Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

 Bevezető gondolatok LSZ célja, intézményi változásai  Vátozások az EU jogrendszerében  Jogi aktusok csoportosítása ◦ Jogi aktusok típusai ◦ A volt II és III. pillér sajátosságai ◦ Új jogforrási hierarchia?  Jogalkotási eljárások ◦ Rendes és különleges jogalkotási eljárás ◦ Egyéb kötelező jogi aktusok elfogadása

 2001 Laekeni Nyilatkozat: Demokratikusab, hatékonyabb, átláthatóbb Unió  Hatékonyabb döntéshozatal, korszerű intézményrendszer  A LSZ Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítva, az utóbbit átnevezve az Európai Unió működéséről szóló szerződésre.Európai Unióról szóló szerződéstEurópai Közösséget létrehozó szerződést  A szerződés kinyilvánított célja, hogy „lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes nemzetközi fellépését”. EP és nemzeti parlamentek szerepének növeléseAmszterdami szerződésselNizzai szerződéssel  új jogi keretet és eszközöket hoz létre, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak

 Legfontosabb változtatások  Intézményi változások  Erősebb demokratikus kontroll (Európai Parlament, nemzeti parlamentek megnövekedett szerepe EUSz. 12. cikk, 1., és 2. jk.)  Új jogalkotási eljárások (minősített többség, rendes jogalkotási eljárás, mint főszabály)  Alapjogi terület – a Charta kötelező ereje, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás lehetősége EUSz. 6. cikk  A pillérrendszer megszűnik  Az Unió átveszi a Közösségek helyét minden területen Európai Unió jogi személy  Kilépés lehetősége  Hatáskörök egyértelmű meghatározása

 Európai Tanács ( cikk):  Az Unió formális szervévé válik, a LSZ definiálja szerepét  Elnökét 2 és fél évre választják, a megbízatás megújítható - az Unió új arca (az Elnökséget adó országok rotációja ettől függetlenül megmarad) első elnök Herman van ROMPUY  Miniszterek Tanácsa ( cikk):  Legfontosabb módosulás (2014-től lesz érvényben): Minősített többség = KETTŐS TÖBBSÉG a döntéshozatalban: a TAGÁLLAMOK ( 55%) + a NÉPESSÉG TÖBBSÉGE (65%)  Kötelező Trió elnökség - 18 hónapos időtartamra - egyeztetett elnökségi programmal  Új tanácsi formáció (szétválik az ÁKÜT – külön általános ügyek tanácsa és külön külügyi tanács) 10 tanácsi formáció

 1. A 345 szavazatból legalább 255 szavazat szükséges (max.29, min. 3 SZAVAZAT, HU 12  2. Legalább a tagállamok felének (kivételesen a tagállamok min. 2/3-ának) a támogatása szükséges.  3. A leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-t kell képviselnie („népességi szűrő”).  A minősített többségi szavazás új rendszere nov. 1-től – a „kettős többség” bevezetése:  1. A minősített többséghez legalább 55 %-ának – és legalább tizenöt tag által leadott – szavazata szükséges (minden tagállamnak 1 szavazata van: a tagállamok egyenlőségének elve).  2. A leadott szavazatoknak az Unió népességének legalább 65 %-át kell képviselnie („népességi szűrő”).  3. A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanácsnak a részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia, min 4 tagállam  Átmeneti idő: nov. 1-je és márc. 31-e között a TÁ kérhetik régi minősített többségi szavazási rendszert alkalmazását ápr. 1-je után kizárólag az új szavazati rendszer érvényesül.

 Bizottság ( cikk)  A jelenlegi „egy tagállam – egy biztos” elvet felváltja a biztosi posztok tagállamok közötti rotációja  a tagállamok 2/3-a ad biztost – ez a jelenlegi létszám mellett 18 főt jelentene  2014-től lép életbe  Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (246. cikk, új intézmény)  A koherens európai külpolitika megteremtéséért felel nemzetközi színtéren  A Bizottság alelnöke és az újonnan létrejövő külügyi tanács elnöke - jelenleg Baroness C. Ashton

 Európai Parlament ( cikk)  Képviselők létszámát 750-ben maximálja, egy tagállamnak minimum 6, maximum 96 képviselője lehet  Szerepe az alábbi területeken erősödik a.jogalkotás (az együttdöntési eljárás kiterjesztése – rendes jogalkotási eljárás) b.nemzetközi megállapodások megkötése (jóváhagyása szükséges a rendes jogalkotási eljárás körén belüli területeken) c.költségvetés (közös döntés a pénzügyi keret és a kiadások tekintetében)

 Uniós jogalkotási aktusok tervezeteit megkapják az EP-vel egyidőben  Ex ante vizsgálat a szubszidiaritás és arányosság tekintetében – ind. vélemény, 8 hét  JHA politika végrehajtását értékelő elj-okban részt vesznek  EP és nemzeti parlamentek parlamentközi együttműködése  Részvétel Szerződések felülvizsgálati eljárásaiban

 Európai Unió Bírósága  Törvényszék,  Közszolgálati törvényszék, speciális törvényszékek  Hatáskörének kiterjesztése a bel- és igazságügyi együttműködés területén ◦ Az EiT és az EU ügynöksége k aktusainak felülvizsgálata ◦ 7 tagú Véleményező bizottság – bírák megválasztása során

 EU kizárólagos hatásköre EUMSz. 3 cikk - vámunió - belső piaci versenyszabályok - monetáris politika az Eurózóna tagállamainak -tengeri biológiai erőforrások - közös kereskedelempolitika - nemzetközi szerződések megkötése ha azt uniós jogalkotási aktus írja elő, az EU hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges

 Osztott hatáskör EUMSz. 4. cikk - belső piac, - szociálpolitika egyes vonatkozásai, - gazdi, társi, területi kohézió, - mg és halászat, kivéve tengerbiológiai erőf., - környezetvédelem, - fogyasztóvédelem, - közlekedés, transzeurópai hálózatok, - energiaügy, - bel-és igazságügy, - közegészségügy, - kutatás és fejlesztés de! nem akadályozhatja a tagállamok saját hatáskörét

 Kiegészítő hatáskör EUMSz. 6. cikk - emberi egészség védelme, - ipar, - kultúra, - idegenforgalom, - oktatás, szakképzés, sport, ifjúság, - polgári védelem, - Igazgatási együttműködés Összehangolt politikák EUMSz. 5 cikk -gazdaságpolitika(külön rendelkezések Eurózónában) - fogla l koztatáspolitika - szociálpolitika

Bizottság ( TÁ-k min. ¼-e ): uniós jogi aktus tervezete ↓  COREPER (a tagállamok brüsszeli állandó képviselőinek bizottsága – Állandó Képviselők Bizottsága) ↓  Munkacsoportok ↓  COREPER I. ↓  COREPER II. ↓  Tanács: döntés  Egyre fontosabb szerep jut a Tanács soros elnökségét betöltő tagállamnak az egyeztetések során.

 EUMSZ 288. cikk ◦ Rendelet – az elérendő ált. hatály, teljes egészében kötelező, közvetlenül alkalmazandó ◦ Irányelv - célokat illetően minden tagállamra kötelező, de a forma és eszköz megválasztása a nemzeti hatóság joga ◦ Határozat – a határozat teljes egészében kötelező, címzett és sui generis határozatok ◦ Ajánlás és vélemény NEM kötelezőek  A korábbi harmadik pillér jogi aktusai megszűnnek => átmeneti intézkedések 36.jk. 10.pont. --- régiekre öt év átmeneti idő  KKBP ◦ Kormányközi jellege továbbra is megmarad ◦ Jogi aktusok: egységesen határozat

 Jogalkotási aktusok EUMSz cikk ◦ Rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében fogadják el ◦ Formális fogalom  Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok EUMSz. 290.cikk ◦ Jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják ◦ A címben meg kell jelölni ◦ A Bizottság felhatalmazást kap ◦ Meg kell határozni a felhatalmazás  Céljait  Tartalmát  Alkalmazási körét  Időtartamát  Felhatalmazás gyakorlásának feltételeit

 Végrehajtási aktusok EUMSz cikk ◦ Elsősorban a tagállamok hozzák a végrehajtási intézkedéseket ◦ Ha azonban valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, akkor a Bizottság, kivételes esetben Tanács kap végrehajtási hatásköröket. ◦ Címben meg kell jelölni ◦ A tagállami ellenőrzés mechanizmusait RJE keretében elfogadott rendelet szabályozza ◦ Ügynökségek jogi aktusai?  Egyéb ◦ KKBP aktusai ◦ Intézményközi megállapodások ◦ Nemzetközi szerződések…

 Rendes jogalkotási eljárás ◦ A korábbi együttdöntési eljárás kis formai változtatással ◦ 40 új területre vezették be- a volt III. pillér területén is ◦ Kompromisszumok:  Megszűnt a Bizottság jogszabály kezdeményezési „monopóliuma” Bizottság, Parlament, tagállamok ¼-e, EKB, EU Bíróság, EBB  Lehetőség, hogy a jogalkotási eljárást négy hónapra felfüggesszék és hogy az Európai Tanács elő terjesszék - - Vészfékmechanizmus

 Vészfékmechanizmus  Lényege: EIT elé kell terjeszteni az irányelv tervezetet, ha az vmely tagállam büntetőigazságügyi rendszerének alapjait érintené - Jogkövetkezménye: a rendes jogalkotási eljárást FELFÜGGESZTI EIT eljárása: 4 hónap Konszenzus esetén visszaküldi a Tanácsba a tervezetet és a rendes jogalkotási eljárást folytatva elfogadják az irányelvet Disszenzus esetén legalább 9 tagállam megerősített együttműködést kezdeményezhet

Háromolvasatos” eljárás. 1.A Biz. javaslatot terjeszt az EP é s a Tan á cs el é. Első olvasat 2. Az EP első olvasatban elfogadja az á ll á spontj á t, amelyet tov á bb í t a Tan á csnak. 3. Tan á cs: - ha egyetért az EP álláspontjával => elfogadott aktus. - nem ért egyet az EP álláspontjával => elfogadja a saját álláspontját, amelyet közöl az EP-vel.

Második olvasat 4. Az EP a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával (a közléstől számított) 3 (+1) hónapon belül: - ha egyetért/nem foglal állást => elfogadott aktus. - tagjainak többségével elutasítja => el nem fogadás. - tagjainak többségével módosításokat javasol => a módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Biz-nak. (A Biz. véleményt nyilvánít a módosításokról.) 5. Ha a Tanács (az EP módosításainak kézhezvételétől számított) 3 (+1) hónapon belül minősített többséggel: - minden módosítással egyetért => elfogadott aktus. - nem fogad el minden módosítást => az EP elnöke és a Tanács elnöke 6 (+2) héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot. (A Tanács csak egyhangúlag dönthet azokról a módosításokról, amelyeket

6. Egyeztetés - Az egyeztetőbizottság összetétele: Tanács, EP azonos számban, a Biz. részvétele (közvetítő szerep) - Ha 6 (+2) héten belül nem hagy jóvá közös szövegtervezetet => el nem fogadás. Harmadik olvasat 7. Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetet ha 6 (+2) héten belül az EP a leadott szavazatok többségével + a Tanács minősített többséggel elfogadja => elfogadott. 8. Ha az EP és a Tanács nem fogadja el => el nem fogadás, jegelik a tervezetet

 Különleges jogalkotási eljárás ◦ Minden olyan jogalkotási eljárás, ahol az EP nem társ jogalkotó vagy a Tanácsban nem QMV  Fajtái: - A Tanács önállóan: - Konzultáció az EP-vel - Az EP egyetértése  Az EP önállóan (a Tanács egyetértésével)  Költségvetési eljárás (EP+Tanács)  Intézményközi megállapodás alapján Példák - megerősített együttműködés EUMSz.329. cikk Bizottság javaslata + Tanács QMV +EP jóváhagyás - Nemzetközi szerződések elfogadása - u.a. - családjogi jogharmonizáció EUMSz. 81. cikk (3) Bizottság javasol +Tanács egyhangú szavazás +EP jóváhagyás - Európai Ügyész –EUMSz. 86. cikk egyhangúsággal – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bcs-ek üldözésére EP előzetes egyetértése + Tanács egyhangú szavazata - EP saját működési szabályairól önállóan

 Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok kapcsán szükséges a felhatalmazás feltételeinek kidolgozása ◦ Visszavonhatóság ◦ Elfogadás megakadályozásának lehetősége  Végrehajtási jogi aktusok kapcsán komitológia reformja várható  A Szerződésben előír egyéb kötelező jellegű nem jogalkotási aktus elfogadása igen eltérő szabályok

 A változtatások pozitívumai - pillérek szerinti külön jogforrások eltünnek - markánsabb jogforrási hierarchia - jogi aktusok átláthatósága javul - döntéshozatali eljárások egyszerűsödnek  Valóban egyszerűbb jogforrási rendszer, jogalkotási rend? - komplexitás