Nemzetközi magánjog 1. A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog Dr. Glavanits Judit 2012/13 tanév őszi félév

Tananyagon kívül… Ajánlott irodalom: Palásti G. – Vörös I. (szerk) Európai kollíziós kötelmi jog. Krim Bt, 2009. Czigler D. T.: A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Róma I. rendelet a praktikum tükrében. Külgazdaság, 2009/9-10. szám Palásti G. 2008: A szerződésre alkalmazandó jog felek általi megválasztása (a jogválasztás) (PhD értekezés, Miskolc)

Uniós kollíziós kötelmi jog jelentősége: A szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó jog meghatározása minden tagállamban azonos módon történik Egyetemes alkalmazás: nem csak az Unióban honos alanyok egymás közötti viszonyaira, hanem akkor is, ha lényeges nemzetközi elem nem tagállami, hanem EU-n kívüli külföldi jogra utal A hazai szabályozás (Kódex) szubszidiárius jellegűvé vált

Róma I. előzménye: Az EK Római Egyezménye Rugalmas szabályozást vezetett be Kiindulópont: legszorosabb kapcsolat elve A szerződés rendszerint ahhoz az államhoz kapcsolódott, amelyben a szerződéskötés időpontjában a jellemző szolgáltatás kötelezettjének a szokásos tartózkodási helye található. Ha a jellemző szolgáltatás nem volt meghatározható: a bíróság szabadon mérlegelhetett A bíróság azt is megállapíthatta, hogy nem a kötelezett lakóhelyéhez kapcsolódik, ekkor a másik jogot alkalmazhatta

Róma I. előzménye Az Amszterdami Szerződés után válik lehetővé a közösségi jogi szabályozás rendeleti formában Csatlakozási szerződésünk (2004): vállaltuk, hogy csatlakozunk a Római Egyezményhez, ez 2006-ban megtörtént Rendelet elfogadása Rendelet hatályba lépett: 2008. július 24. Rendelet alkalmazása: 2009. december 17-étől 2009. évi IX. törvény másodlagossá teszi a Kódex szerződésekre vonatkozó szabályait

Róma I. területi hatálya A Rendelet területi hatálya nem fedi le az összes tagállamot  Az Egyesült Királyság nem csatlakozott az elfogadásához  opt-in lehetőség (DE! Írország  kimaradhatott volna, de a megalkotás folyamatában csatlakozott az együttműködéshez) Dánia  a tagállamok közül egyetlen kivételként  az Amszterdami Szerződésben az EKSz IV. címéhez kapcsolódóan rögzített fenntartásainak köszönhetően nem vesz részt a Rendelet alkalmazásában, ennek megfelelően bíróságai a Római Egyezmény alapján járnak el a jövőben is

Róma I. tárgyi hatálya A polgári-kereskedelmi ügyekben kötött szerződéses kötelmekre terjed ki Európai Bíróság  Szerződés: olyan jogviszony, amelyben egy fél egy másik féllel szemben szabad akaratából kötelezettséget vállal (vö. Brüsszel I. rendeletnél tanultak) Csak azon helyzetekben alkalmazandó, amikor különböző országok jogai között kell választani (vö. „lényeges külföldi elem” kapcsán tanultak) Pl.: felek állampolgársága, szokásos tartózkodási helye, a szerződéskötés, teljesítés helye, melyek különböző államokba esnek

Róma I. tárgyi hatálya alóli kivételek… természetes személyek személyállapotával, a szerződéskötést megelőző tárgyalásokból eredő kárra (culpa in contrahendo - vö. Róma II.), társasági joggal, választottbírósági megállapodásokkal és joghatósági kikötésekkel, célvagyonnal (trust) kapcsolatos kérdésekre,

Róma I. tárgyi hatálya alóli kivételek folyt… családi kapcsolatokból, illetve házassági vagyonjogból eredő kapcsolatokra alkalmazandó jogra (beleértve a tartási kötelezettséghet is) Problémás pontok: 1. cikk (2) g. pont: azon kérdés eldöntése, hogy harmadik személy irányában a képviselő kötelezheti-e azt a személyt, akinek a nevében eljár, illetve egy szerv kötelezheti-e a társaságot (…) harmadik személlyel szemben 1. cikk (2) j. pont: az életbiztosításokról szóló 2002/83/EK irányelv hatályán kívül eső vállalkozások munkavállalással összefüggő élet-, munkanélküliség-, vagy járadék-szolgáltatásai (értsd: Eus tagállamon kívüli vállalkozások)

Róma I. tárgyi hatálya alóli kivételek folyt… váltók-csekkek-értékpapírok alapján létrejövő (azokból eredő) kötelezettségekre, DE: pénzügyi eszközök értékesítése  a Rendelet kiterjed a pénzügyi eszközök multilaterális rendszerben történő értékesítésére, Utóbbi alól alkivétel (tehát főszabály szerint kivétel): tőzsdék (ezekre nem vonatkozik) Bizonyítás és eljárási kérdések

Róma I. személyi hatálya A hatály szempontjából a szerződés a meghatározó tényező, az alanyi kör másodlagos; személyi hatálya kiterjed mind az uniós állampolgárok, mind a harmadik államból származókra, amennyiben szerződést kötnek A szerződéskötés szempontjából a felek állampolgársága irreleváns  Ld. egyetemes alkalmazás!  a Rendelet által alkalmazni rendelt jogot akkor is alkalmazni kell, ha az nem egy tagállam, hanem EU-n kívüli állam joga

Az alkalmazandó jog Amelyet a felek választottak (lex pro voluntate) Jogválasztás hiányában a Rendelet 4. cikke szabályozza általános érvénnyel azt, hogy mely jogot kell alkalmazni Speciális szabályok: fuvarozási, fogyasztói, biztosítási, munkaszerződések  esetén a Rendelet az általános szabályoktól eltérő különös rendelkezéseket tartalmaz, melyek egyrészt a jogválasztást korlátozzák, másrészt a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot határozzák meg Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Magyar Kódex szabályai

I. Jogválasztás

A jogválasztás szabályai a felek által választott jog – lex pro voluntate A felek szabadon határozhatják meg A felek jogválasztása megelőzi a kollíziós szabályok alapján egyébként alkalmazandó jogot Pream. 12. cikk: „Annak meghatározása során, hogy a felek jogválasztása kellő bizonyossággal megállapítható-e, egyik tényezőként figyelembe lehet venni a felek arra vonatkozó megállapodását, hogy kizárólagos joghatóságot ruháznak egy tagállam egy vagy több bíróságára a szerződés alapján felmerülő viták eldöntésére.”: qui eligit iudicem, eligit ius Pream. 13. cikk: „E rendelet nem zárja ki, hogy a felek nem állami joganyagra vagy nemzetközi egyezményre történő hivatkozást építsenek be a szerződésbe”

Kifejezett és hallgatólagos jogválasztás egyértelműnek kell lennie a választott jog a szerződés egészére vonatkozik, vagy csak egy részére (3. cikk (1)) nem tehető függővé attól, hogy a jövőben melyik fél melyik perbeli pozícióban (alperes, felperes) fog szerepelni Hallgatólagos: bár nem jelölik meg a szerződésben, de kétséget kizáróan megállapítható az alkalmazni kívánt jog Rendelet: a szerződés egyes rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal (clearly demonstrated, eindeutig, façon certaine) megállapíthatónak kell lennie Helyesebb lett volna a magyarban is az "egyértelmű" szófordulat

Jogválasztási korlátok 3. cikk (3): Ha a tényállási elemek (a jogválasztást kivéve) szorosabban kapcsolódnak egy másik tagállamhoz, ennek kötelező szabályaitól nem lehet eltérni 3. cikk (4): A jogválasztás nem sértheti a közösségi jog olyan rendelkezéseinek alkalmazását, amelytől megállapodás útján nem lehet eltérni.

Több jog választása alkalmazandó jogként Időben egymást követően: egyes időpontokban más-más az alkalmazandó jog a felek ezt a szerződés módosításával érhetik el korlát: harmadik jóhiszemű személy jogait nem sértheti Egyidejűleg: a szerződés bizonyos elemeire (pl. teljesítés) egyféle, más elemeire másik jog alkalmazandó egyetlen korlát: nem vezethet a felek jogai és kötelezettségei egyensúlyának a megbomlásához

II. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog 4. cikk 1. Lépcső: Nevesített (nominát) szerződések 2. Lépcső: Jellemző szolgáltatás 3. Lépcső: Szorosabb kapcsolat elve 4. Lépcső: Legszorosabb kapcsolat elve

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog Nevesített (nominát) szerződések adásvételi szerződés  eladó szokásos tartózkodási helye, szolgáltatási szerződés  szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye, Közös elem: a meghatározásra a bírói joggyakorlat alapján: Brüsszel I. franchise-szerződés  franchise-vevő szokásos tartózkodási helye, forgalmazási szerződés  forgalmazó szokásos tartózkodási helye,

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog folyt… ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti jogra vonatkozó szerződés  ingatlan fekvése szerinti ország joga irányadó Kivétel: olyan szerződésre, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a bérbeadó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található („üdülőbérlet” Palásti – Vörös 68.o.) árverés útján történő adásvétel  azon ország joga irányadó, ahol az árverésre sor kerül, ha ez a hely meghatározható;

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog folyt… Ún. multilaterális rendszer keretében kötött szerződésre (több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát összehozza, vagy ezt elősegíti)  az az egyetlen jog, amely alapján a tranzakció létrejön (alternatív kereskedési helyek – Multilateral Trading Facilities az ún. MIFID-irányelv alapján)

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog 4. cikk 2-3. bek 2) Jellemző szolgáltatás Ha a szerződésre több szerződés elemei is illenek (vegyes szerződés), vagy egyik szerződésre vonatkozó szabály sem alkalmazható, a szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett félnek a szokásos tartózkodási helye található. 3) Szorosabb kapcsolat elve Ha az eset körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől eltérő országhoz, abban az esetben ez utóbbi állam joga alkalmazandó  Csak ha ez egyértelmű! Pream. (20): Ezen ország meghatározása érdekében többek között figyelembe kell venni, hogy a kérdéses szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel.

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog 4) Legszorosabb kapcsolat elve Abban az esetben, mikor a fentiek (1 és 2 bekezdés) alapulvételével az alkalmazandó jog nem állapítható meg, azon állam joga alkalmazandó, amelyhez a szerződés legszorosabban kapcsolódik Hasonlóan az előző elvhez, más szerződésekhez való viszonyt itt is figyelembe kell venni ld. (20.) ppreambulumi bekezdés: „Ezen ország meghatározásához figyelembe kell venni többek között, hogy az adott szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel”

III. Speciális szabályok

Speciális szabályok A fuvarozási szerződésekre alkalmazandó jog A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog

1. A fuvarozási szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 1. A fuvarozási szerződésekre alkalmazandó jog Áru, illetve személyfuvarozásra irányuló megállapodások Elsőbbséget élvez a fogyasztókra vonatkozó szabályokkal szemben!! (+több nemzetközi megállapodás, amely szintén elsőbbséget élvez: pl. nemzetközi légifuvarozásról szóló 1975-ös Montreali Egyezmény, a vasúti közlekedésről szóló COTIF Egyezmény stb.)

a) Árufuvarozási szerződések Speciális szabályok a) Árufuvarozási szerződések Általános szabály: melyet a felek választottak Ennek hiányában: fuvarozó szokásos tartózkodási helyének joga, ha az átvétel vagy átadás helye, vagy a feladó szokásos tartózkodási helye (székhelye) ebbe az országba esik Ha e feltételek nem teljesülnek: a felek által megállapított átadás szerinti állam jogát kell alkalmazni Kisegítő szabály: Nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat. Ha a szerződés a fenti szabályokkal szemben egyértelműen szorosabb kapcsolatban áll egy másik állam jogával, akkor a szerződésre ezen utóbbi állam jogát kell alkalmazni

Intercontainer-ügy Felek: Intercontainer- ICF (belga), MIC (holland) Tényállás: az ICF vagonokat bocsát a MIC rendelkezésére, és biztosítja azok vasúti szállítását („árufuvarozási célú bérleti szerződés”) Hollandia és Németország között. Nem kötöttek írásbeli szerződést, egyszer egy tervezetet küldött az ICF belga jogi kikötéssel, de egyik fél sem írta alá. A kötelezettségeket teljesítették, kivéve, hogy a MIC az utolsó számlát nem fizette ki 1998-ban. Csak 2001-ben fordult az ICF bírósághoz. Holland bíróság előtt folyik az eljárás: MIC szerint a holland jog alapján elévült a kereset (másodfok elfogadta), az ICF szerint a belga jog alapján nem, és a jogvitára a belga jogot kell alkalmazni a Róma I. 4. cikk (4) alapján. Jogkérdések: fuvarozási szerződés-e ez? Legszorosabb kapcsolat elve alkalmazható-e? Ítélet: ez nem árufuvarozási szerződés, mert nem egyszeri útra szól, és a bérbeadónak nincs a ki-berakodás országában székhelye, és az árufuvarozás nem a szerződés fő célja. Ha az eset összes körülményéből az következik, a bíróság mellőzheti a megtalált jogot, és alkalmazhatja a legszorosabb kapcsolat elvét.

b) Személyszállítási szerződések Speciális szabályok b) Személyszállítási szerződések Kivétel: szervezett utaztatásra irányuló szerződések Szervezett utaztatási szerződés: az utaztatás, szállás, és az utaztatáshoz vagy szálláshoz közvetlenül nem kapcsolódó egyéb idegenforgalmi szolgáltatások kombinációjára irányuló szerződés.  Fogyasztói jellegű   a fogyasztói szerződések szabályai alá tartozik

B, Személyszállítási szerződések Speciális szabályok B, Személyszállítási szerződések Általános szabály: a felek jogválasztása DE! A Rendelet korlátozza a felek jogválasztását az alábbi öt jogra: az utas szokásos tartózkodási helye; a fuvarozó szokásos tartózkodási helye; a fuvarozó központi ügyvezetésének helye; a kiindulási hely államának joga; vagy rendeltetési hely államának joga.

2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Kollíziós jog szerepe a fogyasztói jogok terén a jogalkotó a fogyasztó érdekében speciális szabályt ír elő Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, amelyet egy természetes személy (fogyasztó) üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli célra kötött egy üzleti vagy szakmai tevékenysége gyakorlása során eljáró személlyel (vállalkozó)

Nem tartoznak a fogyasztói szerződések közé: Speciális szabályok 2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog A kettőjük közti kapcsolat akár internet útján is létrejöhet (pl. szoftverek, zenék, filmek letöltésére irányuló szerződés is stb.) Vö: Yusufi-ügy Nem tartoznak a fogyasztói szerződések közé: fuvarozási szerződések (DE! az utaztatási szerződésre vonatkozik); szolgáltatási szerződések, ahol a szolgáltatást kizárólag a fogyasztó szokásos tartózkodási helyétől eltérő államban nyújtják; ingatlannal kapcsolatos szerződések (DE! az ingatlanok időben megosztott használati jogára (timeshare szerződések) kiterjed); pénzügyi eszközök-értékpapírok által megtestesített jogokhoz köthető szerződések; multilaterális rendszerben kötött szerződések.

2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog A) Általános szabály: a fogyasztói szerződésekre általános szabályként azon jog alkalmazandó, melyet a felek szerződésüknek választottak B) Jogválasztás hiányában: amennyiben a vállalkozó tevékenységét azon országban folytatja, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye van, vagy tevékenysége – többek között vagy kizárólag – ebbe az országba – is – irányul, a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének jogát kell alkalmazni a szerződésükre  Ld. példa

2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Pl.: Németországban vásárolunk egy terméket, és a terméket a vállalkozó Magyarországon is forgalomba hozza  a magyar jog alkalmazató a szerződésünkre De: a vállalkozó helyett valaki más hozza forgalomba Magyarországon, és a vállalkozó a forgalombahozatalról nem is tud  a német jogot kell alkalmazni Kérdés: a vállalkozó Magyarországra leszállítja a terméket, és itt más hozza forgalomba azt?  A vállalkozó tevékenysége Magyarországra (is) irányult  alkalmazandó

2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 2. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog Ha a vállalkozó tevékenységének színhelye nem egyezik meg a fogyasztó szokásos tartózkodási helyével, az alkalmazandó jogot az általános (ld. korábban: jogválasztás és ennek hiányában alkalmazandó jog) alapján kell meghatározni  a szerződés kikerül a fogyasztói szerződésekre vonatkozó cikk hatálya alól Fontos: a szorosabb kapcsolat elve a fogyasztói szerződésekre vonatkozó cikk kapcsán nem érvényesül

3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Viszontbiztosítási szerződések: A viszontbiztosítási szerződések nem tartoznak a speciális szabályok alá  általános szabályok Nagykockázatú biztosítási szerződések: felek jogválasztása, a biztosító szokásos tartózkodási helyének (központi ügyvezetés helyének) joga Amennyiben a szerződés egy másik állammal szorosabb kapcsolatban áll, ezen állam jogát kell alkalmazni

3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Nem-életbiztosítási szerződések: felek jogválasztása alkalmazandó DE!  behatárolja egyes jogokra a jogválasztást, azt pl. a kockázat felmerülése államának, a kötvénytulajdonos szokásos tartózkodási helye államának, életbiztosítási kötvénytulajdonos állampolgársága szerinti állam  jogának választhatóságára korlátozza Jogválasztás hiányában azon állam jogát kell alkalmazni, ahol a kockázat a szerződés megkötésének időpontjában fölmerül

3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 3. A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog Kötelező biztosítási szerződések: Attól függően, hogy „nagykockázatú” vagy „egyéb tömeges” ügylet, ld. fent A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kötelező biztosításokra vonatkozó szerződésre a kötelező biztosítást előíró tagállam joga alkalmazandó Ha a kockázat helye szerinti tagállam joga, illetve a biztosítási kötelezettséget előíró tagállamnak a joga egymásnak ellentmond, az utóbbit kell alkalmazni

4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog A Rendelet mellett munkavállalók kiküldetéséről szóló Tanács 96/71/EK irányelv is releváns  Rendelet nem alkalmazható abban az esetben, amikor az irányelv – a munkavállalók kiküldetésére – kollíziós szabályt állapít meg  A Rendelet az Egyezményt felváltva felülírja a Kódex 51-53. §-ait. Általános szabály: munkaszerződésekre  azon jogot kell alkalmazni, melyet a felek szerződésükre választottak

4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog Jogválasztás hiányában: azon jog, ahol, vagy ennek hiányában  ahonnan a munkavállaló a munkáját rendszerint végzi Az EuB gyakorlata szerint e helyszín olyan hely, ahonnan a munkavállaló időről időre  külföldre is  munkavállalás céljából eltávozik, majd oda visszatér, munkáját ott szervezi vagy szervezik, és utasításokat is innen kap Az a hely, ahol a munkavállaló a munkáltatóval szembeni kötelességeit (bejelentkezés, biztonsági ellenőrzés) teljesíti

4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog Speciális szabályok 4. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog A fentiek alapján az alkalmazandó jogot nem lehet megállapítani: a szerződésre a munkáltató telephelyének joga alkalmazandó (ahol a munkavállalót alkalmazták) Kivétel: amennyiben a körülmények összessége arra utal, hogy a szerződés fentiektől eltérő országgal szorosabb kapcsolatban áll, abban az esetben ez utóbbi állam jogát kell alkalmazni (Vö. általános szabályoknál: ott miért nagyobb fokú „bizonyosság” itt pedig a „körülmények összessége”?

Navimer-ügy Felek: Jan Voogsgeerd (holland) és Navimer (luxemburgi székhelyű) Tényállás: Jan határozatlan idejű munkaszerződést kötött mint tengerész (vezető gépész) a Navimerrel, de a Naviglobe nevű társaság Belgiumban lévő székhelyén, a felek a luxemburgi jogot kötötték ki. A munkavállaló a Naviglobe-tól kapott utasításokat, a hajóutak után oda tért vissza, Luxemburggal semmilyen kapcsolata nem volt. A szolgálatot a Navimer tulajdonában lévő hajókon teljesítette. Fél év után elbocsátották, Voogsgeerd a holland bíróság előtt indított pert végkielégítés iránt. Jogkérdés: tényleges telephelynek tekinthető-e egy másik társaság székhelye? Megállapítható-e a szorosabb kapcsolat Belgiummal? Ítélet: a telephely fogalmát szűken kell értelmezni, amely a felvételi intézésére vonatkozik, és nem a tényleges foglalkoztatásra. Ha objektív tényezők arra utalnak, hogy a valósághoz képest (a szerződésben megjelölthöz képest) egy másik telephely intézte a felvételt, ez a hely elfogadható telephelynek.

IV. Kötelezően alkalmazandó jog és közrend

Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Kötelező („kógens”) szabályok Tagállami kógens normák (domestic mandatory rules): ha a felek jogválasztásának időpontjában valamennyi jelentős tényállási elem más államban található, mint amelynek jogát választották, a jogválasztás nem sértheti ezen másik állam olyan jogszabályi  kötelező  rendelkezéseit, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni  Csak a diszpozitív rendelkezések helyett lehet anyagi jogválasztással élni.

Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Kötelező („kógens”) szabályok Uniós (belső piaci) kógens normák (mandatory rules of Community Law): abban az esetben, ha valamennyi jelentős tényállási elem egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, a felek harmadik ország jogára vonatkozó megállapodása nem sértheti a közösségi jog olyan rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni Fogyasztói/munkajogi kógens szabályok: a fogyasztót és a munkavállalót a védelmére irányuló, jogválasztás hiányában alkalmazandó rendelkezések által biztosított védelemtől jogválasztással megfosztani nem lehet

Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Imperatív rendelkezések Az imperatív rendelkezések (international mandatory rules) olyan rendelkezések, amelyek betartását valamely ország a közérdek – mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő ( Egyesült Királyság e szabállyal kapcsolatos fenntartásai miatt nem vesz részt a Rendeletben)

Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Imperatív rendelkezések A Rendelet előírása: „E rendelet alapján semmi nem korlátozhatja az eljáró bíróság országának joga szerint az imperatív rendelkezések alkalmazását.” (talán értelmesebb lett volna „szerinti”-nek fordítani…) Figyelembe vehetők azon ország jogának imperatív rendelkezései, amelyben a szerződésből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell vagy teljesítették, amennyiben ezek az imperatív rendelkezések a szerződés teljesítését jogszerűtlenné teszik. A mérlegelés szempontjai: a tekintetben érvényre kell-e juttatni e rendelkezéseket, figyelembe kell venni természetüket és céljukat, és alkalmazásuk vagy nem alkalmazásuk következményeit.

Kötelezően alkalmazandó jog és közrend Ha a Rendelet által meghatározott jog alkalmazása nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével („ordre public”), az alkalmazása megtagadható Közrenddel kapcsolatos felfogások a tagállamokban: Francia: belső jogrend feltétlen alkalmazást kívánó szabályai (pl. alapvető jogok) Angolszász: csak kirívó jogsértéseknél lehet a közrendre hivatkozni

A magyar kódex rendelkezései

A Rendelet és a Kódex viszonya Szubszidiárius viszony: A Kódex rendelkezéseit az olyan szerződéses kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendeletének hatálya nem terjed ki Néhány olyan terület, mely nincs benne a Rendeletben (pl. tőzsde) Kicsi lesz a jelentősége, az esetek többségében a Rendelet szabályait kell alkalmazni

A Kódex szabályai Jogválasztás: A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie.

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog: A Kódex szabályai Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog: Tőzsdén, versenytárgyaláson vagy árverésen kötött szerződés: annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van, illetve a versenytárgyalást vagy az árverést tartják Társasági szerződés: annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni. Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására és terjedelmére a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni.

Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog: Legszorosabb kapcsolat elve: A Kódex szabályai Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog: A nyilvános kölcsön alapján kibocsátott kötvényen alapuló kötelmi jogok és a kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a kibocsátó személyes joga szerint kell elbírálni. Legszorosabb kapcsolat elve: Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.

Összegzés

A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásának folyamata Alkalmazható-e a Rendelet? (Hatály?) Van-e nemzetközi szerződés? Jogválasztás? Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog? Speciális szabályozás? Fuvarozási szerződés? Fogyasztói szerződés? Biztosítási szerződés? Munkaszerződés? Kötelezően alkalmazandó jog? (kógens és imperatív szabályok?) Közrend? A magyar Kódex rendelkezései?