BTMN gyermek, tanuló meghatározása, tünetei, ellátása során megjelenő dokumentáció, törvényi szabályozás és fejlesztési terv készítése. Buczkóné Pásztor.

Az előadások a következő témára: "BTMN gyermek, tanuló meghatározása, tünetei, ellátása során megjelenő dokumentáció, törvényi szabályozás és fejlesztési terv készítése. Buczkóné Pásztor."— Előadás másolata:

1 BTMN gyermek, tanuló meghatározása, tünetei, ellátása során megjelenő dokumentáció, törvényi szabályozás és fejlesztési terv készítése. Buczkóné Pásztor Melinda szaktanácsadó 20/

2 Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről (ahol nincs külön jelezve erre hivatkozom)

3 Akik az osztályban vannak
Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű, BTMN-es ? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

4 Különleges bánásmódú gyerekek, tanulók
Sajátos nevelési igényű (gyűjtőfogalom)SNI Beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézség - BTMN Kiemelten tehetséges HHH (gyermekvédelmi törvény alapján:lakhatási körülmény, szülők végzettsége, gyermekvédelmi támogatás megléte)

5 A TANULÁSI NEHÉZSÉG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI Gyakran már óvodás korban megfigyelhető a pszichés funkciók egyenletlensége Finom és nagymozgás ügyetlensége Testséma zavara Beszédzavar és nyelvi készség zavara Percepció zavara Figyelmi problémák Emlékezet gyengesége Lateralitás zavara kialakulatlan kézdominancia ÓVODÁS GYERMEK Gondolkodásképesség gyengesége Szerialitás gyengesége Vizumotoros koordináció gyengesége Téri tájékozódás zavara Szám- és mennyiségfogalom kialakulatlansága

6 Fontos: Prevenciós szűrővizsgálat -4 éves kortól PSZ feladata
Bemeneti mérés(DIFER, Porkolábné-féle, MSSST…) Tervezett fejlesztés játékos formában mozgásfejlesztésen keresztül a figyelem és az észlelés területét kiemelve. Partnerkapcsolat a Szakszolgálattal.

7 Pontos és differenciált vizuális észlelés
A tanulási képességet meghatározó funkciók (Porkolábné Balogh Katalin alapján): Pontos és differenciált vizuális észlelés A hallott információk feldolgozása Összerendezett mozgás, szem-kéz együttes mozgása A keresztcsatornák együttműködése: látott, hallott információk összekapcsolásának képessége Rövid idejű vizuális, verbális memória Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció

8 A LEMARADÁS JELLEMZŐI AZ ISKOLÁBAN

9 Kommunikációs magatartás
Beszéd közben többször félrepillant, zavartan mocorog Tanítói kérdésre nem válaszol, lesüti a szemét, pótcselekvésbe kezd. Gondolatai szegényesen, vagy éppen túlzottan „körülírtan” közli. Társai kéréseivel, közléseivel közömbös.

10 Figyelem pontosságának, tartósságának hiánya
Az utasításokat egyáltalán nem, vagy nem pontosan követi. Rövid ideig tudja figyelmét egy dologra összpontosítani, munkája felületes. Hamar elfárad, nem fejezi be a rábízott feladatot.

11 Alak- és térbeli irányok helytelen alkalmazása
Iránytévesztés, fordított kép, betűk, számok alakítása estén. Lent, fönt, előtt, mögött, alá, fölé, balra, jobbra térbeli viszonyok hiányos ismerete, tévesztése. A téri orientáció problémái saját helyzetük megítélésével probléma van

12 További tünetek a különböző ingerek átfordítása nehézséget okoz
a finom auditív ingerek megkülönböztetésével baj van nem hallják az időtartamok közti különbséget tagolási nehézségeik vannak betűket hagynak ki vagy toldanak be nagyon gyenge a helyesírásuk

13 bizonytalan a formafelismerő képességük és térlátásuk
gyenge az olvasásuk szövegértési nehézségeik vannak nyelvi fejlettség problémái Számolási készség

14 gátolt, visszahúzódó viselkedés bohóckodás túlzott engedelmesség
Szekunder módon kialakuló tünetek – ezek a tanulási nehézség következményeként jelennek meg gátolt, visszahúzódó viselkedés bohóckodás túlzott engedelmesség nyafogás túlzott érzelmi reakciók ellenállás agresszió szorongás – testi tünetek formájában

15 BTMN küzdő gyermek, tanuló: Nkt.: 4§ 3.
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

16 Osztályozása a problémának
Gyengeség, lemaradás vagy nehézség?

17 Tanulási elmaradás vagy gyengeség
Tünetei: kultúrtechnikák nehezített megtanulása egyes tantárgyakban eredménytelenség társult tünetként viselkedési problémák általában átlag alatti intellektus mellett fordul elő Leggyakoribb előidéző okok (környezeti): hátrányos szociális helyzet elhúzódó betegség gyakori iskolaváltás családi válság

18 Elmaradás mennyiségi különbség ismeretek hiányosságai, lemaradás
döntően környezeti tényezőkből származó lemaradás, mely átmeneti (pl. hosszabb hiányzás; kórházi tartózkodás; pedagógiai, művelődési esélyegyenlőtlenség) bizonyos tantárgyrészek gyengébb szintű ismerete, az analóg bevésés hiánya tantárgyi felzárkóztatás, korrepetálás (szükség esetén fejlesztő foglalkoztatás)

19 Gyengeség minőségi és mennyiségi különbség
kognitív és/vagy az intellektuális képességek (pl. alacsony átlagos) gyengesége gyengébb (biológiai) adottságok tartós következménye, melyet súlyosbíthat a környezet általában véve alulteljesítés a tanulásban tantárgyi felzárkóztatás, korrepetálás (szükség esetén fejlesztő foglalkoztatás)

20 Tanulási elmaradás és /vagy gyengeség megelőzése, segítése:
Gyakoriság: 10% differenciált fejlesztés a szülők és osztálytanítók rendszeres együttműködése tanulási motiváció erősítése az egészségi állapot orvosi ellenőrzése szociális szolgáltatások igénybevétele a környezeti tényezők és komplex pedagógiai segítés hatására a tanulási eredmények lassú javulása

21 Nehézség minőségi és mennyiségi különbség
a képességek eltérő ütemű és szintű fejlődése – átlagos, esetleg szórtabb struktúrájú intellektuális összteljesítmény mellett a (valószínűleg biológiai eredetű) tanulási nehezítettsége hosszabb ideig fennálló, esetleg megmaradó alulteljesítés a hosszabb ideig tartó felzárkóztatás ellenére is

22 a gyermeknek nyújtott többségi pedagógiai segítségnyújtás nem elegendő a felzárkózáshoz
fejlesztő foglalkoztatás, intenzív képességfejlesztés, felzárkóztató és napi tananyagot gyakorló korrepetálás egyéni haladási tempó kevesebb és differenciált feladat adása

23 Vagyis tanulási nehézség
nem tanulási zavar, nem fogyatékosság, nem tanulási elmaradás vagy gyengeség, de a gyermeknek kifejezett tanulási problémái vannak.

24 Definíció Kaplonyi Csilla szerint:
„Általános megfogalmazásban tanulási zavar (nehézség, alkalmatlanság stb.) esetén az intellektus és a szociokulturális környezet átlagos (esetleg jó) szintje mellett az ismeret-elsajátításban, elletve az új készségek kialakulásában részt vevő egy vagy több funkció működése elégtelen, melynek következtében a gyermek az iskolai követelményeknek képtelen eleget tenni.”

25 A szakértői bizottsági tevékenység
Tankerületi Szakértői Bizottság (16 járási székhelyen) BTMN megállapítása és felülvizsgálata iskolaérettségi vizsgálat Megyei Szakértői Bizottság (Miskolc, Selyemrét) SNI gyanúja nem megerősített és BTMN állapít meg

26 A szakértői vizsgálat indítható:
hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, a szülő egyetértésével: a nevelési-oktatási intézmény…kezdeményezésére.

27 Eljárásrend tanulási/magatartási probléma esetén
Megyei Szakértői Bizottság vizsgálata, ha SNI gyanúja felmerült, de BTMN állapítanak meg Tankerületi Szakértői Bizottság vizsgálata 1.4. sz. nyomtatvány kitöltése

28 Mi van olyankor, ha a szülő nem szeretné az eljárást, de a tanulónak ez az érdeke?
13§.(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben foglalt, vizsgálatot kezdeményező intézmény a 40. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri. 40. §.(3) Az eljárás megindítását köteles kérni a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, az illetékes járási hivatal jár el.

29 Javasolt Feljegyzés készítése és a szülővel aláírattatni. hogy nem szeretné a vizsgálatot.

30

31

32

33

34

35 Az első vizsgálatra szükséges-e külön pedagógiai vélemény, vagy elég a vizsgálatkérő lapot kitölteni? Nincs lehetőség mindenkivel személyesen vagy telefonon értekezni a gyermekről. A pedagógiai vélemény nem kötelező, de megsegíti a vizsgáló szakember munkáját, ezért javasolt.

36 Vizsgálati eljárásrend
Behívót kap a szülő és az intézmény A vizsgálat napján a gyermek a szülővel együtt megjelenik (szülő helyett akkor jöhet pedagógus vagy rokon, ha 2 tanú jelenlétében nyilatkozik a szülő, hogy jogait átadja a kísérőnek). Lehetőleg pontos időben. Vizsgálat lebonyolítása Előzetes kiadása

37 A megállapítás lehet: Nincs problémája.
Nem BTMN, de fejlesztést javasolnak a nevelkési tanácsadás keretében. BTMN tanuló/gyermek, ekkor nem küldik a MSZB- hoz, a vizsgálat lezárul. Szakértői vélemény készül,amely tartalmazza a fejlesztésre vonatkozó óraszámot, fejlesztési területeket és a fejlesztő foglalkozás tényét.

38 Jogorvoslat A gondviselő tájékoztatást kapott a szakértői vizsgálat várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről, azzal egyetértett, ezt aláírásával igazolta, melynek dokumentációja az iratanyagban megtalálható (a 15/2013. (II.26) EMMI rendelet 17. § (3) bekezdése alapján). Tájékoztatjuk a Tisztelt Szülőt, illetve a beküldő Intézményt, hogy a Tankerületi szakértői vizsgálat eredményeinek összegzésének egy példányát - nem lezárt véleményként -,valamint a gyermek vizsgálati kérelmét és a vizsgálat dokumentációját postai úton továbbítjuk a B.-A.-Z.- Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága felé.

39 Felülvizsgálatok BTMN illetékes Tankerületi Szakértői Bizottság

40 Szakértői vélemények felülvizsgálata
95§ (6) Az iskola az (akik a beírási naplóban szerepelnek meghatározott adatok alapján) minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. Ez egy lista, a felülvizsgálati űrlap kitöltésével kérik meg magát a vizsgálatot (egyszerre is be lehet küldeni, és külön is).

41 Felülvizsgálatok ideje
22§. 2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. (3) … ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

42 Vagyis Első vizsgálatot követően 1 év múlva
Utána BTMN esetében 3 évente van a felülvizsgálat.

43 Felülvizsgálati nyomtatvány
„Régi SNI felülvizsgálati lapja vagy TSZB által készített(egységes, más fejléccel ellátott) úrlapja Kontrollnál nem kell kitölteni az adatlapot, amennyiben a korábbi első vizsgálata szeptember 1-je után volt.

44 Soron kívüli felülvizsgálat:
23. § (1) A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

45 Ha a tanuló általános iskolában BTMN-es volt, járt fejlesztésre, de a középiskola nem küldte kontrollvizsgálatra, akkor az érettséginél figyelembe lehet-e venni a már megszűnt BTMN-es statuszt? Csak érvényes szakértői véleménnyel lehet érvényesíteni a tanulási folyamatra és a vizsgákon alkalmazható kedvezményeket. Fontos a határidők betartása. Szülők is érdekeltek a nyomonkövetésben. Ebben az esetben ismét be kell küldeni a kontroll vizsgálati kérelmet.

46 Tanügyi szabályozás

47 Mentesítések KNT. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Vagyis félévkor, év végén nincs osztályozás, de év közben van szöveges értékeléssel minősítés.

48 Vagyis BTMN esetén csak a Tankerületi Szakértői Bizottság jogosult rá.

49 Mikor indítható mentesség?
a) első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.

50 Mi szükséges a mentesítéshez?
Későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.

51 Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában
a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni.

52 Intézményvezető feladata
Határozat készítése a mentesítéssel kapcsolatban Tanévre szól a értékelés alóli mentesítés Nem bírálhatja felül a bizottság döntését

53

54 Az iskolák által alkalmazott záradékok
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékletében II. részben szerepel: Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. Jelezni szükséges: napló, törzslap, bizonyítvány

55 BTMN tanuló is ismételhet évfolyamot!

56 A középfokú felvételi eljárásban
33. § (3) Amennyiben a …BTMN jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Fontos a 8.o. pedagógus és szülő tudjon róla. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg (hasonló, mint az előző minta).

57 A jelentkezési lapon KNT. 12. § (6) bekezdés: a vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie többek között azt is, ha élni kíván a meghatározott jogával. jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben fel kell tüntetni a vizsgázókat.

58 A vizsgákon 36/2015. (III. 6.) Korm. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról alapján

59 A BTMN tanuló kérelmére és az igazgató engedélye alapján
Írásbeli vizsgája legfeljebb egy órával (60 perc) meghosszabbítható, a szóbeli vizsgán a felkészülési ideje legfeljebb 20 perccel meghosszabbítható, a vizsgázó a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól,

60 számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használhassa, számára engedélyezni lehet, hogy az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.

61 Ha az írásbeli vagy gyakorlati vizsgát szóban teszi le, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a vizsgázónak két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább Tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

62 felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani.
A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el.

63 Amennyiben a vizsgázó az írásbeli/gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt záradék formájában fel kell tüntetni.

64 Ha a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el a dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa

65 Az írásbeli vizsgadolgozatnál
Ha a tanuló felmentést kapott a helyesírás értékelése alól, különös figyelemmel kell eljárni a javítás és az adminisztráció során. Az Oktatási Hivatal által tett speciális értékelés módszertani javaslatok, ajánlások az adott vizsgatárgy értékelési módszertanhoz igazodnak, így természetes módon lényegesen eltérnek egymástól.

66 Ha a vizsgázót az igazgató mentesítette a helyesírás értékelése alól az írásbeli érettségi vizsgán magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten: A javító tanár kijavítja a szövegértési feladatlapot és a szövegalkotási feladatlapot; mindkét összetevőben jelöli a helyesírási hibákat; az összpontszámból le kell vonni a helyesírási hibák miatt és az íráskép miatt levonandó pontszámokat;

67 Írásbeli érettségi vizsgán történelem vizsgatárgyból középszinten:
az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok esetén a kérdésekre adott válaszokat úgy kell értékelni, hogy a helyesírásért, amennyiben egyértelmű, hogy a pontatlan írás helyesírási, és nem szakmai hibának tekinthető nem kell pontot levonni.

68 Élő idegen nyelv vizsgatárgyból középszinten:
az írásbeli vizsga négy vizsgarész összetevőjéből csak a II. Nyelvhelyesség és a IV. Íráskészség füzeteknél kell a helyesírást figyelembe venni. Azonban ezeknél a feladatsoroknál is csak az egyik rész szempont a többi mellett a helyesírás, pontozása a nyelv helyességi illetve a nyelvtani értékeléshez kapcsolódik.

69 BTMN tanuló részére a vizsgákon
A évi LXXI. Törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosításáról:

70 A vizsgázó szakmai vizsgája 11
A vizsgázó szakmai vizsgája 11. § (1 - 4) bekezdése alapján (4) bekezdés: Az e § alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

71 Jogos a Hosszabb felkészülés Segédeszközök alkalmazása
Írásbeli szóbelire kiváltása és fordítva Írásbeli helyett szóbeli vizsga és fordítva

72 Magántanuló tankötelezett gyermekek adminisztrációja
Lehet: Szülői kérésre Tankerületi Szakértői Bizottság javaslatára 17. § (1)f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket,de a fejlesztő foglalkozásokat a PSZK kell ellátnia. Határozat készül erről az intézményvezető részéről tanévente.

73 Az iskolák által alkalmazott záradékok
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékletében II. részben szerepel: Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja (napló, törzslap).

74 A kötelezően használt nyomtatványok 20/2012 alapján:
95. § (5) a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító…. szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.

75 99. § 4) a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját

76 „A sok papír között ne vesszen el a gyerek”
Fejlesztés „A sok papír között ne vesszen el a gyerek”

77 Ki tarthat fejlesztő foglalkozást?
Gyógypedagógus Fejlesztőpedagógus Pedagógus végzettségű kolléga A tanítási órákon is tart a tanuló fejlesztése!!!

78 Amit vezetni szükséges a fejlesztő foglalkozást tartó kollégának:
Egyéni fejlesztési terv Munkanapló, foglalkozási napló (Egyéni fejlődési lap külíve és belíve, ezek összefűzve adják ki év végére a naplót. Névsort írni egy új lapra. Elején megnyitni, év végén lezárni.)

79

80 A szakvélemény felülvizsgálatának ideje
Sorszám Tanuló neve Gondozási szám Vizsgálat típusa BTMN típusa A szakvélemény felülvizsgálatának ideje Első vizsgálat kontroll felülvizsgálat

81

82 A fejlesztés tervezésének időkeretei:
Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatmunka. Kiindulópontként három hónap időtartamra tervezése optimális. Vagyis nem lehet éves fejlesztési tervet kérni év elején a szakembertől.

83 Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe kell venni :
Szakvéleményt saját megfigyeléseket (tanórai munka, szabadidős tevékenység) a gyermekkel korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat

84 Mit kell fejleszteni? Ami a szakértői véleményben szerepel
attól több is lehet Erősséget is

85 A terv elkészítése előtt
Fogalmazza meg a fejlesztés célját! Fogalmazza meg a kiválasztott fejlesztendő terület tartalmai elsajátíttatásának célját! Fogalmazzon meg néhány – a témához kapcsolható – követelményt!

86 Milyen tényezők segíthetik, milyen tényezők gátolhatják a céljaink elérését, teljesítését?
Gyűjtsön össze néhány, a fejlesztéshez használható (tan)eszközt, tanulói, tanári segédeszközt, speciális eszközt!

87 A fejlesztési terv lebontásának lépései
Az információk elemzése, összegzése Legfőbb fejlesztési irány meghatározása(reális lehetőség) A program fő területeinek meghatározása Fő területen belül a feladattípusok, feladatsorok leírása (fokozatosság)

88 Ütemezés, belátható időtartam(3 hónap)
Elosztás a pedagógusok között(tanító, napközis nevelő, fejlesztőpedagógus) Színterei(egyéni, csoportos, helye, ideje) A visszacsatolás

89 Gondoljuk végig, hogy vannak-e más lehetőségek, úgy mint stressz vagy viselkedés kezelése, amelyeket jelenleg nem alkalmazunk=> iskolapszichológus A gyerek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész iskola együttműködik.

90 Lehet ezt is írni, itt a kulcsszó a készségek fejlesztése
Olvasási készség Szövegértési készség Helyesírási készség Írási készség Számolási készség

91

92

93 Kötelező-e a fejlesztő foglalkozáson megjelenni?
20/2012, 51. § 2 : Ha a… a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról…távol marad, mulasztását igazolnia kell. A Házirendben leírtak alapján. Az alapdokumentumokban ezt megjeleníteni javasolt.

94 Milyen óráról hozható ki a tanuló a fejlesztő foglalkozásra?
Óvodában megállapodás kérdése, hogy melyik délelőtti időpont nem hátrányos a gyermeknek. Iskolában: Semmilyen.

95 BTMN-re nem jár(ha nincs más indok)
Ingyenes tankönyvellátás Ingyenes étkezést 50%-os mértékű normatív kedvezményt

96 Tanítási órákon való fejlesztés lehetőségei
Néhány példa gondolatébresztőnek

97 TESTNEVELÉS ÉS SPORT nagymozgás rugalmasság egyensúly
mozgáskoordináció cselekvéstervezés stb.

98 MŰVÉSZETEK percepciós területek megerősítése
vizuális kultúra→ vizuális észlelés, térészlelés stb. ének-zene→ auditív észlelés, ritmus, légzéstechnika stb. dráma és tánc→mozgáskoordináció, mozgásszériák, ritmus stb.

99 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Nyelvi területek, beszédmegértés és kifejezés, szókincsbővítés, szókincs-aktivizálás, lényegkiemelés, összefüggéslátás stb.

100 EMBER ÉS TÁRSADALOM gondolkodási műveletek
idői tájékozódás, idői kontinuitás téri tájékozódás kifejezőkészség stb.

101 EMBER A TERMÉSZETBEN gondolkodási műveletek idői tájékozódás
téri tájékozódás kifejezőkészség stb.

102 MATEMATIKA aritmetikai gondolkodás matematikai nyelvhasználat
téri-idői-mennyiségi tájékozódás stb.