Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaLili Borosné Megváltozta több, mint 7 éve
1
Az egészségügy elérhetőségének változásai a lakhatás elvesztése okán Dr. Pálvölgyi Gabriella a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Orvosi Krízis Szolgálat vezetője
2
Az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere Alapja az egészségügyi törvény és az egyéb vonatkozó törvények, rendeletek (pl. a minimumfeltételekről) A ráfordítható összegről a költségvetési törvény rendelkezik Közfinanszírozott szolgáltató esetében az OEP – mint finanszírozó – dönt az ellátási feladatok mértékéről („zárt kassza” rendszer – „volumenkorlát”) A működtetés szakmai ellenőrzése az ÁNTSZ feladata, a finanszírozási oldalról az OEP, pénzügyi vonzatokban a fenntartó (önkormányzat, egyesület, egyház stb.) vizsgálhat, elszámoltathat, dönthet
3
Alkotmányos jog az egészség Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése kimondja, hogy „ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.” (az állam) „Ezt a jogot a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.”
4
Egészségügyi törvény „ E törvény célja..... ...b, hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során...”
5
Rendszerváltáskor: kettős finanszírozás A lakosság egészségügyi ellátásának kötelezettsége az önkormányzatokhoz került (1990. évi LXV. törvény) Az önkormányzatok vagy létrehoztak egészségügyi szolgáltatókat, vagy kötöttek szerződést már létező szolgáltatókkal, amelyek tevékenységét országosan egységes „tarifarendszer” szerint finanszírozta az OEP Az önkormányzat saját költségvetéséből fejleszthette, javíthatta a rendszert (kis település = kis pénz, nagyváros = több lehetőség)
6
Jelenlegi állapot A rendszer nem működik megfelelően, mert például: Területi eltérések alakultak ki az eltérő önkormányzati fejlesztési, támogatási lehetőségek miatt A kórházleépítések során „összekuszálódtak” a finanszírozás korábbi világos elvei (pl. Pest megyében élő falusi lakos tüdőbetegségével Törökbálintra, traumatológiai ellátásban a Péterfybe, szívsebészeti műtétre a GOKI-ba, szívinfarktus ellátásra a Bajcsy kórházba kerül Országos alulfinanszírozottság (forint-dollár-euro árfolyamváltozások, közüzemi díjak emelkedése mellett is évek óta csökkenő reálértékű kassza) Súlyosan sérülnek az EüTv-ben deklarált elvek!
7
Betegirányítás akut ellátásban Akut ellátás irányítása: lakcím alapján (területi beteg) kivéve: sürgősségi ellátás (ügyeletes kórház) az alább felsorolt szakterületekben van, az elhelyezés az évente, ÁNTSZ által kiadott regionális sürgősségi, akut ügyeleti beosztás utasításai alapján történik (az SBKCs/KÁNY szükség esetén naprakészen megmondja): sebészeti, traumatológiai, idegsebészeti, égési, szájsebészeti, urológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, pszichiátriai szakterületeken, pulmonológiai intenzív, bronchológiai szakterületeken.
8
Hajléktalanok Ki a hajléktalan? (1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról”): 4. § (2) E törvény 6. §-a és II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (3) E törvény 7., 78., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
9
Hajléktalan, akut betegségben szenvedők beutalása a fővárosban a Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala Egészségügyi Ügyosztálya állásfoglalása szerint a hajléktalan betegek kórházi elhelyezése a SBKCS-on (volt KÁNY-on) keresztül történik. (A 2.2 és 2.3 pontok alapján) a SBKCs (volt KÁNY) betegirányítói a fővárosi önkormányzati tulajdonú gyógyintézetek között (feltalálási helytől függetlenül) nyilvántartásuk alapján „egyenletesen osztják el” a betegeket.
10
Krónikus ellátás, utókezelés, ápolás, rehabilitáció A gyógyintézetekben már akut ellátást nem, de krónikus ellátást továbbra is igénylő betegek elhelyezése a beteget eddig ellátó osztály feladata, az átadó és átvevő osztály orvosainak megbeszélése alapján történik. A SBKCS (volt KÁNY) betegirányítói kérdésre tájékoztatják az akut ellátást végző orvost krónikus beteg elhelyezésére alkalmas gyógyintézetekről (Itt az idő nem sürgető, de az aktív osztály finanszírozását negatívan érinti, ha a beteg sokáig foglalja az ágyat…. )
11
Szakorvosi ellátás Az OEP felé elszámolt tevékenységek értékét nem befolyásolja, hogy ki a páciens (lakos, vagy hajléktalan), azonos díjazást jelent DE: egyes szakmákban (pl. pszichiátria, bőrgyógyászat stb.) túlterhelést jelent, ha nagyobb hajléktalanszálló van a területen, és túl sok az ellátandó beteg hajléktalan (lerontja a lakossági hozzáférést is!) Sok esetben nem is emelhető a leadott teljesítmény finanszírozása! (volumenfelosztás, volumenkorlát)
12
Háziorvosi ellátás Az egyébként a rendelésen “non-comfortable” beteg lakcím híján nem is tartozik a területi ellátási kötelezettségbe, nem kötelező ellátni, csak akut esemény kapcsán... Az átlag háziorvos mellett általában nincs szociális segítségnyújtásban járatos munkatárs, így az orvos segítsége is kétessé válik (“honnan lesz pénze a gyógyszerre, hol fog lefeküdni és borogatni a lábát stb.”) A hajléktalanság speciális állapot, ismerni kell a lehetőségeket a megfelelő ellátáshoz!
13
Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (38 mutató alapján) Betegjogok- és beteginformáció Várakozási idő (háziorvosi, szakorvosi, kórházi) Teljesítmény/minőség (infarktus halálozási ráta 28 napon belül, rák 5 éves túlélése, csecsemőhalandóság, elveszett évek, MRSA fertőzések) Az egészségügyi rendszer bőkezűsége (milyen ellátást térítenek) Gyógyszerügy (támogatások mértéke, új gyógyszerek stb)
14
2008: Európában 3. helyezett Magyarország 2009-re a 20. helyre csúsztunk vissza!
15
2009 eredményei Magyarország a maximális 1000 pontból 633 pontot ért el (2008-ban 647-t) A rangsort Hollandia vezeti immár második éve, 875 pontos rekorddal Dánia (819) az újonc Izland (811) Ausztria (795), Svájc (788) Németország (787) következnek
16
Háziorvosok száma 100 000 lakosra 2006-ban
17
Lakcímhez kötött egészségügyi ellátások: Háziorvos (területi ellátási kötelezettséggel bíró) Ügyeleti ellátás (lakosság létszám alapján) Gondozóintézetek (tüdőgondozó, ideggondozó) Szűrővizsgálatok (ÁNTSZ koordinálja) Szűk keresztmetszetű, „hiányszakmás” ellátások (rehabilitáció, rekonstrukciós ortopéd-sebészet stb) HA NINCS LAKCÍME, “POTYAUTAS”!
18
MÁS GOND IS VAN! A tartósan hajléktalan ember egészségi állapota is, BETEGSÉGE is más!
19
Jelenlegi helyzet Ez a „másság” elkülönítő hatású, szegregációra vezethet!
20
A „másság” okai lehetnek: Több betegséget is hordoz egyszerre (leggyakoribb a pszichés és a belgyógyászati betegség együttes előfordulása, kérdés lehet: melyiket sürgősebb előbb kezelni?)= lassabban gyógyul meg! (HOLISZTIKUS ellátás igénye!) Sokszor először az ellátás igénybevételéhez megfelelő állapotba kell hozni a betegeket (etetés, itatás, élősködőmentesítés, felöltöztetés, kórházi alapcsomag” biztosítása, mentális megerősítés, jövőkép stb.) Speciális „hajléktalan betegségek”: rüh, tbc, tetvesség, végtaghiány, sorozatos traumás sérülések végállapota Alultápláltság, hiánybetegségek, főként fehérjehiányos állapot =lassabban tud gyógyulni !
21
A hajléktalan beteg „problémás” a rutin egészségügyi ellátásban, mert: Nincs megfelelő idő személyzet (szociális személyzet is!) gyakorlati tapasztalat az ellátásához!
22
A hajléktalan beteg „problémás” a rutin kórházi ellátásban, mert: Hová távozzék? „Utcaképes” …? „OTTHONÁBA BOCSÁTVA” !?
23
Új ág alakuljon az orvostudományban: a „szegény”-orvostan?
24
A fenti „másság” oka még: A hajléktalan életformában mások a prioritások, mint a lakásban, családban élők esetében! Napi élelem megszerzésére irányuló tevékenység elsődleges Pénzforrások megkeresése (gyűjtögetés, munka stb) Szenvedélybetegség kielégítése(dohányzás, alkohol) NEM ANNYIRA FONTOS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEMÉLYZETTEL, NEM ANNYIRA FONTOS AZ EGÉSZSÉG GYORS VISSZANYERÉSE, HISZEN AKKOR VISSZAKERÜL A KORÁBBI LEHETETLEN ÁLLAPOTÁBA.....
25
TÁRSADALMI GONDOK Rengeteg előítélet és indulat halmozódott fel a lakosságban, ennek sok oka van, pl: Ismeretek hiánya („kik ezek az emberek, és miért hajléktalanok?”) Bűntudat („többet kellene segítenem, de nem győzöm”) Saját helyzet téves értékelése („velem ez nem fordulhat elő, biztosan ő is tehet róla”) Taszító külső jelek („piszkos, mosdatlan, tetves” magaviseleti problémák („ pszichiátriai betegek” „Mind bűnözésből él” (Mark Twain-i figurák)
26
Előítéletek a hajléktalanokban „Rajtam úgyse segíthet már semmi” „Azért utál, mert szegény és hajléktalan vagyok” „Ki mit talál, övé” „Minek erőlködni, ettől jobb úgyse lesz” Nincs önbecsülés, nincs jövőkép, sokszor nincs indulat a lakással rendelkezők irányában, de az atrocitások miatt mégis indulattal válaszolnak adott pillanatban! („Hagyj békén!”)
27
Más a megoldás? JÖJJÖN A SPECIALISTA? „Hajléktalan-ellátó egészségügyi részleg”
28
A hajléktalanellátás jelenlegi rendszere Budapesten 4 db 24 órás hajléktalan háziorvosi centrum (3 ezek közül magánszféra, saját szabályok szerint működhetnek az OEP szerződésben foglaltak betartása mellett), ezek úgynevezett lábadozókat működtetnek, de eltérő funkcióval Szakorvosi rendelések: BMSZKI: bőrgyógyászat és pszichiátria Oltalom: bőrgyógyászat Fekvőbetegellátás: BMSZKI: krónikus belgy. 50 ágy ápolási: 23 ágy Oltalom: krónikus belgyógyászat 30 ágy ápolási: 20 ágy
29
A BMSZKI forgalmi adatai
31
Tartósan speciális egészségügyi támogatást igénylők körei a hajléktalanságban élők közt: HIV- betegek Idült hepatitis B vagy C betegek Tbc-s betegek Stroke utáni súlyos maradványtünetekben szenvedők Pszichiátriai betegek (szenvedélybetegek is), értelmi fogyatékkal élők Időskorúak Fiatalkorúak Terhesek Kisgyermekesek Végtaghiányosok, mozgáskorlátozottak
32
A hagyományos háziorvosi és szakorvosi tevékenységekből nehezen valósítható meg a hajléktalan rendelésen: Szűrés Gondozás Oltások Rendszeres kontroll (egészségkárosodás felmérése) Jogosítvány, lőfegyvertartási engedély karbantartása A „heteroanamnézis” lehetősége is korlátozott
33
Pozitív tapasztalatok A speciálisan hajléktalanok részére létrehozott ellátásokat sokan kedvelik, szívesebben látogatják (főként a nem frissen hajléktalanná váltak közt pozitív a vélemény), indokok: „Itt a másik is olyan, mint én” „Itt az orvosok azért vannak, hogy engem ellássanak” „Az itt dolgozók tudják, hogy hogy élek” „Jobb az ellátás, mint máshol” ITT IS VANNAK „POTYAUTASOK” !
34
Mit lehetne tenni? Szegénykórházak létrehívása? Alapbiztosítás + többletbefizetés a többletszolgáltatásért? TOVÁBBI SZEGREGÁCIÓ JÖNNE LÉTRE (a szolidaritás-alapú társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyben !?) NEM LEHET JÓ MEGOLDÁS!
35
Mit lehet itt tenni? Az egészségügyi intézményrendszert felkészíteni, megfelelően érdekeltté tenni az ellátásban - ráfordításokat igénylő, hosszútávú feladat! Amíg ennek „gyümölcse beérik”, az ellátandók érdekében speciális, hiánypótló, szociális és egészségügyi szempontok alapján összehangolt feladatot teljesítő, team munkával dolgozó, megfelelő infrastruktúrával rendelkező „lábadozó-helyek”, „szanatóriumok”, „otthonok” létrehozásával biztosíthatók lehetnek a megfelelő feltételek....
36
Mit lehetne még tenni? A hajléktalan létformát lépcsőzetesen közelíteni a lakásban élőkéhez, megkeresve a megfelelő ellátási formát, fejlesztve minden résztvevő toleranciáját a folyamat többi szereplője iránt (jövőkép kialakítása), „megbékélési” folyamat Folyamatos párbeszédet kell fenntartani az egészségügyi és a szociális ellátás szereplői közt, melynek alapja a kölcsönös bizalom és hozzáértés
37
Konkrét egészségügyi teendők: A hajléktalanellátó egészségügyi szervezetek állítsanak fel közös adatbázist, amely átjárható minden résztvevő számára (elkerülhetők az ismételt, vagy felesleges vizsgálatok, hiányos előzetes adatok miatt felesleges kezelések, rossz döntések) Az OEP tegye lehetővé a „betegutak” követését a hajléktalanellátók számára (azaz az OEP saját adatbázisába betekintést engedjen) Az időközben elhunyt személyek adatai kerüljenek archívumba
38
További teendők (költséget jelent) Egyes, hajléktalanok ellátásával kapcsolatos tevékenységek kapjanak többlet finanszírozást (pl. a fertőtlenítő fürdetés, jelenleg elszámolható kb 1000 Ft-ot érő pont, de egy ápoló 1 órás tevékenységét is igényli a fertőtlenítőszer költsége mellett) Létesüljön több lábadozó, krónikus és ápolási ágy A progresszív egészségügyi ellátás mintájára át kell tekinteni és logikai sorrendbe kell állítani a hajléktalanok egészségügyi ellátásának módozatait, lehetőségeit
39
Miért szükséges mindez? A hajléktalanságból kivezető utak „térképe” még nincs a kezünkben, és az ország terhelhetősége kicsi A hajléktalanok száma jelenleg nő, és ez a tendencia egyelőre nem várható, hogy megfordul A meglévő lehetőségek ésszerű áttekintése, kihasználása gazdaságosabbá tenné az ellátást!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.