A Gyakorlati Kódex értékelési folyamatának aktuális feladatai Országos Statisztikai Tanács ülése  Freid Mónika 1

A szakértői vizsgálatról általában1.  célja  a Gyakorlati Kódex (COP) elveinek való megfelelés tényszerű és egységes ellenőrzése, az előrehaladás értékelése  a jó gyakorlatok megismerése, ajánlása más statisztikai intézményeknek  a fejlesztendő területek azonosítása a normarendszernek való minél teljesebb megfelelés érdekében  végeredményben az Európai Statisztikai Rendszer hitelességének erősítése, egyfajta minőségbiztosítás  filozófiája  a nemzeti statisztikai rendszerek hitelességét erősíti a rendszeres felülvizsgálat  központban a minőség javítása, biztosítása  tárgyszerűség – tényeken, dokumentumokkal igazolható állításokon alapul  a rendszerszerű folyamatot, működést és nem pusztán a rendszerek létét vizsgálják  ország-specifikumok figyelembevétele az értékelés során  alanyai  a nemzeti statisztikai rendszer, az európai statisztikát előállító, fejlesztő és közzétevő intézmények (≈ Magyarországon a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, nem csak a KSH!) + Eurostat 2

A szakértői vizsgálatról általában2.  eszközei, folyamata  önértékelés   tájékozódás a nyilvánosan elérhető egyéb információk alapján…  előzetes kockázatértékelés a helyszíni látogatás tematizálása érdekében  konzultatív szakértői vizsgálat a helyszínen   szakértői értékelés és jelentéskészítés   nemzeti kapcsolati pont működik tagállamonként  egycsatornás kommunikáció  következménye  intézkedési terv  rendszeres monitoring az intézkedések megvalósulásáról  beszámolás a vállalások előrehaladásáról évente az Eurostat-nak és az ESGAB-nak is  az intézkedési terv élő dokumentum, vagyis módosítható az intézmény céljainak megfelelően, indoklással alátámasztottan 3

A szakértői vizsgálatról általában3.  összefoglalva  nem dokumentum-ellenőrzésről van szó: a szakértői látogatások során a rendszerek működését és nem meglétét vizsgálják  a nemzeti statisztikai szolgálatok hatékony működése a szakértői vizsgálat egyik legfontosabb szempontja  a statisztikai folyamatok dokumentáltsága és a dokumentumok hozzáférhetősége fontos vizsgálati szempont lesz (angol nyelvű összefoglalók)  a Kódex elveinek való megfelelést konzisztencia vizsgálat keretében még a látogatások előtt előzetesen áttekintik (előrehaladási jelentések + ESGAB kérdőívekre adott válaszok)  a helyszíni látogatás célzott vizsgálati szempontok mentén történik 4

Az önértékelés  célja  a vizsgált alany saját véleményének előzetes megismerése, tükör önmagunknak és a szakértőknek  objektív mérce: a CoP elveinek való teljes megfelelés (a HSSz-koordinációra nincs normarendszer)  eszköze - kérdőív(ek)  CoP elvenként /ismérvenként kérdés értékű állítások  rövid kitöltési útmutató + az állítások értelmezését segítő QAF (minőségi irányelvek)  kérdés – válasz (önbesorolás kategóriákba) – magyarázó rész (szabad szöveges mező)  a válaszok önbesorolás alapján születnek  az önbesorolás nem fiktív, annak tényeken kell alapulnia, igazolhatónak kell lennie  tartalmi összhang az egyéb dokumentumokkal (pl.: évenként készített előrehaladási jelentésekkel, hatályos joganyaggal, stratégiai értékű dokumentumokkal)  tartalmi összhang a nyilvánosan elérhető egyéb információkkal (pl.: a honlap tartalmával)  mely szervezetekre terjed ki  NSI-knek kötelező a kitöltés, az egyéb HSSz-tagoknak önkéntes 5

A helyszíni látogatás  módszere  dokumentumok tanulmányozása  konzultációk sorozata (a munkatársakkal, az adatszolgáltatók képviselőivel, az adatok felhasználóival, a HSSz képviselőivel, az OST képviselőivel, stb.)  betekintés egy-egy alkalmazás/informatikai rendszer működésébe  a kiemelt, fontos témák, folyamatok bemutatása előadás keretében – a KSH feladata  csak az NSI, illetve a kiválasztott maximum 3 HSSz tag az alanya  időtartama: egy hét  napirendje  vannak általánosan, minden tagállamban alkalmazandó programok, de tagállamonként a napirend nem azonos, mert az előzetes kockázatértékelésen is alapul  a helyszíni vizsgálatot folytató szervezet  kiválasztása – tender  3 fős szakértői csoportok, a szakértők kiválasztásának kritériumai  („observer” –Eurostat) 6

A jelentés  az összeállítás szempontjai  objektív, tényeken alapul  konzisztens és egységes megfogalmazást kell használni; egyértelmű értékelést, ajánlást kell adni; rövid leírás kell az audit módszertanáról és egy összefoglaló a jó gyakorlatokról  nem cél a tagországok rangsorolása  ütemezés  a szakértői csoport megtárgyalja előzetes következtetéseit és ajánlásait a felső vezetéssel  a jelentéstervezetet a helyszíni látogatást követő néhány héten belül küldik meg a vizsgált országnak  véleményezés  kb. 2 hónap alatt végső jelentés  kb. 1 hónapon belül kell a fejlesztési intézkedéseket összeállítani  van mód a véleményezésre, de…  módosítás kizárólag akkor, ha a megállapítások pontatlanságát tényszerű bizonyítékok cáfolják  külön véleményt meg lehet fogalmazni, amelyet csatolnak majd a végső jelentéshez  a végső jelentés nyilvános 7

Eddigi és soron következő feladatok júniusa felülvizsgálat módszertanának kialakítása nyár – ősztesztvizsgálat Szlovákiában, Izlandon decemberaz audit módszertanának és az önértékelő kérdőív véglegesítése, a látogatások menetrendjének rögzítése februáreredményhirdetés a COM tenderen május 15.az önértékelési szakasz zárása, a kitöltött kérdőívek, egyéb dokumentumok feltöltése ápr. – jún.helyszíni látogatások (az Eurostat volt az első) márciusÖnértékelő kérdőívek és egyéb dokumentumok frissítése május 4-8. Magyarország – helyszíni látogatás novemberösszefoglaló jelentés az ESR részére első negyedévelőterjesztés az EP és a Tanács számára 8

2015. május 5: Értekezlet a fő felhasználókkal Minisztérium, magán és állami intézmények Média képviselői Tudományos világ képviselői május 7: Önértékelésben részt vevő HSSz szervekkel való találkozás Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Földművelésügyi Minisztérium (FM) KSH koordinációs szerepének értékelése Helyszíni látogatás ütemezése 9

KSH honlapon külön aloldal a Gyakorlati Kódex audithoz kapcsolódóan: 17 ország jelentése elérhető angol nyelven Külön fejezet a jelentésekben a tagországok HSSz-en belüli koordinációs szerepéről Országjelentések 10

KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálat keretében betöltött koordinációs szerepének vizsgálatáról (hatékonyság és hatásosság) szóló önértékelő kérdőív Koordinációs kérdőív 11

Nincsenek különálló elvek a Gyakorlati Kódexben a koordinációra és az integrációra Az ESR-bizottság kérte ennek a dimenziónak a kiemelt vizsgálatát a felülvizsgálat során és ennek megfelelően felkérte a módszertan fejlesztésével foglalkozó Task Force-t a kérdőívek kidolgozására  Eredmény: különálló önértékelő kérdőív a Gyakorlati Kódex 15 elvére vonatkozó önértékelő kérdőív mellett A koordináció témaköre a szakértői felülvizsgálat integrált részét képezik, de nem kötődnek közvetlenül a Gyakorlati Kódex elveihez ugyanolyan fontos szerepet töltenek be, mint a Gyakorlati Kódex egyes elvei ugyanúgy vonatkozik rájuk a szakértői vizsgálat minden eleme (önértékelés, helyszíni látogatás során történő további konzultáció) ugyanúgy szerepelnek majd a zárójelentésben rájuk vonatkozó elemek, mint bármely Gyakorlati Kódex-beli elv esetében ugyanúgy fejlesztési intézkedéseket kell kialakítani a zárójelentés alapján ugyanúgy éves előrehaladási jelentésben kell majd számot adni ezek teljesüléséről Koordinációs kérdőív Mi ez? Miért kell? Mi a szerepe a szakértői felülvizsgálatban? 12

„Meghatározás”: központi szerepet betöltő intézmény által végrehajtott akciók sorozata, melynek eredményeként a rendszer minden tagja az irányadó minőségi elvárások szerint látja el tevékenységét. Konkrétan: KSH szintjén: Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a hivatalos statisztikákat az ESR elvárások, normák szerint fejlesztik, állítják elő és azoknak megfelelően tájékoztatnak Eurostat szintjén kétféle értelmezés lehetséges: Az Európai Bizottság (Commission) többi, Eurostaton kívül hivatalos statisztikát fejlesztő, előállító és tájékoztató intézményei az ESR elvárások, normák szerint működnek Maguk a nemzeti statisztikai hivatalok megfelelnek az ESR elvárásoknak, normáknak Koordináció Mit jelent a koordinációs szerep? 13

Koordináció horizontális elemként értelmezhető a Gyakorlati Kódex 15 elve „körül” Cél a KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli koordinációs tevékenységében a hatékonyság, hatásosság mértékének felmérése, különös tekintettel az adatelőállítási és tájékoztatási elemekre (erre a két témára koncentrál a kérdőív is) A kérdőív az alábbi 6 témakör köré csoportosulva fogalmaz meg állításokat: intézményi környezet statisztikai tevékenység tervezése és végrehajtása tájékoztatás és kommunikáció képzés statisztikai folyamatok standardizálása adathozzáférés Koordinációs kérdőív Célja, felépítése 14

Koordinációs kérdőív Megfelelés Gyengeségek Hatékony koordinációs eszközök hiánya: Statisztikai törvény: felhatalmazás adatgyűjtésre ↔ nincsenek a végrehajtást támogató, hatékony koordinációs eszközök Eredményes koordinációt nehezítő pénzügyi és emberi erőforrás nehézségek Hivatalos Statisztikai Szolgálat: statisztikai tevékenység jellemzően nem az intézmények főtevékenysége Erősségek OSAP tervezési eljárása jól szervezett, hatékony KSH többnyire hatékony koordináló szerepe a nemzetközi kötelezettségek kapcsán Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak nyújtott szakértői támogatás Nyitott KSH belső képzési rendszer Széleskörű együttműködés egyetemekkel, kutatóintézetekkel KARÁT rendszer bevezetése ELEKTRA kiterjesztése 15

1. Új statisztikai törvény keretében KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli koordinációs szerepének erősítése (2015) 2. ELEKTRA rendszer megnyitása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai felé az adatszolgáltatói terhek, átfedések csökkentése, illetve az adatgyűjtési eszközök egységesítése céljából (2014) - BEFEJEZŐDÖTT 3. KARÁT rendszer fejlesztése befejeződött, a kiterjesztés, teljes körű bevezetés az összes adatátvételre 2015-től 4. Erőforrás allokáció a KSH-ban az intézményesített hivatalos statisztikai koordináló szerep hatékonyságának növelésére (2016) 5. Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaival közös munkacsoportok megalakítása az alábbi területeken (2015)  Tájékoztatási gyakorlat egységesítése, monitoringja (közös tájékoztatási naptár megvalósíthatóságának vizsgálatával együtt)  Módszertani kérdések szisztematikus megvitatása  KSH adathozzáférési csatornáinak megnyitása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, mint adatgazdák felé (fókuszban a biztonságos környezettel: Kutatószoba, távoli hozzáférés)  Hivatalos Statisztikai Szolgálat egységes kutatói akkreditációs rendszerének kialakítása Koordinációs kérdőív Önértékelés eredményeként meghatározott akciók 16

Köszönöm a figyelmet! Kérdések? 17