Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaGyőző Szekeres Megváltozta több, mint 8 éve
1
Dr. Kaposi József 2014
2
Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól: a reformok ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett ; nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. Mutatószámok: a magyarok 70 %-ának gyenge a szövegértése (teljes minta: 50%; Nyugat- Európa: 45 %); egyszerű dokumentumok megértésében a magyarok 60 %-a bizonyul gyengének (teljes minta: 49%; Nyugat-Európa 42 %); hasonló problémák jelentkeznek az egyszerű számolási feladatok megoldása eseté is – főként ha a gyengén teljesítők arányát nézzük.
3
A magyar közoktatásban — különösen az általános iskolában és a szakiskolában — megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható: ez beszűkíti az érettségivel nem rendelkezők álláskilátásait, és alacsonyan tartja a béreiket; a legfeljebb nyolc osztályt végzettek példátlan mértékben kiszorultak a munkaerőpiacról; A szakképzés nem ruházza fel a tanulókat a felnőttkori tanuláshoz és a sikeres alkalmazkodáshoz elengedhetetlen általános készségekkel. Az általános iskolából kikerülők egy részének tudása olyan gyenge, alapvető készségeik és képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még gyakorlatias szakmunkásképzést sem lehet építeni.
4
a megvalósult tantervek,a tankönyvek, a tanítási módszerek évtizedekkel elmaradnak a lehetőségektől; a tanítás minőségéről nem állnak rendelkezésre hasznavehető adatok; nem működnek azok a csatornák, amelyeken az új tudás beáramolhatna az oktatási rendszerbe: kevés az olyan tudományos kutatás, amely az eredendően új tudás létrehozásának eszköze lehetne, elmaradott a tanárképzés-továbbképzés. a tanárképzésre a mennyiségi túlképzés és a minőségi alulképzés jellemző; lemaradásunk a nyelvtudás tekintetében sem csökkent; nem halad megfelelő ütemben a tanárok informatikai hozzáértésének fejlesztésével sem.
5
A 2003-as PISA-vizsgálat (matematikai és szövegértési készségek) eredménye: az OECD-országok rangsorában a 19–20. helyre szorultak; a rendkívül gyenge teljesítményű tanulók aránya mindkét kompetenciaterületen elérte a 47 százalékot (5 százalékkal magasabb az OECD-országok átlagánál); a magyar fiatalok ötöde-negyede nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és a munkájában szüksége lenne. A 2006 és 2009-es PISA - vizsgálat eredményei már javulást mutattak mind a három fenti adatban.
6
Változások 2000-2009 között: Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2010 - OFI
7
A tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedések. Alapkészségeket fejlesztő oktatás előtérbe helyezése. A behozhatatlan induláskori lemaradások megelőzése és a tanulók közötti különbségekre szegregációval válaszoló gyakorlat meghaladása. Az iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján történjen.
8
Felsőoktatás szerkezetére és intézményi rendszerére vonatkozó problémák: a felsőoktatás tömegesedése (a felsőoktatásban részt vevők arányának rohamos emelkedése a bekerülők átlagos színvonalának csökkenéséhez vezetett; tömegesedést nem előzte meg, és nem is követte megfelelő kapacitásnövekedés, amely az oktatás átlagos színvonalának csökkenését váltotta ki); a felsőoktatási intézményrendszer fokozatos széttagolódása (amelyet az egyetemi integráció nem befolyásolt érdemben); a bolognai folyamat elsietettsége; finanszírozási problémák – PPP; a tanárképzés területén megjelent, kiemelt jelentőségű problémák.
9
Problémák a felsőoktatás kimeneti oldalán: számos alapszak munkaerő-piaci követelmények szempontjából alig hasznosítható végzettséget nyújt; jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet; a képzési programok nem igazodnak a nemzetgazdasági érdekekhez (pl: természettudományos és a mérnökképzés terén hiány mutatkozik
10
Forrás: Kállai Gabriella (2011): Hallgatók a felsőoktatásban In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok)http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok
11
Vágó Irén és Tomasz Gábor (2011): A felsőoktatási intézményrendszer In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok)http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok
17
ÉvÁtlagos iskolázottságÉvÁtlagos iskolázottság 19204,4519708,1 19305,2719808,88 19405,7219909,45 19506,71200010,51 19607,46200610,95 A magyarországi lakosság becsült átlagos iskolázottsága években kifejezve, 1920–2006
18
A humán fejlettségi index (HDI) alakulása a világon, Európában és Közép- Ázsiában, a legfejlettebb országokban és Magyarországon, 1990 és 2010 között (0 és 1 közötti érték): Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2010 - OFI
19
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 évesek körében, Magyarország, OECD- és EU 19 átlag, 1997–2007 (%): Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2010 - OFI
21
A stratégiai keret négy specifikus célt tűzött ki: 1. Az élethosszig tartó tanulás és mobilitás realitássá tevése, 2. Az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, 3. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság elősegítése, 4. A kreativitás és innováció elősegítése, a vállalkozókészséget is ideértve.
22
Az elfogadott öt mérföldkő: a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban (2020-ra a felnőtt népesség legalább 15%-a vegyen részt a tanulásban), az alapkészségek területén gyengén teljesítők aránya (2020-ig az olvasás, matematika és természettudomány területén alacsonyan teljesítők aránya a 15%-ot ne haladja meg), a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők aránya (2020-ra a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya érje el a 40%-ot), a korai iskolaelhagyók aránya (2020-ra a 10%-ot ne haladja meg az oktatási rendszerből korán kilépők aránya) és a kisgyermekkori nevelésben való részvétel (2020-ig a 4 éves és a tankötelezettség kezdetét jelentő életkorú gyermekek legalább 95%-a vegyen részt a kisgyermekkori nevelésben).
23
Eurostat adatok Eurostat adatok Vágó Irén és Tomasz Gábor (2011): A felsőoktatási intézményrendszer In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok)http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok Kállai Gabriella (2011): Hallgatók a felsőoktatásban In: Felsőoktatás – Adatok és tendenciák, OFI, (http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok)http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.