TAMOP A-11/ Hogyan? - Másképp „Esélyek ?!” Mentori Tapasztalatok
A mentor Minden mentor a lelke mélyén vágyik arra, - hogy hatást gyakoroljon másokra, - befolyásoljon embereket - és eljuttasson csoportokat vagy az egyént bizonyos célok eléréséhez. Ez egy olyan belső motor, amely a mentor leglényegesebb motivációja, amely két fő forrásból táplálkozhat.
A mentor forrásai - Az egyik a személyes motiváció, amikor elsősorban azért szeretünk mentor lenni, mert jó érzéssel tölt el bennünket, ha egy helyzetben dominánsak lehetünk, hatást gyakorolhatunk másokra.
A mentor forrásai - A másik forrás lehet a társas motiváció, amelynek lényege, hogy azért szeretnénk vagy szeretünk mentorok lenni, hogy másokkal együttműködve érjünk el közös célokat.
A mentorok felkészítése A mentorok felkészítése egy három napos képzés keretében történt. Én, mint mentor - Ki vagyok én? Mentor szerep - A mentor fogalmának tisztázása - Küldetésünk megfogalmazása - Szakmai és szakmafeletti képességek megismerése
A mentorok felkészítése Azonosság-másság, mindenki másképp egyforma - előítélet - sztereotípiák - diszkrimináció
A mentorok felkészítése Első interjú, segítő beszélgetés - elmélet - gyakorlat, empátia - aktív hallgatás
A kiválasztás - Két helyszínen 7 mentor kezdett el dolgozni: - Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön - Tiszalöki Országos Büntetés- végrehajtási Intézet
Célok A programba bevont fogvatartottak - képzésben, - szociális készségeket oktató tréningeken - szabadidős foglalkozásokon vehettek részt. Ezzel párhuzamosan vették igénybe a mentori kísérést.
Célok Segítő beszélgetések keretében: - bizalmi kapcsolat kialakítása - motiválás - bíztatás, támogatás - programban tartás (tanfolyam, szabadidős foglalkozások) - szabadulásra, munkába állásra való felkészítés- jövőtervezés - szociális ügyintézés
Alapja a bizalom és a közös gondolkodás - egyéni fejlesztési terv segítségével feltérképeztük az egyén természetes támogató rendszerét -jövőterv elkészítése Együttműködés az intézetben
-A sikerhez magának az egyénnek is hozzá kell járulnia, akarnia kell a pozitív változást. - El kell fogadnia, hogy egy folyamat részese melyben lesznek nehézségek és akadályok. - A jövőtervezés legtöbb esetben nehezen ment. Együttműködés az intézetben
A mentor feladata, hogy a szabadulással kapcsolatban kritikus beszélgetőtárs legyen, és konkrét példákkal hívja fel a fogvatartott figyelmét a munkanélküliségre, a lakáshoz jutás nehézségeire, és a társadalomban a szabadulókkal szemben élő előítéletekre, félelmekre, a kinti élet mindennapjainak nehézségeire. Együttműködés az intézetben
A kialakult bizalmi kapcsolatra építve segítünk tudatosítani benne - egyéni korlátait (általában jól fizető állást szeretnének, vagy külföldön munkát vállalni) - személyes problémáit. Együttműködés az intézetben
Közösen beszélünk arról, hogy - ezek milyen következményekkel járnak számára a szabad életben. A jövőterv elkészítése segít végiggondolni a szabadulás utáni tennivalókat: - családi kapcsolatok rendezése, - MK, önkormányzat, lakhatás, stb. rendezése. Együttműködés az intézetben
- Sokan azért követnek el röviddel a szabadulásuk után újra bűncselekményt, mert egyszerűen nem tudnak megbirkózni a helyzetükkel, és azok agyon nyomják őket. - A fogvatartott ilyenkor nem boldogul idegenek segítsége nélkül. Ahhoz azonban, hogy valóban segíteni is lehessen neki, nagyon célzottan, és részletekbe menően be kell őt vonni a szabadulása előkészítésébe. Együttműködés az intézetben
- Telefonos és személyes kapcsolattartás keretében segítettük ügyfeleinket. - Jelen voltunk néhány családi eseménynél is. - A tanfolyamot elvégzők közül 23 főt sikerült munkába állítani. Együttműködés szabadulás után
- Felvettük és tartottuk a munkáltatóval a kapcsolatot, segítettünk a hivatalos ügyek intézésében. - Élelmet, ruhát, albérletet intéztünk a rászorulóknak. - A vidékiekkel szinte napi telefonos kapcsolatot tartottunk, a helyiekkel rendszeres volt a személyes találkozás. Együttműködés szabadulás után
„Esély?!” - A bűnelkövetőknek fogva tartásuk alatt sokkal kevesebb nehézséggel kell megbirkózniuk, mint amennyivel a szabad életben kellene. - Sokuk hosszú évekig nem szembesült azzal, mit is jelent önmagáért felelős életet élni.
„Esély?!” - Legtöbbször mások szabják meg, mit tegyenek, ezzel azonban elveszik tőlük a döntés felelősségét is. - Az élet kihívásaival megbirkózni sokuknak már a bezárásuk előtt is nehézségeket okozott.
„Esély?!” A régi problémák mellé újabbak sorakoznak: - Hogy fogadnak vajon az emberek, a barátaim, a családom? - Képes leszek új baráti kört kialakítani, vagy marad a régi zűrös? - Találok vajon munkát? - Sikerülni fog kézben tartanom az alkohol,drog problémámat? - Hogyan leszek felelős szülő?
„Esély?!” A program - 32 ember számára kínált szakmaképzést, - 2x6 hónapra munkaszerződést - 6 hónapra albérleti hozzájárulást.
„Esély?!” - A lakás és a munka nem elég ahhoz, hogy a szabadulással járó megpróbáltatásokat elviselje. - Emberekre van szüksége maga körül, akik személyesen vele törődnek, akik vele együtt előkészítik a szabadulását, és akik a szabad életben kísérik az első néhány hónapban. - Fontos, hogy a fogvatartott maga is munkálkodjon a saját boldogulásán!
„Esély?!” - A program ideje alatt többen is szabadultak, akiket sikerült munkába állítani. - Van, aki sikeresen vette az akadályokat és vannak olyan mentoráltak akiket „elveszítettünk” - Kinek a kudarca vagy kudarc egyáltalán?
„Esély?!” - Remélhetőleg mentoráltjaink többsége visszatalál családjához, munkájához és nem gyarapítja a visszaeső bűnelkövetők táborát. - Örülök azoknak, akik még a mai napig talpon vannak és családjuk körében töltik mindennapjaikat.
Köszönöm, hogy részt vehettem a programban, köszönöm kollégáimnak és a Büntetés- végrehajtási Intézet dolgozóinak a segítő, együttműködő munkát.