A családpolitika szociális aspektusai SZIME XVII. Konferenciája Debrecen, 2015. szeptember 16. Farkas Péter főigazgató Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet

Kiindulópontjaink „A család a szeretet civilizációjának központja és szíve, élő evangélium, valódi családegyház.” (XVI Benedek) —●— „A család a társadalom összetett funkciójú, alapvető egysége. Életteret ad tagjainak, biztosítja az újabb nemzedékek létrehozását és fölnevelését, segíti a személy kiteljesedését és a konfliktusok megoldását.” (Püspöki Konferencia a Boldogabb Családokért-1999)

Az új családpolitikai felfogás Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szem előtt tartása Családpolitika: horizontális, az életszakaszon átívelő megközelítés. A gyermekek, idősek támogatása, a generációk közötti együttműködés mind tárgyai.

Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Védje függetlenségüket és autonómiájukat, Növelje társadalmi megbecsülésüket, Ösztönözze a gyermekvállalást, Erősítse a kapcsolatot a munka világával. (Lakner Zoltán) 2010-ben vállaltuk, hogy családbarát fordulatot hajtunk végre a kormányzati politikában. Visszaadtuk a magyar családok számára a családalapítás, a házasság és a gyermekvállalás becsületét, anyagi és társadalmi elismertségét. Munkaalapú és családbarát társadalom felépítését tűztük ki célul. Hosszú távú célkitűzésünk, hogy megállítsuk a népességfogyást.

Koncepcionális változások I. Alaptörvény: „A közös szükségletek felfedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.” (Alaptörvény) Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. L) cikk: (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

Koncepcionális változások II. A családok védelméről szóló törvény: „A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységben süllyedését.” „A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül.” „Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.” (Családvédelmi törvény) Sarkalatos törvény: a családpolitikai célkitűzések kormányokon átívelő jellegét bizonyítja. Stabilitás: a családokat negatívan érintő változásokra legalább egy év felkészülési időt kell hagyni. Kimondja, hogy a költségvetés tervezésekor prioritásként kell kezelni a családok támogatását, az állam a munkahelyi és családi feladatok összehangolására törekszik

A családpolitika válaszai Stabil, komplex, célzott és rugalmas, képes igazodni a változó szükségletekhez és körülményekhez. Eszközök: Anyagi támogatások Családtámogatáson kívüli eszközök Családbarát szemléletformálás

Családtámogatások Biztosítási elvű támogatások: Univerzális ellátások: Gyes visszaállítása 3 évre (nettó 308 ezer Ft megtakarítás az érintett családoknak) Biztosítási elvű támogatások: GYED: összege 2010-2014 között csaknem 40%-kal, (102.900 Ft-ról 142.100 Ft-ra) emelkedett GYED Extra: Munka és GYED Testvér GYED/GYES Nagycsaládos anyák foglalkoztatási kedvezményeinek meghosszabbodása (5 évre) Iker GYED

Családtámogatások folytatás Családi adókedvezmény: 2011: nem csak három gyermek után jár, hanem minden egyes gyermek után, megemelt összegben 2014: családi kedvezmény járulékokra való kiterjesztése mintegy 260- 270 ezer alacsonyabb jövedelmű család számára jelentett átlagosan évi 200 ezer Ft-nak megfelelő többletbevételt 2014-ben Első házasságok adókedvezménye 2015-től Kétgyermekes adókedvezményének megduplázása 2019-ig

Családtámogatási kiadások Magyarország a GDP 2,7%-át költi családtámogatásokra, míg az EU átlag 2,2%. Ebben nincs benne a családi adókedvezmény hatása (2014-ben 230- 240 milliárd Ft). 2014. január-decemberben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból családi támogatásokra 420,3 milliárd Ft került kifizetésre. Gyedre és tgyásra (csed) 143,9 milliárd Ft (Egészségbiztosítási Alap). A családi adókedvezmény összegét is beleszámítva 2014-ben családtámogatásokra több mint 800 milliárd Ft-ot költöttünk. 2010-2015 között több mint 200 milliárd forintos bővülés.

Családtámogatási kiadások Magyarország a GDP 2,7%-át költi családtámogatásokra, míg az EU átlag 2,2%. Ebben nincs benne a családi adókedvezmény hatása (2014-ben 230- 240 milliárd Ft). 2014. január-decemberben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból családi támogatásokra 420,3 milliárd Ft került kifizetésre. Gyedre és tgyásra (csed) 143,9 milliárd Ft (Egészségbiztosítási Alap). A családi adókedvezmény összegét is beleszámítva 2014-ben családtámogatásokra több mint 800 milliárd Ft-ot költöttünk. 2010-2015 között több mint 200 milliárd forintos bővülés.

Családok anyagi helyzetének alakulása Összességében a 2010-es szinthez képest az eltelt négy év során 860 Mrd Ft többlettámogatást nyújtottunk az 1,2 millió gyermeket nevelő családnak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes családra átlagosan 740 ezer Ft pluszforrás jutott négy év alatt. 2015-ben 816 Mrd Ft-tal támogatjuk a családokat, míg 2010-ben még csak 609 Mrd Ft-ban részesültek.   A magyar családtámogatási rendszer nagyon összetett, a gyermekek különböző életkorában egyszerre többfajta juttatás is jár alanyi jogon és/vagy biztosítotti jogviszonyhoz kötötten.

Családtámogatások rendszere a gyermekek életkora alapján

Családtámogatások alakulása a költségvetésben 2010-2015 között

Családtámogatások alakulása a költségvetésben 2010-2015 között / 2 A fenti táblázatokból kitűnik, hogy 2010-hez képest 2015-re 34%-kal, 208 Mrd Ft-tal több a családok pénzbeli ellátásainak keretösszege.   Ezen belül az alanyi jogon járó, valamennyi gyermekes család (vagyis 1,15 millió 18 év alatti gyermeket nevelő, ezen belül 170 ezer 3 év alatti gyermeket nevelő háztartás) számára elérhető családtámogatási ellátásokra (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) a 2010. évi 448 Mrd Ft után idén 407 Mrd Ft-ot, közel 10%-kal kevesebbet költünk.

Családtámogatások alakulása a költségvetésben 2010-2015 között / 3 Okai: gyermekszám csökkenése (elsősorban a családi pótléknál: kevesebb újszülött lép be, mint ahány 18-20 éves kikerül a jogosultságból, ráadásul 2010-ben a szocialisták levitték a családi pótlék „normál” jogosultsági korhatárát 23 évről 20 évre, ami szintén csökkentette a jogosultak számát és ezzel a kiadásokat is) 2008 óta, 7 éve nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a többi – nyugdíjminimumhoz kötött összegű – ellátás (GYES, GYET, anyasági támogatás) mértéke. Ezt ellensúlyozza: a munkaviszonyhoz kötötten járó támogatásokra (CSED, GYED, családi kedvezmény) viszont a 2010. évi 144 Mrd Ft helyett idén 392 Mrd Ft-ot – több mint két és félszer annyit – fordítunk. a családi kedvezmény a gyermekes családok 82%-ához jut el, míg a CSED-ben és GYED-ben a 2 év alatti gyermeket nevelő kb. 110 ezer család 60%-a részesül. (Az alanyi jogú, ill. munkaviszonyhoz kötött ellátások kb. 50-50%-os arányban oszlanak meg a teljes családtámogatási büdzsén belül.) Valamennyi munkajövedelemmel rendelkező gyermekes család esetében növekmény valósult meg 2010 óta a családtámogatások tekintetében, a gyermekek száma és a jövedelem nagysága szerint eltérő mértékben. A gyermek(ek) születésétől (ill. a várandósságtól) a gyermekek nagykorúvá válásáig, tehát minden gyermeknél kb. 18 éven át 2010-hez képest 2015-ben az összes pénzbeli családi támogatás mértéke összességében nőtt (kétkeresős családokat alapul véve).

Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, % Minimálbér esetén Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, % Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, Ft Összes támogatás a gyermek nagykorúvá válásáig, 2015 Átlagos növekmény havonta, 2010/2015 1 gyermek + 70% + 2,7 millió Ft 6,6 millió Ft 12 300 Ft 2 gyermek +73% + 5,7 millió Ft 13,6 millió Ft 23 300 Ft 3 gyermek +100% + 15,3 millió Ft 30,6 millió Ft 56 750 Ft Bérminimum esetén Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, % Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, Ft Összes támogatás a gyermek nagykorúvá válásáig, 2015 Átlagos növekmény havonta, 2010/2015 1 gyermek + 66% + 2,7 millió Ft 6,8 millió Ft 12 200 Ft 2 gyermek +69% + 5,7 millió Ft 14 millió Ft 23 300 Ft 3 gyermek +100% + 16,6 millió Ft 33,3 millió Ft 61 400 Ft Átlagkereset esetén Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, % Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, Ft Összes támogatás a gyermek nagykorúvá válásáig, 2015 Átlagos növekmény havonta, 2010/2015 1 gyermek + 60% + 3,0 millió Ft 8 millió Ft 13 600 Ft 2 gyermek +66% + 6,6 millió Ft 16,5 millió Ft 26 600 Ft 3 gyermek +100% + 20,6 millió Ft 41,4 millió Ft 76 300 Ft Átlagkereset kétszerese esetén Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, % Növekmény a gyermek(ek) 18 éves koráig, 2010/2015, Ft Összes támogatás a gyermek nagykorúvá válásáig, 2015 Átlagos növekmény havonta, 2010/2015 1 gyermek + 67% + 3,6 millió Ft 8,9 millió Ft 16 000 Ft 2 gyermek +68% + 7,4 millió Ft 18,2 millió Ft 29 900 Ft 3 gyermek +101% + 22,0 millió Ft 43,9 millió Ft 81 500 Ft

Családtámogatások alakulása a költségvetésben 2010-2015 között / 4 A legnagyobb arányban az alacsonyabb keresetűek, illetőleg különösen a háromgyermekesek támogatása nőtt, utóbbiaké a kétszeresére. Tehát például egy háromgyermekes család a jelenlegi feltételek alapján, mire gyermekeik nagykorúvá válnak, összesen kétszer annyi támogatást kap utánuk, mint a 2010-ben érvényes feltételek szerint, és mivel a családi kedvezmény a kétgyerekeseknek a jövő évtől tovább emelkedik, valamint a GYED összege is nő, ezért ez a többlet még tovább növekszik majd az elkövetkező években.   A szegénység kockázatának kitett gyermekes családok száma 2012 és 2013 között csökkent. A nagycsaládok esetén csökkent legnagyobb mértékben a szegénységi kockázat, míg az egyszülős családok esetén kisebb növekedés is tapasztalható a szegénységi kockázatban (több mint hattizedük kitett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának).

Szegénység kockázatának kitettek aránya háztartástípusonként (%)

Családi adó- és járulékkedvezmények A 2011-től bevezetett családi kedvezmény keretében egy és két gyermek után gyermekenként legfeljebb 10 ezer Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként maximum 33 ezer Ft vonható le a személyi jövedelemadóból. Ennek köszönhetően 2013-ban a gyermeket nevelő családok több mint négyötöde, 950 ezer háztartás összesen 185 Mrd Ft – családonként átlagosan 196 ezer Ft – kedvezményt érvényesíthetett. 2014-től a kedvezmény az szja mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthető, így a jogosultak még nagyobb arányban tudják igénybe venni azt. Várhatóan mintegy 53 Mrd Ft-tal nő a lehívható összeg, amivel leginkább a három vagy több gyermeket nevelők tudnak élni. Ezzel 2014-ben már közel 240 Mrd Ft maradhatott a családoknál. 2011-2014 között összesen mintegy 790 Mrd Ft többlettámogatást jelentett a családok számára a családi kedvezmény bevezetése. Ez egy háztartásra lebontva átlagosan 833 ezer Ft. családi kedvezmény 1 vagy 2 gyermek 3 vagy több gyermek összesen/év 2010 0 Ft 4.000 Ft/gyermek/hó 13 Mrd Ft 2014 10.000Ft / gyermek/hó 33.000 Ft/gyermek/hó 237 Mrd Ft

Családi adó- és járulékkedvezmények / 2 2016-tól a kétgyermekeseknek járó kedvezmény összege 2019-ig bezárólag, vagyis négy év alatt négy lépésben fokozatosan megduplázódik, elérve a gyermekenkénti 20 ezer Ft-os maximális összeget. Ezzel 2019-ben már közel 300 Mrd Ft jut összesen évente a gyermekes családoknak. Az első házasok kedvezménye címén 2015-től bevezetett új adóalap-csökkentő kedvezmény megnöveli a házasságkötési kedvet, hiszen ezen a jogcímen minden olyan újonnan házasságot kötő pár együttesen havi 5000 forint adókedvezményt érvényesíthet, ahol legalább az egyik házasulandó fél első házasságát köti. Ez várhatóan kb. 30 ezer házaspár számára nyújt idén 1-2 Mrd Ft, a jövő évtől pedig évi 2-3 Mrd Ft támogatást. Kétgyermekes szülők által igénybe vehető adókedvezmény havonta évente összesen/év 2015. 20.000,- Ft 240.000,- Ft 2015: kb. 70 Mrd Ft, 2019: kb. 128 Mrd Ft (2016-tól évi 14,5 Mrd Ft növekmény) 2019. 40.000,- Ft 480.000,- Ft

GYED EXTRA A 2014. január 1-től bevezetett GYED Extra több szempontból is nagy segítséget jelentett a gyermekes családoknak. 2014-ben közel 50 ezer kisgyermekes szülő részesült a GYED Extra valamelyik intézkedésében. Tavaly közel 30 ezer (29 117) szülő tudott munkába állni GYED vagy GYES mellett gyermeke egyéves kora után (korábban erre nem volt lehetőségük, mert különben elestek az ellátástól), 2014-ben átlagosan 17 852 fő vehetett igénybe egyszerre több gyermeke után is gyermekgondozási ellátást. Továbbá 394 felsőoktatási hallgató vagy pályakezdő diplomás részesült diplomás/ hallgatói GYED-ben.

GYED EXTRA GYED/GYES folyósítás melletti kereső tevékenység Párhuzamosan folyósítható ellátások Hallgatói GYED GYED mellett munkát végzők GYES mellett heti 30 órát meghaladóan munkát végzők két GYES GYED+CSED (TGYÁS) GYES+CSED (TGYÁS) 2010 2014 18 460 10 657 8 691 3 392 5 769 394 Összesen 29 117 17 852 363 A gyermekgondozási díj (GYED) maximális bruttó összege 2010-2015 között 102 900 Ft-ról 147 000 Ft-ra (43%-kal) emelkedett. Az ún. diplomás GYED maximuma 2014-hez képest idén 71 050 Ft-ról 73 500 Ft-ra, illetve 82 600 Ft- ról 85 400 Ft-ra nőtt.

GYED EXTRA / 2 "Gyed-extra" A GYED mellett foglalkoztatottak létszámának, illetve a GYES mellett legalább 30 órában foglalkoztatottak létszámának alakulása Hallgatói Gyed Kettős Gyes Időszak GYED folyósítása melletti munkavégzés GYES melletti heti 30 órát meghaladó munkavégzés Gyed+Gyes 30 órát meghaladó kereső- tevékenység összesen Részmunkaidő 30 óra felett Teljes munkaidő 2015 január 10308 172 7069 17549 419 6457 február 9772 184 7420 17376 426 6807 március 9319 175 7379 16873 451 7102 április 8575 178 7399 16152 456 7474 május 8667 185 7708 16560 468 7677 június 8946 176 7806 16928 493 7860 I. félév átlag 9265 7464 16906 452 7230

Kisgyermekes szülők foglalkoztatásának elősegítése, család és munka összeegyeztetésének támogatása

Munkahelyvédelmi Akció A 2013. január 1-jétől életbe lépő Munkahelyvédelmi Akcióterv célja, hogy a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportok (szakképzetlenek, 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók, tartósan álláskereső személyek, kisgyermekes szülők) vonatkozásában a munkáltatók bérköltségét csökkentse, ezzel segítve a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatás bővülését. 2015. január 1-jével is tovább bővült a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény: a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében már nem kell alkalmazni a kedvezmény összegét csökkentő arányosítási szabályt, így tekintet nélkül a munkaidőre, bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a „kismamákat” foglalkoztató munkáltatók. 2015-ben várhatóan 43 ezer kisgyermekes szülő után veszik igénybe a kedvezményt, a felhasznált összeg pedig 12,5 Mrd Ft-ra nő. 2012-től a kisgyermekes szülők gyermekük 3 éves koráig jogosultak részmunkaidőben dolgozni munkahelyükön, 2015-től pedig a legalább háromgyermekes anyák ezzel a lehetőséggel már a legkisebb gyermek 5 éves koráig is élhetnek. 2015. január-júniusban: 25 éven aluliak: átlagosan 76 438 fő után, mintegy 13,36 milliárd Ft értékben vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. 55 év felettiek: átlagosan 311 747 fő után, mintegy 23,55 milliárd Ft értékben vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérők: átlagosan 39 455 fő után, mintegy 5,14 milliárd Ft értékben vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. GYES, GYED, GYET folyósítását követően és alatta érvényesített munkáltatói adókedvezmény hány fő után vették igénybe összeghatár összesen milyen értékben 2014. 42 ezer kismama bruttó 100.000 Ft/fő 10 Mrd Ft

Kisgyermekek napközbeni ellátása A nők foglalkoztatásának bővülését szolgálja a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei és családi napközi férőhelyek bővítése is. bölcsődei és családi napközi férőhelyek száma növekedés 3 év alatti korosztályból résztvevő gyermekek 2010. 37 ezer 100% 13,4% 2014. 47 ezer 125% 16,5%

Női foglalkoztatás jelentősen nőtt a nők foglalkoztatási rátája 2010-hez képest, jelenleg a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 55,9%, ami 1992 óta a legmagasabb adat. Több mint 5 százalékpontos emelkedés figyelhető meg a 25-34 éves korosztályban, ami azt mutatja, hogy a kisgyermekes nők esetében is kiemelkedően magas volt az emelkedés. a hat év alatti gyermeket nevelő nők esetében 35%-ra bővült a foglalkoztatás, azonban ez még mindig jelentősen elmarad az EU átlagától (59%). Még alacsonyabb a három éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: a három éven aluli gyermeket nevelő nők 13,8%-a foglalkoztatott, míg az OECD-átlag e tekintetben 41% volt 2011-ben. ez elsősorban az atipikus, elsősorban részmunkaidős lehetőségek hiánya, illetve alacsony száma miatt van így, aminek aránya a nők körében Magyarországon 8,7 %, míg az EU-ban 32,9%. a leginkább termékeny korban lévő (15-39 éves) nők foglalkoztatási rátája a 2010. évi 45,8%-hoz képest 2014-re 51%-ra emelkedett, így ebben a korcsoportban 40 ezerrel több nő dolgozik, mint négy éve. E korosztályban a munkanélküliségi ráta is számottevően, 13,2%-ról 10,4%-ra mérséklődött ebben az időszakban. A kutatások szerint elmondható, hogy a stabilizálódó foglalkoztatási viszonyok pozitív hatással vannak a gyermekvállalási kedv alakulására is.

15-39 éves nők foglalkoztatási rátájának változása, 2010-2014.

Otthonteremtés A gyermekvállalási szándékok megvalósítása szempontjából kulcskérdés a megfelelő méretű saját lakás megléte is. A fiatalok otthonteremtését ezért kiemelten igyekszünk támogatni. 2012-től – miután a szocialisták megszüntették a korábbi támogatási formákat – ismét biztosítunk egyösszegű (a gyermekszámtól, a lakásmérettől és az energiahatékonysági szinttől függően 800 ezer és 3 250 000 Ft közötti összegű) pénzbeli támogatást, az ún. „szocpol kedvezményt” a legalább két gyermeket vállaló vagy nevelő családok számára új lakás építéséhez vagy vásárlásához; a lakáshitel felvételéhez pedig kamattámogatást biztosítunk számukra.

CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE (CSOK) 2015. július 1-jétől a jelenlegi „szocpol kedvezményt” felváltja a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK), ami az eddigieknél szélesebb körben segíti elő a gyermeket nevelő vagy vállaló családok lakáscéljainak megvalósítását. Egyrészt immár az egygyermekes családok is igényelhetik a kedvezményt 500 ezer – 780 ezer Ft közötti összegben, másrészt az már használt lakás vásárlására, vagy meglévő lakás bővítésére is felhasználható lesz. Ennek köszönhetően az eddigi évi kb. 600 igénylő és összesen 6-700 millió Ft támogatási összeg helyett évente több mint 12 ezren vehetik igénybe a CSOK-ot, kb. 9,5 Mrd Ft összértékben. 2015. II. félévében kb. 5 ezer új igénylőre és 4 Mrd Ft-os kiadásnövekedésre számítunk.   igénybe vevők száma összérték „szocpol” kb. 600 fő/év 6-700 millió Ft CSOK (várhatóan) 12 ezer fő/év 9,5 Mrd Ft

Babakötvény A 2013. december 1-je óta bevezetett Babakötvény lényege, hogy az újszülött részére a Kincstárnál megnyitott Start-értékpapírszámlán felhalmozott összegeket – ami egyrészt áll a 42 500 Ft-os induló állami támogatásból (ún. életkezdési támogatás), másrészt a szülők által a számlára önkéntesen befizetett összegekből, harmadrészt az ezen befizetések után évente járó, azok 10%-ának, de maximum 6 000 Ft-nak megfelelő állami jóváírásból (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy nevelésbe vett gyermek esetén az állami támogatás 20%, maximum 12 000 Ft) – 19 éves futamidejű állampapírba fektetik. Ennek kamata a mindenkori infláció 3 százalékkal növelt mértékével egyenlő. Az így összegyűlt, kamatokkal növelt megtakarítást a 18. életévét betöltött gyermek veheti fel, és jogszabályban meghatározott célokra – többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra – fordíthatja. Az új konstrukció sikerét mutatja, hogy a bevezetése óta eltelt egy évben a Start-számlák száma megnégyszereződött, így már mintegy 70 ezer gyermek számára vezet a Kincstár Start-számlát. A teljes számlaállomány kb. 11 Mrd Ft, ebből egy főre 160 ezer Ft jut. Ez a szám ugyanakkor még így is jelentősen elmarad a 2005 óta született gyermekek összlétszámától, a kedvezményezett korosztály (842 ezer fő) 8,3 %-a számára nyitottak eddig a szüleik Start számlát.   részesülők száma teljes állomány átlagos számlaállomány 2014 70.000 gyermek 11 Mrd Ft 160.000,- Ft/gyermek

Gyermekjóléti intézkedések

Erzsébet Program A kormány célul tűzte ki, hogy a rászorulók számára kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít. Ezt egy szociális üdülési program létrehozásával valósította meg, ez a program az Erzsébet- program, amelynek köszönhetően eddig több mint 400 ezer ember, köztük több mint 200 ezer gyermek jutott eddig üdülési és táborozási lehetőséghez. 2015. márciusi pályázati eredmények: idén már 88182 nyertes pályázat ebből 28742 nyertes nagycsaládos pályázat. A felmérések szerint sok gyermek esetében ez az első alkalom, hogy üdülőhelyen nyaralhat, illetve napi ötszöri étkezésben részesülhet.

Gyermekétkeztetés Intézményi gyermekétkeztetésre idén kétszer akkora összeget, 29 Mrd Ft helyett 58 Mrd Ft-ot fordítunk, mint 2010-ben, és a szociális nyári gyermekétkeztetés támogatását is 25%-kal, 2,4 Mrd Ft-ról 3 Mrd Ft-ra emeltük öt év alatt. Jelenleg a bölcsődések mintegy negyede, az óvodásoknak pedig közel fele részesül ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben. 2015. szeptember 1-jétől az ingyenességet jelentősen, a bölcsődés, óvodás gyermekek 90%-ára kiterjesztjük, így közel három és félszer annyi, több mint 300 ezer gyermek étkezhet ingyenesen. Ez jövőre további 10-11 Mrd Ft-tal növeli a gyermekétkeztetéshez biztosított források mértékét.  

Ingyenes tankönyvellátás A jogosultsági kör bővítése: az iskolai oktatásban a 2014/2015. tanévtől az általános iskola első évfolyama mellett immár a második évfolyamos tanulók is ingyenesen részesülnek tankönyvellátásban, ami mintegy 100 kisdiákot érint. Idén szeptembertől pedig a harmadik évfolyamosokra kerül kiterjesztésre a kedvezmény.  

CSED-et, GYED-et érintő kedvező változások 2015. július 1-től a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) alapjául szolgáló jövedelem számításának módja egységesedik, így azok az anyáknak sem csökken a CSED kifutása után igénybevett GYED összege, akik korábban a minimálbér kétszerese alatt kerestek és annak alapján kapják az ellátásokat. Ezzel évente kb. 1 200 kismama járhat jól, a költségvetési hatás 150 millió Ft. a GYED mellett – a GYED Extrának köszönhetően – részmunkaidőben dolgozó szülőknek, ha időközben újabb gyermekük születik, a következő CSED/GYED ellátás összege nem a részmunkaidős kereset, hanem még az előző ellátás alapjául szolgáló teljes munkaidős kereset alapján lesz kiszámolva, így nem csökken indokolatlanul az ellátásuk összege. Ez évente kb. 1 500 szülőt érint kedvezően, a költségvetési hatás 1 Mrd Ft. 2016. január 1-től eltörlésre kerül az a korlátozás, miszerint ha a gyermek egyéves kora után az anyától az apa kívánja „átvenni” a GYED-et, mivel ekkortól már munka mellett is kaphatja az ellátást és többnyire nagyobb összeget is kap a korábbi magasabb kereset miatt, akkor csak egy 60 napos „várakozási idő” után kerül folyósítható számára a keresete mellé az ellátás. Ez a korlátozás igazságtalan volt, mivel az apa a magasabb GYED összeget magasabb járulékfizetéssel megalapozta, ráadásul könnyen ki is lehetett játszani. (Költségvetési hatása pontosan nem becsülhető, de számos érintett helyzetén könnyít.) a GYED esetében eltörlésre kerül a megelőző biztosítási időszak és a folyósítási időtartam közötti arányosság követelménye (korábban csak az a szülő kaphatott gyermeke féléves korától ténylegesen kétéves koráig, vagyis másfél évre GYED-et, akinek előzetesen megvolt másfél év munkaviszonya, míg ha ennél kevesebbel rendelkezett, akkor csak ezzel arányos időre járt neki az ellátás). A Bajnai-kormány megszorításának eltörlésével így mér a minimálisan megszabott 1 év biztosítási idő is elég lesz a gyermek 2 éves koráig járó GYED jogosultság megszerzésére, a 2010 előtti szabályokhoz hasonlóan. Az intézkedés költségvetési hatása 2016-ban még nem jelentkezik, 2017-ben 0,7 Mrd Ft, 2018-tól évi 1 Mrd Ft. A 2014-től született ikergyermekek esetében a GYED időtartama 1 évvel meghosszabbításra került a gyermek(ek) hároméves koráig.

Családbarát közigazgatás

Családtámogatási ellátások ügyintézése Lakóhelyhez közeli ügyintézés: 2015. április 1-jétől a Magyar Államkincstár helyett a fővárosi/megyei kormányhivataloknál, illetve a hamarosan egyre több helyszínen (valamennyi járásszékhelyen és fővárosi kerületben) elérhető kormányablakoknál, valamint a települési ügysegédek segítségével kérelmezhetik a szülők a családi ellátásokat (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás), így jelentősen könnyebbé válik az igénylés folyamata. A másodfokú hatósági ügyek a MÁK Központtól az ONYF-hez kerültek át. Elektronikus ügyintézés: a kormányablakon keresztül, internetről letölthető igénylőlapok, nyomtatványok. Alanyi jogon igényelhető családi ellátások (anyasági támogatás, családi pótlék, GYES, GYET) online ügyintézése. Ügyintézési határidő, ügyfélfogadási rendet érintő változások: 2015-től tovább csökken az ügyintézési határidő a jelenlegi 21 napról, az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható. Ügyfélfogadási rend lakossági igényekhez alakítása a kormányhivataloknál.

Családbarát szemléletformálás PÁLYÁZATOK   Az elmúlt években több hazai és uniós forrású pályázat is a családbarát közgondolkodás népszerűsítését szolgálta, és több pályázat is előkészítés alatt áll. 2010 óta mostanáig közel ezer civil és egyházi szervezet valósított meg helyi családbarát programokat, a családbarát munkahelyek száma mára meghaladja a százat. Uniós forrású pályázatok: Családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése (TÁMOP 5.5.1.B) Civil szervezetek és egyházak számára kiírt 2011-ben a főosztály által átalakított pályázat 6,2 milliárd Ft keretösszeggel, A pályázatból 170 helyen valósultak meg projektek 2012 és 13 során. Előkészítés alatt álló EFOP konstrukciók: Védőháló a családokért (pályázatos) Szemléletformáló közösségi programok a családi értékek védelme és a krízishelyzetek megelőzése érdekében (kiemelt) Hazai forrású pályázatok: Családbarát Ország 2015 A civil és egyházi szervezetek, valamint médiaszolgáltatók részére kiírt pályázat keretében 180 millió Ft áll rendelkezésre. A pályázat kommunikációs programokat, családi közösségi és képzési programokat támogat. A pályázatok benyújtásának határideje: 2015. június 1., a támogatási időszak: 2015. szeptember 1. és 2016. május 31. közé eső időszak. Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására 2011-2015 Kisvállalatok, középvállalatok, nagyvállalatok és költségvetési szervek részére kiírt pályázat – 2011 óta, 2015-ben pedig 50 millió Ft keretösszeggel.

Nemzetközi tevékenység Demográfiai fókuszú események: 2011 első felében a magyar EU-elnökség kiemelt prioritása volt a demográfiai kihívások kezelése, amelyről az informális miniszteri értekezleten tanácskoztak az Unió családügyért felelős miniszterei. 2015. novemberi Budapesti Demográfiai Fórum előkészületei zajlanak. Család fókuszú nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködés, nemzetközi támogató kampányok: 2013-ban a Profesionales por la Ética nevű jogvédő spanyol szervezet kezdeményezésére internetes támogató kampány indult Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása védelmében. 2014 decemberében az ENSZ-ben a család és a házasság intézménye melletti elköteleződés elismeréseként petíciót adtak át a magyar kormányzatnak. Az Erzsébet-program létrehozásáért és a nagycsaládosok érdekében végzett kormányzati munkáért Magyarország kormánya megkapta az Európai Nagycsaládosok Szövetségének (ELFAC) díját 2014-ben. Az UNICEF globális szolgáltató központja Budapesten kezdi meg működését 2015 második felében.

Család-, Ifjúság és Népesedéspolitikai Intézet

Az Intézmény feladatai Az intézet állami feladatként ellátandó alaptevékenysége során támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikai, esélyteremtési, ifjúságpolitikai irányítási és szakmapolitikai feladatainak megvalósulását. Kutatási és stratégiai feladatok (kormányzati döntéshozatal támogatása, hazai és nemzetközi szakmai és tudományos eredmények nyomon követése, primer kutatások, másodelemzések végzése, stb.) Módszertani feladatok (kutatási eredményeken alapuló módszertan-alkotás és fejlesztés, elsősorban a kisgyermekek napközbeni ellátása, koragyermekkori intervenció, párkapcsolati kultúrára és családi életre nevelés területén, stb.) Képzési feladatok (kutatási eredményeken és módszertani fejlesztéseken alapuló képzések tartása kisgyermeknevelők, családi napközit működtetők, koragyermekkori intervencióval foglalkozó szakemberek örökbefogadási tanácsadók stb. számára) Projektmenedzsment (Uniós pályázatok lebonyolítása, hazai pályázatok kezelése) Kommunikáció, programszervezés, kapcsolattartás (konferenciák, műhelybeszélgetések, szakmai napok, honlap üzemeltetése, stb.) Szolgáltatások (OKIT, Erasmus+, Buda Béla Társadalomtudományi Szakkönyvtár, Kapocs folyóirat és kötetsorozat).

Főigazgató Projekt Iroda Főigazgató-helyettes Gazdasági Igazgatóság Főigazgatói Hivatal Humánerőforrás Iroda Nemzetközi Iroda Módszertani iroda Projekt Iroda Főigazgató-helyettes Gazdasági Igazgatóság Család-, Népesedéspolitikai és Kutatási Igazgatóság Szolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Ifjúsági Igazgatóság Gazdasági Iroda Családpolitikai Iroda Pályázatkezelő Iroda Ifjúságpolitikai Iroda Műszaki Iroda Kutatási és Stratégiai Iroda Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Erasmus+ Programiroda Képzési Iroda