Zsoltárok 104:24 „ Mily számtalanok a te m ű veid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.”
Szeretem az évszakokat Pecznyík Pál verse 1998
Szeretem a tavasz ébred ő világát, Zöldell ő mez ő knek sok színes virágát.
Meleg napsütésben rügyek pattogását, Égen gomolyfelh ő k csendes vonulását.
Szeretem a nyárnak gazdag színpompáját,
Lombkoronás erd ő n szell ő orgonáját.
Szelíden hullámzó nagy, ér ő búzatengert, Búza aratóját: társamat, az embert.
Szeretem az ő szt, mert gyümölcsöket érlel, Szívemben a hála érte alig fér el.
Istené legyen a dics ő ség, a hála, Ki így visel gondot megváltott fiára.
Szeretem a telet, hókucsmás feny ő ket, Napfényben szikrázó havas hegytet ő ket.
Kék ég alatt mélyen meghajtom a fejem, Alkotásaidért áldalak, Istenem!
Zsolt. 8 : „ Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy tör ő dsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted ő t kisebbé Istennél, dics ő séggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél.”