A szakmai vizsgák jogszabályi háttere, változások a vizsgabizottsági feladatokban Tájékoztató a szakmai vizsgákon a vizsgabizottság munkájában részt vevő.

Az előadások a következő témára: "A szakmai vizsgák jogszabályi háttere, változások a vizsgabizottsági feladatokban Tájékoztató a szakmai vizsgákon a vizsgabizottság munkájában részt vevő."— Előadás másolata:

1 A szakmai vizsgák jogszabályi háttere, változások a vizsgabizottsági feladatokban
Tájékoztató a szakmai vizsgákon a vizsgabizottság munkájában részt vevő szakértők részére A tájékoztató célja, hogy megismertesse/felelevenítse/összefoglalja azon jogszabályokat, amelyek definiálják a szakmai vizsgát, meghatározzák annak szereplőit és szabályozzák e szereplők szakmai vizsgával kapcsolatos teendőit, feladatait, kötelességeit, jogosultságaikat. Jelentős változás ment végbe a szakképesítések struktúrájában, amely már jelentkezik a képzésekben (moduláris szakmai programok) és ez a változás már elérte a szakmai vizsgáztatást is. A jogszabályi környezet biztosított, de szükséges a vizsgáztatásban közreműködők figyelmét kiemelten felhívni arra, hogy e változás alaposabb, szélesebb körű felkészültséget igényel, nagyobb felelősséget jelent és fokozottabb odafigyelést vár el a vizsgabizottságokban közreműködőktől. Erre a folyamatra és a változások lényegesebb pontjaira kívánja felhívni a figyelmet ez az előadás, amelyet követően remélem, hogy nem csak a tájékozottsággal járó megelégedettség, hanem az új vizsgáztatási rendszer iránti további ismeretek szerzésére ösztönző kíváncsiság is meglesz majd Önökben. Társy József igazgató Miskolc, február

2 Vizsgaszervezési jogosultság
Jogszabályi háttér 1. 1993. évi LXXVI. törvény (utolsó módosítás: évi CII törvény) A szakképzési törvény 18/2004. (V. 28.) OM rendelet ( ig hatályos) Vizsgaszervezési jogosultság 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet E fólia célja, azon jogszabályok összefoglalása, megemlítése amelyek a szakmai vizsgához kapcsolódnak, amelyek a szakma vizsgát meghatározzák, leírják, jogi hátterét megteremtik, a lebonyolítását szabályozzák. E jogszabályok áttekintő ismerete szükséges minden szakmai vizsgán résztvevőnek, hogy kellően felkészült legyen a váratlanul előálló helyzetekkel szemben is. A fólia bemutatása: 1. Egymás után beúsznak a jogszabály számok. (a hallgatóság próbálja beazonosítani, hogy mely jogszabályokról van szó) 2. Beúsznak a jogszabályok megnevezései (lehull a lepel) A következő két fólia röviden összefoglalja, hogy miért is kerültek a fenti jogszabályok a „gyűjteménybe” (2013.-ig lehet még „régi típusú vizsga”) Szakmai vizsgaszabályzatok (A képzésből kifutók még 1 évig tehetnek javító-pótló vizsgát)

3 Jogszabályi háttér 2. 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 18/ (VI. 6.) IKM rendelet, /2003. (X. 18.) OM rendelet (Kifutó jogszabály!) Szakmai és vizsgakövetelmények 1/2001. (I. 16.) OM rendelet Vizsga- és vizsgáztatási díj

4 Jogszabályi háttér 3. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
A szakmai vizsga meghatározása, a vizsgaszervezők köre, a szakmai vizsga lebonyolítása, a szakmai vizsga alóli felmentés, mentesítés szabályai, a vizsgabizottság és tagjainak kinevezése, a szakmai vizsga dokumentumai, adatszolgáltatás, jogorvoslati lehetőség, a vizsga ellenőrzése. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó jogszabály a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, a szakmai vizsga részei és tantárgyai, a vizsgarészek alóli felmentés feltételei, a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira vonatkozó szabályok, a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai (Az új felépítésben az SZVK-k tartalmazzák az értékelést pl.) A szakképzési törvény A szakmai vizsga meghatározása (12. §): A szakmai vizsga az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt, szakképesítést igazoló bizonyítványt kaphat … A vizsgaszervezők köre: A törvény 13. §-a rögzíti a vizsgaszervezési jogosultság eseteit („alanyi” vagy „jogszabályi” vizsgaszervezési jogosultság) A szakmai vizsga lebonyolítása, a vizsgabizottság és tagjainak kijelölése (14. §): Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni ... A vizsgabizottság független szakmai testület … A szakmai vizsga elnökét a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki … A szakmai vizsga alóli felmentés, mentesítés szabályai (11. §): A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit … A szakmai vizsga dokumentumai, adatszolgáltatás (12. §): A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá … Jogorvoslati lehetőség (14. §): A vizsgabizottság döntése, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be … A vizsga ellenőrzése (6. §). A szakmai vizsgához kapcsolódó díjak (54/B. §): vizsgadíj, vizsgáztatási díj 2.Szakmai és vizsgakövetelmények A szakképzési törvény 10. § (1) bekezdés [legutóbbi módosítás a évi CII. törvénnyel]: a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények: - a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, - a szakmai vizsga részei és tantárgyai, - a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, - a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, - a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai, - a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap,

5 Jogszabályi háttér 4. A szakmai vizsgaszervezési jogosultság
Szakképzési törvény 13. § (alanyi jog, feljogosított intézmény) 34/2003. (XII.21.) OM rendelet (keretszabályok, feltételek, pályázat, régió) 18/2004. (X.18.) OM rendelet (a jogosultságokat tartalmazó jogszabály) Iskolák, RÁK-ok, felsőoktatás Pályáztatás alapján! Az NSZFI az SZMM-es szakmákban teljes vizsgajogosultságot kap A szakmai vizsgaszabályzat Vizsgaszervezési jogosultság Alanyi jog: A szakképzési törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik –szakközépiskola, szakiskola, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakközépiskola, szakiskola, állami felnőttképzési intézmény, felsőoktatási intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel a felnőttképzési törvényben szabályozott képzési szerződést kötött. Jogszabályi jogosultság: A szakképzési törvény 13. § (1) bekezdése kimondja továbbá azt is, hogy szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény is szervezhet. A szakképzés ágazati irányításáért felelős miniszter a törvényben (4. §) felhatalmazást kapott, hogy a vizsgaszervezési jogosultság feltételeit szabályozza, ez a 34/2003-as rendelet, főbb vonalakban: a vizsgaszervezési jogosultság pályázati úton nyerhető el, tartalmazza a pályázó intézmények alapkövetelményeit, általános pályázati szabályokat, az elnyerhető jogosultság időtartamát. A 18/2004-es szerepeltetésének oka, hogy a kamarai hatáskörbe is tartozó szakképesítések esetén ez a rendelet tartalmazza a vizsgaszervezési jogosultságokat június 30-ig. Új pályázat kiírása megtörtént december 8-án, 60 nap áll rendelkezésre a pályázat beadására, határidő február 6. A vizsgaszabályzatról itt most nem lesz szó (a továbbiak teljesen erről szólnak), de a felsorolásba beletartozik. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada; vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás. Számítás alapja a minimálbér és a vizsgáztatottak száma (vizsgáztatott =megkezdte a szakmai vizsgát, annak vmelyik részét!), -tól – ig határok %, kiknek jár vizsgáztatási díj: bizottság, jegyző, közreműködők, iskola ig. Pontos díj MEGEGYEZÉS alapján, + útiköltség térítés!!! A szakmai vizsgadíjról, vizsgáztatási díjról szóló rendelet Meghatározza a vizsgázó által fizetendő díjat: vizsgadíj, továbbá a vizsgabizottságnak, jegyzőnek, kérdező, felügyelő tanárnak fizetendő vizsgáztatási díjat.

6 Változás a szakmai vizsgáztatás rendszerében 1.
Az 1/2006.(II.16) OM rendelet alapján én lépett hatályba OKJ Új OKJ Fontos időpontok leírva: Új, moduláris OKJ megjelenése február 17., hatályba lépett április 1.-jén. Módosításra került február 27-én, és december 21-én [35/2007. (XII. 21.) SZMM] jelenleg ez a hatályos, de folyamatban van van az újabb módosítás. Vizsgaszabályzat változott, az új hatályos május 24.-étől Az átmeneti időszakról az OKJ rendelet gondoskodik kimondva, hogy az új OKJ-hoz igazodó szvk-k kiadásáig, de legkésőbb december 31.-ig indulhatnak a én hatályos OKJ-hoz igazodó szakmai és vizsgakövetelmények szerinti vizsgák. Tehát a citromsárgával jelzett időszak áll rendelkezésre a szakmai és vizsgakövetelmények kiadására. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a Felnőttképzők Szövetsége kérésére a felkészülési idő biztosítása érdekében az új szv-kat tartalmazó jogszabályok kiadása és hatályba lépése között 3 hónap legyen. Az SZMM szeptember 1.-jével hatályba léptetett 14 új szvk-t a TISZK-ek iskolarendszerű képzésének indulásához. E 14 szvk esetén Január 1-el történt meg a teljes körű áttérés, ekkortól csak az új szvk-k szerint indulhatott képzés. A teljes, 195db SZMM szakképesítés körre vonatkozó teljes körű „átállás” október 1-jével történt. Ezt követően az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén már csak az új rendszer szerinti képzések indulhatnak. A „régi” rendszer szerinti képzések esetén a szakmai vizsgák a képzés befejezését követő 1 évig, de legkésőbb 2013 augusztus 31-ig tehetők le (ez most az SZMM rendeletben van, de a többi tárca is próbáljas ezt a gyakorlatot követni). TISZK-es szakmák + teljes SZVK (SZMM) negyedéves felkészülési idő negyedéves felkészülési idő

7 Változás a szakmai vizsgáztatás rendszerében 2.
Átmeneti időszak 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet: BELÉPŐ 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet: KIFUTÓ (két jogszabály él) Az átmeneti időszak jellemzői, időtartama Képzés befejezése a kezdéskori feltételekkel Új szvk hatályba lépése szabályoz Tárcánként eltérő belépési időpont Felkészülési idő a bevezetéshez Váltás legkésőbb december 31-ig Az átmeneti időszak alatt mindkét szabályzat szerint sor kerülhet vizsgáztatásra. Azt, hogy mely szabályzatot kell alkalmazni az dönti el, hogy a képzés mikor indult. Ezt már a vizsgabejelentéskor tisztázni kell (ha szükséges) és az elnök már ennek megfelelően kapja a megbízást. ERRE (hogy mely jogszabály alapján folyik a vizsga) kiemelten kell figyelnie a vizsgaelnöknek is. Ha összekeveredik, lehetetlenné válik a szakmai vizsga szabályos megtartása. Mettől-meddig tart az átmeneti időszak? Melyek a „régi” szabályozás alkalmazásának időkeretei, ezeken belül mire kell figyelni, hogy az átállás szabályosan történjen? Erre elsősorban a vizsgaszervező és a szaktárca kell figyeljen, de a szaktárca képviseletében jelenlévő elnökről feltételezik, hogy e szabályokkal tisztában van, így számíthat ilyen jellegű kérdésekre. Tehát az átállás kulcseleme az új szakmai és vizsgakövetelmény kiadása, hatályba lépése. Az előző ábra alapján a konkrét SZMM példa szerint (ebbe a csoportba tartoznak a „kamarai” szakképesítések is) a „régi” követelmények szerint án indulhatott képzés (iskolarendszerben szept. 1.). Az új szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály szerint a szakmai vizsgát (képzés befejezését) követő 1 évig, de legkésőbb ig (iskolarendszer) van lehetőség a régi rendszerű vizsgák szervezésére, lebonyolítására.

8 A vizsgaszabályzat változásának okai
Új, moduláris OKJ Az eddigi gyakorlat tapasztalatainak átültetése, új keretszabályok A szakmai vizsgák kontrolljának erősítése Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke, az OKJ szerkezete és ehhez kapcsolódóan a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezete megváltozott. A „kulcsszó” a modularitás. A modulszerkezetű felépítés új képzési struktúrát is létrehoz, amely előnyeinek kihasználásához a szakmai vizsgáztatás rendszerét is módosítani kell. Ez volt a módosítás fő oka, a többi változás az „alkalom adta lehetőség” kihasználása. Pl. vizsgára jelentkezés írásban kell történjen, személyi azonosító iratok bemutatási lehetősége közvetlenül az első vizsgarész előtt (ha a képzés befejezése és a vizsga között nem telik el 30 nap, akkor a régi szabályok alapján elméletileg nem lehetett vizsgára jelentkezni). Napi vizsgaidők, vizsgaidőtartamok meghatározása keretszabályokkal. Az ellenőrzés lehetőségének jogszabályi háttere, több ellenőrizhető dokumentum a szakmai vizsgák lebonyolódásáról, időbeosztásról került definiálásra, meghatározásra. ELLENŐRZÉS

9 Az új vizsgaszabályzat a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet felépítése
Általános rendelkezések A vizsga előkészítése, lebonyolítása Ellenőrzés A vizsgabizottság és működése Vizsgatevékenységek (írásbeli, interaktív, szóbeli, gyakorlati) Értékelés Vizsga iratok Központi vizsgaidőpontok szakmai / hatósági Szóbeli Gyak 1 vizsgázó=6 óra 1 vizsga=max 4 nap A szerkezet megegyezik a „régivel”, az „ördög” a részletekben rejlik. A következőkben átfutunk, hogy a főbb pontok milyen rendeletbeli tartalmakat takarnak. Általános Hatály; Tételek, feladatok készítése, kezelése; Nyelvhasználat; Vizsgaidőszakok, országosan egységes vizsgaidőpontok; Felmentés 2. Vizsga előkészítés A vizsgára jelentkezés; A vizsga bejelentése; vizsgarészek, vizsgatevékenységek; vizsga lebonyolítás szabályok, idők; 3. Ellenőrzés (ez új pont !) Típusai: hatósági, szakmai 4. Vizsgabizottság Kijelölése, tagjai, feladatai, működés szabályai (Talán ez a rész változott legkevésbé. Lényegében sem a bizottság összetétele, sem funkciója, felelőssége, feladatai nem változtak. A lényegi változás itt a kamarai kijelölés és az ebből fakadó változások.) 5. Vizsgatevékenységek Jellemzők, szabályok 6. Értékelés Menete, szabályai, ideje 7. Iratok Kötelező iratok, kitöltés, tárolás módja, jelentési kötelezettségek

10 Az új vizsgaszabályzat új elemei 1.
Jelentkezés a szakmai vizsgára írásban azonosítás: nem csak szig. (pl. útlevél) A vizsgaidőpontok őszi vizsgaidőszak bővült (iskolákat érint - X.,XI. hó!) országosan egységes minden szaktárcánál A szakmai vizsga bejelentése vizsgarend vizsgacsoport szakkép. v. vizsgarész szaktárca v. megállapodás alapján kamara ahol központi feladat van A szakmai vizsgára írásban kell jelentkezni a vizsgaszervezőnél a rendeletben meghatározott jelentkezési lap benyújtásával. Az írásos forma dokumentáltan rögzíti a jelentkezés tényét, amely mind a vizsgaszervező, mind a jelentkező számára biztosítékot jelent és elősegíti a későbbi esetleges vitás helyzetek elkerülését. A jelentkezéskor nem csak a személyi igazolvány, hanem más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását) bemutatása (pl. útlevél), is elfogadható. Fontos hogy a vizsgára jelentkezéskor be kell mutatni a szakmai és vizsgakövetelmény által meghatározott előképzettséget/előfeltételt igazoló okmányokat (pl. SZINTVIZSGA bizonyítvány). Egyes dokumentumok esetén halasztási lehetőség van, ezeket elég az első vizsgatevékenység megkezdése előtt bemutatni (pl. a képzés 1 héttel a vizsga előtt fejeződik be, így 30 nappal előtte nem lehet a képzés eredményes teljesítéséről igazolást kiállítani). Az őszi vizsgaidőszak időtartama októberről október-novemberre bővült, továbbá a jelentkezés határideje tárgyév augusztus 15.-ről az iskolai rendszerhez jobban illeszkedő augusztus 31.-re változott. A felsőoktatási intézményben folyó felsőfokú szakképzés esetén a vizsgaidőszak meghatározásánál - a felsőoktatási intézmények vizsgarendjének figyelembevételével - a szakképesítésért felelős miniszter a tanév rendjében megadott napokon kívül szakképesítésenként további országos vizsganapokat jelölhet ki. Az írásbeli, interaktív vizsgatevékenységek központilag kijelölt országosan egységes vizsgaidőpontjait - a több ágazat illetékességi körébe tartozó vizsgarészek esetén az érintett miniszterrel egyetértésben - a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. (Ezáltal nem fordulhat elő, hogy azonos időpontban azonos írásbeli vizsgatevékenység keretében más feladatot oldanak meg a vizsgázók.) Az országos vizsgaidőpontokat (és az országos vizsganapokat) a szakképesítésért felelős miniszter évente, a vizsgát megelőző év november 30.-áig határozza meg, és honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a központi vizsgaidőponttól eltérő időpontban is szervezhető szakmai vizsga. Az így szervezett írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenység lebonyolításával járó többletköltség a vizsgaszervezőt terheli. A vizsgabejelentésre vonatkozó határidők nem változtak, viszont a modulrendszer lehetőségeiből fakadóan a vizsgaszervező szakképesítésenként vagy vizsgarészenként alakíthat ki a vizsgacsoportokat. Új elem a vizsgarend, amely a vizsgaszervező által készített azon dokumentum, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmű azonosítására, és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját (szintén a modulrendszer hívta életre). A vizsgarend része a vizsgáról szóló jelentésnek és alapjául szolgál a vizsgabizottság által a vizsga megkezdése előtt elfogadandó vizsgaprogramnak. Megjelenik továbbá a vizsgaszabályzatban is, hogy a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával kötött megállapodás alapján a vizsgaelnök kijelölési jogkört átadja (azaz nem a szaktárcának kell a vizsgát bejelenteni).

11 Az új vizsgaszabályzat új elemei 2.
A vizsgabizottság, a vizsgabizottság munkájában közreműködők: megbízás írásban (a vizsgát lebonyolító képviselőjét is!) helyettesítés (az elnököt valamelyik tag helyettesíteni-30perc) kijelölés, felkérés „hatályosulása” A feladatok biztosítása: magyar nyelven (anyanyelv) elektronikus úton is lehet legalább 3 nappal a vizsga előtt meg kell kapni a tételeket a vizsgaelnököknek A vizsgabizottság, vizsgabizottság munkájában közreműködők: A vizsgabizottságra, a bizottság munkáját segítőkre vonatkozó általános előírások a következőkkel bővültek, illetve pontosításra kerültek: A vizsgabizottsági tagság az arra vonatkozó felkérés - a vizsgabizottság elnöke esetén a kijelölés - elfogadásával jön létre. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia. A vizsgát fel kell függeszteni mindaddig, amíg a bizottsági tag helyettesítéséről megbízója nem gondoskodik. A vizsgabizottságnak nem lehet elnöke az, aki a vizsgaszervezőnél oktat, illetve aki azzal a képzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban van vagy volt a vizsgát megelőző egy évben, amelyben a vizsgázó vizsgára való felkészítése folyt. A vizsgaszervező képviselőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt), továbbá a jegyzőt a vizsgaszervező írásban bízza meg. A kérdező tanár személyére a szakképzést folytató intézmény javaslatot tehet. a vizsgabizottság elnöke és tagjai a vizsgatevékenységek ellenőrzésekor maximum 30 percig helyettesíthetik egymást. A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges feladatsor, segédanyag, javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter magyar nyelven gondoskodik. Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felelős miniszter - a több ágazat illetékességi körébe tartozó azonos vizsgarészek vonatkozásában az érintett miniszterrel egyetértésben - a vizsgaszervezőnek. / A szakmai vizsgaszabályzat módosítás előtt áll /

12 Az új vizsgaszabályzat új elemei 3. A VIZSGATEVÉKENYSÉGEK JELLEMZŐI
A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező tevékenység Írásbeli elektronikusan vagy papíron rögzített vizsgaproduktum Interaktív - számítógép használat Gyakorlati- a definíció ! Szóbeli információ közlés Központi feladatok 1. írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. Az interaktív és az írásbeli vizsgatevékenységekhez kapcsolódó közös előírások: feladatlapok kibontása a kísérőlevél szerint megjelölt időpontban a vizsgaszervező képviselője és a felügyelő (aki az írásbeli és/vagy az interaktív vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyeli) előtt történik, ezt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a kijavított dolgozatokkal együtt kell kezelni. A vizsgázó leadott dolgozatát a felügyelő ellátja kézjegyével, feltünteti a leadás időpontját valamint az üresen hagyott helyeket és oldalakat - az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében - színes tollal, áthúzással érvényteleníti. 2. interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet. 3. gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. A feladatnak alkalmasnak kell lennie a részszakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére is. Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységnek tekintjük a követelmények teljesítését, amelynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet, teljesítésének és értékelésének módját a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben kell meghatározni. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a szakmai vizsga irataihoz. 4. szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. Az egyes vizsgatevékenységre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A gyak. Feladatok a vizsgaelnök és a delegált tag (kamarai) felelőssége / a vizsgát lebonyolító gondoskodik /

13 Az új vizsgaszabályzat új elemei 4.
A vizsga lebonyolítása, a vizsgabizottság működése: A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat A vizsgaprogram Változások az értékelés és az eredmények meghatározása terén: Új értékelési rendszer a moduláris felépítés miatt A szakmai vizsga iratai Új bizonyítvány és törzslap Modulzáró vizsga igazolás A szakmai vizsga ellenőrzése Típusai: hatósági, szakmai Adatszolgáltatás a vizsgáról Elnöki jelentés bekerült a jogszabályba, részletes tartalom megadással elfogadása a vizsgabizottság feladata a modulok beszámíthatóak Az egyes képzési szakasz befejezését követő vizsga, utána tehet a tanuló (hallgató) szakmai vizsgát 1. Két új dokumentum, amely többletfeladatokat ró mind a vizsgaszervezőre, mind a bizottságra, ugyanakkor lehetőséget ad a szakmai vizsga helyi sajátosságoknak lehető legjobban megfelelő lebonyolítására, időbeosztásra a tagok felelősségének egyértelmű rendezésére. Később részletesen foglalkozunk ezek tartalmával, felépítésével, elkészítésének lépéseivel. 2. A kijavított és értékelt írásbeli és interaktív dolgozatot, az eredeti írásbeli vagy interaktív vizsgafeladat egy példányát, a javítási-értékelési útmutatókat az utolsó vizsgatevékenység megkezdése előtt legalább három nappal - meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének. A gyakorlati vizsgatevékenység a javítási-értékelési útmutatójának (vizsgabizottság hagyja jóvá!) alkalmasnak kell lennie a részszakképesítéshez szükséges kompetenciák értékelésére is. A szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. 3. A modulrendszerű vizsga és a végeredmény változás (egyetlen végső osztályzat a korábbi elmélet/gyakorlat helyett) szükségszerűen a vizsgadokumentumok változását is igényelte. Az új törzslap továbbá A/4-es formátumú (könnyebben nyomtathatók az adatok). Új dokumentum a rendelet mellékletében megjelölt, a képzést szervező által kiállított modulzáró vizsga igazolás. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet a szakmai vizsgára jelentkezés előfeltételeként modulzáró vizsgát ír elő, akkor a képző, illetve modulzáró vizsgát szervező intézménynek a modulzáró vizsga letételéről aláírásával, pecsétjével hitelesített igazolást kell kiadnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a modulzáró vizsgát letevő személy és a vizsgát szervező intézmény, valamint a modulzáró vizsga adatait. Ezt az iratot a vizsgázónak be kell mutatni a szakmai vizsgára történő jelentkezéskor. Ezzel igazolja, hogy a szakmai vizsgára történő jelentkezés feltételével rendelkezik, vagyis teljesítette a szükséges modulzáró vizsgá(ka)t. A modulzáró vizsga letételéhez iskolarendszeren kívül nem feltétlenül kell a képzésben részt venni, de olyan képző szükséges, amelyik a modulzáró vizsgát megszervezi és az azon való eredményes részvételt igazolja. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével (a szakképzési törvény legutóbbi módosítása alapján) 4. 5. Vizsgaellenőrzés, elnöki jelentés jelentőségének emelkedését jelzik a változások, e témák a későbbiekben részletesen tárgyalásra kerülnek.

14 A vizsgabizottság feladatai a szakmai vizsgán 1
A vizsgabizottság feladatai a szakmai vizsgán 1. A szakmai vizsgát megelőző teendők A határidők kiemelt fontossága lebonyolítási szabályzat, vizsgaprogram, gyakorlati feladat jóváhagyása felmentésekről döntés vizsgára bocsátás feltételei nyitó értekezlet vizsgáztatási dokumentumok meglétének ellenőrzése Vizsgabizottság javasol, vizsgaelnök jóváhagy. A vizsgát lebonyolító készíti elő. Az új elemek összefoglalása után tekintsük át, hogy ezek milyen hatással vannak a vizsgabizottság feladataira. Kiemelten fontossá válik, hogy a vizsgaelnökkel (és a taggal is) időben - a jogszabályban meghatározott 10 nappal a vizsga megkezdése előtt – felvegye a vizsgaszervező a kapcsolatot, ugyanis az ábrán is látható módon a bizottsági tagok vizsgát megelőző tevékenységei szaporodtak, a gyakorlati feladatoknál pedig minőségi váltás következik be (értékelés összetettsége, a részszakképesítés megszerezhetőség feltételének megfelelés) [zölddel jelölt részek]. A felsorolás részben ismétlés (a korábbi szabályzatból) részben hangsúlyosan megjelennek az új rendszer elemei is. Vizsgára bocsátás feltételei: A szakmai és vizsgakövetelményben foglalt előírásoknak való megfelelés ellenőrzése. Pl. szintvizsga eredményes elvégzése. Vizsgáztatási dokumentumok: pl. tételek, értékelő lapok, értékelési útmutató, osztályozóív, segédletek /A dokumentumokat 10 nappal a vizsgát megelőzően kell megküldeni az elnöknek/

15 A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat
A szakmai vizsga vizsgaszabályzaton alapuló egyedi szabályait tartalmazza Bizottsági tagok közötti munkamegosztás, ellenőrzési felelősség Helyi sajátosságokat figyelembe vevő szabályozás Vizsga lebonyolítási körülményeinek egyértelműsítése A vizsgaszabályzatban a szakmai vizsgák lebonyolítására vonatkozó előírások szabadabbá váltak. Most nem határozza meg pl. a jogszabály, hogy az egyes vizsgarészeken a teljes bizottság ott kell legyen, ugyanakkor bevezeti a szervezési és lebonyolítási szabályzatot. A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatra vonatkozó javaslatot a vizsgaszervező készíti el, a vizsgabizottság elnöke a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, a bizottság döntése alapján jóváhagyja azt.

16 A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat kötelező elemei
Központi vizsgaidőponttól eltérés, vizsga hosszabbítás rögzítése (van?, milyen?) Vizsgatevékenységek megkezdése tárgyi feltételeinek megléte (ki ellenőriz?) Vizsgatevékenységek megkezdésének személyi feltételei (ki van jelen?) Feladatok értékelése (hogyan?) A vizsgabizottság munkáját segítő szakértők tevékenységének szabályozása Az új szakmai vizsgaszabályzat alapján a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban kötelezően rögzíteni kell: 1. -         ha a vizsgabizottság a vizsgaszervezés helyi sajátosságai miatt egy nappal meghosszabbítja a vizsga időtartamát, -         a vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját, ha iskolarendszeren kívüli szakképzésben a központi vizsgaidőponttól eltérő időpontban kerül sor a szakmai vizsga szervezésére, 2. -         hogy az interaktív feladat megkezdése előtt a vizsgabizottság mely tagja (elnöke) ellenőrzi a tárgyi feltételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit, -         hogy a gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgabizottság mely tagja (elnöke) győződik meg a feltételek meglétéről, 3. -         hogy a vizsgatevékenység(ek) mely vizsgabizottsági tag(ok) és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő(k) jelenlétében kezdhető(k) meg, illetőleg folytatható(k), 4. -         hogy az elnök milyen módon gondoskodik az írásbeli és interaktív dolgozatok és az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, 5. -         hogy a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő feladatait hogyan látja el, milyen módon segíti a vizsgabizottság tevékenységét, -         milyen határidőre javítja ki a vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő. Ez azért fontos, mert a javításra szánt napok + a jogszabály által meghatározott 3 nap (az utolsó vizsgatev. előtt legalább 3 nappal el kell küldeni az elnöknek a kijavított írásbeli dolgozatokat) összege adja ki, hogy az utolsó vizsgatevékenységre hány nappal az írásbeli tevékenységeket követően kerülhet sor. Ha még az írásbeli napján megtörténik a javítás és az elnök még aznap kézhez kapja az írásbeli produktumokat, akkor vizsgától függően lehetőség van akár a feladatok megírását követő 3. napon is a záró feladatokra.

17 A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat nem kötelező elemei (példák)
Vizsgarészek, vizsgatevékenységek összevonása (jellegük, vagy szakmai kapcsolat miatt) A vizsgáztatási feladatok vizsgabizottsági tagok (és az elnök) egymás közötti elosztása, (ki a felelős az adott területen folyó munkáért) Mely esetekben kell a teljes bizottság jelenléte, döntése ellenőrzés és értékelés Konkrétan megnevezve a vizsgarészt, tevékenységet, amelyek összevonásra kerülnek, vagy a feladat jellege alapján történik az összevonás (pl. a gyakorlati tevékenységeket egymás után folyamatosan kell végezni) Pl. a kamarai tag felügyeli a gyakorlati vizsga menetét, míg vele párhuzamosan az elnök felügyeli a szóbeli tevékenységeket, vagy a vizsgacsoportot kettéosztják és egyik felét az elnök, a másikat a kamarai képviselő felügyeli.  ( párhuzamos vizsgáztatás lehetősége, ha a szabályzatban feltüntetik) 3. Pl. kritikus, különösen veszélyes, vagy anyagi szempontok miatt megismételhetetlen feladat esetén, vagy sikertelen felelet esetén a vizsga utolsó mozzanataként a kritikus megítélésű vizsgarészből póttételt húzó a teljes bizottság előtt szerepel.

18 VIZSGASZERVEZÉSI ÉS LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZAT
(minta – NSZFI honlap) a Vizsgaszervező intézmény Ács-állványozó vizsgájához Általános szabályok: A szakmai vizsga időtartama a vizsga-programban részletezettek szerint 4 nap. Az azonos típusú vizsgatevékenységek lehetőség szerint (a jogszabály biztosította időkeretek figyelembevételével) összevonásra kerülnek. Az írásbeli dolgozatokat az írásbeli napját követő napig kell kijavítani és a következő napon elküldeni az elnöknek. A rendelkezésre álló részeredmények véglegesítése céljából a vizsgabizottság a szakmai vizsga 4. napján reggel értekezletet tart. A bizottság minden tagja jelen van a gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek esetén. A szóbeli vizsgatevékenységnél lehetőség van a vizsgacsoport kettéosztott vizsgáztatására. A vizsgatevékenységekhez kapcsolódó szabályok: Írásbeli: Az írásbeli vizsgatevékenység a vizsgaszervező képviselője és a felügyelő jelenlétében kezdhető meg. A feladatok kezelése a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 18. § (3) bekezdése szerint történik. A vizsgabizottság kamarai delegáltja az írásbeli vizsgatevékenységet ellenőrzi. Gyakorlati: A gyakorlati vizsgatevékenység a kamarai delegált jelenlétében kezdhető meg. A feladatok végrehajtása előtt a kamarai vizsgabizottsági tag ellenőrzi a a biztonságos munkavégzés feltételeinek és a vizsgafeltételeknek a meglétét, A + nap problémakörhöz: A szakmai vizsga ideje 3 max. 4 nap. Ezek azonban nem feltétlenül egymást követő napok. A vizsganapok meghatározását befolyásolják a következők is: Ez azért fontos, mert a javításra szánt napok + a jogszabály által meghatározott 3 nap (az utolsó vizsgatev. előtt legalább 3 nappal el kell küldeni az elnöknek a kijavított írásbeli dolgozatokat) összege adja ki, hogy az utolsó vizsgatevékenységre hány nappal az írásbeli tevékenységeket követően kerülhet sor. Ha még az írásbeli napján megtörténik a javítás és az elnök még aznap kézhez kapja az írásbeli produktumokat, akkor vizsgától függően lehetőség van akár a feladatok megírását követő 3. Napon is a záró feladatokra.

19 [ VIZSGASZERVEZÉSI ÉS LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZAT folyt.]
felügyeli a bizottság munkáját segítő szakértő által tartott, a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról szóló tájékoztatót. A feladatok végrehajtása alatt – a bizottság jelen lévő tagjain túl – 2 szakértő felügyeli a vizsgát, a biztonságos munkavégzést. A szakértők a vizsgázók számára segítséget nem nyújthatnak, csak balesetveszély esetén léphetnek közbe. Szóbeli: A szóbeli vizsgatevékenység a vizsgaelnök jelenlétében kezdhető meg. A vizsgázót a kérdező tanár felelteti a kihúzott tétel alapján. A vizsgacsoport megosztása esetén két helyen történhet a vizsgáztatás úgy, hogy az egyidejűleg vizsgázók ne zavarhassák egymást. Ennek betartása, betarttatása és a szóbeli vizsgatevékenység szabályos lebonyolításának felügyelete az elnök elsődleges feladata. Értékelés: Írásbeli feladatok: a javítási útmutató alapján készült javító tanári javaslatot az elnök ellenőrzi, jóváhagyja. Gyakorlati feladatok: a) a kamarai képviselő értékel; b) felügyelő szakértő javasol, kamarai tag értékel; c) bizottság értékel. Szóbeli feladatok: kérdező tanár javaslatára a) az elnök értékel, b) a bizottság értékel. Rendkívüli esemény esetén az azt észlelő vizsgabizottsági tag kezdeményezi a vizsga felfüggesztését és a teljes bizottság dönt az eseménnyel kapcsolatos további teendőkről és a vizsga folytatásáról. Az eseményt és a megtett intézkedéseket a vizsgajegyzőkönyvben és az elnöki jelentésben is szerepeltetni kell.

20 A vizsgaprogram (a vizsga lebonyolítását segíti)
Vizsgázók „időbeosztása”, megjelenési kötelezettségek, helyek a vizsga forgatókönyve Eligazodást, ellenőrzést segítő dokumentum A vizsgaprogram a vizsgaszervező által készített (javaslat) és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely feltünteti az egyes vizsgatevékenységek időpontjait és helyszíneit, tartalmazza az egyes vizsgázók adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt. A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén - a vizsga teljes ideje alatt - a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni. Az SZVK-ban az egyes vizsgatevékenységhez vizsgaidők vannak megállapítva, de ezek elvileg csökkenthetők

21 A vizsgaprogram (példa) 1
A vizsgaprogram (példa) 1. Ács-állványozó szakképesítés vizsgainformációs tábla 1. perc 1. A szakmai vizsga egyes vizsgatevékenységeire fordítható (és fordítandó) időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A vizsgaprogram kialakításának első lépése tehát, az adott szakképesítés vizsgatevékenységeinek és „vizsgaidőjeinek” összegyűjtése. (Most ússzon be a táblázat) Tehát az ács-állványozó szakképesítés szvk-ja alapján készült a fenti táblázat, amely a szakképesítés összes vizsgatevékenységét megjeleníti. 2. A későbbi tervezés, ellenőrzés érdekében össze kell gyűjteni a vizsgaidőkre vonatkozó általános keretszabályokat. 3. A táblázatban szereplő vizsgaidőtartamok összeadásának eredménye: 1290 perc azaz 21,5 óra. Ebből kapásból következik, hogy a vizsganapok száma – függetlenül a csoportlétszámtól – mindenképpen 4 kell legyen. 2. Keretszabályok: - vizsga 3 (4) nap, 1 nap 1 vizsgázó vizsgaideje max. 6 óra, - Szóbeli 8-18 óra, gyakorlati 7-19 óra között bonyolítható

22 A vizsgaprogram (példa) 2.b. Ács-állványozó szakképesítés
Második próbálkozás. Ez már jobb, megfelel az előírásoknak, továbbá a 4. napon nem kell olyan korán kezdeni. Lehet-e még jobbítani?

23 A vizsgaprogram (példa) 2.c Ács-állványozó szakképesítés
Egy picit lehetett. A szóbeli vizsgatevékenységek cseréjével a 3. napon a vizsgaidő 15 perccel csökkent, a 4. napon nőtt, összességében egy kicsit egyenletesebb lett a terhelés. Ezt véglegesnek tekintve vázolhatjuk fel akkor a teljes vizsgacsoportra vonatkozó vizsgaprogramot …

24 A vizsga program (példa) 3. Ács-állványozó szakképesítés
Megjelenés a kezdés előtt 10 perccel ! Az ábra azt mutatja, hogy max. 22 fős vizsgacsoport tud vizsgázni ebben a konstrukcióban. Magasabb létszám esetén két vizsgacsoport (2 bizottság is) vagy „párhuzamos” szóbeli vizsga a megoldás. (A párhuzamos szóbeli és 22 fő esetén a órás befejezés helyett kor végeznének a napi vizsgákkal.) Ez a vizsgaprogram arra a feltételezésre épít, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgatevékenységeket a vizsgacsoport összes tagja egyszerre tudja végezni. Az írásbeli esetén ez mindig teljesül, de a gyakorlatnál lehetnek szűk kapacitások. Ekkor csoportbontásra van szükség, ami a vizsganapok számát növelné, amit most nem lehet, így a csoportlétszámot kell csökkenteni a rendelkezésre álló helyek függvényében. A vizsgaprogramban az időpontokon túl meg kell adni a vizsgahelyszíneket, a vizsgázók megnevezését (tudják, hogy ki mikor kerül sorra) továbbá a megjelenéssel kapcsolatos további instrukciókat. Az írásbeli javítás ideje + az elnökhöz eljuttatás kötelező ideje (legalább 3 nappal az utolsó vizsgatevékenység megkezdése előtt) figyelembevételével lehet megállapítani a konkrét napokat. A szóbelik 15 perces eltolódással zajlanak 1 csoport=22 fő, 1/2 óra pihenő Az egyes vizsgatevékenységek Helyszíneinek megadása

25 A vizsgaprogram (további példák 1.) Ács-állványozó vizsga 2 csoportban
Ha nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlóhely, akkor az előző feltételek mellett a vizsgaprogram nem állítható össze. Csoportbontással és szervezéssel megoldhatóvá válik a feladat, azonban ez a lebonyolítási szabályzat felépítésének, esetleges módosításának a feladatát is jelenti.

26 A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 2
A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 2. Teendők a szakmai vizsga megkezdésekor Vizsgaprogram kifüggesztése, kihirdetése Tájékoztatás a vizsga menetéről Feltételek meglétének vizsgálata Személyazonosság ellenőrzés Biztonságos feltételek, nyugodt körülmények ellenőrzése, biztosítása 20/2007. (V. 21.) SZMM 8. § (7) § az elnök feladata …

27 A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 3
A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 3. Az egyes vizsgatevékenységekhez kapcsolódó teendők, feladatok munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi tájékoztató Értékelési dokumentumok folyamatos vezetése Írásbeli vizsgatevékenység eredményének ellenőrzése A vizsga koordinálása Részeredmények véglegesítése közbenső bizottsági értekezlete(ke)n Ebben a fázisban már megkezdődött a vizsga, zajlanak a tevékenységek. Normális folyamat esetén rendkívüli teendő nincs. A vizsgabizottsági tagok és a segítő szakértők a szerv. és lebony. szabályzat szerint látják el feladataikat. Fontos az értékelési dokumentumok folyamatos vezetése (a vizsga összetettsége, több modul, vizsgatevékenység stb. bonyolíthatja a helyzetet, ha nincs azonnali rögzítése az eredményeknek) értékelése (útmutató szerint). FONTOS, hogy az új elvek szerint a kompetenciák mérését célzó vizsgák értékelési segítségéül a szóbeli vizsgatevékenységekhez is készül értékelési útmutató. ITT kívánom kiemelni, hogy a kompetencia mérés változtat a feladatokon, változtat a számonkérés jellegén is, amelyre szintén fokozottan kell figyelnie a bizottságnak. A bizottság figyeli a vizsga vizsgaprogram szerinti időütemezésének betartását is. És ekkor előfordulhat, hogy a szakmai vizsgát ellenőrzik …

28 A szakmai vizsga ellenőrzése 1.
A hatósági ellenőrzés Ki végzi: hatóság (Oktatási Hivatal, Ágazati főhatóság által kijelölt) Feladata: a vizsga szabályos lefolytatásának ellenőrzése Ellenőrzés területe, hatálya: jogszabályok betartásának vizsgálata Következmények: vizsga felfüggesztés, bizonyítvány bevonás, vizsgajog megvonás, névjegyzékből törlés Hatósági ellenőrzés A szakmai vizsgák hatósági ellenőrzésének célja annak megállapítása, hogy a vizsgaszervező intézmény, és a vizsgabizottság a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával végzi a feladatait. A hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hatósági ellenőrzés célravezető módja szakmai vizsga esetén a helyszíni ellenőrzés, amely lehet teljes körű illetve koncentrálhat a vizsgaszervezői tevékenység egyes elemeire is (pl. iratkezelés). A szakképzési törvény legutóbbi módosítása alapján a vizsgaszervezési joggal a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szakmai vizsgát szervező intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős - Kormány által rendeletben kijelölt - szerv látja el. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 21/2007. (V.21.) SZMM rendelet alapján a közoktatási intézmény által szervezett szakmai vizsga hatósági ellenőrzését az Oktatási Hivatal végzi. A hatósági ellenőrzés lehetséges területei: -         Az egyes vizsgarészek, vizsgafeladatok lebonyolításakor a jogszabályban illetve a szervezési és lebonyolítási szabályzatban megjelölt vizsgabizottsági tagok jelenléte; -         A vizsgán jelenlévő személyek (vizsgabizottság tagjai, jegyző, kérdező tanár, vizsgázók) jogszerű viselkedése, tevékenysége; -         A vizsgázók azonosításának menete, a vizsgára bocsátás előírt feltételeinek megléte, igazolásuk módja; -         A vizsgadokumentumok előkészítettsége, szabályos vezetésük a vizsga során illetve a vizsgát követően; -         Az írásbeli vizsgarész(ek), vizsgafeladatok lebonyolítása terén: tételbontás, megoldó kulcs bontás, felügyelet, vizsgaterem kialakítása, ülésrend, az előírt vizsgaidőtartam betartása, tiltott eszközök használata, a feladatok javítása, a vizsgaelnök átvizsgálta-e a feladatokat; -         A gyakorlati vizsgarész(ek), vizsgafeladatok esetén: a végrehajtást megelőző munkavédelmi oktatás megtartása, dokumentálása, a vizsgafeladat jóváhagyása, a vizsgafeladat előkészítettsége, a biztonságos feladatvégzés körülményeinek biztosítása, a független, objektív értékelést segítő értékelési útmutató megléte, a feladatokhoz előírt idők betartása; -         A vizsgabizottság tagjai a jogszabályban illetve a szervezési és lebonyolítási szabályzatban foglalt feladataikat végzik-e; -         Szabályszerű-e a vizsgabizottság működése, rendelkeznek-e a tagok megbízólevéllel; Jogszabálysértés észlelése esetén az ellenőrző hatóság kezdeményezheti -         A szakmai vizsga felfüggesztését, majd a jogszabályi feltételek teljesülését követő folytatását vagy a felfüggesztést követően az addigi vizsgaeredmények megsemmisítését; -         Utólagos vizsgálattal feltárt jogszabálysértő esetekben a vizsgaeredmények és a vizsgadokumentumok megsemmisítését; -         A vizsgaszervező vizsgaszervezési jogosultságának megvonását; A vizsgaelnök névjegyzékről való törlését. Elnöknél

29 A szakmai vizsga ellenőrzése 2. (Célja nem a büntetés szakfelügyelet)
A szakmai ellenőrzés Feladata: a szakmai vizsgán közreműködők szakmai tevékenységének ellenőrzése (megbízás alapján a névjegyzékből jelölik ki) Ellenőrzés területe, hatálya:a vizsga lebonyolítás és mérés, értékelés feladatainak végrehajtása Következmények: szakmai visszacsatolás, példák, jobbító javaslatok Szakmai ellenőrzés A szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének célja annak megállapítása, hogy a szakmai vizsgák lebonyolításának feltételei megfelelően biztosítják-e a felkészült vizsgázónak a nyugodt körülmények közötti vizsgázást, a felkészülés során elsajátított ismeretek, tudás reprodukálását. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet (vizsgaszabályzat) szerint a vizsga szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter az országos gazdasági kamarák vagy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával végzi. A szakképzési törvény legutóbbi módosításával a szakképzés ágazati irányításáért felelős miniszter felhatalmazást kapott a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzése általános szabályainak, míg a szakképesítésért felelős miniszter - az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében - a szakmai ellenőrzés részletes szabályainak meghatározására. E felhatalmazás alapján az általános szabályok a vizsgaszabályzatba, míg a részletes szabályok a szakmai és vizsgakövetelményekbe épülhetnek be. A szakmai ellenőrzés lehetséges területei: -         írásbeli illetve a szóbeli vizsgarész(ek), vizsgafeladatok lebonyolításának körülményei; -         a gyakorlati feladatok korszerűsége, vizsgakövetelményekkel való összhangja, a feladatok végrehajtási körülményei; -         a vizsgabizottsági tagok jogszabály vagy a szervezési és lebonyolítási szabályzatban foglalt feladatai végzésének szakszerűsége (maradéktalanul felismeri és ellátja-e a feladatköréhez tartozó feladatokat, munkájával mennyire járul hozzá a bizottság hatékony működéséhez, esetenként – szükségtelenül – túllép-e a feladatkörén); -         a kérdező tanárok feladatellátásának szakszerűsége (segítik, nehezítik, ill. túlzottan segítik a vizsgázót, hagyják beszélni, vagy elmondják helyette) A szakmai ellenőrzés során észlelt szakmai hiányosságok - mivel nem áll fenn jogszabálysértés – automatikusan nem vonnak maguk után a hatósági ellenőrzés esetén megjelölt szankciókat, ugyanakkor az érintettek tájékoztatása az észleltekről lehetőséget ad a helytelen gyakorlat megváltoztatására, s ezáltal a szakmai színvonal emelésére. Jelentés összeállítása az SZMM-nek

30 A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 4
A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 4. A szakmai vizsga befejezése Részeredmények összesítése Végeredmény meghatározása Dokumentumok kitöltése (bizonyítvány, törzslap, vizsgajegyzőkönyv, osztályozó ív) Bizonyítvány kiadása Az utolsó vizsgatevékenység befejezését követően kerülhet sor a vizsga lezárására. Ha korábban sikerült részeredményeket véglegesíteni, akkor itt kevesebb munka van, de folyamatosan fokozott figyelem szükséges. 1 JEGY LESZ

31 A SZAKMAI VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 1.
Értékelés vizsgatevékenységenként, vizsgarészenként %-osan, súlyozva (szvk) 50%-os teljesítmény alatt elégtelen Minősítés egyetlen osztályzattal Javító vizsga a teljes vizsgarészből Részszakképesítés szerezhető Modulonként 1. A korábban kialakult gyakorlatban max. 3 vizsgarész értékelésére került sor. A végrehajtott feladatok értékelését, a feladatok eredményét a javítási útmutató (írásbeli-központi, gyakorlati-helyi, szóbeli-nincs) határozta meg érdemjegyben. Egy vizsgarész több feladata, tantárgya (vagy pl. írásbeli, szóbeli részeredmények véglegezése) esetén néha megjelent a súlyozás is, amely az új moduláris szvk-knál általánossá, teljes körűvé vált. A súlyokat minden esetben az SZVK kötelezően tartalmazza. 2. A minimumszint is központilag meghatározásra került. 3. A korábbi elmélet/gyakorlat két érdemjegy helyett egyetlen „összesített” érdemjegy minősíti a bizonyítványt. 4. Korábban általános szabály szerint tantárgyat vagy vizsgarészt kellett ismételni sikertelen vizsga esetén (az szvk pontosította, de nem minden esetben, hogy tantárgy, vagy vizsgarész). MOST az új szabályzat deklarálja, hogy csak vizsgarészt lehet ismételni (még akkor is, ha voltak sikeres részfeladatok). Meghatározásra került, hogy sikertelen vizsga esetén 1 évig, vagy az szvk változásáig lehet javító, pótló vizsgát tenni. 5. FONTOS, hogy ha a szakmai vizsga sikertelen, akkor az elért eredmények alapján részszakképesítés, vagy ha eleve az volt a cél, akkor másik részszakképesítés szerezhető. Az eredeti szakképesítés sikertelen eredménye esetén minden esetben meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a részszakképesítés megszerzésének feltételei. (A részszakképesítés értékelési útmutatója szerint „újra” kell értékelni a nyújtott teljesítményt.) Megjegyzés: 1 vizsgán max. 9 modul lehet

32 A SZAKMAI VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 2. Az értékelő lap (Minta)
Az ábra egy kitöltetlen minden vizsgatevékenységre vonatkozó lehetőséget megengedő értékelő lapot tartalmaz.

33 A SZAKMAI VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 3. 1 feladat (vizsgatevékenység) eredménye
Pl. szóbeli Vizsgatevékenység (produktum 1.) eredménye %-ban Feladat súlyarány, vizsgaré-szen belül (produk-tum 1.) vizsga eredménye %-ban Súlyarány, vizsgarészekközött = * * Értékelés útmutató alapján Szvk-ban van Szvk-ban van Az ábra egy vizsgatevékenység esetén lépésenként mutatja a vizsgatevékenység eredményének beépülési útját a szakmai vizsga eredményébe. Majd néhány konkrét példa az ács-állványozó szakképesítésnél: A modul esetén a fenti példában kapott végeredmény nem jelenik külön, mert van további gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenység is a vizsgarészben, így együttesen adják a végeredményt. A modul esetén viszont, mivel itt csak 1 vizsgatevékenység van a modulhoz rendelve a mostani példa eredménye önállóan is megjelenik a végleges eredményt adó részek között. = Írásbeli % * * 30% 10% 2,4% = gyakorlati 100% * * 100% 15% 15% 1 modult foglal magába

34 A SZAKMAI VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 4.
80 90 80,75 8,1 65 80 86 90 8,6 Adott modulban nincs ilyen vizsgatevékenység 75 76,5 7,6 80 80 80 12 80 100 100 15 Ez a példa 1(db) képzelt vizsgázó teljes vizsgáját követően született részeredmények alapján, az szvk-ban meghatározott súlyok figyelembe vételével született végső értékelése. A számolás 2 tizedes jegy pontossággal történik, az esetleges töredék %-ok elvesztésének elkerülése érdekében. A végső átváltás a vizsgaszabályzat átváltási táblázata alapján adja az érdemjegyet : jeles (5) 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 0-50% elégtelen (1) 75 80 82,5 29 90 80 70 3,5 60 Átalakítható osztályzattá (jogszabály) 83,8 ~ 84

35 A szakmai vizsga iratai
A törzslap A. Tü r. sz., A. Tü. 571/a. r. sz. (régi) A. Tü r. sz., A. Tü. 576/a. r. sz. (új) A bizonyítvány A. Tü r.sz. (régi) A. Tü r.sz. (új) Az osztályozóív Igazolás a modulzáró vizsgáról Vizsgaösszesítő adatlap A törzslap és a bizonyítvány „B” kategóriás biztonsági okmányok. A régi és az új dokumentumok külalakban nem térnek el, a beltartalmuk a modulok felsorolása révén eltérő. [Minta] [Minta]

36 84 ____ ____________ ___ ____ ____________ ___ _____ Ács, állványozó
Jeles (5) Építőipari közös feladatok I. 80,75 Hagyományos zsaluzat készítése 86 Rendszerzsaluzat építése, bontása 76,5 Hagyományos állványzat készítése 80 Cső- és keretesállványzat építése, bontása 100 Faszerkezet építése 82,5 Általános vállalkozási feladatok 70 ____ ____________ ___ ____ ____________ ___ Ács, állványozó _____

37 TÖRZSLAP ______ Modul 84 Ács, állványozó 33 582 01 1000 00 00 0459-06
Építőipari közös feladatok I. 80,75 Rendszerzsaluzat építése, bontása Hagyományos zsaluzat készítése Modul 86 Hagyományos állványzat készítése 76,5 80 Faszerkezet építése Cső- és keretesállványzat építése, bontása 100 82,5 Általános vállalkozási feladatok 70 84 Jeles (5) „A szakmai vizsgán a vizsgakövetelményeknek megfelelt, Ács-állványozó. szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kapott.”

38 A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 5
A vizsgabizottság feladata a szakmai vizsgán 5. A szakmai vizsgát követő feladatok Vizsgaelnök Elnöki jelentés küldés Részletes, jogszabályban foglalt feltételek Elmaradás esetén szankció Vizsgaszervező Vizsgaösszesítő adatlap küldés Szankció Pótlásig nem kaphat új megbízást 13. § (2) g) elkészíti a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó írásos jelentését, és mellékeli hozzá a gyakorlati vizsgatevékenység keretében végrehajtott vizsgafeladatot vagy annak leírását az értékelési útmutatóval együtt, amelyeket a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül megküld megbízójának. (3) Aki a (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával. (2) A vizsgaszervező a kitöltött és az általa aláírt (1) bekezdés szerinti vizsgaösszesítő adatlap adatait - számítógépes nyilvántartás céljából - elektronikus úton az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként a vizsga befejezését követő harminc napon belül megküldi az NSZFI elektronikus levélcímére. Az NSZFI a szakmai vizsgaösszesítő elektronikus dokumentumának adatai alapján központi számítógépes nyilvántartást készít. (3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles másolatának adatait (az adatmezők nevét és azok tartalmát) a kiállító vizsgaszervező vagy a székhelye szerint illetékes főjegyző - a bizonyítvány kiállítását követő harminc napon belül - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint köteles megküldeni az NSZFI-nek statisztikai felhasználás céljára. (5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a szakképesítésért felelős miniszter az Szt. 5. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján az általa adott vizsgaszervezési jogot megvonhatja. (Ez utóbbi azért van itt, hogy tudjon róla a vizsgaelnök, figyelmeztesse a vizsgaszervezőt a kötelességére.)

39 Vizsgadíj és vizsgáztatási díjak [ 1/2001. (I.16.) OM rendelet ]
Vizsgadíj: vizsga igazolt költségei Vizsgáztatási díj: Bizottság tagjai Minimálbérhez igazodik Vizsgaelnök: 3% ,5% (fő) VB tag: 2% ,5% (fő) Felügyelő tanár: 2% % (óra) Helyettes: % (nap) Jegyző: ,8% - 1,2% (fő) Igazgató: 200% - 100% - 50% (fő) 2004-ben módosult a fenti jogszabály és alakultak ki a jelenlegi keretek. Az új OKJ bevezetése e jogszabály módosítását is inspirálják, meg is kezdődött a munka, várhatóan a jövő évben megjelenik az új jogszabály. + utazás, szállásköltség

40 Vizsgadíj és vizsgáztatási díjak (Új jogszabály, tervezet)
Többletfeladatok jelentek meg díjemelés (pl.: hány modulból áll a vizsga?) (pl.: hány vizsgatevékenység van?) Nem lesz tól-ig Útiköltség lesz megállapítva A vizsgahelyszín és az elnök lakhelye közötti távolság az alap 80 Km 80 Km fölött

41 Köszönöm a Figyelmüket!