Állami szabályozás és önszabályozás a médiában Médiaszabályozás 2015.feburár 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 1/1. Az állami szabályozás modelljei, az állam mint közvetlen médiapiaci szereplő:  A demokráciák, a jogállam viszonya a nyomtatott médiumok esetében világos, a nyílt beavatkozástól ( pl: cenzúra) való tartózkodás a megkérdőjelezhetetlen alap.  A távíró és a távbeszélő hálózatok fejlődése megkülönböztetett figyelmet kap már a XIX. század közepétől.  Az Amerikai Egyesült Államokban mind a távírászat, mind a távbeszélő szolgáltatás magánvállalkozás alapján fejlődött ki.  Európában és a világ többi részén a két távközlési infrastruktúra a XX. század végéig állami kézben maradt.

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 1/2.  Az Amerikai Egyesült Államok esetében az addig beavatkozástól tartózkodó liberális állam a rádió, mint új médium belépésekor szükségét érezte, hogy a korábbiaknál sokkal markánsabb szerepet vállaljon, s megkíséreljen a jogállamiság keretei között is egyfajta médiapolitikát kialakítani.  A rádiózás, majd később a televíziózás fejlődése az USA-ban szintén a magángazdaság keretei között indult meg, 1927-től kezdve már szigorú állami felügyelet mellett folyt.  A piacra való belépést innentől az állami szabályozó hatóság engedélyezte.

Állami szabályozás önszabályozás a médiában 1/3.  Amerikai Egyesült Államok 1927-ben elfogadott egy törvényi szabályt a Radio Act-t, amely kimondta, hogy a rádió piacra való belépés nem alanyi jog, hanem állami engedélyhez kötött, s az engedélyek kiadását végző, erre a célra létrehozott állami szabályozó hatóság a közérdek szolgálatát tekinti majd mércének a frekvenciák kiosztásakor. Ugyanezt az elvet követte később a televíziózás engedélyezése is.  Európában az országok túlnyomó többsége a rádió, majd a II. világháborút követően, követve a rádiózás mintáját, a televízió állami monopóliuma mellett döntött. / Politikai jellegű döntés volt.

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 2/1. Az önszabályozás és társszabályozás rendszeréről:  A szakmai önszabályozás világszerte elterjedt gyakorlat a médiában.  A hír –és információs tevékenységet végző újságírók a munkáltatóval kötött általános munkaszerződés kötelmein túl különböző szakmai kódexek, magatartási irányelvek rendelkezéseinek betartását is vállalják.  A szakmai önszabályozás tipikus formájának tekinthetőek az újságírók szakmai szervezetei által elfogadott etikai kódexek.  Európában a 90’-es évek elején meghaladta a 30-at a nemzeti újságírói etikai kódexek száma.

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 2/2.  A kódexekben leggyakrabban előforduló alapelvek: 1.Az információ legyen igaz, 2.Tilos bármilyen-nemek, etnikumok stb. szerinti- diszkrimináció, 3.Az információk megszerzésében tisztességes eszközöket szabad csak alkalmazni, 4.Tiszteletben kell tartani mind az információt nyújtók, mind az újságírók integritását, személyiségi jogait, 5.Érvényt kell szerezni a vélemény-nyilvánítás és a kommentár szabadságának.

Állami szabályos és önszabályozás a médiában 2/3.  Az önszabályozásnak állami elismerésének jogszabályi alapja is van.  Az Európai közösségnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK irányelve szerint: Tagállamok és a Tanács mozdítsák a szolgáltatók szövetségei és a felhasználók szervezetei által kialakított közösségi szintű magatartási kódexek bevezetését.  A fenti irányelvet hazánkban a évi CVIII. törvény ültette át a magyar jogrendszerbe: az állam elismeri a szolgáltatói és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek információs társadalommal kapcsolatos önszabályozó tevékenységét.

Állami szabályos és önszabályozás a médiában 2/4.  Az állam függetlenségük tiszteletben tartásával, támogatja a szolgáltatói és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy 1.Magatartási (etikai) szabályokat elektronikus úton,, magyar nyelven és az Európai unió tagállamaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára az Európai Unió hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék, 2.Alternatív vitarendezési eljárásokat működtessenek elektronikus úton, 3.Az érdekeltek számára tájékoztatást adjanak a magatartási ( etikai) szabályaikról, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 2/5.  A társszabályozás vagy együtt-szabályozás ( co-regulation) fogalmát nem könnyű meghatározni, hisz tartalmazza egyrészt az önszabályozás, másrészt az állami hatósági szabályozás elemeit is.  Az Egyesült Királyság új kommunikációs törvénye ( Communications Act of 2003) rendelkezései szerint a társszabáyozás folyamatában a közhatalmi szabályozó ( regular) feladatokat tűzhet ki, vagy éppen támogathatja a szankciók alkalmazását.  A társszabályozás sem marad meg nemzetállami keretek között ( Európai Bizottság /Fehér Könyv/2001): Reprezentativitás, és elszámoltathatóság valamint az európai versennyel való összeegyeztethetőség követelménye.

Állami szabályozás és önszabályozás a médiában 3. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!