V. Költséghatékony inkontinencia ellátás, fejlesztések átültetése a mindennapi gyakorlatba

Professzionális és költséghatékony kontinencia ellátás Csordás Andrienn ápolási igazgató PAMOK, Győr

Professzionális és költséghatékony kontinencia ellátás Fókuszban az összköltség szemlélet Az OECD hat olyan tényezőt különböztet meg, ami az egészségügyi kiadások alakulását befolyásolja: a jólét és az életszínvonal javulásának hatása, ami annyit jelent, hogy a gazdasági fellendülés időszakában az egészségügyi kiadások a GDP-t meghaladó mértékben nőnek; a hozzáférhetőség, az egyes ellátási formák teljes lakosságra történő kiterjesztése és biztosítása egyúttal jelentős költségnövekedést is okoz; a minőség, ami ugyan javítja az ellátás színvonalát, de a kiadások emelkedésében is szerepet játszhat; az új technológiai eszközök használata, hiszen a kutatási eredmények szerint ezek 50 százalékban járultak hozzá az egészségügyi kiadások emelkedéséhez; a demográfiai folyamatok alakulása, amely egyrészt az egészségügyi szolgáltatások potenciális igénybevevőinek számát, másrészt a társadalom korstruktúrájára helyezve a hangsúlyt a kereslet szerkezeti összetételét is meghatározza; a hosszú távú ápolás igénybevételének emelkedése, amely az élettartam növekedésével összefüggő növekvő számú krónikus megbetegedésekből adódhat. .

Professzionális és költséghatékony kontinencia ellátás Fókuszban az összköltség szemlélet Az inkontinencia az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat a fekvőbeteg intézményekben. A megfelelő inkontinencia ellátás egy kórtermen belül minden ott fekvő beteg jogos igénye, akár inkontinens ő maga, akár nem. A szakmai szempontból kifogástalan kontinencia ellátás azonban hatékony ápolási módszerek híján roppant idő, pénz és humán erőforrás igényessé is válhat. A megfelelő inkontinencia ellátás ezért nemcsak eredményes, hanem gazdaságos is kell, legyen. A gazdasági helyzet valamennyi intézményben megköveteli a költséghatékony gazdálkodást, ennek mentén gyakran hallani a fenntartók költségcsökkentési igényeiről, a keret alapú gazdálkodásról vagy az árközpontú beszerzésről. Mindazonáltal a szakmával szemben támasztott magas színvonalú ellátás követelménye sem sérülhet! Ezen kritériumoknak természetesen egy otthonában ápolt beteg esetén is teljesülniük kell, hiszen a hozzátartozóját mindenki a legkörültekintőbb gonddal szeretné ápolni, ugyanakkor annak költségei komoly terhet jelenthetnek egy család életében. A korszerű, betegközpontú gondozási standardok, szakmai protokollok a modern eszközökkel együtt jól alkalmazva általában képesek az ellátás összköltségét csökkenteni, és az ellátás minőségét is javítani.

Melyek az inkontinencia ellátás költségei? Kórházi körülmények közt és otthonában ápoltak esetén egyaránt igaz, hogy a rosszul ellátott inkontinencia elviselhetetlen a betegnek, és környezetének egyaránt, a pelenkázással járó állandó - és sokszor felesleges betegmozgatás - igénybe veszi az ápolókat is, a helytelen eszközhasználatból adódó szivárgások és plusz mosatási kiadások további – felesleges – anyagi terhet jelentenek. Az inkontinencia ellátás költsége az intézmény ápolási költségeihez képest: Ha megvizsgáljuk az inkontinencia generálta költségek összetevőit kiderül, hogy maga a közvetlen eszköz költség – azaz a beszerzett pelenkák ára – minimális a teljes kórházi kontinecia gondozási kiadáshoz képest. Nagyobb méretű akaratlan vizeletvesztés esetén magasabbak a mosási költségek, a ruházat és ágynemű szennyeződések miatt. Intézeti környezetben a személyzet időbeli elfoglaltsága a vizeletfelszívó segédeszközök gyakoribb cseréje következtében szintén növekszik.

Professzionális és költséghatékony kontinencia ellátás Fókuszban az összköltség szemlélet Az inkontinencia ellátás költsége nagyon sok dimenzióban jelenlévő kérdéskör. Az alapanyagtól a gyártáson keresztül a felhasználásig számtalan tényezőnek hatékonyan kell működnie, hogy az erre fordított kiadások csökkenhessenek, vagyis nem lehet csak a védőeszköz kizárólagos darabáráról beszélnünk. Ugyanakkor a költségek és kötöttségek mögött meg kell, hogy lássuk az embert, legyen az akár a beteg, akár a hozzátartozó, vagy a kórházi ápoló személyzet. Az ellátás összköltség szemléletű optimalizálásban kritikus sikertényező, hogy a kontinencia gondozást ne izolált feladatként, „pelenkázás”-ként, hanem az ápolási folyamat részeként lássuk el, valamint az egyénre szabott ellátás bevezetésének alapja a valós ellátási igény differenciált felmérésével kell hogy induljon. Az ellátás – eszköz és folyamat – optimalizálás célja: a rejtett többletköltségek, hibaforrások feltárása (teljes ápolási folyamat) az ezekből adódó többletkiadások megszüntetése (átázás, bőrirritáció) az életminőség pozitív irányú változása ápoltak és a szakszemélyzet oldalán (humán szempontok) környezetterhelés csökkentése (hulladék, CO2, energia fogyasztás) gazdasági szempontok - egy betegre eső ellátási összköltség csökkenése

Eredményes kontinencia ellátás Az ISO 15621 nemzetközi szabvány teljesítménye hazai környezetben A cél eléréséhez intézményünkben az inkontinencia ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó ápolási tevékenységeket, illetve a védőeszközös ellátás optimalizációjával elérhető eredményeket vizsgáltuk. A professzionális, ugyanakkor költséghatékony inkontinencia ellátás megvalósításához egy korszerű, betegközpontú nemzetközi cél-szabványt, az ISO 15621 elveit használtuk föl. (Az ISO 15621 Nemzetközi Szabvány általános tájékoztatást ad a vizeletfelszívó segédeszközök, gyakorlati értékének felmérési módszertanáról is. ) A sikeresen lezárult projekt eredményeinek kulcsa a személyre-szabott, differenciált eszköz-ellátás szakmai elvei alapján egységesített ápolási folyamat, valamint összköltség szemléletű költség gazdálkodás volt. Az ISO 15621 elveinek és a megfelelő modern inkontinencia segédeszközök következetes együttes alkalmazása mintegy negyedével csökkentette az egy betegre eső ellátási összköltséget, miközben az ellátás minősége legalább harmadával javult.

Eredményes kontinencia ellátás Az ISO 15621 nemzetközi szabvány teljesítménye hazai környezetben Összességében az inkontinencia ellátás napi költsége (munkabér nélkül) a rendszer bevezetése előtti 1049 forintról, 796 forintra csökkent, ami 24 %-os javulást jelent. Az ISO 15621 elveinek alkalmazásával a pelenkacsere/hulladék mutató 34%, a összesített környezetterhelési index pedig 52%-os javulást mutatott! Forrás: Az ISO 15621 Nemzetközi Szabvány teljesítménye hazai környezetben – felmérés / 2012. PETZ, Győr

Professzionális és költséghatékony kontinencia ellátás A mérhető mutatók csökkenésén túl szükséges a beteg által is érzékelt életminőség-javulás. Ha „pelenkabaleset” (kifolyás) fordul elő, vagy az indokoltnál nagyobb mértékben szorul segítségre a termékcsere során a beteg, úgy mindezt komoly kontinencia deficitként, visszaeséséként, kiszolgáltatottságként éli meg. Az életminőség javulás elérését ugyancsak a metódus középpontjában álló személyre-szabott ellátási modellel segíthetjük. Ennek során minden beteg számára a saját ellátási szükségletéhez mérten tervezik-, és határozzák meg a szükséges beavatkozásokat, legmegfelelőbb védőeszközöket. Vagyis figyelembe veszik a vizeletvesztés mértékét, a székletinkontinencia meglétét, valamint az önellátás képességének / korlátozottság meglétének fokát. A helyesen megválasztott védőeszköz valós lehetőséget kínál a toalett tréning gyakorlására is, ezzel segítve a jobb minőségű egyéni rehabilitációt és a magasabb társadalmi integrációt. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a korszerű standard alapján kivitelezett egyéni védőeszköz választás kevesebb pelenkacserét, alacsonyabb inkontinencia ellátásra fordítandó időt, kisebb ergonómiai megterhelést, ebből fakadóan összességében 39% betegelégedettségi mutató javulást eredményezett.

A TENA inkontinencia védőeszközök rendelhetőségének aktuális jogi szabályozása

A TENA inkontinencia védőeszközök rendelhetőségének aktuális jogi szabályozása Forrás: Magyar közlöny 2009/110. számában megjelent 14/2007. (III.14.) EüM rendelet, OEP : www.oep.hu / Társadalombiztosítási támogatással rendelhető és kiszolgálható gyógyászati segédeszközök teljes körének érvényes listája Rendelhetőség: A vizeletfelszívó segédeszközök kizárólag 3 éves kortól, napi 300 ml össz-vizeletvesztés felett rendelhetők. Az inkontinencia védőeszközök normatív (általános) jogcímre és közgyógyellátásra írhatóak. A támogatás mértéke valamennyi egyszer használatos inkontinencia betét és nadrágpelenka esetén 80%. A 3 hónap kihordási időre a védőeszközök többféle típusa is rendelhető, de az eszközök együttes mennyisége nem haladhatja meg a 270 darabot. A vizeletfelszívó segédeszközök felírására a beteg háziorvosa jogosult, a következő szakképesítéssel rendelkező szakorvosok javaslatára: sebészet, gyermeksebészet, klinikai onkológia, sugárterápia, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció (mozgásszervi), neurológia, gyermekneurológia, belgyógyászat, szülészet- nőgyógyászat, gyermeknőgyógyászat, nefrológia, pszichiátria, gyermek és ifjúsági pszichiátria, geriátria, urológia.

A TENA inkontinencia védőeszközök rendelhetőségének aktuális jogi szabályozása A szakorvosi javaslat maximális érvényességi időtartama: 24 hónap. A szakorvosi javaslatra nem kerülhet márkanév. A szakorvosi javaslat egységes formátumát az OEP honlapján tette közzé. A szakorvosi javaslat ellenőrzése az eszközt felíró háziorvos feladata (érvényesség, indikációs kör szempontjából). A háziorvosi vényfelírásokat a REP ellenőrzi. A szakorvosi javaslat kiállításakor, egy alkalommal a felsorolt szakorvosok is jogosultak az eszköz vényre történő felírására. A vényen szereplő BNO kódra vonatkozóan nincs külön szabályozás. A megbetegedést tükröző BNO kódnak a vényen történő helyes megadása a felíró háziorvos felelőssége. A beteg számára legmegfelelőbb eszközt a háziorvos és a beteg együttesen választja ki!

A TENA-ra mindig számíthat... www.tena.hu laikus és szakmai tájékoztató anyagok, prospektusok Inko-Info: 06-80-20-10-20 (munkanapokon 9.00-13.00)

… mert mi az érintettek elégedettségéért versengünk!