MIRŐL LESZ SZÓ? Hogyan: ültessük át nagy terjedelmű írásbeli munkáinkat élvezetes szóbeli előadássá? strukturáljuk tudományos/megalapozó típusú előadásainkat?

Az előadások a következő témára: "MIRŐL LESZ SZÓ? Hogyan: ültessük át nagy terjedelmű írásbeli munkáinkat élvezetes szóbeli előadássá? strukturáljuk tudományos/megalapozó típusú előadásainkat?"— Előadás másolata:

1

2 MIRŐL LESZ SZÓ? Hogyan: ültessük át nagy terjedelmű írásbeli munkáinkat élvezetes szóbeli előadássá? strukturáljuk tudományos/megalapozó típusú előadásainkat? kezeljük az írásbeli és szóbeli bírálatokat, valamint a kérdéseket? strukturáljuk tárgyalási és üzleti prezentációnkat?

3 Előadástechnika 1. A közönség és befogadás jellemzői
Írott anyagból előadás A tézis szerepe és védhetősége

4 KI A KÖZÖNSÉG? A tézisnek a legjellemzőbb előadás-technikai szituációkat figyelembe véve egyszerre kell szólnia: Tág szakterületi szakértő a szűk szakterületi szakértőhöz, a tág szakterületi szakértőhöz és az intelligens laikushoz (pld. potenciális ügyfél, megrendelő, leendő munkáltató stb.) Szűk szakterületi szakértő Intelligens laikus Tisztázandó a hallgatóság mérete és jellege, a rendelkezésre álló idő és a beszéd célja!

5 KI A KÖZÖNSÉG? A szűk szakterület szakértője:
ismeri a releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, a ténylegesen alkalmazott módszereket. az előadás tartalmával annak részleteiben is vitaképes, ki tudja értékelni az elhangzottak tarthatóságát, megbízhatóságát. Pld. a korábbi T1 tézis kapcsán ismeri a gyáva nyúl játék, az analógiás érvelés, a politikai viták stb. területeit, ezek egyikének vagy többnek a szakértője.

6 KI A KÖZÖNSÉG? A tág szakterület szakértője:
nem ismeri a konkrét releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, de ismeri a jellemző megközelítésmódokat: az adott területen hogyan néznek ki a releváns problémák, milyen módszerekkel szokták vizsgálni őket, milyen típusú bizonyítékokat szokás használni alátámasztásul, hogyan hangzanak a tartalmas tézisek/hipotézisek stb. alapvetően az előadás módszertani tartalmával vitaképes, ezt tudja kiértékelni: nem ismeri pl. a szakmai fogalmak pontos definíciót, de tudja, hogy azok kb. milyen jellegűek szoktak lenni kemény no-go mércéket tud alkalmazni: átmehet a szűrőjén egy-egy szakmai részleteiben problémás előadás, de nem fog átmenni a módszertanilag durván problematikus előadás. Pl. a korábbi T1 tézis kapcsán minden kommunikációtudományi, bölcsészettudományi, politikatudományi szakember tág szakterületi szakértő, hiába nem ért az érveléstechnikához.

7 KI A KÖZÖNSÉG? Az intelligens laikus: (pld. potenciális ügyfél, megrendelő, leendő munkáltató stb.) Nincs szakértői tudása az adott területen, de okos, értelmes. Nem képes szakmai vitába bocsátkozni, mert nem ismeri a fogalmakat, módszereket stb. DE képes megérteni a jelentőségeket, a fogalmi különbségeket, rácsodálkozni arra, hogy bizonyos dolgok hogyan befolyásolhatnak más dolgokat Képes rácsodálkozni, hogy egy analógiás érvelés eldönthet egy vitát. Ezt meg lehet mutatni? Lett volna eszköz kezelni? Ő itt Jani. Jani unintelligens laikus. Janit fárasztja és kikészíti a világ szakmai bonyolultsága. Pláne, ha az a képzésétől különböző területen jelentkezik. De Te ne légy Jani!

8 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEMÓRIA
Amire tekintettel kell lennünk: a befogadó memória-terjedelmének korlátai vannak. Az információk először a rövid távú vagy máskéntmunkamemóriába kerülnek be (RTM), és csak a memória trenírozása (tanulás, bevésés) valamint további, elsőre fölöslegesnek tűnő tevékenységek (pld. alvás) segítségével kerülnek át a hosszú távú memóriába. Ezekre pld. ráalvás ez előadás egy- egy szakaszára vagy annak memorizálása azonban a szokásos előadási körülmények között nem számíthatunk.

9 Memória-kapacitás 9 Rövid távú memória (RTM) 7 +/- 2 db. kognitív egység egy kognitív egység nagyon komplex lehet megtartás: másodpercekben mérhető Hosszú távú memória (HTM) egy életen át működik nincs éles kapacitáskorlát fejleszthető szelektív és konstruktív időben exponenciális lefutású felejtés jellemzi Implicit memória (Nyelvtudás, autóvezetés)

10 Nem mindegy, hogyan rendezzük az információkat!
Információ-rendezés 10 cs a k i t n a h r e á t g ly á e p ó t i r á n cz e tárgyalástechnika prezentáció Nem mindegy, hogyan rendezzük az információkat!

11 Az emlékezet konstruktív folyamat 1.
Mindezt előadás tartásakor vagy vitában is fel lehet használni! Az időbeli távolsággal exponenciálisan csökken az érvek visszaidézhetősége, ezért: 11 a poénok, a gesztusok, a furcsa szavak, a jelmondatok sokkal inkább megjegyzésre kerülnek. „take-home message”, „az utolsó szó”: ez a legértékesebb pillanatok egyike! az érveket újrafogalmazva többször meg kell ismételni. Figyelmi görbe!

12 Az emlékezet konstruktív folyamat 2.
Az erős érveket a gyengék után célszerű bevetni, különben felülíródnak. A célközönség nyelvébe kell beágyazni az érveket, pl. szemléltető példák, analógiák alkalmazásával. Ismerős narratív struktúrák alkalmazása előnyös (ld.: népmesei fordulatok, panelek). 12 Figyelmi görbe!

13 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM
Vajon melyik görbével írható le a figyelmünk intenzitása, amikor egy előadást hallgatunk? „K”, azaz konstans? Figyelmünk azonos körülmények között végig egységes? 50 „H” (harang) görbe 45 40 35 „K” görbe 30 „H” (harang) alakú? Figyelmünk intenzitása azonos körülmények között növekszik, ahogy bevonódunk, majd ahogy fáradunk, folyamatosan csökken? 25 „U” görbe 20 15 t1 t2 t3 t4 t5 „U” alakú? Esetleg az előadó egyenletesen jó teljesítménye ellenére is az előadás eleje és a vége a leghatékonyabb?

14 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM
Ha jó prezentőr, érvelő, tárgyaló stb. szeretnénk lenni, akkor az „U” görbe fényében másként kell megterveznünk az előadást, érvelést, tárgyalást, mint mondjuk az „K”, vagy a „H” görbe fényében kellene! Attól függően , hogy az „U”, az „K” vagy „H” írja le a hallgatóság befogadóképességét, másként célszerű megtervezni az előadás kezdését, menetét, befejezését!

15 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEGÉRTÉS
A befogadónak az előadás követéséhez az alábbi dolgokat kell megtennie: Meg kell érteni azt a mondatot (feldolgozva az információtartalmát), amit éppen hall. Meg kell értenie az adott mondatnak az előző mondathoz, a korábbi információkhoz való viszonyát. Meg kell értenie, hogy az előadás ívében mindez hogyan helyezkedik el: mi a viszonya az éppen elhangzó információnak a témához, a bizonyítandó állításhoz stb.

16 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI – A MEGÉRTÉS ELŐSEGÍTÉSE
Az előbbi 3 intellektuális tevékenység önmagában is komoly terhet ró a befogadóra. A befogadót ezen túl további intellektuális munkával terhelni nem lehet. Sőt: az előadásnak az iménti 3 tevékenység közül egyeseket tartalmilag is át kell vállalni a befogadó tehermentesítése érdekében. Összegezve: A befogadóra keveset kell bízni: nem azért, mert a befogadó buta, hanem mert több komoly befogadási korlát együttesen jelentkezik számára a szokásos egyéb befogadási esetekhez képest! Az előadónak/előadásnak át kell vállalnia és el kell elvégeznie olyan intellektuális munkákat, amelyeket a szokásos egyéb befogadási esetekben nyugodtan ruházhat a befogadóra.

17 AZ ELŐADÓ FIGYELME Az előadónak is megoszlik a figyelme, például a következőkre: helyes grammatika hangsúly koncentráció a gondolatmenetre kapcsolat a közönséggel A férfiaknak tipikusan nehezebben megy az osztott figyelem.

18 ÍROTT ANYAGBÓL ELŐADÁS
Az egyik jellemző és nehéz előadási helyzet, amit szakmai pályátok során meg kell oldani: egy, általában nagyobb terjedelmű, írott anyag összefoglalása, ún. tudományos bizonyító előadás vagy prezentáció keretei között. Pl: szemináriumi dolgozat, féléves projektfeladat, TDK vagy OTDK dolgozat, szakdolgozat, diplomaterv, doktori értekezés, pályázati anyag, üzleti, stratégiai terv, stb... Általában perc, ritkán perc Nem lehet a teljes anyag tartalmát átadni!

19 „Matekfeladat” Más az előadás funkciója, mintha a teljes írott anyag olvasta volna a befogadó. Kommunikációs feladat. Számoljunk egy kicsit: Egy 12 pontos Times New Roman betűtípusú szöveg kb karakter/oldalt jelent. Egy ilyen oldal felolvasása előadási körülmények között kb. 2,5 perc. Egy perces előadáson tehát 5,6,7,8 ilyen oldalt tudnál felolvasni. Ehhez képest kb. tetszőleges hosszúságú anyagot kell értelmesen összefoglalnod. EZ LESZ A FELADAT!

20 Példa Egy 15 oldalas, 1,5 soros, Times New Romannal megírt TDK-dolgozat (kb. 50 ezer karakter) max. 32%-át tudnád átadni. Elvileg a TDK dolgozat minden betűjét és infóját fontosnak tartod, mert együtt alkotnak egy kerek egészt. Ehhez képest az előadás keretében elvileg is csak max. harmadát tudnád átadni!!! Ahogy haladsz előre a pályádon, rendszerint csak növekszik az előadás alapjául szolgáló anyag terjedelme! Pl. egy 300 ezer karakteres doktori értekezése ismertetésére a védésen ugyanúgy 20 perc, mint egy kari TDK előadás, de az sem segítene, ha 45 vagy 60 percünk lenne rá! Ezt a kiszámolós játékot a saját esetedre azért érdemes eljátszani, hogy felfogd az előtted álló feladat súlyát és lényegét!

21 Dilemma Az igazi feladat az, hogy hogyan lehet értelmesen beszélni a témádról és mit érdemes átadni az adott keretek közt! Dilemma: anyag terjedelme vs. előadható információ mennyisége. Ezt kell megoldani az előadás megtervezésével. Aki azzal mentegetőzik az előadása után, hogy ilyen témát ilyen sok mondanivalóval nem lehet ilyen terjedelemben előadni, az nem oldotta meg a fenti feladatot!

22 Hogyan adnád elő? Hogyan adnád elő 3 percben a trilógiát?
Uhhh! Megoldhatatlan? Pedig mások már megoldották!

23 AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: más a szerkezet, mások az arányok. A felépítés nem előrehaladó: nem az írásos anyag elejétől kezdve, folyamatosan előre- haladva kell egy-egy részt áttenni az előadásba. Ha így csinálod, akkor mire az írásos doksi végére érsz, szinte biztos, hogy előadhatatlan mennyiségű ppt-t vagy szöveget állítottál elő, és kezdheted a szelektálást!

24 Visszafejtés A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: visszafelé halad: a témád konklúziójától, kutatásod, munkád „poénjától” visszafelé haladva kell felépíteni. A visszafejtést vezető kérdések: Mire fut ki az előadásod? Mi a lényeg, állítás, tézis, eredmény stb. egyetlen mondatban? Mi az a további 2-3 információ (állítás, tézis, eredmény), amire közvetlenül szükséged van a legfőbb mondanivalód értelmezéséhez, gazdagításához? Ezt lehet bővíteni az időbeli korlát függvényében!

25 Tézised, kérdésed, problémád
Hasznos előrebocsátani, hogy mi mellett fogsz érvelni: figyelemfelkeltő kezdés tudatosítsd, miről is beszélsz (mit állítasz, mit nem) A tézisedet felteheted eldöntendő (választó, kiegészítendő) kérdés formájában is: pl. ha nem akarod előre megmondani a konklúziót, és szeretnéd, hogy izguljunk a végéig de: ne felejtsd el megválaszolni, lehetőleg magadtól! Mindenképp készülj a világos, egyértelmű válaszra! A tézis legyen: informatív, valamit mondó, részlet gazdag, de férjen bele egy bővített mondatba!!! Tézised, hipotézised kialakításával itt találsz további támpontokat!

26 Példák rossz tézisre Az előadásom tanulsága az, hogy a közszereplésre komolyan fel kell készülni. Féléves projektmunkám legfontosabb eredménye, hogy a Facebookot a éves korosztály használja döntően. Az internet jelentős változást hozott a marketingeszközök tekintetében és további lehetőségeket rejt magában.

27 Példák jó tézisre T1: „A pártelnökök vitájához vezető folyamat egy gyáva nyúl játékként értelmezhető, amelyet X egy analógiás érvelés segítségével nyert meg, miközben Y nem volt képes egy ellenanalógiával hatástalanítani.”

28 Példák jó tézisre T2: tegyük fel, hogy ez a videó foglalja össze féléves kemény kutatási munkád eredményeid. Ennek tézisét a következőképpen lehetne megfogalmazni: „Az életrajzírók eddig egybehangzóan tagadták, hogy Nicole Kidman valaha is disznót vágott volna. Az elmúlt félév során felkutatott dokumentumok, valamint a kortársakkal készített mélyinterjúim alapján erős a gyanú, hogy Nicole Kidman titokban igenis disznót vág.”

29 Példák jó tézisre T3: „Hipotézisem szerint (1) a magyar anyanyelvű gyermekek olvasástanulásának sikeressége összefügg a fonológiai tudatosságuk fejlettségével, azonban (2) nem teljesen ugyanaz a fonológiai tudatosság területeinek érési sorrendje, mint az angol anyanyelvű gyermekeknél. Ezt a hipotézisemet a magyar nyelv eltérő sajátosságaira alapozom."

30 Példák jó tézisre T4: „A működési kockázatmérési gyakorlatban általánosan alkalmazott Poisson gyakoriság - lognormális súlyosság modellkeret alátámasztható elméleti, stilizált keretrendszerben is, és az egyes megfigyelt hibapontokból robosztus becslés készíthető.”

31 Példák jó tézisre T5: „H1: A felhőalapú számítástechnika fogalma kevésbé ismert Magyarországon a vállalkozások körében. H2: A felhőalapú számítástechnikát ismerő vállalkozások közül kevesen alkalmazzák a szolgáltatást: adatelemzés, e- mail, marketing, fájltárolás, fájlmegosztás terén.”

32 Miért tekinthetjük jónak ezeket a téziseket/hipotéziseket?
Kellőképpen pontosak, világosak, egyértelműek  fókusz, relevancia Megérthető belőlük, hogy mi támaszthatja alá, és milyen információk cáfolnák őket  bizonyíthatóság, elvethetőség Megjeleníti a használt módszerek és források jellegét  módszertani tudatosság Használnak szakmai terminológiát a pontosság végett, de nem csupán bikkfanyelven megfogalmazott szakzsargont  informatív a tág szakterületi szakértő, sőt, az intelligens laikus számára is (részletesen tárgyaljuk következő részben) Megjelenítik az eredmények ÉS hátterüket  világossá teszik, hogy mihez képest ÉS hogy mit hozott az elvégzett munka

33 Miért tekinthetjük jónak ezeket a téziseket/hipotéziseket? 2.
Ha megnézel egy elég részletes TDK pontozólapot, akkor azt látod, hogy az iménti szempontok megjelennek az előadás részleteinek értékelésében is. Értelemszerűen pozitív a bírálók számára, ha tézised/hipotézised révén már előadásod első mozzanatai megmutatják, hogy kezeled ezeket a szempontokat! Nem kell, hogy minden imént megadott szempontot megjelenítsen a tézised, de jó, ha minél többet! Ellenőrizd ezek mentén a sajátodat, hogy tudod-e velük gazdagítani, pontosítani!

34 A világos álláspont jelentősége – az árnyékbokszolás kivédése
Az első centrális érvelési hiba, amibe bele lehet bukni A hiba lényege: nem az általad előadott álláspontot, hanem annak eltorzított változatát támadják meg, kritizálják a dialóg szakaszban ÉS Te nekiállsz megvédeni ezt az eltorzított álláspontot Problémák: K’ védelmére nem készültél a szóbelire készülés során K’ védelmére nincs elég adatod, érved, bizonyítékod az írásbeli anyagodban sem K’ esetleg egyáltalán nem védhető K: A Te eredeti konklúziód K’: K eltorzított változata

35 Hogyan védjük ki az árnyékbokszolást?
1. Előzetes készülés: készülj arra, hogy mik lehetnek, hogyan hangzanak a tézised, álláspontod torzításai? Mi az, ami még hasonlít a tézisedre, de már mást mond, nem vállalnád be? A készülés célja: jó megfigyelési-észlelési várakozások kialakítása  észlelni egyáltalán és hatékonyan 2. Az előadásod elején mondd ki világo- san, egyértelműen, felfoghatóan:  ekkor is csak a passzív felidézés fog működni, de az legalább fog működni! A befogadó nem tudja magától kimondani, de ki tudja pipálni, hogy ezt hallotta tőled. K: A Te eredeti konklúziód K’: K eltorzított változata

36 Hogyan védjük ki az árnyékbokszolást? 2.
3. Mondd ki a Te eredeti álláspontodat/mutass rá a ppt-n, emlékeztess arra, hogy Te ennek védelmére vállalkoztál! Nem kell mindent védened, csak a Tézisedet! Ezt azonban csak akkor tudod hatékonyan megtenni, ha az előadás elején világosan és hatékonyan, kétség nélkül átment, hogy mit állítasz! 4. Esetleg gyorsan vizsgáld meg, mi a viszony az eredeti és a torzított tézis között! A torzítottnak előfeltétele a Tied igazsága, megalapozottsága?

37 Hogyan védjük ki az árnyékbokszolást? 3.
Formulák kivédéshez: „Bízom benne, hogy az én eredeti álláspontom is érdekes, tartalmas. Megköszönném, ha most arra koncentrálnánk!” „Mivel az én tézisem szükséges feltétele az Ön által felvetett kérdésnek, ezért mindenképpen érdemes lenne kideríteni, hogy az enyém tartható-e? Ha igen, akkor van további kérdés, hogy az Öné is megalapozható-e? Ha viszont az én eredeti tézisem nem tartható, akkor nincs is további kérdés!

38 Feladat: A kijelölt társad keresse meg a a tézised a szakdolgozatodban! Könnyű megtalálni? Alig lehet megtalálni? Nincs is? Több helyen előkerül? Ugyanazt mondja? Világos és egyértelmű, hogy mit állítasz? Keresd meg Te is a tézised a szakdolgozatodban! … 3. Mik lennének a tézised torzításai? Hogy hangzik, ami hasonlít a tiedre, adódik a témából, hogy rád tolják, de nem kell bevállalnod?

39 Mitől lesz erős, megalapozott a konklúziód?
A konklúzió gyengítése erősíti az érvelést! K: A tanárok alulfizetettek. Pontatlan konklúzió: nem világos, hogy mennyi tanár? Univerzális általánosítás Statisztikai általánosítás KU: Minden tanár alulfizetett. KS: A tanárok többsége alulfizetett. KS: a retorikai erő beesik az alátámasztottság szintjére; nehezebben cáfolható, könnyebben védhető Ku-hoz képest KU: komoly retorikai mozgósító erő; könnyen cáfolható, nehezen tartható, 1 ellenpélda buktatja

40 Mitől lesz erős, megalapozott a konklúziód? 2.
A konklúzió gyengítése erősíti az érvelést! Oda kell behúzni a konklúziódat, amit a rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztanak!!! Visszafogottabb, szerényebb, óvatosabb konklúzió könnyebben bizonyítható!! K: A tanárok alulfizetettek. Jóindulat elve KU: Minden tanár alulfizetett. KS: A tanárok többsége alulfizetett. Azok az érvek, tények, bizonyítékok, amelyek bedöntik KS-t, egyúttal bedöntik KU-t is!!! Fordítva nem!!!

41 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook oldala: tenetTanszek?fref=ts

42 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala:

43 KÖZÉRDEKŰ Számít a véleményed!
OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)