Rákkeltő anyagok a mindennapokban Simon Gergely 2010. december 09. Budapest

A Medián 2010. áprilisi felmérése szerint Hazai vélemények a mesterséges vegyi anyagok egészségügyi hatásairól (%)

A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét. A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. A vegyipar évente mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, 2020-ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat. Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai. Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.

Vegyi anyagok a mindennapjainkban A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok szinte mindenhol megtalálhatók: játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban, tisztítószerekben, élelmiszerekben

A Vegyi anyagok már bennünk vannak A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe. Kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak. A vegyi anyagok egészségügyi nem áll elegendő információ rendelkezésre. Egy európai ember véréből körülbelül 300, mesterséges vegyi anyag mutatható ki például égésgátló anyagok, növényvédőszerek és a műanyagok lágyítószerei is, azaz szervezetünkben egy teljesen követhetetlen, hatásaiban kiszámíthatatlan vegyi koktél van. Csak az E-számmal jelölt adalékanyagokból évente több kilogrammot fogyasztunk.

Vélemények arról, hogy milyen egészségügyi problémákat okozhatnak a termékekben lévő szintetikus vegyi anyagok nyitott kérdés, említések aránya, százalék; Medián 2010. áprilisi felmérése szerint

Hazai vélemények arról, mely termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az egészségre nyitott kérdés, említések aránya, százalék; Medián 2010. áprilisi felmérése szerint

A vegyi anyagok szabályozása A környezetvédők elérték, hogy néhány kiemelkedően veszélyes vegyi anyagot, mint például a higanyt vagy a „piszkos tizenkettő”-nek nevezett szerves anyagokat (főleg növényvédőszerek, például a DDT, vagy a dioxinok) jelentősen korlátozták világszerte. Vélemények arról, hogy a jelenlegi szabályok mennyire garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát egészségügyi és környezeti szempontból (százalék)

A probléma Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik. Az anyagok a 95%-áról sosem vizsgálták ki, hogy toxikusak-e ez emberre és a környezetre A tömeges mennyiségben használt anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 mesterséges vegyi anyag található meg. Az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-ért a vegyi anyagok a felelősek (ETUC)

Szabályozás Egységes korlátozás rákkeltő anyagokra nincs Több jogszabály korlátozza vagy kizárja rákkeltő anyagok használatát, ám mindenhol derogációs lehetőségek Különböző besorolások: EU, IARC, EPA Pl. formaldehid bár IARC 1; EU-ban mégis használható Elővigyázatosság elve a gyakorlatban alig működik: azbesztről 40-es évek óta tudjuk, hogy rákkeltő, hazánkban mégiscsak pár éve vontuk ki teljesen Nanoanyagokat úgy használjuk, hogy hatásukat nem vizsgáljuk

Védelem? 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről: rákkeltő anyagok vonatkozásában nincs hatástalan dózis, akár egy molekula is okozhat végzetes elváltozást, így a sztochasztikus (statisztikai valószínűségen alapuló) hatást kell figyelembe venni Sok jogszabály előírja a rákkeltő anyagok helyettesítést, gyakorlatban kevéssé hatékony Pl: „Rákkeltő/valószínűleg rákkeltő anyagot technológiai célra csak akkor lehet használni ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők” (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet – a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.)

Kivételek 26/2006 rendelet: A rákkeltő(k) gyártása és felhasználása - amennyiben ez a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges - zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet. Üzemanyagokban megengedet 1 tömegszázalék rákkeltő benzol (MSZ EN 228 2009) – elvben zárt rendszer

A REACH Az EU piacán lévő mintegy 100 ezer anyag bevizsgálása és újraengedélyezése céljából fogadták el 2006-ban az uniós vegyianyag-politikája reformját, az előremutató ám zöld szempontból hiányos REACH-t (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése). A jogszabály célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák.

Engedélyezés – SVHC lista A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell. Csak engedély vagy mentesség birtokában hozhatók forgalomba és használhatóak fel azon anyagok, melyek szerepelnek a rendelet XIV. mellékletében (engedélyköteles anyagok listáját)

Engedélyezés – SVHC lista A XIV. mellékletében alapja az úgynevezett SVHC (különös aggodalomra okot adó anyagok) lista. Egy anyag akkor kerül fel a listára, ha teljesíti a REACH 57. cikkében megfogalmazott bármelyik kritériumot. Rákot okoznak (karcinogének). Károsítják a DNS-ünket (mutagének). Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus). Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak), lehetséges mérgezőek (PBTk), Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek International Chemical Secretariat (ChemSec) létrehozta a S.I.N. (Substitute It Now) listát, melyen jelenleg több mint 350 vegyület található. Az ETUC is felállította listáját, a dolgozókat veszélyeztető anyagokról (400 vegyület)

Engedélyezés Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül. Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt így

A REACH hiányosságai A REACH minden előnye ellenére végül megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a termékekben maradhassanak, ráadásul a címkén sem kell feltüntetni Tehát nemhogy nem tűnnek el a veszélyes anyagok, a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. REACH szerinti még hiányos “különös aggodalomra okot adó anyag” listáról cégeknek 45 napon belül tájékoztatást kell adni, ha a van anyag a termékükben Jelenleg e listán vannak pl. a szaporodási képességeket károsító PVC adalékanyag ftalát vegyületek és májat és az idegrendszert károsító brómozott égésgátló anyagok Párat közülük 3-4 éven belűl ki kell vonni, de addig a termékekben v

A REACH hiányosságai Még a listán sincs a gyermekeknél gyakran fejlődési rendellenességet okozó biszfenol A (BpA) Kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a BpA tartalmú cumisüvegeket. Mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek. Forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére nézve. Több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl BpA növelheti a rákkockázatot Magyarországon a mai napi a sok cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, amiben található BpA 2011 márciustól EU-s tiltás a cumisüvegekben, ám továbbra is BpA van több csecsemők számára készült termékekben, pl. élelmiszertároló edényekben, vagy hőnyomott papíron amivel terhes nők kapcsolatba kerülnek

Kozmetikumok Kozmetikumokra szigorúbb szabályok, címkézés hatékonyabb, 2010-től hatályos 1223/2009-es rendelet a kozmetikai termékekről, a CLP 1A. és 1B. CMR anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása 2010. december 1-től tilos. A rendelet azonban lehetővé teszi a 2. kategóriába tartozó CMR-anyagok használatát, amennyiben azokat “expozíció és koncentráció tekintetében az SCCS a kozmetikai termékekben való felhasználás céljából biztonságosnak találta, és azokat a Bizottság e rendelet mellékleteiben szabályozza”.

Kozmetikumok Sok kockázatos anyag még termékekben: Ftalátok: férfiak terméketlensége, rákkockázatok Triklozán: hormonrendszerbe beavatkozik Parabének: Ösztrogén hatásúak, emlőrák gyanú Formaldehid: IARC: emberi rákkeltő; EU: A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított 1,4 dioxane: SLS szennyezője, EPA lehetséges emberi rákkeltő

Növényvédő szerek A hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz peszticid maradványt EB utolsó, 2006-os felmérése: minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. Elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. Egyre több termékben többféle hatóanyag egy termékben 29 különféle permetsze, bár mind a hatályos határérték alatt. együttes hatásáról szinte semmit sem tudunk, előfordulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erősebb lehet: francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a vinkozilin harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét.

Növényvédő szerek Hazánkban növényvédő szert forgalmazni és felhasználni az ’50-es évek óta csak a hatósági engedélyokirattal lehet. EU 2004-etután több hatóanyagot kivont a forgalomból. 2009-től az EU központosította a növényvédő szerek engedélyezését: 1107/2009/EK uniós rendeletet Az új rendelet tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni. Nem engedélyezhető: ami 1A. vagy 1B. karcinogén, mutagén, illetve reprodukciót károsító anyag vagy endokrin-romboló tulajdonságú anyag Ha egy adott káros növényvédő szerről bizonyítják, hogy nem váltható ki, akkor a tagállamok derogációt kérhetnek a használatára: viszont derogációs engedélyt csak egy alkalommal és legfeljebb öt évre adhatnak.

Biocidok Számítások szerint 2009-től világszerte évente 5,4 százalékkal fog nőni a biocidpiac. Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő (IARC, EPA) biocid, illetve sok, halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres szúnyogirtásban lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból kivont szereket használn(t)ak Az Európai Bizottság 2009. június 12-én fogadta el a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét (COM(2009)267), ami a jelenleg hatályos 1998-as 98/8/EK irányelvet váltja ki.

Biocidok Az Európai Bizottság 2009-ben terjesztette elő a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét (COM(2009)267), ami a jelenleg hatályos 1998-as 98/8/EK irányelvet váltja ki. A Bizottság kizárná a CMR anyagokon túl az endokrin rendszert károsító anyagok használatát is. A jogszabály elfogadás alatt, de már most lazább derogációs lehetőségeket terveznek, mint növényvédőszer rendeletben

Civil javaslatok Rákkeltő anyagok használatát szüntessük be Különösen ahol lakos érintkezhet vele Koherens szabályozást Pl.: Triklozán csak élelmiszerrel érintkező anyagként tiltva Külön engedélyezési eljárást nano anyagokra Ne engedjük a endokrin rendszert károsító anyagok használatát Új kritérium rendszer a növényvédő szer rendelet és a biocid rendelet alapján 2014-re REACH alatt csak a valóban pótolhatatlan használatokat engedélyezzük Minden információt a címkére Elővigyázatosság elvét mingig tartsuk be

Civil javaslatok cégeknek Árverseny: romló minőség, kevesebb természetes alapanyag, kockázatosabb termékek Versenyelőnyt a kockázatos anyagok elkerüléséből, az átláthatóságból

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET További információ: www.levego.hu simong@levego.hu 27