Munkajog (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita.

Az előadások a következő témára: "Munkajog (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita."— Előadás másolata:

1 Munkajog (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

2 A tantárgy célja Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2 Munkavállalók leszünk vagy munkáltatók – évtizedeken át... A cél, hogy a leggyakrabban előforduló munkajogi helyzetek fontosabb szabályaiban elmélyedjünk. Erős munkajogi alapok – értsük is. De: nem leszünk egy félévtől „profi munkajogászok” – nem reális.

3 Amivel foglalkozni fogunk: Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3 A Munka Törvénykönyve az alap. Egyes témáknál – kitekintünk a közszféra szabályaira is. Idő hiányában kihagyunk egy sor részletszabályt. Mt-ben elolvasható.

4 Ami pl. biztosan nem fér bele: Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4 Kollektív munkajog Speciális foglalkoztatási formák Kivételek Stb.

5 A remélt végeredmény Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5 Stabil munkajogi alapok, alapvető eligazodás a fontosabb szabályokban. Hasznos, gyakorlatias ismeretek. Annak a képessége, hogy felismerjük, mikor érdemes munkajogász specialistát megkeresni. Sikeresen abszolvált tantárgy.

6 Amit kérek: Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék6 Részvétel a közös munkában. Kérdezzenek bátran, merjenek gondolkodni!

7 Kurzus tudnivalók: Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék7 Előadások: csütörtökönként 10:15-től, QA406 Számonkérés: írásbeli vizsga Számonkérés anyaga: Előadásanyagok Jegyzet Egyéb követelmény: Az aláírás feltétele: az előadások legalább 70%-án részvétel Elmulasztása esetén aláíráspótló vizsga a pótlási héten Konzultáció: Órák után, vagy Időpont egyeztetéssel az Üzleti Jog tanszéken (QA205)

8 És akkor vágjunk is bele… Mai tervezett témáink: A munkajogi szabályok rendszere 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A törvény célja, hatálya A munkaviszony alanyai Bevezetés a jognyilatkozatokba 8BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Munka nagyon sokféle jogviszonyban végezhető… 1.a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), 2.közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, 3.kormányzati szolgálati viszonyban, 4.ügyészségi szolgálati jogviszonyban, 5.bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 6. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, 7.ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, 8.közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, 9.a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, 10.a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (pl. az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja is) és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, 11.a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként, 12.hallgatói munkaszerződés alapján felsőoktatási intézmény hallgatójaként, 13.a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, 14.a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként, 15.a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személyként 16.közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyként, 17.az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként, 18.a mezőgazdasági őstermelőként, 19.segítő családtagként 20.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester 9 BME GTK Üzleti Jog Tanszék Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1

10 A munkajogi szabályok rendszere Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 A munkajogi szabályok rendszere 2. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék11 Központjában a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – rövidítése: Mt.) – a munkaviszonyt szabályozza Ez a munkajog „alfája”. Más nagy munkajogi szabályrendszerek háttérjogszabálya: közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.): azt állapítja meg, hogy az Mt. mely szabályait NEM kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyban; a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv,): egyes munkakörökben alkalmazni kell az Mt- t, de az e törvény szerinti eltérésekkel. Az Mt-nek is van háttérjogszabálya: a Polgári Törvénykönyv.

12 A munkajogi szabályok rendszere 3. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék12 Egyes részletszabályoknak önálló jogszabályai vannak (pl. munkavédelem, munkabiztonság) Az egyes törvényeknek egy sor végrehajtási rendelete van (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, ágazattól függően) Az előbbiek jogszabályok (törvények, rendeletek).

13 A munkajogi szabályok rendszere 4. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék13 A jogszabályokon kívül munkaviszonyra vonatkozó szabályok még: a kollektív szerződés az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata.

14 A munkajogi jogszabályok sematikus rendszere Mt. Korm. R.. a minimál- bérről Korm. R. vidékről munkába járásról Stb. Kjt. Végrehajtá si korm. R. a köznevelé si ágazatra Végrehajtá si korm. R. az egészség- ügyre Végrehajtá si korm. R. a felső- oktatásban Végrehajtá si korm. R. stb. Közszolg. Tisztv. Tv. Munkavéd Tv. MüM Végrehaj- tási rend. Más temati- kus jogsz. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék14 Jogviszonyok szabályai Tematikus szabályok Ptk.

15 Az Mt. célja és hatálya A munkaviszony jellemzően a magánszféra foglalkoztatási formája, de állami közhatalmi és közszolgáltató szervezeteknél is előfordul (leggyakrabban a fizikai állomány esetén). „1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.” 15 Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Az Mt. hatálya 16 Területi hatály Akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. Egyes szabályok külföldi munkáltató Magyarországon dolgozó munkavállalójára is vonatkoznak. Ettől eltérő rendelkezés lehet. Időbeli hatály Alapesetben 2012. július 1-től Ez alól is vannak kivételek – pl. tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás BME GTK Üzleti Jog Tanszék Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1

17 Az Mt. személyi hatálya Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék17 E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. Egyes rendelkezések hatályosak: a kölcsönvevőre.

18 Az Mt. jellege Az Mt. egy magánjogi kapcsolatot szabályoz, alapvetően magánfelek szerződése. Abban állapodnak meg, amiben akarnak, és úgy, ahogy akarják, vagy a törvény megmondja, mit lehet és mit nem? Kógens vagy diszpozitív? 18 Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 Az Mt. jellege – az egyedi munkaszerződések szintjén Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék19 Az Mt. alapvetően diszpozitív, de a felek megállapodása szintjén szinte kizárólag egyoldalúan a munkavállaló javára – relatív diszpozitivitás. „43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.” Ez a főszabály.

20 Az Mt. jellege – kollektív szerződés esetén Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék20 A szakszervezet köti a munkáltatóval, de lehet ágazati is, akkor az egész ágazatra kiterjed a hatálya). Eltérhet az Mt-től – akár a munkavállaló hátrányára is. Kivéve, ha az Mt. tiltja az eltérést, vagy csak a munkavállaló javára enged eltérést. (Kollektív szerződések nyilvántartása: http://mkir.gov.hu/ksznyilv.htm) http://mkir.gov.hu/ksznyilv.htm

21 Az Mt. jellege Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21 A törvény azt rögzíti témakörönként, hogy mely szabályoktól nem lehet eltérni a felek megállapodásában; nem térhet el a kollektív szerződés sem - egyáltalán; vagy mely rendelkezésektől térhet el a kollektív szerződés, de csak a munkavállaló javára.

22 Nézzünk egy példát az Mt-ből: Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék22 50. § (1) A felek megállapodása a) a 42–44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (2) Kollektív szerződés a) a 42–44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1)–(4) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (3) Kollektív szerződés a 46–47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.

23 A munkaviszony alanyai 32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. 33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. 35. § A 32–34. §-ban foglaltaktól eltérni nem lehet. 23 Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Bevezetés a jognyilatkoza- tokba 24 Az meg mi? A Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó szabályai többsége az Mt-ben is alkalmazandó! 6:4. § [A jognyilatkozat] (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A joghatás fogalma: A joghatás valamilyen jogilag releváns „esemény”, amelyet általában jognyilatkozat hoz létre (de nem feltétlenül). Azért teszünk jognyilatkozatokat, hogy „történjen valami jogi”: jog, vagy kötelezettség keletkezzen, szűnjön meg, vagy változzon meg (módosuljon) – bekövetkezzen a kívánt joghatás. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Jognyilatkozatok megtételének módja a Ptk- ban 25 6:4. § [A jognyilatkozat] (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. BME GTK Üzleti Jog Tanszék Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1

26 Jognyilatkozat ráutaló magatartással Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék26 Ptk. 6:4. § (3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A joggyakorlat szerint erre azonban csak akkor alkalmas, „ha az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. De: attól, hogy ki tudja váltani a joghatást, nem biztos, hogy szabályos is!

27 A hallgatás beleegyezés? – még mindig a Ptk-ból Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék27 6:4. § (4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. A munkajogban ez egyáltalán nem jellemző. Nem keverendő a ráutaló magatartással! DE: figyeljünk, általános szerződési feltételként megjelenthet akár a munkaszerződés blankettában is!

28 A munkajogi jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14-18.§) Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék28 A megállapodás Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Az egyoldalú kötelezettségvállalás A munkáltatói szabályzat A tájékoztatás

29 A megállapodás – 1. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29 A megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Kétoldalú. Kötelező az írásbeliség. Módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Pl: munkaszerződés, vagy munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel

30 A megállapodás – 2. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék30 „23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.”

31 Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat – 1. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék31 Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Pl. munkaviszony megszüntetése, visszahívás szabadságról Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

32 Az egyoldalú jognyilatkozatok – 2. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék32 A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. (Mt. 22.§ (5) bekezdés)

33 Az egyoldalú kötelezettségvállalás Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék33 „Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot.” „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.” Pl. béren kívüli juttatáselemek, cafetéria

34 A munkáltatói szabályzat Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék34 A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.” „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.”

35 A tájékoztatás Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék35 „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről, munkaidő beosztásról, rendkívüli munka elrendeléséről tájékoztatás