Az alkalmazotti közösség jogkövető magatartása

Az előadások a következő témára: "Az alkalmazotti közösség jogkövető magatartása"— Előadás másolata:

1 Az alkalmazotti közösség jogkövető magatartása
KPSZTI Budapest, november 8. Csillag Ferenc – közoktatási szakértő

2 A közoktatási intézményekről általában (1.)
Közoktatás: a legtágabb értelemben minden olyan oktatási tevékenység, amely az alkotmányban meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgálja. Az Alkotmány 70/F. § –a szerint: a Magyar Köztársaság biztosítja a művelődéshez való jogot, s ennek keretei között az ingyenes és kötelező általános iskolát, s a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép-és felsőoktatást.

3 A közoktatási intézményekről általában (2.)
A közoktatás legfontosabb ismérvei: - állam által szabályozott; - megszervezéséhez szükség van az állam költségvetési hozzájárulására; - bárki által igénybe vehető; - meghatározott időszakon belül pedig az igénybevétele kötelező (ld. tankötelezettség).

4 A közoktatási intézményekről általában (3.)
Az autonómia: „Az iskola törvényekben biztosított létezési módja, amely önrendelkezésen és önmeghatározásokon alapszik. Az óvoda, az iskola akkor autonóm, ha maga határozhatja meg működésének paramétereit: - a nevelési célokat, - a nevelési és oktatási tartalmakat, - a módszereket, - a szervezeti felépítést és a működése rendjét.” [Pedagógiai lexikon] Feltételezi az önálló szakmaiságot.

5 A vezető önállóságának kérdésköre
A jó vezetőről A kicsinyek tudták, hogy vannak nagyok. Szerették, felemelték, aztán rettegték, végül megvetették. Aki hűtlen, hívet nem lel. De ha ígérete szerint cselekszik, munkája sikerül, érdeme növekszik, és a nép azt mondja rája: „A természet útját járja.” (Tao Te King, Weöres Sándor fordítása)

6 Intézményi alapdokumentumok
Alapító okirat Helyi Óvodai program Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Házirend Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) Továbbképzési terv

7 Az alapító okirat Az alapító okirat (latinul: memorandum) egy jogi aktus írásba foglalása, mely egy intézmény, alapítvány, gazdasági társaság, stb. létrehozásra irányul. Tehát a módosításért, a karbantartásért mindig a fenntartó a felelős. Finanszírozási háttere van. (ÁSZ ellenőrzi.) Amennyiben az alapító okiratban bármilyen változtatás szükséges — a név, az eredeti célok és a vagyon sérelme nélkül — azt csak az alapító teheti meg.

8 Pannonhalmi alapítólevél

9 Egy mai alapító okirat (részlet)
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) sz. Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, és a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37. §-ára, továbbá XY. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 91/2010. (VII. 12.) sz. Kt. határozata alapján a Micimackó Óvoda költségvetési szerv Alapító Okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg: 1.) A költségvetési szerv neve: Micimackó Óvoda (a továbbiakban: költségvetési szerv) 1.1.) A költségvetési szerv idegen neve: Micimackó Kindergarten 1.2.) A költségvetési szerv rövid neve: - 2.) A költségvetési szerv székhelye: 0012 XY város Medvebocs u ) Az intézmény OM azonosítója: ) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: ) A költségvetési szerv létrehozásának ideje: stb.

10 Az óvodai nevelési program elemei
A szakmai működés kereteit hosszabb távon fogalmazza meg. A programkészítés időszakában az óvodavezetés feladata megsokszorozódik. A testületen belüli koordináló feladatok mellett az új tartalmi szabályozás megkívánja a vezetői szerepkör markáns irányítását. Ez az óvodahasználókkal és a fenntartókkal való együttműködés tartalmi és formai elemeinek változását jelenti. A programalkotók már megtapasztalták, hogy szükséges a szemléletváltás, új szerepek vállalása, továbbá elengedhetetlen az új módszerek bevezetése.

11 kész, választható óvodai nevelési program átvétele,
A programalkotás folyamatát egy helyzetelemző munka előzi meg. A kapott eredmények alapján tud dönteni a nevelőtestület a hogyan tovább kérdéséről, elsősorban saját óvodai nevelési programja kialakításának útjairól. Ez lehet: kész, választható óvodai nevelési program átvétele, óvodai nevelési program átvétele adaptálással, saját óvodai nevelési program elkészítése.

12 Szervezeti és működési szabályzat SZMSZ
A Közoktatási törvény 40. § (1) kimondja, hogy „A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.” 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,

13 c) a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját, „r” pontig

14 Ez tehát az a dokumentum, ami a napi működést szabályozza szervezeti szinten. Ebben kerül meghatározásra például, hogy hánytól hány óráig van nyitva az intézmény, ki, mikor és hogyan léphet be az épületbe, stb. Az SzMSz-ben rendelkeznek arról is, hogy a nevelő és oktató munkát támogató külső szervekkel kik tartják a kapcsolatot és hogyan – Nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, könyvtár, múzeum stb.

15 A szervezeti és működési szabályzat melléklete lehet az iskolában a munkavállalók munkaköri leírása. A munkaköri leírás a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott, célszerű; tartalmi elemeire nincs tételes jogi előírás. A munkaköri leírás tartalmazza a munkavállaló által ellátandó feladatokat és követelményeket.

16 Részlet a köznevelési törvény tervezetéből

17 20. A köznevelési intézmény működésének rendje
25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.

18 (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

19 (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.

20 A házirend A házirend a tanulók viselkedését, működését meghatározó belső, intézményi dokumentum. A közoktatási törvény 40.§-a szabályozza. (8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

21 A házirend a tanulók és közvetve a szülők számára is fontos dokumentum; a házirendben kerülnek meghatározásra például, hogy reggel hány órára kell a tanulóknak beérkezni az iskolába, rögzíti a viselkedési szabályokat – például hogyan kell felöltözni egy iskolai ünnepélyre, rendelkezhet a mobiltelefonok iskolai használatáról stb. A pedagógiai programon, a minőségirányítási programon és a szervezeti és működési szabályzaton túl a házirend is olyan dokumentum, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ez azt jelenti, hogy a házirend is egy jogilag súllyal rendelkező, igen fontos dokumentum. Mindezek a dokumentumok nyilvánosak, azaz a közoktatási intézményeknek nyilvánosságra kell hozni.

22 Az iskolai klíma és az intézményi kultúra kapcsolódása (Visscher, 1999
Megosztott, közös feltevések, értékek és normák Pedagógusi értékek és normák Munkafeltételek észlelése Aktuális munkafeltételek

23 Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)
A pedagógiai gyakorlatban a közös szakmai nyelv kimunkálása, használata a minőségfejlesztés területén is szükséges. Amíg szakmai, szakmapolitikai viták folynak a minőségről, az iskola, az óvoda minőségirányítási programot kell, hogy írjon és működtessen. Mindez, legalább egy-egy intézményen belül egységes és elfogadott, értett és alkalmazott fogalomkészletet feltételez. De magának a minőség fogalmának a meghatározása körül is van némi bizonytalanság. Ezt jelzi az a tény, hogy a törvényi kötelezettség alapján kidolgozott számos óvodai, iskolai IMIP-ben (intézményi minőségirányítási programban) a minőség értelmezése valójában deklarálatlan marad.

24 A minőség fogalmának pedagógiai értelmezése
A szűkebb szakmai-pedagógiai értelmezésen belül beszélhetünk a tanulmányi eredményekről vagy a szocializációs folyamat eredményességéről. Ebben az értelemben akkor jó az oktatás, nevelés minősége, ha szakmai értelemben eredményes. Emellett azonban gondolkodásunkban ott kell lennie egy tágabb értelmezésnek is. Ezek közé tartozik a szolgáltatást igénybevevők elégedettsége.

25 Összegezve: Az intézményi munka akkor lehet eredményes, ha:
a működés szakszerű, hatékony és gazdaságos, tehát az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, tapasztalatokra épülő, harmonikus személyiségfejlődése biztosított, az intézményben egységes a pedagógiai szemlélet, összehangolt szakmai szellemiség a jellemző, a szervezeti kultúra fejlett. Mindezek a szabályzatokban is tükröződnek.

26 Megköszönöm érdeklődő figyelmüket.
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” Babits Mihály