III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága.

Az előadások a következő témára: "III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága."— Előadás másolata:

1 III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság (220.000) fogalma belső és külső jogviszonyai szervezete fölhasználhatósága: előnyei, hátrányai 4. Részvénytársaság (4.000 + 100) fogalma, alapítása belső és külső jogviszonyai szervezete

2 Közkereseti társaság (kkt)/1 1.Fogalma tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják a társasági szerződésben meg kell határozni: a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és formáját személyes közreműködésük módját

3 Közkereseti társaság (kkt)/2 2. Jellemzői fogalom két vagy több személy közös gazdasági tevékenységet folytat és ezért közösen felelnek felelősség korlátlan: a közös vagyonra és a magánvagyonra egyaránt kiterjed egyetemleges: minden egyes tag az egész tartozásért felel tevékenysége gazdasági vállalkozásra irányul és nem csak: koordinációra (fogalmi eleme: a társasági vagyon) jogi személyisége nincs, de önálló céggel lép föl a forgalomban, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötetezettségeket vállalhat (tulajdonszerzés, szerződőképesség, aktív és passzív perképesség)

4 Közkereseti társaság (kkt)/3 3. Felhasználhatósága (kb. 8.000) bármire vállalkozhat mikor érdemes? kevés pénzünk van (nincs kötelező tőkeminimum) a kockázat nem nagy (hogy a felelősséget korlátozni kelljen) a tagok viszonya bizalmi (nehogy „baj legyen” az egyetemlegességből)

5 Betéti társaság (bt)/1 1. Fogalma tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak, akképpen, hogy legalább egy beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges legalább egy kültag felelősség vagyoni betétje mértékében korlátozott ha a törvény máskánt nem rendelkezik, a kkt szabályait kell rá alkalmazni

6 Betéti társaság (bt)/2 2. Jellemzői fogalom két vagy több személy közös gazdasági tevékenységet folytat illetve támogat felelősségük eltérő felelősség beltag: korlátlan és (a többi beltaggal) egyetemleges kültag: betétje mértékében korlátozott (cél: üzleti vállalkozás, személyes közreműködés nélkül („és tsa”), korlátozott felelősség mellett) gazdasági vállalkozásra irányul és nem csak koordinációra (fogalmi eleme: a társasági vagyon) jogi személyisége: nincs, de önálló céggel lép föl a forgalomban cégneve alatt jogokat szerezhet és kötetezettségeket vállalhat (tulajdonszerzés, szerződőképesség, perképesség)

7 Betéti társaság (bt)/3 3. Felhasználhatósága (kb. 120.000) bármire vállalkozhat mikor érdemes? valaki részt akar venni valakinek csak pénze van „csendes társaság” (ősiségi törvény: a hitel hiánya) speciális kölcsönszerződés

8 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/1 1. Fogalma gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló (min: 100 eFt) törzstőkével alakul (min: 0,5 mFt) a tag felelőssége: csak törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben meghatározott egyéb személyes vagy vagyoni hozzájárulásra terjed ki, de: a társaság kötelezettségeire nem egy tag is alapíthatja (egyszemélyes kft) tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni törzsbetét – üzletrész: forgalomképes vagyoni értékű jog, de értékpapírt nem lehet kiállítani róla a tag:teljesen felel a társasággal szemben vállalt vagyoni szolgáltatásért, de egyáltalán nem felel a hitelezőknek

9 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/2 leggyakoribb (kb. 220.000) előnye korlátolt felelősség rugalmasság: néhány tagú, családi kisvállalkozás – nagy, tőkeerős szervezet)

10 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/3 elhatárolása: rt-től „fölfelé” és kkt-tól „lefelé” nagyságrendrt: nagy, tőkeerős kft: kisebb, kevésbé tőkeerős kkt: legkisebb, legkevésbé tőkeerős kogens – diszpozitív szabályok aránya rt: (90 – 10 %) kft (50 – 50 %) kkt (10 – 90 %) bonyolultság rt: legbonyolultabb kft: bonyolultabb kkt: egyszerűbb személy- vagy tőkeegyesítő jelleg rt: tőkeegyesülés, elválik a részvényesek és a menedzsment személye kft: a kettő között: tőkét egyesít, de személyes kapcsolatot is jelent kkt: személyegyesülés, személyes részvétel

11 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/4 2. Belső és külső jogviszonyai A. belső jogviszony (a tag és a társaság viszonya) (2) kötelezettségek (3) vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (törzsbetét-minimum: 100 eFt) esetleges mellékszolgáltatások teljesítése (ha a társasági szerződésben ki van kötve: kötelező (esetleges díjazás ellenében)) esetleges pótbefizetések (ha a társasági szerződés följogosítja a taggyűlést: kötelező) részletesen: a vagyoni hozzájárulás teljesítése törzsbetét: pénzbeli szolgáltatás és apport (aránya nincs meghatározva) tőkeminimum: 0,5 mFt: ütemezés: alapító okirat: ha az apport a törzstőke 50%-a, egészben a társaság rendelkezésére kell bocsátani cégbejegyzési kérelem benyújtása: minden pénzbeli betét 50%-át a társaság rendelkezésére kell bocsátani +1 év: minden pénzbeli betétet szolgáltatni kell, +2 év: minden apport egészét szolgáltatni kell

12 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/5 jogosultságok (2) szavazás: üzletrész arányában osztalékra (az adózott nyereség felosztható részére) való jogosultság: üzletrész arányában üzletrész: alapja: törzsbetét: bejegyzés után a tag jogainak és a törzsbetétből az őt megillető hányad megtestesítője egy tagnak egy üzletrésze lehet egy üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet átruházása: a kiválás egyetlen módja, bonyolult elővásárlási rend szerint, sorrendben: tag társaság (saját üzletrész) taggyűlés által kijelölt személy

13 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/6 B. külső jogviszony (2) a társaság: adós, a külső: hitelező a társaság felelőssége: teljes teljes vagyonával felel a hitelezők felé a tag felelőssége: hiányzik a hitelezőkkel szemben nem felel a társaság tartozásaiért (a felelőssége ellenben teljes a társasággal szemben: törzsbetét, mellékszolgáltatások, pótfizetések)

14 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/7 3. Szervezete (4) A. taggyűlés B. ügyvezetés C. felügyelő bizottság D. könyvvizsgáló

15 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/8 A.taggyűlés: legfőbb döntéshozó szerv a tagok összességének ügydöntő testülete (4) hatásköre: kogens szabályok összehívása: évente legalább egyszer ha szükséges határozatképessége: képviselve: törzstőke legalább 50%-a vagy a leadható szavazatok többsége menete: összehívása: ügyvezető vagy a szavazatok 1/10-ét képviselő tagok az ok és cél megjelölésével székhelyén ülésezik napirend alapján (tagok meghívása – 15 nappal – előbb a napirend közlésével) jegyzőkönyv készül róla

16 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/9 B. ügyvezetés: a társaság törvényes képviselője (2) személye: kijelölt tag összes tag kívülálló személy feladata:operatív irányítás cégjegyzési jogosultság (önálló vagy együttes)

17 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/10 C. felügyelő bizottság: a tulajdonosok belső ellenőrző szerve, általános ellenőrző szerv lehetőség kötelező ha – teljes munkaidőben, éves átlagban – 200 fő munkavállalót foglalkoztat ha ezt külön tv – pl.: köztulajdon védelmében vagy a társaság tevékenységére tekintettel – előírja

18 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/11 D. Könyvvizsgáló lehetőség kötelező: ha a számviteli tv előírja: a kft kettős könyvvitelt vezet (kiv.: éves nettó árbevétele – az előző két év átlagában –a 50 mFt alatt volt)

19 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/12 4. Felhasználhatósága: előnyei, hátrányai kis családi vállalkozástól a nagyobb tőkeerejű cégig (220.000) tagok: 1 főtől felső határ nincs, gyakorlatilag: 30-50 főnél nem nagyobb oka: a személyhez között szabályozás, nagy taglétszám esetén túl kötött, bürokratikus előnya tag nem felel a társaság hitelezőjével szemben a tag csak a társasággal szemben felel lehetőség: a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre hátránytőkeminimum a törzsbetét-szolgáltatás szabályai esetleges plusz kötelezettségek

20 IV. Részvénytársaság (rt)/1 1. Fogalma, alapítása gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből (részvényérték minimum: nincs) álló alaptőkével (alaptőke minimum: zrt: 5 mFt, nyrt: 20 mFt.) alakul a részvényes: részvényt kap a részvény:vagyoni hozzájárulás az alaptőkéhez a részvényes jogait és kötelességeit testesíti meg tagsági igazolvány: forgalomra szánt értékpapír a tag (részvényes) kötelessége: csak a részvény névértékének (kibocsátási értékének) szolgáltatása nem terjed ki azonban mellékszolgáltatásokra pótbefizetésekre azaz: az rt. nem személyegyesülés, hanem tőketársulás a tag (részvényes) az rt. hitelezőinek nem felel az rt. tartozásaiért

21 IV. Részvénytársaság (rt)/2 Alapítása: zártkörű – nyilvános A. zártkörű alapítás: a részvényes = alapító az alapítók maguk közt osztják szét a részvényeket 4 fázisú folyamat társasági szerződés (tartalmi és formai kritériumok) a cégbejegyzési kérelem benyújtása a cégbírósághoz cégbírósági döntés – bejegyzés a cégjegyzékbe közzététel a Cégközlönyben tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni (mint a kft. esetében)

22 IV. Részvénytársaság (rt)/3 B. nyilvános alapítás: a részvényesek nem azonosak az alapítókkal: a részvényjegyzési eljárás folytán/a részvény jegyzésével: bárki az rt. részvényesévé válhat 6 fázisú folyamat alapítási tervezet (tartalmi és formai kritériumok) a részvények forgalomba hozatala előtt közzétenni: a tájékoztatót (PSZÁF által jóváhagyva) a nyilvános ajánlattételt

23 IV. Részvénytársaság (rt)/4 részvényjegyzési eljárás:a nyilvános ajánlattétel alapján a jegyzési ív aláírása: az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettségvállalása a vagyoni szolgáltatás teljesítésére (jegyzéskor: a névérték 10%-át) túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit a tervezetben ki akartak bocsátani aluljegyzés: a zárónapig nem jegyzik le a tervezett alaptőke összegét alakuló közgyűlés: a részvényjegyzés zárónapjától: 60 nap (addig: a részvényesek a részvényük 25%-át le kell jegyezzék) határozatképessége: jelen van az alaptőke több mint 50%át lejegyző részvényes hatásköre: alapszabály megállapítása vezető tisztségviselők megválasztása a jegyzés eredményességének megállapítása döntés: túljegyzés esetén az alapszabály megalkotása a cégbíróság kérelem benyújtása

24 IV. Részvénytársaság (rt)/5 2. Belső és külső jogviszonyai A. belső jogviszonyok (tag – rt.) vagyoni kötelezettség vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (zrt: 5 mFt, nyrt: 20 mFt) nincs: személyes közreműködés pótbefizetési kötelezettség vagyoni jogok (3) osztalékjog: az rt. adózott eredményéből, a részvény névértékéhez igazodik likvidációs hányadhoz való jog: az rt. feloszlása esetén külön jogok az elsőbbségi részvények alapján személyi jogok (2) közgyűlési jogok: részvétel felszólalás felvilágosítás-kérés szavazás: a névértékhez igazodik (kiv.: elsőbbségi r.) jogsértő határozatokkal szembeni megtámadási jog

25 IV. Részvénytársaság (rt)/6 Kitérő: a részvényről: vagyoni hozzájárulás az alaptőkéhez a részvényes jogait és kötelességeit testesíti meg tagsági igazolvány: forgalomra szánt értékpapír Részvénytípusok Részvényformák Részvényfajták

26 IV. Részvénytársaság (rt)/7 Részvénytípusok bemutatóra szóló: átadással névre szóló: forgatmánnyal ruházható át az rt. részvénykönyvében felsorolva zrt-nek: csak névre szóló részvénye lehet a részvények 95%-a névre szóló Részvényformák: megjelenési formájuk szerint nyomdai úron előállított dematerializált: számítástechnikai kód központi értéktárban: értékpapírszámlán elhelyezve átruházása: számlán történő jóváírással

27 IV. Részvénytársaság (rt)/8 Részvényfajták: törzsrészvény: a tagsági jogok „névértékarányos” megtestesítője többletjogosultságokat adó részvényfajták elsőbbségi részvény: osztályai osztalékelsőbbségi (többlet- illetve fix osztalék) likvidációs elsőbbségi (az rt. megszűnésekor) szavazatelsőbbségi (többlet – max. 10-szeres – szavazati jog, vétójog) elővásárlási jogot biztosító vezető tisztségviselő – fb-tag – kijelölésére jogosító (a többletjogok fejében gyakran ellenszolgáltatás pl.: osztalékelsőbbségi, szavazati jog nélkül)

28 IV. Részvénytársaság (rt)/9 dolgozói részvény névre szól az rt munkavállalóinak ingyenesen vagy kedvezményesen az alaptőke – max. 15 %-ig történő – felemelésével korlátozottan forgalomképes: csak a társ. munkavállalóira, nyugdíjasaira vagy az rt-re ruházható át kamatozó részvény osztalék mellett plusz az adózott jövedelemből kamatra is jogosít max.: az alaptőke15 %-ig saját részvény az rt. a saját részvényeinek tulajdonosa az alaptőke feletti vagyonból, az alaptőke max.: 10%-áig közgyűlési határozat alapján szavazati joggal nem jár osztaléka megoszlik a többi részvényes között

29 IV. Részvénytársaság (rt)/10 B. Külső jogviszony a társaság: adós, a külső: hitelező az rt. felelőssége: teljes vagyonnal teljes felelősség a hitelezőkkel szemben a tag felelősség ellenben csak az rt.-vel szemben áll fenn, a hitelezőkkel szemben nem

30 IV. Részvénytársaság (rt)/11 3. Szervezete közgyűlés: a legfőbb döntéshozó szerv, a részvényesek összessége ügyvezetés: igazgatóság (3-11 tag) tagjait: a közgyűlés választja (külsők – belsők) elnökét: maga választja zrt: vezérigazgató (egyszemélyes is lehet tehát) nyrt: igazgatótanács = Board-rendszer: 6-11 tag, ügyvezetés és ellenőrzés egyszerre felügyelő bizottság: kötelező könyvvizsgáló: kötelező