Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vérengző katicabogarak

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vérengző katicabogarak"— Előadás másolata:

1 Vérengző katicabogarak

2 Milyen szép is lenne ha mindenki megtehetné , hogy kisétál a kertbe és leszedi a salátának valót. A magyar vásárló nem azt tartja szem előtt ,hogy honnan jött az áru,vagy esetleg mit tartalmaz, hogy dolgozták fel itt az ÁR a mérvadó. Besétálunk egy hipermarketbe végig megyünk a zöldséges pultok mellett és mit látunk ?? Csak nézzük végig honnan származnak a zöldség-gyümölcs félék. Még a szezonális zöldségek nagy része se hazai , mert az drágább és nem is érné meg kitenni a pultra. Vegyszermentes gazdálkodással nem csak a természetet óvhatjuk meg a kemikáliáktól, hanem a permetezés és a növényvédelem útján a szervezetünkbe kerülő mérgek mennyiségét is nagyban csökkenthetjük.

3 A bio növényvédelmi módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk. Vagy úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak egymásra, például riasztóak legyenek a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira. Esetleg az ismert kártevők természetes ellenségét csábítjuk a kertünkbe. Honos növényekkel és természetes kerti elemekkel a szorgos segítők gyorsan segítségünkre sietnek. A természetes kertek fontos elemeit képezik a fák, bokrok, de a számos fűfélének, virágnak és rovarnak otthont adó virágos "rétek" is. A kertben kialakított vad sarok valóságos paradicsom a pillangók számára.

4 A biokert növényvédelme már a magok elvetése előtt megkezdődik
A biokert növényvédelme már a magok elvetése előtt megkezdődik. Néhány évvel ezelőtt próbáltuk ki először megelőző védekezésként a gyógynövényes magáztatást (csávázást). A gyógyteák hatására a növények nemcsak ellenállóbbak lesznek a betegségekre, de gyorsabban és nagyobb arányban is kelnek. A módszer annyira jól bevált, hogy ma már csak akkor vetünk bármilyen magot, ha előzőleg megfelelő ideig beáztattuk gyógynövényteába.

5 Ugyanúgy van ez, mint más élőlényeknél: ha jól működik a növény immunrendszere, akkor a kórokozók, kártevők nem lesznek képesek súlyos károkat okozni. Mindenkinek ajánlom: ha beteg zöldséget, gyümölcsfát, vagy más növényt lát, ne tegyen elhamarkodott lépést, és ne rohanjon azonnal a boltba permetszerért. Kár ágyúval lőni verébre, vagy akár levéltetűre. Például, ha azt tapasztaljuk, hogy egy fát ellepnek a levéltetvek, akkor hamarosan találunk majd rajta néhány katicabogarat. Egy népes levéltetű- kolóniában pedig nemsokára megjelennek a fürkészdarazsak lárvái is. Ha van türelmünk, és kivárjuk (nem pusztítjuk el a permetezéssel a tetvek természetes ellenségeit), akkor kis idő elteltével a ragadozó rovarok felfalják a levéltetvek nagy részét.

6 A hagyományos biológiai növényvédelem a növénykárosítók természetes ellenségeinek felhasználását jelenti. Bár nagyon közel áll hozzá, de nem azonos a biotermesztéssel, mert e védekezési módszer alkalmazásakor a természetes ellensé- geket kímélő szintetikus készítmények is a technológia részét képezhetik. Elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a módszer hatékonysága nagyon sok tényezőtől függ. A termesztő berendezés és a palántanevelő legyen mentes mindennemű fertőzési forrástól. Palántanevelésnél ügyeljünk a higiéniára és a palánták rendszeres védelmére.

7 Ezt nem csak otthon a kiskertben hanem nagyüzemben is használják.
Nem rég a SZESZIKO Kft-nél tettünk egy kisebb látogatást. 1992-ben alakult meg a kiváló természeti adottságokkal rendelkező Zselici Dombság déli részén szigetvári telephellyel. A 62 °C-os termálvíz, a 2093 napfényes óra/év szolgálja a termelés alapbázisát. Az üvegházakban grodán támasztóközegben, hidrokultúrás rendszerben, számítógéppel vezérelve folyik az Európában is magasan elismert, korszerű termelés. Növényvédelmünk az EU-ban is élvonalba tartozó biológiai védelmen alapul, amikor is a növényeket a kártevők biológiai parazitáival, illetve ellenségeivel védjük, ezáltal megszüntettük a vegyszerek felhasználását.

8 Az üvegházak 1 hektárosak
Az üvegházak 1 hektárosak. Két üvegházban beoltott növények vannak (admiro,aruba), egyben pedig gyökérnemes fajta. Az üvegházakban paradicsom hajtatás folyik talaj nélküli hidrokúltúrával. Egy éves hidrokúltúrával dolgoznak. A technológia lényege, hogy a talajtól elszakítva nevelik a növényt tőzeggyapotban, táprendszer köttetődés mellett. Minden biológiai növényvédelemnél az induló tisztaság, a higiénia a legfontosabb. Onnan indul az egész rendszer, hogy mindent kiszednek, lemosnak, új fedőfóliát terítenek le az üvegházban, a paplanokat újra cserélik, mindent többszörösen átmosnak, részben hyppos vízzel. A növényhez hozzáérő fém dolgokat, tartóvasakat, a növényház fémszerkezetét, kézzel vízbemártással sterilizáljuk.

9 Teljesen tiszta környezte kell ahhoz, hogy ne legyen gondunk az áttelelő, elbújó kórokozókkal, kártevőkkel szemben Nagyon fontos, hogy nyomonkövessük, monitorozzuk a mindenkori fertőzési szinteket. Az üvegházban 8-10 helyen sárga színű (levéltetű, üvegházi molytetű) monitorlapokat helyezünk ki. Ha kell, kéket (trpisz) is kihelyezünk. Hetente ellenőrizzük ezeknek a mennyiségét. Ehhez képest telepítjük be, ezek természetes ellenségeit. Paradicsomon a tripsz látensen jelen van, de nem okoz problémát. Főleg a sárgát használják. Kicsi szabvány méretet a monitorozáshoz, a nagyobbakat pedig a gyérítéshez. Ha nagyobb mennyiséget felfedezünk, ott lehet egy nagyobb mennyiségű gyérítés, de ez nem megoldás.

10 A monitor lap fogását hetente átlagolják és az alapján határozzák meg, hogy az adott kártevőnek az ellenségéből mennyit telepítsenek. Az üvegházi molytetűnek a fürkészdarázs az ellensége. Heti rendszerességgel telepítik, m2-ként másfél darabot. Részben megelőzésképp is telepítik, ha nincs felfogás, mivel nem mindig sikerül úgy elhelyezni a monitorlapokat, hogy az felderítse az adott kis gócokat. Tehát mindent ez sem tud felderíteni. Csak támpontot ad, ezért kell egy megelőző telepítés. A másik hasznos élőszervezet amit bevetnek az üvegházi molytetű ellen az a Ragadozó poloska(macrolophus caliginosus). Délről származik emiatt melegigényes, télen nem olyan jól dolgozik. Fő szezonja a tavasz és a nyár. Ilyenkor több a bejövő fénymennyiség és hozzájut a megfelelő táplálékhoz. A takácsatkát, a bagolylepkék tojásait is megeszi. A levéltetűre is kihatással van és az aknázó legyek ellen is jó hatással mutatkozik.

11 Ahhoz, hogy tudjon szaporodni segíteni kell a kezdeti szaporodási képességeit. Táplálék kiegészítőt kapnak ami a lisztbogarak tojásait tartalmazza. Hektáronként kijelölnek 4-6 etetési pontot, néha még 8- at is, hetente egyszer feltöltik. Talál magának fehérje dús táplálékot, ezeken a pontokon mindig van neki megfelelő mennyiségű táplálék. Újra tud szaporodni és innen tud áttelepülni az esetleges kártevők elpusztítására. A poszméhek porozzák meg a növényt vegyszeres beavatkozás nélkül. A méheknek köszönhető a 20%-os hozam és a 15-20%-os minőségnövekedés. Megéri így dolgozni, hogy a paradicsom teljesen egészséges táplálékként funkcionáljon.

12 A mikroklimát úgy kell alakítani, hogy a növény és a hasznos élőszervezetek számára kedvező legyen.
Így feltudjuk venni a harcot a káros bogarakkal szemben. Bank rendszerrel is szoktak védekezni a levéltetű ellen. Kis tálkába búzát nevelnek erre rátelepítik a búzalevéltetű fiatal egyedeit. Ez után érkeznek a fürkészdarazsak. A gabonatetű nem károsítja a paradicsomot, viszont táplálékául szolgál a betelepített fürkészeknek, amik a paradicsomra bekerülő káros levéltetveket elpusztítják. Felderíti, megkeresi és levadássza a levéltetveket. A levéltetveket ha akarnák se tudnák elpusztítani vegyszerrel, mert rejtett életet folytatnak, levélhónajban, különböző zugokban telepednek meg.

13 Mi még fel se fedezzük a fertőzöttséget, ők már megkeresik
Mi még fel se fedezzük a fertőzöttséget, ők már megkeresik. Ha enni akarnak akkor dolgozniuk kell, hogy tudjon szaporodni. Nagyon jól nyomon követhető a fürkészek munkája. Az adott foltokban az erre kijelölt személy megnézi a leveleket,megfordítja, ha a levélfonákon az üvegházi molytetű lárvabölcsőknek hány %-a parazitált. Amelyik fekete abba fürkész van, ha fehér akkor lisztecske fog kikelni. Ennek az aránynak 70>30 akkor nincs szükség telepítésre ha kevesebb akkor még telepítenek. A paradicsomnak gomba kártevői is vannak. Az üvegház zárt rendszer így tudják úgy változtatni a feltételeket, hogy a növény számára kedvező a kórokozó számára kedvezőtlen legyen. A levél ne legyen 3 óránál többet vízfedettségben így nem lesz esélye a gombáknak. Ha nincs vízfedettség a lombon se pára se vízcsepp akkor a legtöbb gombával nincs probléma.

14 Ezt úgy tudják elérni, hogy a számítógép vezérli a fűtést és a szellőztetést.
A lisztharmat ellen egyetlenegy zöld szer van az elemi kénpor, amit a fűtőcsövekre kiszórva juttatnak a levegőbe. Hektáronként 8 kg-ot szórnak a fűtőcsövekre két hetente. Ezzel meg lehet oldani a lisztharmat mentességet. Amelyik kórokozó ellen nincs biológiai védekezés, azt kihordják úgy, hogy ne érintkezzen más növényekkel és a többi üvegházzal ezt a többi zöldhulladékkal együtt komposztálják. A katicabopgarakat itt nem használják, mert kannibálok. Ha elpusztította a kártevőket akkor egymást is felzabálják. Nem gazdaságos, eseti alkalmazása megoldható de a paradicsomnál nem is olyan nagy probléma a levéltetű.

15 Tripszek elleni védekezés
A hajtatott paprika legfőbb kártevői elleni védekezés alapja az áttelelés megakadályozása és tripszmentes palánta kiültetése. Ha néhány palántán tripsz szívásnyomokat találunk, úgy palánta-korban 5-7 naponta, és/vagy kiültetés után 1-2 alkalommal tripsz ellen védekeznünk kell. Nagyon fontos, hogy tájékozódjunk a felhasznált készítmény hasznos rovarokra előírt várakozási idejéről. A tripszek ellen az Orius ssp. ragadozó poloska és az Amblyseius cucumeris vagy Amblyseius swirskii valamelyike és az Amblyseius degenerans ragadozó atkák kombinációját alkalmazzuk. Ezek a parányi állatok, ha nincs tripsz, a paprika virágporán is képesek fennmaradni és szaporodni. Lényeges tehát, hogy a betelepítéskor már virágozzon az állomány

16 Levéltetvek elleni védekezés
Hagyományos kémiai növényvédelemnél a levéltetvek elleni védekezés nem okoz különösebb gondot, de a biológiai növényvédelemben kellő figyelem és felkészültség nélkül a levéltetű az egyik legsúlyosabb kártevővé válhat. Alapvetően arra kell felkészülni, hogy a levéltetvek előbb-utóbb megjelennek az állományban. A hatékony biológiai védekezés csak megelőző jellegű lehet, ezért minél korábban el kell kezdeni. Alapja a levéltetvekkel fertőzött gabona (bank- növény) elhelyezése az állományban, majd erre levéltetű fürkészek rátelepítése, 1-2 héttel később. A fürkészek közül az Aphidius colemani (l az őszibarack levéltetű ellen, az Aphidius ervi és az Aphelinus abdominalis pedig a burgonya levéltetvek ellen hatékony. (Betelepítésükkor ügyeljünk arra, hogy más-más levéltetűvel fertőzött banknövényt igényelnek.) Megelőzéshez 0,15-0,5 db/m2, erősebb fertőzés esetén 1-5 db/m2 fürkészt telepíthetünk.

17 A fürkészek a tojásaikat a levéltetvek testébe helyezik
A fürkészek a tojásaikat a levéltetvek testébe helyezik. A lárvák a levéltetvek testét belülről felfalják, így azok elpusztulnak, felpuffadnak és bronzszínűvé (az Aphelinus esetében feketévé) válnak. Ez annyira látványos, hogy a sikert folyamatosan nyomon tudjuk követni. A hatékonyság fokozása érdekében a védekezési rendszert kiegészíthetjük ragadozó gubacsszúnyoggal (Aphidoletes aphidimyza, katicabogarakkal (Adalia bipunctata és zengőlegyekkel (Episyrphus balteatus is. Ezek a fajok egyébként a külső környezetből önmaguktól is betelepedhetnek.

18 Bagolylepkék elleni védekezés
A bagolylepkék elleni biológiai védekezésre a Tirichogramma ssp. petefémfürkész-nemzetség fajait használhatjuk. Nagyon fontos a lepkerajzás szexferomon-csapdás megfigyelése, s a rajzásmenettől függően 6-10 napos időközökkel helyezzük ki a fürkészeket tartalmazó kapszulákat. Dózis: 5-10 kapszula/1000 m2 ( egyed/1000 m2) Szükség esetén használhatjuk a fent leírtak szerint a SpinTor vagy a Steward készítményt is.

19 Takácsatka és szélesatka elleni védekezés
A közönséges takácsatka először általában foltszerűen jelenik meg a termesztő létesítményben, s ha időben felfigyelünk rá, többnyire elég foltkezelést alkalmazni. Bevethető természetes ellenségei közül a ragadozó atkák a leghatékonyabbak. A Phytoseiulus persimilis ragadozó atka gyors fejlődésű, ezért a fertőzött foltra elég 5-10 db/m2 dózissal telepíteni. Azonban nehezen bírja a száraz meleg klímát, ezért ilyen körülmények esetén válasszuk inkább az Amblyseius californicus és a tripszeknél megismert Amblyseius degenerans fajt.

20 Lisztecske elleni védekezés
A liszteske elleni védekezéshez legáltalánosabban alkalmazott faj az Encarsia formosa molytetűfürkész. A kártevő megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni a fürkészek betelepítését, 1-2 egyed/m2 dózisban. Ez hetente 3-4 alkalommal ismétlendő, amíg a parazitáltság el nem éri a 80%-os szintet. Erről könnyen meggyőződhetünk, hiszen a parazitált lárvabölcsők (pupáriumok) befeketednek. Nagyobb fertőzés megfékezésére egy-egy alkalommal nagyobb adag (5-10 egyed/m2) fürkészt is telepíthetünk. A védekezést kiegészíthetjük az Eretmocerus eremicus fürkészdarázzsal és/vagy a Macrolopus caliginosus  ragadozó poloskával. Az Eretmocerus előnye, hogy az Encarsiánál nagyobb a tűrőképessége (hő, szermaradék), a poloska pedig a liszteskéken kívül fogyasztja az egyéb káros rovarokat is.


Letölteni ppt "Vérengző katicabogarak"

Hasonló előadás


Google Hirdetések