása) követő évi jogszabály-változások előzetes áttekintése, a számlakeret (számlarend, számviteli politika, belső szabályzatok) átalakítása

118 3.3. ÉVES ZÁRLAT tárgyidőszaki bizonylatok teljes körű beszerzése, rögzítése, ellenőrzése tárgyidőszaki (és megelőző időszaki) feltárt hibák, hibahatások megállapítása, javítása tárgyidőszaki önbizonylatok (különösen: terv szerinti értékcsökkenés, devizás tételek) előállítása, rögzítése, ellenőrzése tárgyidőszak végi, nem éves adók, járulékok (szakképzési, rehabilitációs) bevallása (könyvelése) függő tételek (különösen: azonosítatlan utalások, technikai számlák egyenlegei) ellenőrzése, tisztázása, átvezetése

119 Negyedéves (havi) zárlat:
3.4. ÉVKÖZI ZÁRLATOK Negyedéves (havi) zárlat: Az éves zárással megegyezik, de a speciális zárlati feladatok miatt könyvelt valamennyi tételt vissza kell vezetni a következő negyedév (hónap) első napjával. Negyedéves (havi) zárásnál tiltott zárlati feladatok: munkavállalókkal kapcsolatos éves elszámolások (éves adó- és járulék-korrekciók meghatározása, könyvelése) adók és járulékok éves kerekítése, összevezetése várható osztalék könyvelése, osztalékdöntés miatti változás rögzítése időszaki könyvelési anyagok lezárása technikai zárás, következő időszaki nyitás (és nyitó rendező tételek) könyvelése

120 Közbenső mérleg (vagy átalakulási vagyonmérlegek) zárlati feladatai:
Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárlatnál írottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hóközi is), így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni.

121 Átalakulási tervezett vagyonmérleg:
esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni (azaz ekkor a közbenső mérlegre vonatkozó előírások szerint kell eljárni), de az átalakulásra vonatkozó külön szabályok (és az év végi általános szabályok) alkalmazásával kell alátámasztani a vagyonmérleg-tervezetet.

122 Átalakulási/ végleges vagyonmérleg esetén:
az átalakulással megszűnő társaságnál normál éves zárlatot kell végezni (kiegészítve az átalakulás speciális feladataival); az átalakulásnál folyamatosan működő társaságnál az átalakulási tervezett vagyonmérlegre vonatkozó zárást kell végrehajtani (a számviteli nyilvántartásokat lezárni nem szabad; az átalakulási speciális tételeket a folyamatos könyvvezetés rendszerében kell felvenni); az átalakulással létrejövő társaságnál a normál éves zárlatot követő feladatokat kell elvégezni (kiinduló adat az átalakulási végleges vagyonleltár).

123 4. Időbeli elhatárolások

124 TEMATIKAI PROGRAMM 4.1. Időbeli elhatárolásokról általában 4.2. Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása 4.3. A bevételek időbeli elhatárolása 4.4. Halasztott ráfordítás, halasztott bevétel 4.5. Időbeli elhatárolás a kiegészítő mellékletben

125 4.1. IDŐBELI ELHATÁROLÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN
az időbeli elhatárolások rendszere az összemérés, és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek érvényesítési eszköze a számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását szolgálja, áfában, társasági adóban nem követjük mindig költséggel, ráfordítással, bevétellel áll szemben, a mérleg eszköz- (aktívák) vagy forrásoldalát (passzívák) helyesbíti jellemzően az elhatárolás mögötti ügylet már teljesült, illetve a mérlegkészítés időpontjáig teljesülni fog

126 képzése jellemzően időarányosan történhet
összege mindig pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, számítással alátámasztott képzése jellemzően időarányosan történhet könyvviteli elszámolása (képzése) a kapcsolódó gazdasági esemény elszámolásakor, de legkésőbb az üzleti év zárlati munkái során történik feloldása: bevételek aktív időbeli elhatárolása, illetve a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása esetén az elhatárolás visszavezetése év eleji nyitás utáni elszámolással, vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges (teljes) összegben történő felmerülésekor, a tárgyévben történhet

127 költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, illetve a bevételek passzív időbeli elhatárolása esetén év eleji nyitás utáni elszámolással kell visszavezetni az elhatárolást, mivel a bevétel, a költség, a ráfordítás már az előző üzleti évben felmerült mely esetekben nem lehet az elhatárolást nyitás utáni tételként feloldani

128 4.2. KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK IDŐBELI ELHATÁROLÁSA
a költség, a ráfordítás részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évét terheli, hanem: a következő üzleti év(ek)et (aktív időbeli elhatárolás) a megelőző üzleti év(ek)et (passzív időbeli elhatárolás) nem időbeli elhatárolásként, hanem befejezetlen termelésként kell kimutatni a mérlegforduló napon befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás mérlegforduló napig költségként, ráfordításként elszámolt, a szolgáltatás értékébe tartozó tételeit

129 költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események:
igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása (tárgyalni kell a több éves devizaalapú bérlet azon esetét, amikor az első díjrészlet a további díjrészleteknél lényesen nagyobb összegű) a mérleg fordulónapja előtti időszakban esedékes, a mérleg fordulónapja utáni időszakot terhelő fizetett kamatok elhatárolása

130 értékpapírokkal, váltótartozással kapcsolatos elhatárolások
forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, jutalék elhatárolása saját döntés alapján kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása

131 költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események:
a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő költség, ráfordítás elhatárolása (tárgyalni kell a folyamatos jellegű igénybevett szolgáltatások elhatárolását) a mérlegkészítés időszakában érvényesített, benyújtott, ismertté vált, fizetendő kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség elhatárolása a mérlegkészítés időszakában, az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak elhatárolása

132 értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások
beruházáshoz kapcsolódó, a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő fizetett kamat, biztosítási díj elhatárolása (az elhatárolás nem a költségekkel, ráfordításokkal szemben, hanem beruházásként történik!) értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása származékos ügyletek veszteségének üzleti év végi elhatárolása

133 4.3. BEVÉTELEK IDŐBELI ELHATÁROLÁSA
a bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: az előző üzleti év(ek)et illetően (aktív időbeli elhatárolás) a következő üzleti év(ek)et illetően (passzív időbeli elhatárolás)

134 bevételek aktív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események:
szolgáltatásnyújtásból származó bevétel elhatárolása (tárgyalni kell a folyamatos jelleggel nyújtott szolgáltatások elhatárolását) a mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása

135 származékos ügyletek nyereségének elhatárolása
értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása származékos ügyletek nyereségének elhatárolása

136 bevételek passzív időbeli elhatárolását érintő, jellemző gazdasági események:
a mérleg fordulónapja előtti időszakban felmerülő, a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, egyéb bevételét képező bevételek elhatárolása költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás elhatárolása a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegben (arányban)

137 4.4. HALASZTOTT RÁFORDÍTÁS, HALASZTOTT BEVÉTEL
szintén az összemérés elvéből következő eredménykorrekciók, azonban jellemzően nem év végi, hanem év közben bekövetkező gazdasági események eredménykorrekciójára szolgálnak könyvviteli elszámolásuk (képzésük) év közben (a gazdasági eseményhez kapcsolódóan), a számviteli törvényben rögzített esetekben történik

138 halasztott ráfordításként elszámolandó tételek:
ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegében beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozásokra,devizakötvény-kibocsátásból származó tartozásokra vonatkozó (árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált) év végi devizaértékelésből adódó árfolyamveszteség saját döntés alapján elhatárolt összegében az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) rendkívüli ráfordításként elszámolt nyilvántartás szerinti értékének saját döntés alapján elhatárolt összegében

139 halasztott bevételként elszámolandó tételek:
a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, a véglegesen átvett pénzeszköz összege az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül, véglegesen) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értéke

140 4.5. IDŐBELI ELHATÁROLÁS A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN
jelentősebb összegek, időbeli alakulás bemutatása a következő tételeknél (egyszerűsített éves beszámolót készítőknek nem kötelező): a bevételek aktív időbeli elhatárolása a halasztott ráfordítások a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása a halasztott bevételek

141 a halasztott tételek feloldásának szabályai a fenti esetekben
cégvásárlás esetén a kimutatott negatív üzleti vagy cégérték összege befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel összege a halasztott tételek feloldásának szabályai a fenti esetekben a halasztott bevételek egyéb bevételkénti feloldásának alkalmazási köre és lehetőségei

142 befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogáért kapott bevétel elhatárolásának bemutatása a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírási indokának bemutatása KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !