Új törvények 2012—2115. évben! Keresse fel az alábbi oldalakat! évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 343/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. Törvény végrehajtásáról 343/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. Törvény végrehajtásáról évi CLXXXV. Törvény a hulladékról 441/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelete a hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

A vállalati környezeti menedzsment eszközei. Bemenetek (a termelési tényezők) környezetközpontú felügyelete  Munkatárgy o környezetbarát alapanyagok termékek; o hulladékminimalizálás;  Munkaerő o dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra;  Munkaeszközök o Energiaracionalizálás - öko-üzemanyagok, fogyasztáscsökkentés, szennyezés-megelőzés o környezettudatos karbantartási rendszerek  Munkamódszer o tisztább technológiák alkalmazása, szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása, ökokontrolling  Munkahely környezetközpontú kialakítása. munka- és termelésszervezés átalakítása 1.A munka- és termelésszervezés átalakítása

A vállalati környezeti menedzsment eszközei. Kimenetek (a termelés eredményeinek) környezetközpontú felügyelete  ÖKO-termékek arányának növelése  ökológiai könyvvitel;  életciklus elemzés;  ökomarketing;  környezeti jelentések. vállalkozási stratégia átalakítása 2.A vállalkozási stratégia átalakítása külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása 2.A külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása

A vállalati magatartás befolyásolásának tényezői 1.A konkurencia nyomása 2.A piaci igények változása 3.A környezeti szabályozás

A környezeti szabályozás A környezeti szabályozás alapvető feladata, hogy a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel.  A környezeti szabályozás célja:  A természeti javak takarékos felhasználása  a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, illetve megelőzése;  A környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása, a környezeti érdek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké való átalakítása révén. Kitekintő :

A környezetszabályozás eszközei, módszerei, technikái a) Jogi szabályozás (kormányzati törvényhozói és végrehajtói szabályozás - Utasítás, tiltás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat ) b) Piac-szabályzás (Közgazdasági eszközökkel, pl. környezeti adók - a környezeti hatóságok érdekeltté-, ösztönzővé akarják tenni a környezetóvó magatartást ) c) Menedzsment technikák – módszerek (pl. projektszabályzatok, megrendelői követelmények) d) Etikai (magán- és önkéntes) megoldások

1. Közvetlen törvényi – jogi eszközök: Utasítás, tiltás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat. Példa: 2. Közvetett gazdasági – piaci eszközök: Alkalmazásukkal a környezeti hatóságok érdekeltté-, ösztönzővé akarják tenni a környezetóvó magatartást. Kapcsolódó bemutatóanyag: Fenntarthatósági terv: Fenntarthatósági terv 3. Vegyes típusú szabályozás 4. Menedzsment technikák – módszerek 5. Egyéb szabályozó eszközök 6. Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök: Jogszabály által nem kényszerített, rövidtávon gazdasági előnnyel sem járó környezetbarát magatartás. A környezeti szabályozás eszközei, módszerei- technikái KIR Hulladékgazdálkodási jogszabályok

Környezetvédelmi Terv 1 BEVEZETŐ 1.1 Környezetvédelmi Terv Célja 1.2 Környezetvédelmi Terv érvényességi területe 1.3 Környezeti politika 2 Környezetvédelmi szervezet 3 A környezetvédelmi tervezés folyamatának ismertetése 4 Képzés, oktatás környezetvédelemmel kapcsolatban 5 Eljárási előírások 6 A Környezetvédelmi személyzet feladatai 6.1 A Vállalkozó termelési igazgatójának alapvető feladatai 6.2 A környezetvédelmi mérnök feladatai 6.3 A környezetvédelmi felügyelő feladatai 7 Jelentési kötelezettség szabályozása 7.1 Havi előrehaladási jelentés környezetvédelmi fejezetének előírásai 7.2 Eseti bejelentések 8 A Környezetvédelmi rendszer dokumentumai 8.1 Eljárások 8.2 Formalapok

9 Vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok 9.1 Zaj- és rezgésvédelem 9.2 Hulladékgazdálkodás 9.3 Levegőtisztaság-védelem 9.4 Földtani közeg védelme 10 A Környezetvédelmi Terv részei Környezetvédelmi Terv

A szabvány definíciója a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. Törvény szerint „elismert szervezet által alkotott, vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat, vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb."

Szabványosítás jelentősége  A szabványok összehangolásán két nagy nemzetközi szervezet munkálkodik: CEN, az európai szabványosítási bizottság és ISO, a standardizálás nemzetközi szervezete től a szabványok először ISO formában jelennek meg, majd ezt alkalmazza a CEN.  A gazdasági növekedés szempontjából a tőkén kívül a legnagyobb szerepe az érvényben levő szabványoknak van.

XX. század  A szabványok nemzetközi szintű összehangolását már a 20. század elején a nemzetközi kereskedelem fejlődése tette szükségessé.  A dokumentumok típusa: nemzetközi szabvány (ISO, IEC ).   Szervezetei: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), alapítva: 1946, Genf  tevékenységi területe: a villamosságon kívül mindenre kiterjed, közel 100 ország a tagja,  Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), alapítva: 1906, de 1947 óta vált igazán aktívvá  A szabványok kidolgozását műszaki bizottságokban (pl. ISO/TC) végzik és a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül bármelyik tagország részt vehet a munkában.

Nemzetközi környezetvédelmi szabványosítás  A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén szorgalmazták.  Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) tevékenysége a környezetvédelem területén is.

Környezeti menedzsment szabványok  Brit Szabványügyi Testület (1990): a BS 5750-es minőségügyi szabvánnyal analóg környezetmenedzsment szabvány létrehozása Közzététel: BS 7750 (1992) Érvényes változat: BS 7750 (1994)  Európai Unió 1836/93-as rendelete: EMAS (Environmental Management and Audit Scheme) 1993 június 29.-én hirdették ki 1995 áprilisában lépett hatályba  International Organization for Standardization (ISO): ISO ban adták ki 2004-ben módosítva nem csak egyetlen szabvány, hanem egész szabványsorozat ( ISO )

MSZ EN ISO 14001:2005 Kedvező hatások: az anyag- és energiafelhasználás csökkenése, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése, a hulladékkeletkezés csökkenése, a hulladék-újrafelhasználás javulása, a környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása, kockázatcsökkenés, felértékelődés a pénzintézeteknél és biztosítóknál, a környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása, a szervezet társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása, új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, illetve bővítése, a hatósági kapcsolatok javulása.

SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO MSZ EN ISO 14004:2005 KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO MSZ EN ISO 14005:2005 KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO 14010MSZ EN A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO 14011MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások. A KIR auditja ISO 14012MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez Helyette: ISO VISSZAVONVA

SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) ISO 14015MSZ EN 14015:2003 A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések ISO MSZ EN 14020:2000 (angol) Környezeti címkézés. Általános elvek ISO 14021MSZ EN 14021:2002 Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások ISO Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei ISO 14024MSZ EN 14024:2001 Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások

SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14031MSZ EN 14031:2001 A környezeti teljesítés értékelése ISO A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint ISO 14040MSZ EN 14040:1998 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO 14041MSZ EN 14041:2001 Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO 14042MSZ EN 14042:2001 Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése ISO 14043MSZ EN 14043:2001 Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata ISO Környezetorientált formatervezés ISO Környezeti kommunikáció

A környezetközpontú irányítási rendszer működési modellje

ISO es szabványrendszer és PDCA-ciklus

EMAS (Environmental Management /Ecomanagement/ and Audit Scheme) Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében :  a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét;  meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét;  környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat;  értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

EMAS Environmental Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítményértékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. Törvényi keret: EC1836/93/EK RENDELET 761/2001/EK RENDELET

Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, míg a nemzetközi szabvány csak a környezeti politika nyilvánosságát kéri.

Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai  Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet szerint a szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal.  Elkötelezettségek és követelmények: az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékával.  Ellenőrzés: Az EMAS előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumát, az ISO14001 nem.

ISO 14001EMAS II Szabályozás Nemzetközi szabvány: 2001 EU Rendelet: 1836/93, majd 761/2001 Intézményi háttér szabványok kiadása tanúsítók akkreditálása akkreditáló szervezet illetékes testület: hitelesítők és tanúsítók ellenőrzése Elkötelezettség, környezeti politika elkötelezettség a folyamatos javításra jogszabályi megfelelés fizikai környezeti teljesítmény javítása Környezeti jogszabályoknak való megfelelés elkötelezettség a betartásra sorozatos nemmegfelelősség esetén visszavonható kötelező megszegés esetén az illetékes testület azonnal felfüggeszti, visszavonja Előzetes állapotfelmérés első alkalommal javasolt tényezőlista készítése ajánlott csak a környezeti tényezők azonosítása kötelező a tervezési fázisban kötelező közvetett és közvetlen környezeti tényezők minimum listája

ISO 14001EMAS II Nyilvánosság a politika a nyilvánosság számára hozzáférhető nincs kötelező nyilvántartás nyilvános politika és környezetvédelmi nyilatkozat EU szintű nyilvántartás Környezeti jelentés, nyilatkozat környezeti jelentés készítése ajánlott kötelező, érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max. 3 évente frissítés évente Mi a tanúsítható? szervezet telephely egység folyamat szervezet és/vagy telephely Audit gyakorlatban 3 évente tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik országhatárok könnyen átjárhatók legfeljebb 3 évenként tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes (NACE-kódok) országhatárok feltételekkel átjárhatók Logó használata tanúsító szervezet adja az ISO logója nem használható szabályozott (lásd a 681/2001. sz. útmutatót)

Miben több az EMAS, mint az ISO 14001?