Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI

I. A történelemdidaktika új útjai I. A történelemdidaktika új útjai

A történelemdidaktika mint önálló tudomány Sokáig csak mint iskolai oktatás diszciplinájaként értelmezték didaktika + történelem = történelem/szakdidaktika, Köztes szerep az általános didaktika és a szaktudomány között), amely a történelem recepciójával foglalkozik, az egyén és a közösség történelmi tudatának kontextusával, iskolán belül és kívül, Ma már olyan tudomány, amely a történelem recepciójával foglalkozik, az egyén és a közösség történelmi tudatának kontextusával, iskolán belül és kívül, a történelmi tudat, Központi fogalma; a történelmi tudat, a történeti tanulás tudománya (J. Rüsen), Történelemdidaktika = a történeti tanulás tudománya (J. Rüsen),

A narratív kompetencia A narratív kompetencia A narratív kompetencia annak a képességnek a birtoklását jelenti, hogy az ember a szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja, a történelmi elbeszéléseket képes értelmezni és megérti, cselekedeteit vágyait a jöv ő re nézve pedig orientálni, Magába foglal: kognitivitást, érzelmi, esztétikai, emociális és normatív elemeket is, Kiegészül praktikus jelleg ű kompetenciákkal

A történeti tanulás szintjei 1. Tradicionális történeti tanulás = a történelmi tradíciók megismerése, 2. Példaszer ű történeti tanulás – jellemz ő esetek megismerése, 3. Kritikai történeti tanulás, 4. Genetikus történeti tanulás a múltnak és jelennek megért ő, értelmez ő oknyomozó megközelítése, mint id ő ben változó jelenséget képes felfogni, A történeti tanulás küls ő elemei (történeti kultúra iskola, vagy tömegkommunikáció) bels ő oldal = történelmi tudat,

A történelmi tanulás ideáltípusai Ismeretorientált, Tanárorientált, Irányított, Receptív és reproduktív, Kognitív Eszközjelleg ű, Képességorientált, Tanulóorientált, Önálló, Produktív, Emocionális, Proceduális/pragmati kus

Tanítási stratégia 1. Ismeretátadó történelemtanítási stratégia 2. Elbeszél ő (Narratív) történeemtanítási stratégia, 3.Munkáltató történelemtanítási stratégia, 4.Problémamegoldó történelemtanítási stratégia, 5. Cselekedtet ő történelemtanítási stratégia

Történelmi tudat és tudás A történelem nem = a múlttal, Történelem az, amit a mából annak tartunk, A történelmi tanulás azon képességek birtoklása,hogy „emlékezetképesek” legyünk, Múlt (re)konstrukció szakaszai: 1. A múltra történ ő fókuszálás = tényvadászat, 2. A történelmet rekonstruáljuk, ahogy ránk maradtak, 3. A történelmet a jelenre vonatkoztatjuk,

II. A történelem mint iskolai diszciplína II. A történelem mint iskolai diszciplína

A történelemtanítás funkciói 1. Kultúraközvetít ő (a történelem megismerése), 2. Értékközvetít ő (a történelem értelmezése), 3. Szocializációs, illetve perszonifikáció (orientáció a történelem segítségével),

Az iskolai történelemoktatás funkciói (Knausz) I. I. Eredményorientált funkció, I. Eredményorientált funkció, I.1. Identitás - Azonosság: I.1. Identitás - Azonosság:  Erik Erikson fejl ő déslélektani megközelítése,  Szociológia referenciacsoportok,  M anuel Castels i dentitás variációi :  legitimáló identitás,  Rezisztens identitás,  Projekt identitás Nemzeti – nemzetiségi – (nemzetépítés ez folyik) Európai Globális Közép-európai, kontroverzitás – célja nem az identitás szétzúzása hanem érzékeltetni, hogy ugyanannak van más olvasata is,

Az iskolai történelemoktatás funkciói 1. Eredményorientált funkció, 1. Eredményorientált funkció, I/2.Tanulság I/2.Tanulság Sztandardok megteremtése, Történelemi tudatosság, A jelen megértése, Törvényszer ű ségek világa, „Ablakolás”,

Az iskolai történelemoktatás funkciói I. Eredményorientált funkció, I. Eredményorientált funkció, I/3. Politikai emberi értékek I/3. Politikai emberi értékek Demokrácia, Emberi jogok, Tolerancia,

Az iskolai történelemoktatás funkciói II. II. Folyamatorientált funkció II. Folyamatorientált funkció Képességek Képességek Információfeldolgozás, Problémamegoldó gondolkodás, Képzeleter ő és empátia, Értékválasztása, A narratív kompetencia kialakítása,

A történelemtanítás elvárása a tanulókkal szemben 1. A jelen problémái hogyan keletkeztek, 2. A társadalmi problémának van-e el ő zménye, 3. Hogyan éreztek és gondolkodtak az emberek egykoron, 4. Ideológiakritikusan kell gondolkodniuk, 5. A történelmi változások lehetségesek

III. Az iskolai gyakorlat átalakulása III. Az iskolai gyakorlat átalakulása A valós és a kívánatos gyakorlat A valós és a kívánatos gyakorlat

Átalakuló oktatási gyakorlat I. Hagyományos isk. gyakorlat Az értelemképzésben nagyjából azonos jelentés megteremtését várja el (gyakran csak egy helyes választ tételez fel) A tudásszerzés befogadó jelleg ű, passzív, A tanítás-tanulási folyamat termékközpontú, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket Kívánatos iskolai gyakorlat Az értelemképzésben az egyéni jelentések megterem- tését teszi lehet ő vé (nagyobb tere van a különböz ő válaszoknak) A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tanítás-tanulás folyamatközpontú, metakognitív, teret enged az egyéni utaknak.

Átalakuló oktatási gyakorlat II. A tudás elsajátító, reproduktív jelleg ű A tudástartalmakat viszonylag állandónak tekinti Kevés figyelmet fordít a szociális készségek fejlesztésére Tanár-diák közti kommunikációra épül A tudás reflektív jelleg ű, problémamegoldó A tudás tentatív Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése (kooperáció, empátia, tolerancia) Az inter- és introaktivitás széles skálájú (diák-diák, diák ismerethordozó, diák gondolatai, érzései, csoport – egyén, diák tanár)

Átalakuló oktatási gyakorlat III. A döntés a tanáré (tekintély) A díszciplinaritás szerepe meghatározó, „kis tudományokat” tanít A tanár alapvet ő en ismeretátadó, módszereiben az el ő adás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, tanulói munkáltatásban a kisel ő adás, esetleg csoportmunka A döntés közös: tanáré, tanulóé A viabilitás szerepe megn ő A tanár tudásszervez ő, facilitátor módszereiben az egyéni és a páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia használata szerepel.