Kockázatmenedzsment a környezetvédelemben 14. hét
FORRÁSKÉNT FELHASZNÁLT AJÁNLOTT IRODALOM: Kerekes Sándor: IV KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT Dr. Czakó Sándor: KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA Digitális tankönyvtár: 5.7. Környezeti kockázat Korondi Endre mestertanár BGK GBI: Kockázatelemzés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.
FOGALMAK Veszély a nem ismert negatív hatású vagy (Negatív hatás (kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa) a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése.) a nem ismert valószínűségű esemény. Nem veszély az ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. Lehetséges kudarc olyan állapot, amely a kitűzött vagy elfogadható célt nem teljesíti és a siker ellentéteként értelmezhető.
R(x)=P(x)*D(x). FOGALMAK Környezeti kockázat (R=risk) valamely veszély (x) (pl. szennyezés) bekövetkezésének valószínűsége P(x) , illetve egyidejűleg a bekövetkezés által kiváltott következmények (károk) súlyossága D(x). Matematikai formulával kifejezve: R(x)=P(x)*D(x). POPULÁCIÓS KOCKÁZAT EGYSÉGE: 1 mikrorizikó = 1 millió embernél 1 halálos kimenetel
mikor elkerülhetetlen a környezeti kockázatelemzés? Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta. Forrás: Kerekes Sándor - KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT
A KÖRNYEZETI KOCKÁZAT KELETKEZÉSE A leggyakoribb környezeti kockázat a termelő tevékenység során fellépő környezetszennyezés. A szennyezés két alaptípusa a flow szennyezés (A környezetbe kerülve átmeneti koncentrációnövekedést idéz elő, amelyik idővel megszűnik és visszaáll az eredeti állapot.) a stock szennyezés (A teljesen stabil, felhalmozódó (stock) típusú szennyezések, mint a nehézfém (ólom, higany, kadmium) okozta szennyezések, amelyek a talajban, vízben, élőlényekben felhalmozódnak, ezért koncentrációjuk folyamatosan nő, és csak lassan bomlanak le. Az ilyenekből maximálisan olyan mértékű emisszió engedhető meg, amilyen mértékben azok lebomlanak és eltűnnek a környezetből).
KOCKÁZATMENEDZSMENT P: Kockázattervezés (Kockázat becslés) PDCA P: Kockázattervezés (Kockázat becslés) Kockázatkezelés megszervezése D: Kockázatkezelés végrehajtása és a végrehajtás irányítása C: Kockázatkezelés ellenőrzése A: Kockázatmenedzsment továbbfejlesztése
kockázatmenedzsment PDCA Részei: Kockázattervezés (a "kockázattervezés" megtervezése; a kockázatok feltérképezése, beazonosítása; a kockázatok elemzése; a kockázatok elleni védekezés (ld. kockázatkezelés) megtervezése ), Kockázatkezelés megszervezése (kivitelezésének: megvalósításának, végrehajtásának) (pl. folyamatszervezés; technológiák, eljárások, ügyrendek, munkaköri feladatok, stb. szabályozása, vonatkozó kézikönyvek, kezelési útmutatók, stb. elkészítése), Kockázatkezelés végrehajtásának irányítása Ellenőrzés (kockázattervezés, kockázatkezelés megszervezésének és a kockázatkezelés végrehajtásának ellenőrzése) Kockázatmenedzsment továbbfejlesztése (ld. tanulságok feljegyzését és hasznosítását). Forrás: Wikipédia + Dr. Czakó Sándor: KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA
A KOCKÁZATMENEDZSMENT KÉT OLDALA REMEDIÁCIÓ jelentése: meggyógyítás
Forrás: Korondi Endre mestertanár BGK GBI - Kockázatelemzés „Nem kevés társadalomtudós a ma kialakuló társadalmat nem ipar utáninak, információsnak, hanem magas kockázatú társadalomnak nevezi. A kockázat alapja az, hogy a méretek gigantikusak, a cselekvések és a kommunikáció meghatározói rendkívül koncentráltak és a folyamatok többségénél az adott rend megváltoztatása csak súlyos megrázkódtatások árán lehetséges.” (Csikós-Nagy Béla, 1999 ) Csikós-Nagy Béla 1914-2004 Anyag-és árhivatal elnöke 1967-1985
Forrás: Korondi Endre mestertanár BGK GBI - Kockázatelemzés „A fő veszély a gazdaság-társadalom-bioszféra viszonyában abban rejlik, hogy az erősen növekedésorientált gazdaság a Föld zárt rendszerében oly mértékűvé nőtt, hogy hatását tekintve vetekszik a földi rendszer hatásaival. Ugyanakkor a társadalomnak igen nehézkes és lassú a veszélyfelismerő és problémamegoldó képessége, ezért a kockázatok növekednek. Különösen kockázatos magának az embernek a jövője.” (Szlávik János, 2005 )
MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT ALAPÚ KÖRNYEZETMENEDZSMENTHEZ
Expozíció fogalma: kitettség http://www.mokkka.hu/publications/BGT-KKF_altalanos_MOKKKA.pdf Expozíció fogalma: kitettség
MOKKA LEXIKON
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/e-tanfolyamok/gyakorlat/619
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/hu/node/691
Környezeti kockázatok Fogalma: R(x)=P(x)*D(x) (kockázat= gyakoriság * súlyosság) Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta kockázat: Tömítések lelkiismeretes készítése Szivárgó gáz nem veszélyes Tevékenység nem kockázatos Tömítések gondos készítése Szivárgó gáz veszélyes Kicsi v. jelentéktelen kockázat Tömítések gondtalanul Nagy kockázat
KOCKÁZATELEMZÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A vállalati környezetmenedzsment rendszerek bevezetésének és alkalmazásának is egyik eszköze a technológiai folyamatok környezeti kockázatelemzése. A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg. Ennek megfelelően, amikor a kockázatot vizsgáljuk, akkor egyrészt a környezeti hatás előfordulási gyakoriságát, másrészt a következmények súlyosságát vizsgáljuk. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
Kockázatos esemény A gyakorlatban kockázatosnak csak az olyan eseteket tekintjük, amelyeknél mind az esemény bekövetkezési valószínűsége, mind az esemény által kiváltott hatások számottevőek. Ha mindkét tényező a nulla közelében van, akkor rövidtávon általában nem érdemes a kockázattal foglalkozni.
Előny, esély, hátrány, kockázat P = l P < 1 PO ZITÍV KÖVETKEZMÉNY ELŐNY ESÉLY NEGATÍV KÖVETKEZMÉNY HÁTRÁNY KOCKÁZAT JELMAGYARÁZAT P = 1 a biztos esemény valószínűsége P < 1 nem biztosan bekövetkező esemény valószínűsége 0 < P < 1 vagyis P = 0 a lehetetlen esemény valószínűsége /esetünkben nincs értelmezve/
kockázat R =P *D (kockázat= gyakoriság * súlyosság) Egy szeg miatt a patkó elveszett A patkó miatt a ló elveszett A ló miatt a csata elveszett A csata miatt az ország elveszett Verd be jól azt a patkószeget! angol gyermekvers Titanic, Challenger…. Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
egyéni halál kockázata csoportos/ társ. kockázat speciális mérőszámok kockázat értékelése kvantitatív egyéni halál kockázata csoportos/ társ. kockázat speciális mérőszámok (pl. vegyipar, FMEA..) kvalitatív ha nem mérhető skála: elhanyagolható… …katasztrófális Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
relatív kockázat Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
mérőszámok mikrorizikó (mR): halál valószínűsége egy évre = 10-6 Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
Éves kockázati szintek az USA-ban Veszélyforrás Összes halálozás Autóbaleset Munkahelyi baleset Gyilkosság Fulladás (vízbe) Mérgezések Hajóbalesetek Tornádók Harapások és csípések 1 milliós népességből 9000 210 150 93 37 17 0,6 0,4 0,2 Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
Néhány nem önkéntes kockázati szint összehasonlítása Kockázati elem Influenza Leukémia Gázolás (autó) Árvizek Tornádók (US, MW) Földrengés (CA) Nukleáris erőmű Meteorit becsapódás Halálozási kockázat/fő/év 1: 5,000 (2×10-4) 1: 12,500 1: 20,000 1: 455,000 1: 460,000 1: 588,000 1: 10 millió 1: 100 milliárd Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) 15 km kerékpározás (baleset) 450 km autóvezetés (baleset) 1500 km repülőút (baleset) 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) 150 évig élni Paks 35 km-es körzetében Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
munkahelyi és társadalmi kockázat Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
A „de minimis” kockázat fogalma A de minimis kockázat az a társadalmilag elfogadott/elfogadható kockázati szint, amely alatt NINCS szükség törvényi szabályozásra Ennek értéke (US EPA, FDA) az többlet kockázati érték, amellyel egy megfelelően nagy populációban az egyénnek (a 70 éves élettartama alatt) 1: 1 millióval megnövekszik a halálozási valószínűsége Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI
A Valószínűség JELLEGE Objektív valószínűség fogalma statisztikai jellegű, s e szerint az objektív valószínűség az a szám, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik. Nagyszámú megismételt megfigyelés (kísérlet) alapján számítjuk. Szubjektív valószínűség esetén csak egy, vagy néhány megfigyelésre alapozunk. Szintetikus valószínűség esetén egy esemény valószínűségét nem közvetlenül mérik, hanem modellezik és a hasonló objektív valószínűségi rendszerek alapján becsülik.
Ágens: közvetítő
A következmények értékelése A következmények értékét, mint a kockázat másik alappillérét, az értékelési folyamat során állapítjuk meg. Ez a folyamat szükségképpen szubjektív, de a kutatások során feltárták azokat a szempontokat, tényezőket, amelyek az egyént, a csoportot vagy társadalmat a kockázat következményeinek megítélésében befolyásolják. I. a következmények típusaival kapcsolatos szempontok, amelyek a következmények vállalására, ezek idő- és térbeli eloszlására, valamint kontrollálhatóságukra vonatkoznak; II. a következmények jellegét megszabó szempontok; III. az előzőeken kívüli egyéb szempontok, így a bekövetkezés valószínűségére, a helyzetre, valamint az egyéni és csoportos kockázati hajlandóságra irányuló szempontok.
Kockázat-értékelési szempontok (Forrás: Rowe, 1977) I. KÖVETKEZMÉNYEK TÍPUSAINAK SZEMPONTJAI A. Önkéntes és nem önkéntes kockázatok 1. Méltányosság és méltánytalanság 2. Az informáltság mértéke 3. Elkerülhetőség és alternatívák 4. Exogén és endogén kockázat (kívülről eredő / belülről származó) B. Időbeli megítélés C. A kockázat térbeli eloszlása és megítélése 1. A kockázat földrajzi eloszlása 2. A kockázati ágensek (az értékelést végzők) azonosítása 3. Kockázat-szóródás D. A kockázat kontrollálhatósága 1. A kontroll észlelt mértéke 2. A kockázat módszeres kontrollja 3. Krízis-kezelés
Kockázat-értékelési szempontok (folytatás1) (Forrás: Rowe, 1977) II. A KÖVETKEZMÉNYEK JELLEGÉNEK SZEMPONTJAI A. A szükséglet-kielégítés hierarchiája B. Értékrend eltérések C. Köznapi- és katasztrófa-kockázat D. Honvédelem E. Természeti és emberi eredetű események F. Az ismeret, mint kockázat
Kockázat-értékelési szempontok (folytatás2) (Forrás: Rowe, 1977) III. EGYÉB SZEMPONTOK A. A következmény bekövetkezési valószínűségére vonatkozó szempontok 1. Kis valószínűségi szintek és küszöbértékek 2. A kockázatok térbeli eloszlása és a nagy valószínűségi szintek B. Helyzeti tényezők 1. Meglepetés és disszonáns viselkedés 2. Életmentő rendszerek C. Kockázatvállalási hajlandóság 1. Egyéni 2. Csoportos 3. Konfliktuskerülés
A kockázatviselő a kockázatot teljes mértékben ismeri; A kockázat vállalójának informáltsága a szóban forgó kockázattal kapcsolatban A kockázatviselő a kockázatot teljes mértékben ismeri; A kockázati információt visszatartják, magyarán szólva a kockázat tényleges vállalóját a kockázatról nem informálják; A kockázati információ nyíltan hozzáférhető, de a kockázatviselő nem tesz semmiféle kísérletet ennek megszerzésére, illetve felhasználására; A kockázatok bizonytalanok és meghatározhatatlanok, nincs hozzáférhető információ.
A méltányos és méltánytalan kockázatok definíciói EGY ADOTT KOCKÁZAT ESETÉBEN A KOCKÁZATVISELŐ KÖZVETLENÜL ELŐNYHÖZ JUT A KOCKÁZATVISELŐ NEM JUT KÖZVETLEN ELŐNYHÖZ Ismert kockázat (nyílt) Informált méltányos kockázat Informált méltánytalan k ockázat Ismeretlen kockázat - rejtett (zárt) Megtévesztő méltányos Kihasznált méltánytalan hozzáférhető Gondatlan méltányos Gondatl an méltánytalan senki számára nem hozzáférhető (bizonytalanság) Ismeretlen méltányos Ismeretlen méltánytalan
A kockázatok elkerülhetősége és a kockázatos alternatívák Az elkerülhetőség a különböző költségekkel járó alternatívák közötti választást jelenti; a kontrollálhatóság egy adott kockázat nagyságát és valószínűségét befolyásoló eszközök birtoklását.
Endogén kockázat Az endogén kockázat esetében a választás kizárólag a kockázatviselőtől függ. Az egyéni választási helyzetek közötti megkülönböztetés attól függ, hogy ki részesül a tevékenység közvetlen előnyeiből, melynek kockázati terhe a kockázatviselőre hárul. A kockázatviselő részesül a közvetlen előnyökből. Ekkor a kockázatviselő a rendelkezésre álló alternatívák közül egy méltányos kockázatot választ. Meghatározott személyek részesülnek a közvetlen előnyökből. Ebben az esetben a kockázatviselő legfeljebb közvetett előnyöket élvez, a közvetlen előnyökben meghatározott személyek részesülnek a kockázatviselő által választott alternatíva következményeiként. Sem a kockázatviselő, sem meghatározott más személyek nem részesülnek a közvetlen előnyökből.
Exogén kockázat Az exogén kockázat esetében a választás nem egyedül a kockázatviselőtől függ. A kockázat rendelet, parancs vagy mások egyoldalú cselekedetének következménye, közvetlen kisegítő megoldás („kibúvó”) nélkül. A kockázatot legális folyamat generálja és a kockázatviselőnek, mint egyénnek, nincs lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. adóemelés A kockázatot legális folyamat generálja, de a kockázatviselőnek, mint egyénnek van lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. fellebbezés A kockázat természeti okokból és elfogadott kulturális akciókból ered.
A kockázat kontrollálhatósága A következmények értéke éppúgy függ a következmények kontrollálhatóságától, mint a kontroll mértékétől. Magába foglalja: A kontroll észlelt mértékét A módszeres kontrollt és A krízis-kezelést
a rendszer kritikus részeire tartalékok beállítása, A kockázat módszeres kontrollálása tervet és a terv megvalósítását igényli A szóban forgó rendszer megtervezése és működtetése során a kockázat kontrollálásának és minimalizálásának súlyozott figyelembevételét előirányzó koncepciót. II. A teljes rendszer maximális biztonságát szavatoló szabályozó eszközöket. III. A rendszer olyan megtervezését, melynek során figyelembe veszik a következőket: a minőség biztosítása, a rendszer kritikus részeire tartalékok beállítása, a személyzet szakszerű kiképzése, a berendezések és műveletek ellenőrzése, a működési mód előírása és figyelemmel kísérése, a rendszer teljesítményének folyamatos ellenőrzése a célok szempontjából, ellenőrző és szankcionáló rendszer létrehozása.
Módszeres kontroll a kockázat-csökkentésben 1. A kockázat pozitív módszeres kontrollja: a szóban forgó rendszer növekedése és expanziója során a kockázat a növekedés mértékénél kisebb mértékben növekszik, vagy abszolút vagy relatív, avagy mindkét értelemben 2. Szinttartó módszeres kontroll: A szinttartó módszeres kontroll azt jelenti, hogy a kockázat(ok) időbeli alakulása nem gyorsabb, mint a rendszer növekedési üteme. 3. Negatív módszeres kontroll: A negatív módszeres kontroll azt jelenti, hogy vagy hiányzik a módszeres kontroll koncepciója vagy a szóban forgó rendszer kockázatainak időbeli alakulását a növekedés jellemzi.
Speciális kockázati kontroll a) Speciális konstrukciós kontroll. Ebben az esetben a kontroll nem módszeres (rendszerszemléletű), hanem a rendszer konstrukciója során egyes kitüntetett részek megtervezésében érvényesítik a fokozott biztonságot. Ezeket a kitüntetett részeket a rendszer olyan részeiként választják meg, melyeknél nagy a kockázat valószínűsége, vagy súlyosak a következmények. (pl. FMEA - BERA) b) Előírások és ellenőrzés útján való kontroll. Itt nem a konstrukciónál, hanem a működő rendszerre vonatkozó előírásokkal és ellenőrzéssel igyekeznek kiküszöbölni vagy minimalizálni a kockázatos helyzeteket, és ezt elsősorban a kontrollálási döntésekhez való információ-visszacsatolással érvényesítik. (pl. GYMR - BERA)
Speciális kockázati kontroll (folytatás1) c) Kockázatkezelési rendszer (KKR)= Risk management system. (ISO 31000) A KKR használata során rendszertechnikai elveket, a működtető személyzettől származó visszacsatolt információkat, vezetési információkat és szabályozó rendszereket használnak a kockázatok azonosítására, értékelésére és csökkentésére. A kockázatok azonosítását műszaki elemzéssel és vizsgálatokkal végzik, majd a kockázatokat a megfelelő kockázatelemző módszerekkel értékelik. A vezetés számára készült összefoglaló jelentések és ellenőrző-listák nyomán a vezetőség dönt a kockázat kiküszöböléséről vagy „elfogadásáról”.
ISO 31000 szabványról Az ISO 31000 Risk Management szabvány alkalmazása a vállalat irányítási rendszerének fejlesztésére
Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje
Az ISO 31000 Risk Management szabvány alkalmazása a vállalat irányítási rendszerének fejlesztésére http://mnv.hu/vallalatiranyitasi_ajanlasok/vallalatiranyitasi_ajanlasok.html
Krízis-kezelés Vezetési stílus Krízis-kezelő módszerek Krízis-kezelő rendszerek
Az elfogadható kockázatok 1. Az elfogadható kockázatú problémák megoldását megnehezítő jellemzők feltárása. Pl. a tényfeltárás nehézségei, az értékkérdések problematikussága, a kockázatokra, veszélyekre való emberi reagálás kiszámíthatatlansága és a döntési folyamat megfelelőségével kapcsolatos problémák. 2. A döntéshozatali módok osztályozása az elfogadható kockázat kezelése szempontjából. a/ Szakértői megítélés b/ Tapasztalati megoldás c/ Formális elemzés pl. kockázat-haszon elemzés, költség-haszon elemzés
Az elfogadható kockázatú döntések meghozatalának kritériumai a teljeskörűség, a logikai megalapozottság, a gyakorlatiasság, az értékelés nyitottsága, a politikai elfogadhatóság, az intézményi összeférhetőség (kompatibilitás) és elsajátításának hasznossága.
A környezeti kockázatkezelés néhány példája - Challenger Tömítések Challenger katasztrófáját egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta. Valójában egy nagyon kis valószínűségű esemény következett be és okozott katasztrófát, mégpedig a káoszelméletből ismert úgynevezett pillangóeffektus következtében.
A környezeti kockázatkezelés néhány példája (folytatás1) - Tömítések b/ Az üzemi gázszivárgás kockázati kontrollja gyakorlata. Ezekben az esetekben a kockázatkezelés módját illetően figyelembe veszik mind a gázszivárgás bekövetkezésének valószínűségét, mind pedig az esemény által kiváltott hatások súlyosságát, mégpedig: ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor a tevékenység nem kockázatos; ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat; ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat; ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor a tevékenység nagyon kockázatos.
Kockázati dilemma A kockázatkezelés során a gyakorlatban előfordulnak olyan döntési helyzetek, amikor egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű cselekvési változat /alternatíva/ között kell választani.
A függőleges tengelyen az esemény bekövetkezési gyakorisága, a vízszintes tengelyen pedig a bekövetkezett esemény következménye szerepel.
A kockázatelemzés célja: A kockázatelemzés /risk analysis/ a kockázatkezelésnél /risk management/ szűkebb fogalmi tartalmú. A kockázatelemzés célja: a veszély valószínűségének meghatározása, illetve a várható következmények megállapítása
Technikai kockázatelemzés A műszaki tervezői gyakorlatban azt jelenti, hogy a létrehozandó objektumok működéséből származó potenciális negatív következményeknek és ezek valószínűségeinek meghatározására van szükség. pl. a veszélyeztetett emberi életek számát, a káros környezeti hatásokat, a pénzben kifejezhető veszteségeket, illetve ezek valószínűség-eloszlását kell meghatározni, megbecsülni. Nem foglalkoznak az adott kockázattal kapcsolatos eltérő viselkedésmódokkal, pl. az egyes társadalmi csoportoknak miért vannak ellenérzéseik a tervezők által biztonságosnak ítélt létesítményekkel, üzemekkel szemben.
Esettanulmány
Kezelés: kell alacsony szinten tartani! A nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani! - R= kockázat, Gy= gyakoriság, K= következmény
Egy veszélyes vegyi anyag kockázatkezeléséhez szükséges hatásmechanizmus sémája
Környezeti károk és költségek összefüggései Hosszú távon a károk kumulálódnak – mennyiségileg és minőségileg rosszabb helyzet Kárcsökkentés költségei nagyok Kármegelőző beruházás akkor, ha az olcsóbb, mint a kárelhárítás. Kárelhárítás, ha a kár nagyobb, mint az elhárítás költsége. Probléma: közösségnek okozott kár gyorsabban nő, mint a szennyező által észlelt kár.
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Megismertük a kockázatot, annak típusait, valamint az elméleti és gyakorlati kockázat kezelési módszereket. Ezekből levonható az a következtetés, hogy a legkisebb valószínűségű kockázat is bekövetkezhet.
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse és fejtse ki a Kockázat-értékelési szempontok közül a kockázat kontrollálhatóságához kapcsolódó szempontokat! Ismertesse a technikai kockázatelemzés lényegét! Ismertesse az elfogadható kockázatú problémák kezelését nehezítő okokat, illetve a döntéshozatali módokat és az elfogadható kockázatú döntések kritériumait!
Az előadás felhasznált forrásai Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen Kerekes Sándor és Kindler József : (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe