Üzleti Jog I. Versenyjog I. Dr. Pázmándi Kinga Tanszékvezető e.doc. Üzleti Jog Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Üzleti Jog I. Versenyjog I. Dr. Pázmándi Kinga Tanszékvezető e.doc. Üzleti Jog Tanszék."— Előadás másolata:

1 Üzleti Jog I. Versenyjog I. Dr. Pázmándi Kinga Tanszékvezető e.doc. Üzleti Jog Tanszék

2 Versenyjogi szabályozás rendszere Versenyjogi hagyomány, hatályos szabályozás rendszere Tisztességtelen verseny elleni jog szabáyozási irányai

3 A versenyjogi szabályozás történetileg kialakult területei Tisztességtelen verseny elleni jog  Versenytársi sérelmek tilalma  Versenyjogi „fogyasztóvédelem” „ANTITRUST” jog (verseny- korlátozások joga)  Kartelljog  Monopóliumok versenyjoga  Fúzió engedélyezés

4 Versenyjogi szabályozás rendszere  ANYAGI VERSENYJOG Tartalmi szabályok, verseny tisztaságát és szabadságát védő korlátok és tilalmak  ALAKI VERSENYJOG Eljárásjogi szabályok és fórumrendszer

5 Magyar versenyszabályozás  A magyar versenytörvény („A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. – Tpvt.) egységes Tisztességtelen verseny elleni jog és versenykorlátozások anyagi jogát és az alaki szabályokat is tartalmazza (GVH jogállása, eljárás speciális szabályai)

6 TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG

7 Tisztességtelen verseny elleni jog  Versenytársi sérelmek = „ klasszikus versenyjogi tényállások”  Versenyjogi fogyasztóvédelem = üzletfelek döntései tisztességtelen befolyásolásának tilalma

8 VERSENYTÁRSI SÉRELMEK KLASSZIKUS VERSENYJOGI TÉNYÁLLÁSOK

9 Versenytársi sérelmek  „Klasszikus” versenyjogi tényállások  Fejezeti generálklauzula  Hírnévrontás  Üzleti titok megsértése  Szolgai utánzás  Bojkott felhívás  körbenyerés

10 Üzleti Jog I. Versenyjog II. Dr. Pázmándi Kinga Tanszékvezető e.doc. Üzleti Jog Tanszék

11 VERSENYJOGI „ FOGYASZTÓVÉDELEM ” Avagy az üzletfelek döntéseinek tisztességtelen befolyásolásának tilalma (GVH)

12 Versenyjogi „fogyasztóvédelem” részterületei  Üzletfelek megtévesztése Részletes kiegészítő jogi szabályozás 2008 után ´- B2C – reláció - Fttv.- be kerül, 2014.-től a B2B megtévesztő reklám és az összehasonlító reklám visszakerül a Tpvt.-be a reklámtörvényből  Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazása

13 A megtévesztés nevesített alapeseti  (aktív) = az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;  (passzív) = elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

14 A fogyasztói üzenetek értelmezésének főszabálya – megtévesztésre alkalmasság  A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. + megjelenítés asszociatív üzenete (lásd: reklámeszközök jelentősége a gyakorlatban)  + fogyasztói modell, sajátos fogyasztói „csoportok”

15 Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazásának tilalma a Tpvt.-ben  A Tpvt. általános, mögöttes háttérszabálya (= a történeti „múlt”)  A Tpvt szerint: „Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása”. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását

16 B2C megtévesztés és agresszív kereskedelmi gyakorlat  Fttv. ‚2008. (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi LVIII tv.) Megtévesztés Agresszív kereskedelmi gyakorlat „feketelista” (a törvény mellékletének 31 tényállása)

17 „ANTITRUST” JOG VERSENYKORLÁTOZÁSOK JOGA

18 „ ANTITRUST ” jog Szabatosan: a verseny-korlátozások joga  Kartelljog a versenykorlátozó megállapodás és döntés tilalma  Monopóliumok joga Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma  Fúziós jog Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

19 Kartell fogalma  A kartell lényegében verseny korlátozó „megállapodás”, magatartás vagy szervezeti döntés Árkartell Területi kartell piacfelosztás Kondíciós kartell

20 Kartellszabályozás modellje  Általános – horizontális és vertikális kartelltilalom – az érvénytelenség polgári jogi szankciójával is erősítve  + mentesítések rendszere (kivételek meghatározása az általános tilalmi szabály alól)

21 „Monopóliumok joga”  „Monopolhelyzet” jogi értelemben gazdasági erőfölény  Monopólium, monopszónium, oligopólium, oligopszónium = gazdasági erőfölény (egyedüli, többes)  A jog a domináns piaci pozíciót (annak meglétét) önmagában nem tilalmazza (piaci struktúrába csak a fúzióengedélyezés útján avatkozik), csak az azzal való visszaélést!

22 Az erőfölény jogi fogalma  Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. („máshoz fordulás” lehetősége korlátozott, vagy kizárt)

23 A „fúziókontroll” Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozás = piaci gazdálkodó szervezetek Fúziós küszöbérték feletti összefonódáshoz a GVH előzetes engedélye kell! Összefonódás összes esete; fúzió, beolvadás, irányításszerzés

24 Fúziós küszöbérték  Tpvt (magyar fúziók): 15 Mrd/500 Mó  Előző évi Ntto átbevételre modellezve

25 GVH jogállása, eljárása

26 Versenyfelügyelet körében eljáró hatóságok, jogalkalmazók  Gazdasági Versenyhivatal – versenyjogi fogyasztóvédelem és a versenykorlátozások joga (kartell, erőfölényes visszaélések, fúziókontroll  Bíróság – tisztességtelen verseny elleni jog versenytársi sérelmei

27 Eljárás hivatalból, vagy kérelemre  Főszabályként hivatalból,  fúziós jogban kérelemre (+ kartelljog előzetes megállapítási kérelmei)  GVH – Államigazgatási eljárásban (Ket.), a versenytörvény (Tpvt.) által megállapított speciális szabályok figyelembevételével  Bíróság – polgári peres eljárás (Polgári perrendtartás = Pp.) ELJÁRÁSI SZABÁLYAI SZERINT  Jogorvoslat – GVH eljárása esetén közigazgatási perben, bíróság eljárása esetén a bírósági jogorvoslat szablyai szerint (táblabíróság, Kúria)

28 GVH eljárásának szakaszai  Vizsgáló eljárása – vizsgálati jelentés – javaslat a versenyhivatal eljárására és szankcionálásra  Versenytanács eljárása – jogsértés megállapítása és szankció, vagy eljárás megszüntetése  Utóvizsgálat (szabott feltételek ellenőrzésére )

29 Szankciók a versenyjogban  Az eljáró versenytanács jogsértés megállapítása esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja: elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, bojkottényállások esetében a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja (19. §, 32. §), versenysértés hiányában az eljárást megszünteti, + Bírságot szabhat ki (érdemi bírság, vagy az eljárás akadályozása, vagy eljárási szabálysértés esetén az eljárásban érintettek ellen kiszabható rendbírság)