 A társadalmi kiscsoport főbb jellemzői a következők:  1. a csoport két vagy több személyből áll,  2. a tagok egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek,  3. akik önmagukat minden más csoporttól megkülönböztető önálló egységként kezelik,  4. a tagokban bizonyos célok és érdekek közös megvalósításának tudata él,  5. a tagok kapcsolatban állnak egymással,  6. a célok megvalósítására együttesen törekednek,  7. az együttműködés során szabályok alakulnak ki a csoportban, amelyek minden egyes tagra és a csoportra vonatkozóan is meghatározzák a kötelezettségeket, jogokat, cselekvési formákat.

 A tudatos közösségépítés során többnyire a következő szakaszokon át vezet az út: álközösség, káosz, kiüresedés, igazi közösség. Ezen szakaszok nem statikusak, egymástól szigorúan elkülönülők, hanem egymásba hajlók, bizonyos mértékig egyszerre vannak jelen az együttlét ideje során. Bár a végső cél az igazi közösség kialakítása, ez a szakasz sem egy statikus állapot, nem lehet mumifikálni, mint egyetlen élő szervezetet sem, mert ezen állapot fenntartása "karbantartást", gondoskodást igényel.

 udvariaskodás  felszínes beszélgetés  konfliktusok (el)kerülése  színlelés  szerepjátszás  általánosítások  elvont és/vagy semmitmondó kijelentések  az egyéni különbözőségek figyelmen kívül hagyása 

 kiütköznek a különbözőségek  próbálkozások történnek ezek eltörlésére  jóindulatú, ám téves irányú erőfeszítések más(ok) megjavítására, meggyógyítására és/vagy megtérítésére  hangos, nem kreatív, nem eredményes  alcsoportok formálódnak  "csináljuk úgy, ahogyan én mondom"-jellegű szervezkedési próbálkozások  a csoport ellenáll a vezetésnek  más(ok)ra való összpontosítás - "te,ők"-re mutató kijelentések elhangzása

 elmélkedőbb, egyben a legkényesebb, legkritikusabb szakasz  az egyének sebezhetősége, nyíltsága  a kommunikációs gátaktól való kiüresedés ideje  én-kijelentések megtétele  sok csend, kockázatvállalás, mély odafigyelés  sok kis "halál" - elengedés, feladás  kiüresedés nélkül nincs hely a szellemnek

 A saját magunkkal és a másokkal szemben táplált illetve a másoktól felénk jövő elvárásoktól, előképzetektől, előítéletektől  ideológiáktól, teológiáktól és kész megoldásoktól  megjavítási, meggyógyítási, megtérítési, tanácsadási indíttatásoktól  ellenőrzési hajlamtól  fájdalomtól, bánattól  személyes történetektől

 gyöngéd csend  béke  elfogadás  dinamikus vezetés - mindenki vezető  termelékenység  fájdalom és öröm  tapintható közösségi szellem  játékosság  kegyelemteljes küzdelem  konszenzusos döntések konszenzusos döntések

 egy olyan, két vagy több fős csoport, melynek tagjai, függetlenül (szociális, hitbéli, képzettségbeli, etnikai, gazdasági, politikai, stb.) hátterük sokféleségétől, elfogadták és áthidalták különbözőségeiket, ezáltal lehetőségük nyílik őszinte és hatékony kommunikációra és arra, hogy együtt dolgozzanak olyan célokért, melyeket mindnyájuk közös hasznára érhetnek el."

 Kör, társas kör  A hasonló érdeklődésű, foglalkozású, társadalmi helyzetű emberek önkéntesen alakult szabadidő s közösségei, amelyek közös szórakozásra, művelődésre szerveződnek. Elsősorban az együttlét motiválja a tagságot, amely kiegészülhet valamilyen konkrét érdeklődési körrel, amely mentén a programot szervezik. Összejöveteleiket szervezhetik rendszeresen, meghatározott napokon, de a társas körre jellemző lehet az alkalmi, ám szervezett találkozás, az eseményeken való megjelenés.

 Közös jellemzőjük, meghatározó elemük az egyének, a helyi közösségek tagjainak aktív részvétele a rendezvényen (játszóház, kirándulás, ünnep, utcabál), gyakran a tervezésben és a megvalósításban is (falunap, népünnepély). Általában nagyobb tömeget mozgósítanak, a helyi társadalom jelentős ünnepi és szórakozási alkalmai

 2 vagy több személy  Kvázi-csoport:  1. a tagok (egy vagy több) közös tulajdonsága  2. egység érzése (a tagok önmagukat megkülönböztetett egységként szemlélik)  3. közös célok és érdekek  Funkcionáló csoport:  4. interakció, kölcsönös viszony, kölcsönhatás.  5. a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik; együttes tevékenység a cél érdekében  Szervezett csoport:  6. normarendszer  7. szabályok

 1. Alakulás (forming) – ismerkedési fázis (egymás és a csoport előtt álló feladatok megismerése)  2. Viharzás (storming) – képességek és ambíciók „kipuhatolása”; az egyéni különbségek felszínre kerülnek, a státuszokért és szerepekért folyó versengés jellemzi  3. Normázás (norming) – építkezés, egységes, kohezív csoport kialakítása (közös normák, attitődök és szerep meghatározások kialakulása, elfogadása; a konfliktusok megoldódnak)  4. Működés (performing) – kialakul a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szilárd mintája (a valódi teljesítmény szakasza, de vissza lehet innen is lépni pl. új tag esetén)

Személyi feltételek: az animálásra, a csoport vezetésére felkért vagy megbízott személy  - rendelkezik az adott területre vonatkozó kompetenciával  - alkalmas a közösség vezetésére, animálására a művelődő közösséggel kapcsolatot tartó közművelődési szakember  - ismeri a művelődő közösségekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, szakmai eljárásokat Tárgyi feltételek:  helyiség, amely alkalmas az adott típusú közösség tevékenységének végzésére felszerelések, eszközök, amelyekkel a művelődő közösségek jellegének megfelelő munkavégzés feltételei biztosíthatók

 Minél többen vegyenek részt szűkebb-tágabb közösségük életének alakításában. Aki kertészkedni tud, tegyen a környezeti kultúráért, aki írni tud vagy ért a számítógépekhez, a helyi információáramlást segítse elő, aki szervezni tud, ezt a képességét kamatoztassa a közösség érdekében. A high tech-hez értő fiatal segítse a hasonló érdeklődésű idősebbeket, a low-tech-hez értő idősebb tanítsa a kézművesség iránt érdeklődő fiatalabbakat. Az intergenerációs és interkulturális párbeszéd, a közös cselekvés erősíti a közösségeket. Ha az egyének érzik, hogy fontosak, hogy hasznosak, hogy szükség van rájuk, akkor nő önbecsülésük, javul a testi és lelki egészségük, egész életminőségük.

Köszönöm a figyelmet! Baloghné Bacsa Ibolya művelődésszervező