„Tárt kapukkal az esélyegyenlőségért” Az Integrációs program alkalmazása az iskolában Söjtör, 2009.április 27.

Az előadások a következő témára: "„Tárt kapukkal az esélyegyenlőségért” Az Integrációs program alkalmazása az iskolában Söjtör, 2009.április 27."— Előadás másolata:

1 „Tárt kapukkal az esélyegyenlőségért” Az Integrációs program alkalmazása az iskolában Söjtör, 2009.április 27.

2 Esélyegyenlőség biztosításának eszközei Törvényi szabályozás Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi intézkedési terv pályázó önkormányzatoknak körére.Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés az a program, mely legjobban elér a tanulókig, az esélyegyenlőség megvalósításához a HHH tanulók körére. Útravaló programÚtravaló program

3 A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI (NAT ) Korm. rendelet Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztésKulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; problémái megoldásának segítésea tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazásaa tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

4 További elvek Kormány 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e (NAT) önmagukhoz és másokhoz viszonyított tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése;a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; (Projekt, téma hét, modul, integrált tantárgy, erdei Iskola, osztály csoportbontás, évfolyam-csoportbontás, képesség szerinti csoport) egységes, differenciált és egyénre szabott követelményekegységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési- értékelési eljárások alkalmazása.

5 A fejlesztési tervek A fejlesztési tervek kiinduló pontja: -a tanuló szociális és mentális helyzetének feltárása, amelyben ki kell térni a diák családi hátterére, szociális körülményeire, társas kapcsolataira. A fejlesztési tervek tartalmazzák - tanulmányi fejlesztési területek - tanulmányi fejlesztési területek mellett képességterületek fejlesztését - más képességterületek fejlesztését is.

6 A fejlesztési tervekben hangsúlyosan jelenjenek meg: tanulók erősségei - a tanulók erősségei (pl. egy olyan együttgondolkodás a tanulóval, amiből kiderül melyek a titkos álmai, kedvenc elfoglaltságai, miben érzi ügyesnek magát, minek örül a legjobban stb). sikerélményhez juttatás Célszerű a sikeres területekre alapozva olyan fejlesztési feladatok végiggondolása, amelyben sikerélményhez juttatás mellett több más képességterületet fejleszthetünk együtt.

7 fejlesztendő területek meghatározása (megelőző méréssel) A fejlesztendő területek meghatározása (megelőző méréssel) Megismerés alapjai: − Megfigyelés − Beszélgetés − Tudatos helyzetteremtés DIFER DIFER mérés iskolakezdéskor alapkészségek fejlesztését segíti megtervezni, ha ismerjük a bemenő eredményeket. 2009. október 15-ig.A tanév rendje írja elő a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását akiknél az óvoda jelzi 2009. október 15-ig. Szocialitás (magatartása,- viselkedése) Társakhoz való viszony- Kapcsolatfelvétel -Erkölcsi érzék - Feladatvállalás- Feladattartás Előkészítő- Kezdő- Haladó- Befejező- Optimum színt –Követő mérések kísérjék (folyamatos megismerés )

8 fejlesztendő területek meghatározása A fejlesztendő területek meghatározása 4. 6. évfolyamon Országos és helyi kompetenciamérések eredményei 4. 6. évfolyamon Elemzések kötelezőek KIR további elemzések HHH tanulókra- átlagos képesség (önértékelés) Feladatokra, feladattípusokra Gyakori az elemzés elmaradása kimenő mérés a 8. évfolyamban

9 ÉRTÉKELÉS Folyamatos tájékoztatás, visszajelzés Folyamatos tájékoztatás, visszajelzés az eredményekről – a szülőknek (3 havonta) a szülők bevonása az iskolai életbe, különösen az értékelés folyamatába Az értékelés jellemzői: − Az értékelésnek a gyermekek fejlődését kell szolgálnia − Megfelelő gyakorlati tanácsokat ad − Folyamatos útbaigazítást nyújt − Erősíti a magabiztosságot, az erősségeket emeli ki, azt hangsúlyozza, amit a tanuló már tud.

10 kooperatív Módszertani elemek kooperatív munka A tanuló szabadnak és elkötelezettnek, önállónak és együttműködőnek érzi magát; - hibázhat is; - tanulhat saját tapasztalataiból (kudarcaiból, sikereiből), tanulhat környezetéből, társaitól, a vele együttműködő felnőttektől; - felelőssége és hozzáértése kialakulhat. Alsó tagozatba kezdjük el nem ajánlott egyik napról a másikra bevezetni (négy hónap kell a tanulók felkészítéséhez)

11 Projekttanulás A projekt-témák feldolgozása során a tanulóknak alkalmuk nyílik: -Megtapasztalni az együttműködés új formáit -addig ismeretlen emberekkel, szervezetekkel való kapcsolatfelvételre. -Egy folyamat végigvitelére a tervezéstől a kivitelezésig, értékelésig - komplex megközelítés -Az egyéni érdeklődésnek megfelelő munkálkodásra -Egyéni kifejezésmódra. Projekttéma: Projekttéma: (egy sajátos tanulási egység) iskola névadója, néphagyomány, tananyag. Órai projekt, projektnap projekthét, külső projekt

12 Differenciált oktatás Tanulói különbségek: − Intelligencia, általános intellektuális képességek − Specifikus képességek − A korábbi teljesítmény, a korábban megszerzett tudás, ismeretek stb. − Kreativitás − Kognitív stílusok A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztése jól alkalmazható a heterogén és a „látszólag” homogén csoportok esetében egyaránt. Az egységesség és differenciáltság együttes érvényesítése

13 Differenciált oktatás Gyakorlati megvalósítások: –tanulásmetodikai, –szervezeti (tanulócsoport bontás) – tartalmi (eltérő tananyagok) a tananyag kiválasztása a tananyagok elrendezése – a tanuláshoz szükséges idő (óraterv) megszabása.

14 Az együttműködésen alapuló tanulás konfliktuskezelés képességére a másikra figyelés képességére nevel.konfliktuskezelés képességére, az együttműködés, a másikra figyelés képességére nevel. Az „aktív tanulást” értékként tekinthetjük. Az együttműködés tanítását párokban célszerű kezdeni és a lemaradókat fejleszteni A 3-4 fős csoportokban jobban érzékelhető a hatékonyság A tartósan együttműködő csoportok - saját szabályaik, módszereik kialakításával - jobb eredményeket érnek el, mint mások.

15 TOVÁBBFEJLESZTÉS intézmények között kialakuló együttműködés, Mindenképpen támogatandó az IPR-t működtető intézmények között kialakuló együttműködés, más a közelben található IPR-es intézmény bevonásával. Érdemes lenne gondolkodni egy kistérségben működő IPR-es iskolai munkaközösség megalapításán, tapasztalatcserék és közös programok szervezésének koordinálására.

16 VÁLLALÁS - INDIKÁTOROK ÖNÉRTÉKELÉS 2008/09. tanév Módszertani képzéseken való részvétel Tanórán kívüli programokon résztvevők száma Lemorzsolódást jelző mutatók hiányzások, évismétlők, magántanulók Továbbtanulási mutatók Szervezett szülői kapcsolattartás, és résztvevők száma Szaktanári ellátottság Pedagógiai szakszolgáltatások igénybevétele VÁLLALÁSINTÉZKEDÉSI TERV- VÁLLALÁS

17 Kötelező elemek 2008/09.

18 Oktatási Hivatal szakmai-hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási intézménynél Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását Szabálysértési ügyekben eljárhat Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a MÁK figyelmét Felügyeleti bírság

19 Köszönöm az eddigi együttműködést! Zengői Attila szupervizor