Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS Ferenczi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS Ferenczi."— Előadás másolata:

1 CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS Ferenczi Szilvia

2 Civil szervezet fogalma, tevékenysége: A civil szervezet: a létesítő okiratban meghatározott cél érdekében, vagyonával önállóan rendelkezik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre (ha váll. tev. bevétele > összes bevétel 60%-a  törvényességi ellenőrzési eljárás!) nem alapítható, de alapcél szerinti (lehet közhasznú is) tevékenysége mellett gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytathat (amennyiben az nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységet). Adóhatósági bejelentkezés: 15 napon belül székhely szerinti adóhatósághoz be kell jelentkezniük  civil szervezet bírósági nyilvántartásba vételkor automatikusan nem kap adószámot!

3 Bevételek és költségek, ráfordítások: Bevételek lehetnek: tagdíj, alapítótól kapott befizetés, rendelkezésre bocsátott vagyon, gazdasági - vállalkozási tev-ből származó bevétel, költségvetési támogatás (pályázat úján és egyedi döntés alapján, EU strukturális alapjaitól és Kohéziós Alaptól, EU költségvetéstől, nemzetközi szervezettől, szja 1%), közszolgáltatási szerződés ellenértéke, más szervezettől, magánszemélytől kapott adomány, befektetési tevékenység bevétele, egyéb bevétel. Költségek lehetnek: alapcél szerinti tev. közvetlen költségei váll. tev. közvetlen költségei, a civil szervezet szerveinek, szervezeteinek működési költségei, eszközök értékcsökkenési leírása, egyéb költség.

4 Könyvvezetés és beszámolókészítés: Egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, stb. a számviteli tv. mellett a 224/2000. (XII. 19.) korm. rendelet szerint teljesítik könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket. A korm. rendelet szerint a beszámoló lehet: egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel, ha nincs váll. tev., vagy ha van váll. tev. és az összes bev. két egymást követő évben évenként < 50 M Ft) egyszerűsített éves beszámoló (kettős könyvvitel, akinél az éves összes bevétel > 50 M Ft, minden esetben kötelezett pl. a közalapítvány, közhasznú jogállású szervezet), választás alapján a Szt. szerinti éves beszámoló. Nem része a beszámolónak, de a civil szervezet köteles elkészíteni (közhasznú és nem közhasznú egyaránt!) a beszámolójával egyidejűleg a közhasznúsági mellékletet. Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel!

5 Számviteli nyilvántartás vezetése, könyvvizsgálat: A civil szervezet bevételeit és költségeit, ráfordításait a Civil tv. szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírásoknak megfelelően köteles nyilvántartani. Az egyértelműen el nem különíthető költségeket és ráfordításokat a szervezetnek az alapcél szerinti és vállalkozási bevétel arányában kell évente megosztania! Könyvvizsgálat: kötelező minden közalapítványnál, kötelező mindenhol, ahol a váll. tev. bevétele éves szinten a megelőző két üzleti év átlagában a 200 M Ft-ot meghaladja, választható saját elhatározásból.

6 Közhasznú jogállás (1.): Közhasznú szervezetté minősíthető a közhasznú tevékenységet végző civil szervezet,vagy egyéb szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteink kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és társadalmi támogatottsága kimutatható. Közhasznú tevékenység: minden a létesítő okiratban megjelölt tevékenység, mely közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. Megfelelő erőforrás (ha, az alábbi három feltételből legalább egy teljesül a megelőző két év figyelembe vételével): átlagos éves bevétel > 1 M Ft, vagy két év együttes adózott eredménye > nulla, vagy szem. jell. ráf. (vezető tisztségviselők bére nélkül) > összes ráfordítás negyede. Megfelelő társadalmi támogatottság (ha, az alábbi három feltételből legalább egy teljesül a megelőző két év figyelembe vételével): Szja 1% bevétel > összes bevétel 2%-a, vagy Közhasznú költségek > összes ráfordítás fele a két év átlagában, vagy Legalább 10 fő közérdekű önkéntes a két év átlagában.

7 Közhasznú jogállás (2.): 2014. május 31-ig meg kell szerezni az új szabályoknak megfelelő közhasznú minősítést (ami egyfokozatú!), a régi szabályok szerint közhasznúnak minősülő szervezetek eddig az időpontig megtarthatják státuszukat! Amennyiben a „régi” szervezet nem nyújtja be kérelmét a határidőig, a bíróság 2014. június 1-től törli közhasznú jogállását! A beszámoló adatai alapján az illetékes szerv minden évben megvizsgálja a feltételek teljesülését. Amennyiben azok nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti, azt a nyilvántartásból törli! FONTOS: Ugyan a közhasznú nonprofit gazdasági társaság nem minősül civil szervezetnek, azonban a Civil tv. közhasznú státuszra vonatkozó rendelkezései (státusz megszerzése, megtartása, közhasznúsági melléklet) őket is érintik!

8 Közzététel, letétbe helyezés: Cégbíróságon bejegyzett szervezet (pl. nonprofit Kft.): Szv. tv. szerinti nyilvánosságra hozatal  elfogadott beszámoló + (közhasznúsági melléklet) + könyvvizsgálói jelentés cégbírósági letétbe helyezése elektronikus úton. Cégbíróságon be nem jegyzett szervezet (amely más jogszabály alapján, kötelezett a nyilvánosságra hozatalra, vagy saját elhatározásból dönt így): Magyar Közlönyben, székhelyen, vagy egyéb más rögzített módon. Egyesület és (köz)alapítvány: Civil tv. szerinti nyilvánosságra hozatal  elfogadott beszámoló + (közhasznúsági melléklet) + könyvvizsgálói jelentés beküldése az Országos Bírósági Hivatalnak. Határidő: mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napja!

9 Civil szervezetnek nyújtott támogatás (1.): Adománynak minősül: közhasznú szervezetnek a Ectv. szerinti közhasznú tevékenységére tekintettel adott támogatás, egyháznak külön tv-ben meghatározott tevékenységére adott támogatás, közérdekű kötelezettségvállalásra adott támogatás. Támogatás lehet: pénzbeli, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A kapott támogatásokról a közhasznú szervezet igazolást állít ki a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig, mely tartalmazza: mindkét fél azonosító adatait, az adomány összegét, a támogatott célt. Igazolás birtokában nincs TAO alap növelési kötelezettség!

10 Civil szervezetnek nyújtott támogatás (2.): Adományozó csökkentheti a társasági adóalapját: az adomány értékének 20%-ával közhasznú szervezet esetén, további 20%-kal tartós adomány esetében, de együttesen max. az AEE összegével! Tartós adományozás: írásban kötött szerződés alapján nyújtott támogatás, mely esetben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy további három évig, legalább évente egy alkalommal, azonos vagy növekvő összegben adja a támogatást ellenszolgáltatás nélkül. Adománynak nem minősülő támogatás esetében (pl. nem közhasznúnak adott támogatás) akkor nincs TAO alap növelési kötelezettség, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, miszerint annak a juttatás nélkül sem lesz negatív az eredménye.  e tény a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazolandó!

11 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS CIVIL SZERVEZETEK, EGYÉB SZERVEZETEK SZABÁLYOZÁSA, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS Ferenczi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések