6. Az államháztartás rendszere Pénzügytan 6. Az államháztartás rendszere

Miről szól az előadás? A fiskális alrendszer feladata A kormányzat funkció Az államháztartás felépítése A központi alrendszer Az önkormányzati alrendszer A költségvetés fogalma és felépítése A költségvetési szervek jellemzői A költségvetési tervezés A felelős költségvetési politika alapvető céljai Közpénzügyi célok és követelmények az Alaptörvényben

A fiskális alrendszer feladata Fiskális (al)rendszer: az állam különböző funkcióihoz szükséges pénzforrások beszedését, újraelosztását biztosítja Részei: az adók és egyéb állami bevételek beszedésének rendszere A közpénzekkel való gazdálkodás rendszere: az államháztartás

A kormányzat (gazdasági) funkciói A funkcionális csoportosítás alapján: hagyományos (közhatalmi), szociális (társadalompolitikai), gazdasági feladatok. A kormányzati tevékenység jellege alapján: szabályozó (regulatív), finanszírozási funkciók. Közgazdasági szempontból: allokációs, redisztribúciós, stabilizációs funkciók.

Közgazdasági szempontú csoportosítás Allokáció: az állam különböző kollektív javakat biztosít polgárainak. E jószágkört a piac nem, vagy nem hatékonyan képes biztosítani. Kollektív jószág pl. a honvédelem, a közbiztonság, a helyi közvilágítás, az oktatás és egészségügy. Redisztribúció (újraelosztás): amikor a kormányzat háztartások, generációk, vállalatok, közigazgatási egységek, vagy különböző fejlettségű települések és régiók között valósít meg jövedelemátcsoportosítást (az egyiktől elvesz, a másiknak ad). A stabilizáció: a gazdaság működésére jellemző konjunktúraingadozások és más egyensúlytalanságok kezelését szolgálja. Célja a növekedés, a foglalkoztatás ösztönzése, az infláció kézben tartása és a pénzügyi egyensúly biztosítása.

I. Az államháztartás szerkezete

Az államháztartás 1. Az állam gazdálkodásának rendszere. 7 Az államháztartás 1. Az állam gazdálkodásának rendszere. A nemzetgazdaság része. Keretei között az állam közfeladatokat lát el és finanszíroz . Működésének legfontosabb szabályait az államháztartási törvény határozza meg.

Az államháztartás 2. Az államháztartáshoz azok a szervezeti egységek (költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok) tartoznak, amelyek nem piaci árukat, szolgáltatásokat állítanak elő, illetve ilyen tevékenységet irányítanak, felügyelnek. (A statisztika ide sorolja a legalább 50 százalékban költségvetési támogatásból működő non-profit szervezeteket is.) Az államháztartás alrendszerei: Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.

Központi Alrendszer az állam, a központi költségvetési szervek, a törvény az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület (pl. Magyar Tudományos Akadémia), a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

A központi alrendszer részei 10 A központi alrendszer részei a központi költségvetés; az elkülönített állami pénzalapok; a társadalombiztosítási alapok.

Önkormányzati alrendszer helyi önkormányzatok, helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok, jogi személyiségű társulások, többcélú kistérségi társulások, térségi fejlesztési tanácsok, Az a-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek.

12 Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak(1) költségvetés: az államháztartást alkotó jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló olyan pénzügyi terv, amely szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel; költségvetési bevétel: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő növekedése, költségvetési kiadás: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő csökkenése, elsődleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek;

13 Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak(2) elsődleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások; egyenleg: a bevételek és a kiadások különbözete; többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat; hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket; adósság: hitelviszonyon alapuló tartozások névértéken számítva; elsődleges egyenleg: az elsődleges bevételek és elsődleges kiadások különbözete.

14 Az államháztartás központi alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak központi költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének konszolidált költségvetése; Konszolidált költségvetés: Nem tartalmazza (kiszűri) a rendszerbe tartozók közötti követeléseket és tartozásokat (pl. a kórház visszafizetési kötelezettsége a minisztérium felé.) államadósság: az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek a konszolidált adóssága.

A fentiek által alapított költségvetési szervek

Költségvetési fejezetek A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szereplő fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.

Központi költségvetési fejezetek Államhatalmi szervek (pl. Országgyűlés Hivatala, bíróságok, ügyészségek) Minisztériumok Országos hatáskörű szervek (pl. Központi Statisztikai Hivatal) Kiemelt országos intézmények (MTA) Központi kezelésű előirányzatok (pl. adóbevételek, külföldi államkölcsönök törlesztése) Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítási alapok

A központi költségvetés szerkezete A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége. Költségvetési címet alkotnak a fejezeti kezelésű előirányzatok Költségvetési címet (alcímet) alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet. A központi költségvetés kiadási, bevételi és támogatási előirányzatokat állapít meg (Kiadás = (saját) bevétel + támogatás).

A központi költségvetés szervek költségvetésének szerkezete Az előirányzat-csoportok Működési költségvetés kiemelt előirányzatok Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok, szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházások Felújítások Kormányzati beruházások Lakástámogatás, lakásépítés Egyéb felhalmozási kiadások Kölcsönök

A fejezeti kezelésű előirányzatok szerkezete Cím (a fejezethez tartozó összes fejezeti kezelésű előirányzat) Alcím (az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok) Jogcímcsoport (az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok részletezése) Jogcím (további részletezés)

Példa fejezeti kezelésű előirányzatra (MTA) Cím: fejezeti kezelés előirányzatok Alcím: ágazati célelőirányzatok Jogcímcsoport: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás Jogcím: Magyar Tudomány

Társadalombiztosítási alapok 1. Társadalombiztosítás: a társadalom minden tagját fenyegető kockázatokkal szembeni általános érvényű, kötelező, szolidaritási elemeket is tartalmazó biztosítás. Kockázatok: betegség, rokkantság, baleset, családfenntartó halála, öregkori munkaképtelenség, munkanélküliség stb. Általános érvényű: legalább a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezőkre kiterjed

Társadalombiztosítási alapok 2. Kötelező érvényű: a járulékfizetést jogszabály írja elő, a juttatásokat jogszabályok rögzítik Szolidaritási elemek: nem tisztán a befizetett járulékok alapján, biztosítási matematikai számításokkal megalapozottan járnak a juttatások, hanem rászorulók viszonylag kedvezőbb juttatásokat élveznek (pl. a családtagok külön járulékfizetés nélkül is jogosultak bizonyos ellátásokra, ellátási minimumok vannak) Magyarországon két alrendszere van: Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap

Társadalombiztosítási alapok 3. Magyarországon a társadalombiztosítás az államháztartásnak a központi költségvetéstől viszonylag független alrendszere: Önálló bevételekkel rendelkezik, amelyet a költségvetés nem vonhat el Önálló, de a Kormány által felügyelt társadalombiztosítási költségvetési szervek kezelik a két alapot A társadalombiztosítási alapok költségvetése az állami költségvetés önálló része A központi költségvetés számottevő támogatást nyújt a két alapnak

Elkülönített állami pénzalapok 1. Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Törvény hozza létre és szabályozza. Saját – részben államháztartáson kívüli – forrásokkal rendelkezik, amelyeket a törvény közvetlen az adott (állami) feladatok finanszírozásához rendel. Bevételeiket és kiadásaikat a költségvetési törvény határozza meg. Kezelőjük költségvetési szerv.

Elkülönített állami pénzalapok 2. Megnevezése, összkiadása Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Bethlen Gábor Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Saját forrása Munkáltatói és munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás Paksi Atomerőmű befizetései Lottó játékbevétel meghatározott százaléka Innovációs járulék Önkéntes befizetések, SZJA 1 % Veszélyeztettek rendszeres befizetései

Költségvetési előirányzatok Nem jogi személyek Kezelésüket költségvetési szervek végzik Pénzügyi eszközökkel, saját bevétellel rendelkezhetnek, de tárgyi vagyonnal csak átmenetileg (pl. követelés fejében) Felhasználásukat miniszter, vagy országos hatáskörű szervezet, államhatalmi szerv irányítja és felügyeli

A költségvetési előirányzatok típusai Támogatási célelőirányzatok: Kiemelt ágazati, szakmai célokat szolgál A felhasználás céljait, a kedvezményezettek körét, a támogatás feltételeit jogszabály átfogóan szabályozza Kiadásait, bevételeit, költségvetési támogatásának mértékét a költségvetési törvény (önkormányzati rendelet) állapítja meg. Példák: Informatikai, távközlés-fejlesztési feladatok Gazdaságfejlesztési célelőirányzat Környezetvédelmi alapprogram Útkarbantartás

Költségvetési szerv Az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

A költségvetési szerv tevékenységei alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; vállalkozási tevékenység: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.

Helyi önkormányzatok 1. Helyi önkormányzatok két szintje: Települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi) önkormányzatok Megyei önkormányzatok A helyi önkormányzatok kötelező (törvényben előírt) és szabadon választott közfeladatokat látnak el A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai: Önkormányzati vagyon Saját bevétel (pl. helyi adók, vagyon hasznosítás, vállalkozás) Állami hozzájárulások (pl. átengedett adók) és támogatások a kötelezően ellátandó feladatokhoz

Helyi önkormányzatok 2. Központi költségvetési támogatások: Normatív hozzájárulások Központosított előirányzatok Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (önhibáján kívül hátrányos helyzetű (forráshiányos), vagy tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kaphatják) Egyéb (pl. színházi) támogatás Normatív hozzájárulás: a kötelező feladatokhoz kapcsolódó feladatmutató éves teljesítéséhez kötött állami támogatás, illetve átengedett bevétel, folyó kiadásokat finanszíroz, csak részben biztosítja a feladat ellátásához szükséges pénzügyi forrást.

Helyi önkormányzatok 3. Az önkormányzati támogatásokat a központi költségvetés tartalmazza. Minden helyi önkormányzat önálló éves költségvetést készít, erről önkormányzati rendeletet ad ki. Az önkormányzatok költségvetése része az államháztartásnak

II. A költségvetési tervezés 34 II. A költségvetési tervezés

A költségvetési tervezés célja, jogszabályi alapjai 35 A költségvetési tervezés célja, jogszabályi alapjai Cél: Az erőforrások hozzárendelése a közfeladatokhoz Jogszabályi alapok: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht), Áht. végrehajtására kiadott jogszabályok

Az államháztartási törvény 36 Az államháztartási törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht) Az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait határozza meg. A költségvetés tervezésével is összefüggésben rögzíti - az államháztartás gazdálkodását érintő fogalmakat, - az állami költségvetéssel kapcsolatos - hatásköri és - eljárási szabályokat. Meghatározza a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat.

Az állami költségvetéssel kapcsolatban feladattal bíró szervezetek 37 Az állami költségvetéssel kapcsolatban feladattal bíró szervezetek Országgyűlés Kormány Államháztartásért felelős miniszter A fejezetet/a helyi önkormányzati és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervet irányító szerv Elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter és az egészségbiztosítási szerv vezetője,illetve a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője Az állami vagyonnal összefüggésben az annak felügyeletéért felelős miniszter

Az Országgyűlés feladatai 38 Az Országgyűlés feladatai A költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. Az államháztartás központi alrendszerének költségvetésről törvényt alkot. A költségvetési törvényben felhatalmazza a Kormányt az előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

39 A Kormány feladatai 1. Felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor - előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek; - tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól; - teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait; - a várható előirányzatokat a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladat ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint kell megállapítania.

40 A Kormány feladatai 2. értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait; köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.

A helyi önkormányzat költségvetése 41 A helyi önkormányzat költségvetése Költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg,és elkülönítetten beépül a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. A költségvetési rendelet/határozat tartalmát az Áht. határozza meg.

A takarékos állami gazdálkodás és a költségvetési felelősség 42 A takarékos állami gazdálkodás és a költségvetési felelősség Első próbálkozás: 2008. évi LXXV. törvény a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről Célja kettős : - fegyelmezett,átlátható és hosszú távon fenntartható költségvetési politika megteremtése és folytatása; - az ország hosszú távú gazdasági versenyképességének költségvetési eszközökkel való szolgálata. Hatályon kívül helyezte a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény

A felelős költségvetési politika alapvető céljai 43 A felelős költségvetési politika alapvető céljai Az államadósság hosszú távon fenntartható szintjének elérése. A költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása. Hosszú távon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét. Az állami újraelosztás mértékét az előző célok eléréséhez szükséges szintre korlátozza.

A Költségvetési Tanács 44 A Költségvetési Tanács Tagjai: - a Magyar Nemzeti Bank elnöke, - az Állami Számvevőszék elnöke, - a köztársasági elnök által hat évre kinevezett,kiemelkedő közgazdász. Feladatai: - véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvényjavaslat tervezetéről - véleményét a törvényjavaslat benyújtását követően közzé kell tenni az Országgyűlés honlapján.

Az Alaptörvény a közpénzekről 45 Az Alaptörvény a közpénzekről Meghatározza az Országgyűlés költségvetési jogát Korlátot állít az államadósság növekedésének A közpénzekkel átlátható és ellenőrizhető módon,a törvényesség,célszerűség és eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával kell gazdálkodni

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Egyike a sarkalatos törvényeknek Témakörei: Államadósság-szabály kifejtése,részletezése Államadósság kezelése Költségvetési Tanács Alapvető adózási rendelkezések

Államadósság-szabály A költségvetési év államadósság-mutatójának kisebbnek kell lennie a viszonyítási év államadósság-mutatójánál. Államadósság-mutató: államadósság/GDP A viszonyítási évben a várható, a költségvetési évben a tervezett értékek szerepelnek a mutatóban. A Költségvetési Tanács „vétót emel”, ha a szabály nem teljesül.

Az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsról 48 Az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsról A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

Vizsgakérdések I. Melyek a kormányzat gazdasági funkciói? Mit értünk allokáció, redisztribúció, stabilizáció alatt? Ismertesse az államháztartás felépítését! Kik alkotják az államháztartás központi/önkormányzati Ismertesse a központi költségvetés szerkezetét! Mit értünk költségvetési fejezet alatt? Alapfogalmak tartalmi meghatározásai Milyen társadalombiztosítási alapok vannak, és mi a feladatuk? Mi az az elkülönített állami pénzalap? Ismertesse a költségvetési szerv jellemzőit!

Vizsgakérdések II. Melyek az Országgyűlés/a Kormány feladatai a költségvetési tervezésben? Mi jellemzi a helyi önkormányzatok költségvetését? Melyek az felelős költségvetési politika alapvető célkitűzései? Milyen közpénzügyi célokat és kötelezettségeket fogalmaz meg az Alaptörvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény?

Köszönöm a figyelmet!