Az Árpa (Hordeum vulgare) kártevői Kolozsvári László Növényorvos MSc Nappali tag. II. félév

Gabonafélék vetésterülete a világon Búza: 220 millió ha (30 %) Rizs: 155 millió ha Kukorica: 150 millió ha Árpa: 80 millió ha Cirok: 45 millió ha Köles: 40 millió ha Zab: 20 millió ha Rozs: 10 millió ha Összesen: 705 millió ha (45 %) Világ szántóterülete ~1 500 millió ha

Az Árpa általános jellemzése A Búza mellett a legrégebben termesztett gabonanövényünk. Takarmányozási és élelmezési célból egyaránt termesztjük. Léteznek 2 és többsoros (4,6) fajták. A hazaiak főként szálkásak. Vetésidő szerint: őszi és tavaszi (!)

Őszi árpa Kiváló emberi élelmiszer (lehetne) Fontos abraktakarmány, szalmája alom Alternatív felhasználás Vetésterülete 2010-ben: Az E.U.-ban ~ 12,5 millió hektár Mo.-on: ~ 190 ezer hektár (!) Termésátlag Mo.-n: 3,7 T/Ha (2010)

Tavaszi árpa: Takarmányként kiváló (a szalma is) Emberi táplálékként változatos Alacsony fehérjetartalommal (max. 11,5 %) sörárpának minősül! Vetésterülete 2010-ben: E.U.-ban: ~ (csökken) Mo.-n: ~ 100 ezer hektár Termésátlag Mo.-n: 2,8 T/Ha (2010)

Növényvédelem Termőhely megválasztása, megfelelő tájhasznosítás… Megfelelő fajtaválasztás Optimális tápanyagellátás Vetésidő, vetésmélység, tőszám Kártevők természetes ellenségeinek jeleléte A kártételi küszöbérték alatt tartás a cél!

Talajszintben károsító rovarok Cserebogár és Szipoly lárvák: pajor, csimasz (Melolontha, Anisoplia spp.) Pattanóbogarak lárvái: drótférgek (Agriotes spp.) Bagolylepkék lárvái: mocskospajor, porkukac (Agrotis spp.) Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) Csócsároló az Őszi árpában, imágó Tavasziban is. 1n - 4év 3-4 év 2n 1n

monokultúra ker., gyommenteség, tarlóhántás Védekezés a talajszintben károsítók ellen: Agrotechnika: monokultúra ker., gyommenteség, tarlóhántás Biológiai védekezés: Steinernema rovarparazita fonálférgek és tojásparazita fürkészek Kémiai védekezés: Talajfertőtlenítés, az imágók ellen eredményes lehet a tábla felületi kezelése.

Gabonalegyek Árpafritlégy (Oscinella pusilla) 3n Csíkoshátú búzalégy(Chlorops pumilionis) 2n Ugarlégy (Delia coarctata) 1n Őszi fekete búzalégy (Phorbia securis) 2n Tavaszi fekete búzalégy(Phorbia fumigata) 1n A hazánkban károsító gabonalégy fajok közül a csíkoshátú búzalégy, és a fritlégy okozza a legtöbb kárt. A lárvák károsítanak ősszel, a vezérhajtás megsárgul, majd elhal.

Gabonalegyek elleni védekezés: Agrotechnika: Mellőzzük a monokultúrát, az árvakelésre ügyeljünk, talajművelés. Gyors kelés elősegítése A jól bokrosodó fajták jobban tűrik a gabonalegyek károsítását. Biológiai védekezés: nem megoldott Kémiai védekezés: csávázás, talajfertőtlenítés A tavaszi árpa „legyei” tavaszi betelepedésűek: állománypermetezés is jó.

Kabócák 2 n Törpe gabonakabóca (Macrosteles laevis) Csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus) Üvegszárnyú kabóca (Javesella pellucida)

Gyep, legelő, kaszáló közelében jelentős kárt okozhatnak. Őszi és tavaszi károsítás. Az őszi veszélyes mert rossz kondícióba kerül a vetés. A lárva és az imágó egyaránt szívogat , a károsítás helyén klorózis jel. Őszi árpa fehéresedése Vírusok és Mikoplazmák fertőzése (árpában gyakori) Telelés imágó,vagy tojás alakban.

Levéltetvek 6-8-10n Gabona levéltetű (Macrosiphum avenae) Zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum) Zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi) Orosz búza-levéltetű (Diuraphis noxia)

Szívogatásukkal elsődlegesen növénytorzulást, növekedésbeli lemaradást, a termésben minőségi károsodást okoznak. Gabonavírusok terjesztése A kelés utáni időszakban a legveszélyesebbek A mézharmaton korompenész telepszik meg

Védekezés a Kabócák és a Levéltetvek ellen: Agrotechnikai és Biológiai: a lehetőség megvan, de nem megoldott, nem kivitelezhető. Kémiai: Kabócák ellen nem gyakori, ált. a talajfertőtlenítés és a levéltetvek elleni permetezés megoldja a problémát.

Vetésfehérítő bogarak 1n Vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) Kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana) Veresnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis) Kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis)

Árpában az első három faj a leggyakoribb. Tömeges szaporodásuknak a párás, meleg tavaszok kedveznek. Lárva: árpacsiga Lárvák hámozgatnak, az imágók érközöket rágnak. „Fehéredik a vetés” O. melanopus lárvája talajban, O. gallaeciana lárvája növényen bábozódik. Az imágók avarban telelnek.

Védekezés a vetésfehérítők ellen: Agrotechnikai: A szőrös levelű fajtákon kevésbé károsít, a „csiga” könnyebben kiszárad (Őszi árpa). A Tavaszi árpák nagyon érzékenyek, ez itt nem megoldott! Biológiai: Novodor FC: 3% Bacillus thuringiensis var. Tenebrionis Kémiai: A legjobb akkor, amikor fiatalok a lárvák.

Gabonapoloskák 1n Osztrák poloska (Eurygaster austriaca) Mórpoloska (Eurygaster maura) Közönséges szipolyposolka (Aelia acuminata)

A Poloskák az egész tenyészidőben jelen vannak. Szárbaindulás előtt a vezérhajtás kifehéredik, majd elpusztul a poloskaszúrás következtében. Hasban levő kalász megszúrva fehér lesz. Kikalászolás után a megszúrt kalász a szúrás felett kifehéredik, elhal, lekonyul ("zászlós kalász"). Tejesérésben szúrt szemek aszottak, ocsúvá zsugorodnak. A viaszérésben szívott szemek csökkent sütőipari értékűek lesznek. Az imágó avarban telel. Tipikus peterakási forma.

Védekezés a Poloskák kártétele ellen: Agrotechnikai: Nem kidolgozott. Biológiai: Petefürkész darazsak (Asolcus, Telenomus) Kémiai: Kif. ellenük ritkán szükséges, a vetésfehérítők elleni kezelés elég.

Szipolyok Vetési szipoly (Chaetopteroplia segetum) 1n Osztrák szipoly (Anisoplia austriaca) 2év Széles szipoly (Anisoplia lata) 2év Gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva) 2év

Az imágó és a lárva (pajor) is kártevő. Az imágó kártétele virágzástól teljes érésig. Az érett szemet is kirúgják a kalászból. A kalász kuszált, borzas, széttúrt lesz. Az imágó kártétele táblaszegélyen, vagy foltokban látható.

Védekezés a Szipolyok ellen: Agrotechnikai: talajművelés, talajfertőtlenítés Biológiai: Metarrhizium anisopliae gomba vagy fonálférgek. Nem kidolgozott. Kémiai: Állománykezelés. Max. 10 db/m2

Tripszek Árpatripsz (Limothrips denticornis) Fekete fűtripsz (Haplothrips aculeatus) Gabona és fűféléken fejlődnek. Leginkább Tavaszi árpán Kártétel: hasban maradt kalász, mennyiségi-minőségi kár Kalász fehéredik, borzas lesz.

Védekezés a Tripszek ellen: Agrotechnikai: tarló hántása, mélyszántása,és a monokultúra kerülése Biológiai: Nincs kidolgozva. Kémiai: Kif. ellenük ritkán, az egyéb kártevők elleni védekezés elég szokott lenni.

További rovarkártevők: Levéldarazsak: 1n Szalmadarázs (Cephus pigmaeus) Ő. Gyakori fűdarázs (Dolerus gonager) T. Veresnyakú fűdarázs (Dolerus haematodes) T. Aknázólegyek: Xn Fekete árpa aknázólégy (Agromyzes megalopsis) ŐT Szürke árpa aknázólégy (Chromatomia fuscula) Ő. Gabona aknázólégy (Agromyzes luteitarsis) T.

Gubacsszúnyogok: Ő-T Muharbolha (Phyllotreta vittula) T Hesszeni gubacsszúnyog (Mayetiola destructor) Nyerges gubacsszúnyog (Haplodiplosis marginata) Narancssárga búza-gubacsszúnyog (Sitodiplosis mosellana) 2-3n 1n 1n Muharbolha (Phyllotreta vittula) T 1n

Egyéb állati kártevők: Rágcsálók: Mezei pocok (Microtus arvalis) Güzüegér (Mus musculus spicilegus) Vadászható állatfajok: Őz (Capreolus capreolus) Vaddisznó (Sus scrofa)

Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula; A szántóföldi és kertészeti növények kártevői Növényvédelmi állattani ábrák http://agrarszektor.hu http://es.123rf.com/photo_4438553_macrosiphum-avenae.html http://hoxa.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rpa http://www.agrarkutatas.net/files/aktualis/pdf_agroinform_20060713131116_rjlfg.pdf http://www.agrarkutatas.net/lapszemle/371/A-tavaszi-%C3%A1rpa-v%C3%A9delme http://www.agr.unideb.hu/novved/ttnvf/proceedings/Abstracts2004%204.pdf http://www.biol.uni.wroc.pl/cassidae/European Chrysomelidae.htm http://www.farmit.hu/rde/xbcr/farmit/images/Szabone-KomlosiE_2011Kalaszos.pdf http://www.gazdakorok.hu/hir_211.htm http://www.haszon.hu http://www.kormany.hu http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/noszarpa.htm http://www.okogazdabolt.hu/novenyvedok.html http://www.plantprotection.hu/modulok/magyar/paprika/minerfly_pap.htm http://www.sorlap.hu