A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
A nagy gazdasági világ válság
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Makroökonómia 5. előadás.
Turizmuspolitika Turizmus irányítási eszközei: Turizmuspolitika
A befektetési bank helye a bankrendszerben
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer. Alapvető fogalmak Nemzetközi monetáris rendszer Nemzetközi pénzügyi rendszer Lehetetlen hármasság Tőkeliberalizáció.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Az infláció és az inflációs folyamatok
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
Költségvetési (fiskális) politika
Magyarország ben Milyen lehetőségünk van a kiesés pótlására? részidős munkavégzés nyugdíjba vonulásunk után.... aktív korban gondoskodunk.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
III. A logisztika jövője
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Összehasonlító gazdaságtan
Világgazdaság a két világháború között
A gazdasági világválság (1929)
Az üzleti vállalkozás kialakulása, fogalma, a vállalkozás környezete
A szakszervezetek és a válság Budapest,
Placebó vagy védőoltás? Tartós megoldást jelentenek-e a reformlépések, vagy csak hiszünk bennük? november 14. Skultéty László GKI-EKI Egészségügykutató.
A gazdasági élet problémái
A gazdasági élet problémái
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
2008 válság. USA USA jegybank (FED) alacsonyan tartja az alapkamatot. Ez több hitel és jelzáloghitelhez vezet. A bankok nem teszik a pénzt a FED-be, inkább.
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata.
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Gazdasági indíttatású migráció Latin - Amerikában Karlik Andrea A Világgazdaság fejlődésének kérdései Gyak.
A nagy gazdasági világválság. Bevezetés: A ’20-as évek Az 1. vh. után a világ gazdasági prosperitása az USA-tól függ (Dawes-terv, 1924) A világ pénzügyi.
Az USA a két világháború között Al Capone Mickey MouseT-modell.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
A világgazdaság a 20-as, 30-as években. A háború után  Háború vége  válság a világgazdaságban  gazdasági kimerülés, anyagi és emberi erőforrások pusztulása.
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Kormányszóvivői Iroda Cselekedni most és mindenkiért Adatok és tények a Medgyessy-kormány egy évéről május 24.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
Magyar versenyképesség 2017
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
12. A világgazdasági válság
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei
Gazdaságpolitika 4. ea. A nagy válság.
Gazdaságunk jellemzői, fejlődése Trianon után
A munkaerőpiac áttekintése
Gazdasági rendszerek.
A nemzetközi tőkeáramlások
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Gazdaságpolitika 4. ea. A nagy válság.
Gazdaságpolitika 4. ea..
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Költségvetés.
Előadás másolata:

A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI A NEMZETKÖZI ÁRUCSERE AKADÁLYOZTATÁSA, MAJD ÖSSZEOMLÁSA A FOGYASZTÁSI JAVAK TERMELÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA, MAJD JEGYRENDSZER A FEGYVERGYÁRTÁS LEÁLLÍTÁSA

A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG OKAI SEMLEGES,TENGERETÚLI (LATIN-AMERIKA) FELDOLGOZÓIPARALAPÍTÁSA SAJÁT NYERSANYAGAIK FELDOLGOZÁSÁRA AZ USA TERMELÉSI KAPACITÁSÁNAK NÖVEKEDÉSE A HÁBORÚZÓ HATALMAK KÜLFÖLDI JAVAINAK ÉS ARANYTARTALÉKAINAK MEGCSAPPANÁSA (AZ USA KIV.) A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD ÁRAMLÁSÁNAK AKADÁLYOZTATÁSA, A NŐI MUNKAERŐ FOKOZOTT IGÉNYBEVÉTELE

OKOK- A TECHNOLÓGIA Technológiai fejlődés Ipari forradalom óta Új húzóágazatok Termelés hatékonysága növekszik Gépesítés Méretgazdaságosság Új módszerek Fordizmus (T-modell) Taylorizmus (menedzsment tudomány) Túltermelés Esnek az árak Kevés a profit

Nincs nemzetközi együttműködés OKOK – A VILÁGHÁBORÚ Leszerelés Több munkaerő Felesleges kapacitások Nacionalizmus erősödése Új országok Gyarmatok függetlenedése gazdaságilag Védővámok bevezetése Bevándorlás korlátozása (USA) Túltermelés Piacok elvesztése Csökkenő hatékonyság Nincs nemzetközi együttműködés

OKOK- PÉNZÜGYEK A DAWES-TERV 1924

Bármikor bekövetkezhet a pánik OKOK -PÉNZÜGYEK Spekuláció megerősödése Tőzsdén megnő a profit Mindenki oda viszi a pénzét Hitelből vesznek részvényt Részvény: tulajdonrész egy vállalatban Árfolyamok folyamatosan nőnek  mindenki nyer Instabilitás Bármikor bekövetkezhet a pánik

SPEKULÁCIÓ - PÁNIK

A VÁLSÁG OKAI

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÜTEME

A VÁLSÁG KÖRFORGÁSA

A VÁLSÁG MENETE AZ ÁRUTERMELÉS ÜTEMÉT A FELVEVŐPIAC NEM KÉPES KÖVETNI - tőzsdekrach - a jó vállalatok is csődbe mennek. - bankcsőd.

A VÁLSÁG MENETE A beruházási javakat gyártó ipar 40%-a tönkremegy Ebben az ágazatban a foglalkoztatás visszaesik Szűkül a belső piac fogyasztási cikkeket gyártó ipar válsága. Ez a fizetőképes kereslet további csökkenését eredményezi. A kereslet csökkenése agrárárzuhanást idéz elő

1929.10.24. NEW YORK

MUNKANÉLKÜLISÉG

MUNKANÉLKÜLISÉG

KÖVETKEZMÉNYEK

KEYNES ELMÉLETE „ Ha a kincstár ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységben elásatná őket (…) s azután (…) a magánvállalkozókra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket, (…) nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne.” (Keynes)

KEYNES ELMÉLETE

KEYNES PROGRAMJA Célja a kereslet - kínálat egyensúlyának helyreállítása úgy, hogy az állam szabályozza a gazdaságot. Azokat az ágazatokat kell az államnak támogatni, melyek nem termelnek árut, de a tőkés termelést biztosítják. Ezek az igazan tőkeigényes ágazatok, melyeket még egy-egy monopólium sem képes finanszírozni. Ilyen ágazatok az egészségügy, az oktatásügy, az építés, stb.

Szociális intézkedések: a munkanélküli segély a betegbiztosítás a nyugdíj a fizetett szabadság a munkaidő csökkentése

F.D. ROOSEVELT 1933-1945

A NEW DEAL Franklin Delano Roosevelt (1933-45) New Deal Demokrata párti politikus New Deal 100 napos program Hosszú távú intézkedések Teljesen új gazdaságpolitikai szemlélet Szabad verseny helyett Lényege: nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban, vásárlóerő növelése

NEW DEAL – RÖVID TÁV Bankzárlat (1933.) 11000 bankcsőd idáig Bizalmat vissza kell állítani Új pénzügyi szabályozás Dollár stabilizálása Aranystandard rendszer elhagyása Aranykereskedelem megtiltása

A NEW DEAL „A New Deal célkitűzése mármost kétirányú. Az egyik célja az újjáépítés, a gazdasági élet vérkeringésének megindítása, tehát aktív konjuktúrapolitika. Ez a program rövidlejáratú része. A másik, ezt kiegészítő célja az arra irányuló reformtörekvések, hogy az amerikai gazdasági élet strukturális felépítésében bekövetkezett aránytalanságokat megszüntesse. Közgazdasági szempontból a New Deal két alappillére egyrészt a mezőgazdaság, másrészt az ipar újjáépítésére irányuló akció. E kettőt… mintegy betetőzi a a bankszervezet és a hitelügy reformja…..” (Roosevelt beszédéből)

NEW DEAL – HOSSZÚ TÁV Vásárlóerő növelése Állami befektetések Jóléti intézkedések Árak növelése

NEW DEAL – HOSSZÚ TÁV Új szövetségi ügynökségek National Recovery Administration (NRA) „Blue Eagle” FBI, PWA, CCC, WPA… Szakszervezetek támogatása Magasabb bérek Munkásvédelem

NEW DEAL – HOSSZÚ TÁV Szociális intézkedések Social Security Act (1935) Nyugdíj Munkanélküli segély Özvegyi nyugdíj Vidék fejlesztése Mezőgazdaság Művelt területek korlátozása Árak emelése Munkalehetőségek létrehozása Értelmiségieknek is Közmunka programok  Tenessee-völgy

NEW DEAL – HOSSZÚ TÁV Árkontroll Alkoholtilalom megszüntetése Minimum árak Alkoholtilalom megszüntetése Maffia visszaszorítása Új bevételek Adóemelések Alkohol Örökösödési adó Gazdagok adóztatása Vállalatoknak új adók

A NEW DEAL „A mi feladatunk jelenleg nem új erőforrások feltárása és felhasználása vagy több áru termelése. Hétköznapi, egyáltalán nem drámai munkára van szükség: a meglévő erőforrások és vállalatok felhasználásának biztosításáról, felesleges termékeink külső piacainak visszaszerzéséről, a nem kielégítő fogyasztás problémáinak megoldásáról, a termelés és a fogyasztás összhangjának megvalósításáról, a javak és áruk igazságosabb elosztásáról, a meglévő gazdasági szervezetnek a nép szükségleteihez való idomításáról.” (Roosevelt választási beszédéből 1932)

A NEW DEAL (Országos Helyreállítási Hivatal) PÉNZÜGYEK Az arany kiviteli tilalma A beruházási és kereskedelmi bankok szétválasztása Mérsékelt inflációs politika /Pl .a kamatláb csökkentése / /mobilizálja a tőkét, növeli a beruházási kedvet,növeli az exportot /az árukivitel támogatása Az állam közvetlen beavatkozása: - Részvények vásárlása, bankok alapítása - A tőzsdei tevékenység ellenőrzése - A Monroe- elv alkalmazása: új piacok, gazdasági kapcsolatok Dél- Amerikával

A NEW DEAL Mezőgazdaság: Az intézkedések célja: Az agrárolló szűkítése - a vetésterület csökkentése - az állattenyésztés korlátozása - a termelési többlet felhalmozása - a termelők: Prémium a termelést önként korlátozóknak ,büntetés a kvóta felett termelőknek Eredménye: Nő a munkanélküliség a mezőgazdaságban

A NEW DEAL Ipar: - a munkaidő csökkentése /35 órás munkahét / - az órabérek rögzítése a minimumon - állami közmunkák - pl. Tennessee - program ,csatornázás , fásítás stb. - a szakszervezetek korlátozása / Wagner törvény /

A TENNESSEE-PROGRAM

A TENNESSEE-PROGRAM

FEGYVERKEZÉSI PROGRAM

A NEW DEAL Szociálpolitika: - rokkant-, öregségi és özvegybiztosítás - lakásépítési támogatások - gondoskodnak a méltányos munkafeltételekről - a sztrájkjog biztosítása

KÖZMUNKA PROGRAM

KÖZMUNKA PROGRAM

ÁTKÉPZÉS-OKTATÁS