Ü ZLETI JOG I. Munkajog ELŐADÓ: DR. CSŐKE RITA ELÉRHETŐSÉG: ÜZLETI JOG TANSZÉK, QA ÉPÜLET 205-ÖS SZOBA 2015/2016. 1. félév.

Az előadások a következő témára: "Ü ZLETI JOG I. Munkajog ELŐADÓ: DR. CSŐKE RITA ELÉRHETŐSÉG: ÜZLETI JOG TANSZÉK, QA ÉPÜLET 205-ÖS SZOBA 2015/2016. 1. félév."— Előadás másolata:

1 Ü ZLETI JOG I. Munkajog ELŐADÓ: DR. CSŐKE RITA ELÉRHETŐSÉG: ÜZLETI JOG TANSZÉK, QA ÉPÜLET 205-ÖS SZOBA E-MAIL: RITA.CSOKE@GMAIL.COM 2015/2016. 1. félév 13. hét

2 Miről lesz ma szó?  Egy kis alapozás….  A munkajogi szabályok rendszere  A munkaviszony alanyai  Kicsit beszélünk a jognyilatkozatokról  A munkaszerződésről  A munkajog alapelveiről, alapvető magatartási szabályairól  És végül arról, hogy mi jellemzi a munkaszerződést 2

3 Csak a példa kedvéért: munka nagyon sokféle jogviszonyban végezhető… 1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), 2. közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, 3. kormányzati szolgálati viszonyban, 4. ügyészségi szolgálati jogviszonyban, 5. bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 6. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, 7. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, 8. közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, 9. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, 10. a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (pl. az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja is) és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, 11. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként, 12. hallgatói munkaszerződés alapján felsőoktatási intézmény hallgatójaként, 13. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, 14. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként, 15. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személyként 16. közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyként, 17. az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként, 18. a mezőgazdasági őstermelőként, 19. segítő családtagként 20. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester 3

4 A munkajogi szabályok rendszere 4 Kép forrása: http://raskalov-vit.livejournal.com/

5 A munkajogi szabályok rendszere 1.  Széles körű és szerteágazó szabályrendszer  Központja a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – rövidítése: Mt.) – az előadáson ezzel fogunk foglalkozni.  Ez a munkajog „alfája”  Az egyéb munkajogi alapjogszabályok többnyire ehhez „viszonyítják magukat”.  Vagy úgy, hogy azt állapítják meg, hogy mely szabályait NEM kell alkalmazni a speciális szabályok mellett (pl. közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény)  Vagy úgy, hogy azt mondják, hogy alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvét, de a törvény szerinti eltérésekkel (pl. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről) 5

6 A munkajogi szabályok rendszere 2.  Egyes részletszabályoknak önálló jogszabályai vannak (pl. munkavédelem, munkabiztonság)  Az egyes törvényeknek egy sor végrehajtási rendelete van (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, ágazattól függően)  A jogszabályokon (törvények, rendeletek) kívül munkaviszonyra vonatkozó szabályok még: a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. 6

7 Eltérés lehetősége az Mt-től  43. § ”(1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.  (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.”  Az Mt. alapvetően egyoldalúan (a munkavállaló javára) diszpozitív.  Nagyon kivételesen kollektív szerződéssel lehet eltérni a munkavállaló hátrányára.  De : maga az Mt. is tartalmaz egy sor rendelkezést, amitől még a felek egyező akarata esetén sem lehet eltérni. 7

8 A munkajogviszony alanyai 8

9 A munkajogviszony alanyai (Mt. 32- 33.§) 1.  Akik munkaszerződést kötnek :  A munkáltató és a munkavállaló  Főszabályként két pólusú.  (De: munkaerő kölcsönzés esetén pl. hárman vannak a jogviszonyban.) 9

10 A munkajogviszony alanyai (Mt. 32- 33.§) 2. A munkavállaló mindig természetes személy, egy ember, aki munkavégzést vállal a munkaszerződésben. Alsó korhatár: betöltött 16. év. (Speciális szabályok szerint ennél korábban is lehet.) A munkáltató jogképes személy – lehet természetes személy vagy szervezet –, aki a munkaszerződés szerint foglalkoztatja a munkavállalót. 10

11 Jognyilatkozatok 11

12 Jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14-18.§) 1.  A megállapodás  „a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre”  pl. maga a munkaszerződés, annak módosítása  Írásbeli  Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat  Csak az Mt-ben meghatározott esetekben származnak belőle jogok, kötelezettségek.  „Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.”  Pl. felmondás, munkairányítás körében tett jognyilatkozatok (utasítások), stb. 12

13 Jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14-18.§) 2.  Az egyoldalú kötelezettségvállalás  „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.”  Pl. béren kívüli juttatások, cafetéria  A munkáltatói szabályzat  A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.”  „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.”  A tájékoztatás 13

14 Jognyilatkozatok alaki szabályai (Mt. 22- 23.§)  Főszabály szerint a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.  „A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.”  Egyes jognyilatkozatoknál kötelező az írásbeliség. A legfontosabbak:  Munkaviszony létesítése (munkaszerződés)  Munkaviszony megszüntetése  Munkaszerződés módosítása  Munkaidő beosztás  Teljesítménybérezésnél a teljesítmény követelményt és tényezőket. 14

15 Mi történik, ha a nyilatkozó megsérti az alaki követelményt? (Mt. 22.§ (4) )  Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen.  Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.  Mi van pl. egy szóbeli felmondáskor?  – Munkaviszony jogellenes megszüntetése 15

16 A munkaviszony létesítése 16

17 A munkaviszony létesítése 1. (Mt. 42.§) 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munka- szerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetn i. 17

18 A munkaviszony létrejöhet: A munka- viszony időtartama szerint: határozott időre határozatlan időre A munkaidő szerint: teljes munkaidőre (napi 8 óra - általános teljes napi munkaidő) részmunkaidőre (ami ennél kevesebb) 18

19 A határozott idejű munkaviszony (Mt. 192.§) 1.  A határozott idejű munkaviszony tartamát  naptárilag vagy  más alkalmas módon kell meghatározni.  A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. 19

20 A határozott idejű munkaviszony (Mt. 192.§) 2.  A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.  A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.  A közszféra határozott idős szabályai némileg eltérnek. 20

21 Általános magatartási követelmények 21

22 Néhány példa az alapvető magatartási szabályokra (Mt. 6-8. §) 1. A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. „Folyománya”: „ Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.” „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. 22

23 Néhány példa az alapvető magatartási szabályokra (Mt. 6-8. §) 2.  A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvé nek megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.  A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 23

24 Néhány példa az alapvető magatartási szabályokra (Mt. 6-8. §) 3. Tilos a joggal való visszaélés... Előző Mt-ben: a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye Lényege: a jogokat arra használjuk, amire valók. Méltányos mérlegelés elve A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. 24

25 Néhány példa az alapvető magatartási szabályokra (Mt. 6-8. §) 4. 25 A munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme Üzleti titok védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül se m tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

26 Az üzleti titok – kicsit részletesebben  A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.  Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.  Kivétel: közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat – de: feladatkörébe tartozik az adatszolgáltatás? 26

27 Az üzleti titok fogalma – a Ptk-ból ( 2:47. §)  (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.  (2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret ), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez  a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy  b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. 27

28 Néhány példa az alapvető magatartási szabályokra (Mt. 6-8. §) 4.  Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 28

29 A munkaszerződés teljesítése (a munkaviszony „tartalma”) 29

30 Alapvető munkáltatói kötelezettségek 1. (Mt. 51.§) Foglalkoztatási kötelezettség A munkáltató „dolga”, hogy a munkakörébe tartozó feladattal lássa el a munkavállalót. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása Tárgyi, személyi, információ, irányítás, utasítás, ellenőrzés, stb. a tárgyi feltételek esetén lehet eltérő megállapodás, pl. távmunka esetében Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása Pl. foglalkozás egészségügy Védőruha, Védőeszköz, stb. Költségek megtérítése Köteles a munkavállaló igazolt és indokolt, a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült költségei megtérítésére. 30

31 Alapvető munkavállalói kötelezettségek (Mt. 52.§) Megjelenés Köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, Rendelke- zésre állás Köteles a munkaideje alatt – munkavég- zés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezé- sére állni, Munka- végzés Köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, Megfelelő magatartás Köteles a munkaköré- nek ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, Együtt- működés Köteles a munkatársai- val együttmű- ködni. 31

32 A munkaviszony fontosabb karakterisztikus jellemzői a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv alapján 32

33 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 1.  A különböző típusú jogviszonyoknak eltérő jellemzői vannak.  Más feltételekkel és jellegzetességekkel történik a munkavégzés a különböző jogviszonyokban.  Mások a karakterisztikus jellemzői pl. a munkaviszonynak, a megbízási szerződésnek és a vállalkozási szerződésnek – ez utóbbi kettő polgári jogi jogviszony.  Az a közös, hogy van bennük munka, csak más jellemző jogi feltételek mellett. 33

34 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 2.  „A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni.” – kétség esetén: mely ismertetőjegyei vannak túlsúlyban.  „Az ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható.” 34

35 Bírói gyakorlat:  „A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.” [BH2005. 102]. 35

36 Elsődleges minősítő jegyek (önmagukban meghatározóak lehetnek a minősítésnél) 1.  A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás  A személyes munkavégzési kötelezettség  Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása  Alá-fölérendeltségi viszony 36

37 Másodlagos minősítő jegyek (más minősítő jegyekkel együtt igazolják a munkaviszonyt, nem kizárólagosan)  Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog  A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása  A munkavégzés helye  Az elvégzett munka díjazása  A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása  A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása  Írásbeliség 37

38 folyt. köv… 38