A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. 1. A felelősség feltételei 2. A károk típusai 3. Kártérítés szabályai.

Az előadások a következő témára: "A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. 1. A felelősség feltételei 2. A károk típusai 3. Kártérítés szabályai."— Előadás másolata:

1 A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

2 1. A felelősség feltételei 2. A károk típusai 3. Kártérítés szabályai

3 1. A FELELŐSSÉG FELTÉTELEI

4 MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGE Befolyása nagyobb a kárt okozó körülményekre Befolyása nagyobb a kárt okozó körülményekre Magasabb elvárhatósági szint Magasabb elvárhatósági szint Elsődlegesen objektív felelősség Elsődlegesen objektív felelősség

5 Munkáltatói kárfelelősség A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

6 FELTÉTELEI 1. Munkaviszony fennállása 2. Munkaviszonnyal összefüggés 3. Kár bekövetkezése 4. Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között

7 1. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA a munkába állás érdekében tevékenység közben érte a munkavállalót a munkába állás érdekében tevékenység közben érte a munkavállalót Érvénytelen munkaszerződés, feketemunka Érvénytelen munkaszerződés, feketemunka Hátrányos megkülönböztetésből eredő kár Hátrányos megkülönböztetésből eredő kár Munkaviszony megszűnését követően okozott kár: pl. jó hírnév sérelme, személyes adatok kiszolgáltatása Munkaviszony megszűnését követően okozott kár: pl. jó hírnév sérelme, személyes adatok kiszolgáltatása

8 2. MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése Munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező munka, egyéb pl. étkezés, fürdés Munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező munka, egyéb pl. étkezés, fürdés Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés

9 Munkaviszonyból eredő általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése Munkaviszonyból eredő általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése Munkával összefüggő továbbképzés Munkával összefüggő továbbképzés Munkáltató által szervezett rendezvény Munkáltató által szervezett rendezvény Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során

10 4. KÁR Pénzben kifejezhető hátrány Pénzben kifejezhető hátrány –Pl. vagyonban beálló értékcsökkenés –Keresetcsökkenés –Életvitelben beálló hátrányos változás –Személyiségi jogok sérelme Vagyoni kár és sérelemdíj Vagyoni kár és sérelemdíj

11 4. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS A kár és a munkaviszony között áll fenn A kár és a munkaviszony között áll fenn Bizonyítási teher: munkavállalón Bizonyítási teher: munkavállalón Nincsen okozati összefüggés Nincsen okozati összefüggés –Munkahelyen végzett magáncélú tevékenység –Útibaleset (munkába menet-jövet) –Munkásszálláson történt baleset –Munkavégzés közben jelentkező, de azzal össze nem függő megbetegedés

12 Mentesülés a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

13 13 Kármegosztás Nem kell megtéríteni azt a kárt, 1. bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható 2. a munkavállaló vétkes magatartása okozott, 3. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

14 KÁR MÉRSÉKLÉSE A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

15 POLGÁRI JOGI SZABÁLYOK A kár megtérítésére a Ptk. 6:518-534. kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke) A kár megtérítésére a Ptk. 6:518-534. kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke) KSz csak a munkavállaló javára térhet el KSz csak a munkavállaló javára térhet el

16 2. A KÁROK TÍPUSAI

17 KÁR TÍPUSAI A) Munkavállaló életében, egészségében, testi épségében okozott károk B) A munkavállalónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károk C) A munkavégzés megakadályozásával okozott károk D) „Egyéb” károk

18 A) ÉLETBEN, EGÉSZSÉGBEN ÉS TESTI ÉPSÉGBEN Munkahelyi balesetből eredő egészségsérelem Munkahelyi balesetből eredő egészségsérelem Foglalkozási megbetegedésből eredő egészségsérelem Foglalkozási megbetegedésből eredő egészségsérelem Egyéb egészségsérelem Egyéb egészségsérelem –Pl. munkahelyi konfliktushelyzetre visszavezethető egészségsérelem

19 Egészségsérelmen alapuló kárfelelősség Okozati összefüggés: a munkaviszonnyal összefüggő baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elő a kárhoz vezető okfolyamatot - szakértői kérdés. Okozati összefüggés: a munkaviszonnyal összefüggő baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elő a kárhoz vezető okfolyamatot - szakértői kérdés. A munkajogi kárfelelősség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektől. A munkajogi kárfelelősség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektől.

20 Rokon jogterületek által használt fogalmak Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek.) Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek.) Foglalkozási megbetegedés (27/1996. (VIII.28.) NM r. 2. § a. pont) Foglalkozási megbetegedés (27/1996. (VIII.28.) NM r. 2. § a. pont) Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek.) Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek.)

21 B) MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOKÉRT Főszabály: vétkességre tekintet nélküli felelősség vétkességre tekintet nélküli felelősség

22 A szokásos életvitel körében használt dolgok: ezek munkahelyre való bevitelét a munkáltató egyáltalán nem tilthatja meg. A szokásos életvitel körében használt dolgok: ezek munkahelyre való bevitelét a munkáltató egyáltalán nem tilthatja meg. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok: munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok: munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Megsértése – szándékos károkozásnál felel a munkáltató. Megsértése – szándékos károkozásnál felel a munkáltató. MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK

23 C) MUNKAVÉGZÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁVAL Pl. nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért a munkavállaló jogszerűen megtagadja a munkavégzést Pl. nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért a munkavállaló jogszerűen megtagadja a munkavégzést Jogellenesen megszünteti a munkaviszonyt Jogellenesen megszünteti a munkaviszonyt

24 D) EGYÉB KÁROK Az Mt. által is nevesített esetek: Az Mt. által is nevesített esetek: – rendeltetésellenes joggyakorlás – hátrányos megkülönböztetés – szabadság megszakítása –megállapodásérvénytelensége

25 Igazolások késedelmes kiadása Igazolások késedelmes kiadása Munkaviszonyhoz kapcsolódó, de azon kívüli kötelezettségek megszegése Munkaviszonyhoz kapcsolódó, de azon kívüli kötelezettségek megszegése – Bejelentési kötelezettség elmulasztása, – téves adatközlés társadalombiztosítási szervek felé

26 3. KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

27 VAGYONI KÁR A munkáltató a 174-176. §-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak: A) elmaradt jövedelmét, B) dologi kárát, C) a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

28 A) ELMARADT JÖVEDELEM munkabér, munkabér, szolgáltatások pénzbeli értéke, amelyekre a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. szolgáltatások pénzbeli értéke, amelyekre a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. sérelem miatt elmaradt rendszeres jövedelem sérelem miatt elmaradt rendszeres jövedelem

29 B) DOLOGI KÁR a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján dologi kárt az avulás figyelembevételével kell kiszámítani dologi kárt az avulás figyelembevételével kell kiszámítani Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

30 HOZZÁTARTOZÓK KÁRA A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

31 ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

32 JÁRADÉK Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, tartásának kiegészítését szolgálja.

33 KÁRTÉRÍTÉS MÓDOSÍTÁSA Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg a biztosító (felelősségbiztosítás) a kártérítés módosítását kérheti.

34 SZAKASZOS ELÉVÜLÉS Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni a) az elmaradt jövedelem és a táppénz - táppénz első fizetésének napja, b) elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset - első jövedelemkiesés c) elmaradt jövedelem és rokkantsági nyugdíj különbözete - nyugállományba helyezés.

35 Köszönöm a figyelmet!