A MÚLT ÜZENETE A JÖVŐNEK A MŰEMLÉKVÉDELEM RÉGI NAGYJAIRÓL DIÓSGYŐR – 2015. SÁRI ISTVÁN FŐÉPÍTÉSZ, „ÉLETMŰ–DÍJAS”

ELŐSZÓ , AJÁNLÁS … DIÓSGYŐR a „világ közepe”?! Előadásomban egyrészt annak a szakmailag és szellemileg rendkívül izgalmas csaknem tízéves időszaknak szeretnék emléket állítani, amely a vár történetében elsősorban Ferenczy Károly építész és Czeglédy Ilona régész munkásságához kötődik, másrészt az említett évek elméletét és gyakorlatát összevetni a mai műemlék helyreállítási módszerekkel ,a tanulságok hasznosíthatóságának érdekében. A hetvenes években Ferenczy Károly, „Carlo” tartott egy rendkívül nagysikerű előadást „Házunk tája a világ közepe” címmel, melynek során elemezte, hogy a „nagy” jelzővel illetett magyar-lengyel király, Lajos idejében Diósgyőr mennyire fontos szerepet töltött be az akkori Európa életében, hiszen a Krakkó felé vezető úton földrajzilag is központi helyzetbe került. Ebből vezette le előadásában a vár ÉPÍTÉS – PUSZTULÁS – és ÚJJÁÉPÍTÉS történetét, részletesen elemezve mindhárom időszak legfontosabb jellemzőit. Visszatekintve az azóta eltelt évtizedekre és előre a jövőben várható további fejlődésre, szeretném ennek a folyamatnak – általánosítható – és a főépítészi munka során hasznosítható tanulságait összegezni. A főépítészi munka ugyanis – meggyőződésem szerint – sokak véleményével ellentétben, igazi alkotói tevékenység, amint azt a balatonfüredi főépítészi konferencián kifejtettem, csak alkotóeszköze nem a skicc pausz, a filctoll, még csak nem is a számítógép „klaviatúrája”, hanem maga az EMBER!! Igen, a településen lakó ember, mint építtető, tervező, kivitelező, képviselő, polgármester… Ezért rendkívül fontos Diósgyőr példáján a múlt–jelen –jövő „szentháromságán” keresztül bemutatni, hogy e szakadatlan folyamatban mennyire fontos az elméleti problémák tisztázása, az ezen alapuló gyakorlat színvonalas megvalósítása során a közreműködő személyek, így a főépítészek szerepe. Rendkívül fontosnak tartom továbbá azt a kérdést, hogy egy kiemelkedő értékű és jelentőségű történeti emlék milyen viszonyba kerül környezetével, mennyire determinálja azt, mekkora kötöttséget jelent annak fejlesztése során, segíti vagy netán gátolja a folyamatot.

MÚLT – JELEN – JÖVŐ..A TÉR - IDŐ A MÚLT ÜZENETE A JÖVŐNEK ,EZT A CÍMET ADTA A FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM SZAKMAI GRÉMIUMA ELŐADÁSOMNAK ,DE NEKEM IS MEGTETSZETT ,HISZEN JÓSZERÉVEL MAGAM IS MÁR A „MÚLT” VAGYOK, HÁT MIÉRT IS NE ÜZENHETNÉK A „JÖVŐNEK”. A MÚLT – JELEN – JÖVŐ ÉPÍTÉSZETI , TÁGABB ÉRTELEMBE VETT FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSE MÁR KORÁBBAN IS FOGLALKOZTATOTT, KÜLÖNÖSEN A HETVENES ÉVEKBEN, AZ AKKOR RENDKÍVÜL DIVATOS STRUKTURALISTA FILOZÓFIA TANULMÁNYOZÁSA KAPCSÁN. SOKAN A STUKTÚRA KIFEJEZÉST HELYTELENŰL SZERKEZETKÉNT HASZNÁLJÁK ,PEDIG A SZÓ A LATIN STRUERE IGÉBŐL SZÁRMAZIK ÉS AZT JELENTI, HOGY A „MÓD” AHOGYAN VALAMI PL: EGY ÉPÜLET FELÉPÜL. HOZZÁM NAGYON KÖZEL ÁLL A STRUTURALISTÁK TÉR - IDŐ FELFOGÁSA, AMELY SZERINT AZ ADOTT STRUKTÚRÁT LEGALÁBB KÉT IDŐSÍKBAN KELL VIZSGÁLNI: EGY SZINKRONIKUS ÉS EGY DIAKRÓNIKUS METSZETBEN. „ÉGBE NÉZZ ÉS FÖLDBE ÁSS , HOGY A MÚLTADAT MEGTALÁLD, A MÚLTADRA ÉPÍTVE A JÖVŐBE LÁSS !!”

„DIAKRONIKUS METSZET DIÓSGYŐRI ÉVEIMRŐL” HATVAN ÉVVEL EZELŐTT ….. Hatvan évvel ezelőtt voltam először a Diósgyőri várban, amikor gyerekkori barátaimmal a várárokban feltörő kristálytiszta vizű forrást a várból legurult kövekkel felduzzasztottuk és egy tavacskát építettünk ,amelyben rövidesen megjelentek a kis halak, guppik, kőfúrók és ebihalak. Így naphosszat kedvünkre halászhattunk.

HÚSZ ÉV MÚLVA … Csaknem két évtized telt el ezután, amikor családommal hazaköltöztünk és Diósgyőrben, a lakótelepen kaptunk lakást. Rövid idő elteltével megtaláltuk a kapcsolatot a vármúzeumban dolgozókkal , elsősorban Kamarás Jenő barátom révén, aki fotós, restaurátor és kiállításrendezőként tevékenykedett az intézményben.

EZT A KÉPET LÁTTAM A X. EMELETI ABLAKUNKBÓL 1971 -1991 -IG Számomra ma már szinte legendás időszak kezdődött, szakmai érzelmi vizuális kapcsolatba kerültem a Diósgyőri várral, számos emlékezetes rendezvényen vettünk részt. Jenő barátom bemutatott a vár régészigazgatójának és vezető építészének.

FERENCZY KÁROLY - CZEGLÉDY ILONA MUNKÁSSÁGA DIÓSGYŐRBEN

A VÁRMÚZEUM EGYKORI MUNKATÁRSAI ÉS BARÁTAI ..1970 k.

A KIRÁLYLÉPCSŐ RÉSZLETRAJZAI

A RONDELLA METSZETE

A RONDELLA HOMLOKZATA

A HELYREÁLLÍTÁS ALTERNATÍV TERVE 1960 k A HELYREÁLLÍTÁS ALTERNATÍV TERVE 1960 k. Ferenczy Károly szakmai körökben és a közvéleményben egyaránt nagy vihart kavart alternatív terve a hatvanas évek elején készült a vár helyreállítására. A terv alapvető célja a kutatás és a feltárás által elért eredmények megvédése és bemutatása volt. A bemutatandót körül ölelő, korszerű légies anyagokból készült védőépület. A romok felé hajló védőépület élesen elválasztja a védelem tárgyát a védelem eszközétől a műemlék várat a technikai védőépítménytől.

A védőépület lehetővé teszi, hogy a várnál száz,vagy ezerszámra előkerült köveket oda, vagy közel arra a helyre lehet visszailleszteni, vagy felfüggeszteni, ahogyan azt valamikor látni lehetett, így egy térbeli kőtár 1:1 léptékű modell létesülhet.

A HELYREÁLLÍTÁSI TERV MODELLJE A védőépület határoló síkjai didaktikusan kirajzolják a műemlék egységes tömegét és lehetővé teszik az egykori épületbelső és téralakítás elképzeléséhez

A HUSZÁRVÁR KÖRNYEZETRENDEZÉSI TERVE

DIÓSGYŐR VÁRKÖRNYÉK KÖRNYEZETRENDEZÉSE 1973

DIÓSGYŐR – MAJLÁTH PÁLOS KOLOSTOR ÁSATÁSA 1973

A MŰEMLÉKVÉDELEM RÉGI NAGYJAIRÓL …

AZ IGAZI MÚLT KÉPE 1888 -BÓL

TŰNŐDÉSEK A VÁR MAI ÁLLAPOTÁRÓL .. A JELEN DILEMMÁI

EGY KIS MAGYARÁZAT AZ „EREDETI ÁLLAPOT” ÉRTELMEZÉSÉHEZ …

BERLIN POTZDAMER PLATZ

DREZDA FRAUENKIRCHE RÉGEN ÉS MOST

LÜBECK KÉT ARCA ..

A MÚLT ÜZENETE A JÖVŐNEK …