Az együttnevelés mint intézményi innováció 2010. április 08. Locsmándi Alajos

Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat. Szisztematikus, végiggondolt, tervezett. Célja a pozitív változás. Eredménye új tartalom, új eszköz, új módszer.

Az innováció folyamata 1. A bevezető szakasz: innovációs terv. 2. Kivitelezés, gyakorlati megvalósítás. (A terv sikerességének ellenőrzése, és szükséges korrekciók.) 3. Intézményesülés.

? ? ? ? ? (1) Hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyermek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. (2) Hogyan valósulhat meg, hogy az általános iskola alkalmas legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, képes legyen az egyes gyermekek sajátos igényeinek kezelésére. (3) Hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni. ? ? ? ? ? ? ? Hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyermek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani? Hogyan valósulhat meg , hogy az óvoda és az általános iskola alkalmas legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, képes legyen az egyes gyermekek sajátos nevelési igényeinek kezelésére? Hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni? Hogyan lehet az integrált nevelés-oktatás elterjedésével a speciális iskolák szervezetében és működésében végbemenő funkcióváltást segíteni: olyan szolgáltatásokat megvalósítani, amelyek direkt módon elősegítik az integrált nevelést? Hogyan lehet az európai együttműködések megerősítésével bővíteni az integráció tudáshátterét? Hogyan lehet…? ? ?

Előzmények, következmények 2010: HOL TARTUNK MOST? 2003: a Közoktatási törvény karakteres integrációs, együttnevelési törekvéseket fogalmaz meg 2004: csatlakozás az Európai Unióhoz 2003: a Fogyatékos Emberek nemzetközi éve 1993: a Közoktatási törvény paragrafusaiban fellelhető az együttnevelés csírája 1990: a Miniszterek Tanácsa határozatot fogadott el a közös oktatási integrációs politikáról

Integráció „Az integrációval be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba az egyéneket.” (Sebba, 1996.)

Inklúzió „Az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996.)

I – I – I Innováció Integráció Inklúzió Az inklúzió szemléletváltást eredményez a teljes tantestületben – maga az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül.

…és közben azt vettük észre, hogy… Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

Befogadás Elfogadás Úgy veszik fel a gyermekeket a többségi intézménybe, hogy nem ismerik meg sajátos vonásait. Elvárás a gyermekektől, hogy ne térjenek el a többiektől, nyújtsanak hasonló teljesítményt, mint társaik. A tanulóktól a teljes alkalmazkodást, a többiekhez való igazodást igényli. Az intézménynek nincs befogadási stratégiája. A gyermekeket a lakóhelyéhez legközelebbi intézménybe veszik fel, - az intézmény felkészült a feladatra. A többiekkel azonos, de rugalmas tanterv alkalmazása során minden szempontból figyelnek az akár egyéni ütemben haladó tanulókra. Az intézményi környezet alkalmazkodik a tanulók egyéni sajátosságaihoz. Az intézmény értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit úgy alakítják, hogy valamennyi gyermek, igényeit kielégítik – az intézményi működést átgondolt stratégia jellemzi.

Befogadás Elfogadás A pedagógusok az egyes gyermekek egyéni igényeihez való igazodást tartják fő feladatuknak. A módszerek, értékelési eljárások, szervezési formák tekintetében jelentős a változás, cél a képességek megbízható kibontakoztatása. A gondok megoldását elsődlegesen a többségi pedagógusok vállalják, nem húznak éles határvonalat a támogatást igénylő/nem igénylő gyermek között. Az elv az, hogy mindenkinek lehetnek meghatározott nehézségei, mindenki szorulhat segítségre. A pedagógus saját stílusán, hagyományos pedagógiai módszerein kevéssé vagy nem változtat. Ha probléma merül fel, ennek feloldása jelentős mértékben a segítő szakemberekre, és/vagy a szülőre hárul.

A VÁLTOZÁS JÖVŐ JELEN 4. ELKÖTELEZŐDÉS 1. ELUTASÍTÁS 3. ELFOGADÁS Az új stratégia hangsúlyozása Jutalom és közös öröm A változáskezelés megszervezése 1. ELUTASÍTÁS Felkészültség Tájékoztatás Világos elvárások JÖVŐ JELEN 3. ELFOGADÁS Segítsd őket Bevonás Közös új jövőkép Egyéni érdekeltség 2. ELLENÁLLÁS Fogadd el az elkeseredést Figyelem Empátia Magyarázat FORDULÓPONT „KITARTÁS!”

Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

Ismertebb modellek Kéttanáros modell Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell Konzultációs modell Utazótanári modell

Eltérő tantervű iskola Többségi iskola Eltérő tantervű iskola

tanító-tanár gyógypedagógus

Kéttanáros modell Kire irányul? A tanulóra Kik működnek együtt? A két pedagógus Mennyire hatásos? Gyenge hatásfokú Fenntartható? Erősen bizonytalan Megéri? Drága

Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell Kire irányul? A tanulóra Kik működnek együtt? Több pedagógus Mennyire hatásos? Gyenge hatásfok, elkülönülés veszély Fenntartható? Bizonytalan Megéri? Olcsóbb

Konzultációs modell Kire irányul? A pedagógusra Kik működnek együtt? Sok színterű, pedagógus, munkak. Mennyire hatásos? Nagy hatásfokú Fenntartható? Elköteleződés mellett Megéri? Igény szerint biztosítható

Utazótanári modell Kire irányul? A tanulóra, a pedagógus(ok)ra Kik működnek együtt? Mindenki Mennyire hatásos? Erős hatással bír Fenntartható? Implementálható Megéri? Igény és szükségletorientált

Utazótanári modell Értelmez, közreműködik, együttműködik, segítséget nyújt,előkészít, érzékenyít,fejleszt, figyelemmel kísér, koordinál, fejlesztési tervet készít,konzultál, konfliktust kezel, tanácsot ad,javaslatot tesz, felkészül, részt vesz …

Ami a „modelltől” elvárható.. Költséghatékony Rugalmas A helyi viszonyokra a legegyszerűbben adaptálható A résztvevők aktivizálását serkentő Szakmailag hatásos, hatékony A befogadás teljes megvalósítását segítő

Stratégia, avagy hogyan készül a palacsinta

A sikeres befogadási stratégia kialakítása Tanári attitűdök: a tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár, a megfelelő segédanyagok megléte és idő a sokféleség kezeléséhez. Támogató környezet iskolákon belül és kívül: Az igazgató, a helyi irányítás, a helyi közösségek, a kormány, a szakmai szervezetek részéről. Kooperatív tanítás: Multidiszciplináris tanári és szakértői teamek. Kooperatív tanulás: Egymást segítő tanulók, csoportos tanulás. Együttműködés a problémamegoldásban. Nyomon követés: Folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának mindennapi.

„36. § … pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.” Az EGYMI Ambiente Trend Elegance EGYMI + „33. § … (az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.” „34. § … a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. „36. § … pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.”

Mit kap(hat) a többségi pedagógus? (ha hagyja magát…)

Segítséget örökre? Amíg érvényes a szakértői vélemény állandóan? Nem állandóan, de rendszeresen, állandóan használható segítségek biztosításával miben? A képesség, készség, kompetencia fejlesztésében és a mindennapi tanulásszervezés megkönnyítésében hogyan? Egyéni fejlesztési tervekkel, tanmenet egyéniesítésével, eszközök, segédeszközök biztosításával – konzultációs lehetőségekkel, egyéni fejlesztéssel.

Egyéni fejlesztési terv Elkészítésének alapja: Szakértői vélemény Diagnosztikus mérés Habilitációs-rehabilitációs tanterv Célja: Habilitáció, rehabilitáció Segítség a többségi pedagógusnak Tudatos tervezés

Az NFT I-II., mint az együttnevelés katalizátorai HEFOP Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Az egész életen át tartó tanulás Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás) Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) a kompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

A központi program-fejlesztés elérhető szolgáltatásai, eredményei Nyitott, jól képzett pályakezdő pedagógusok Jelzőrendszer és prevenciós program a lemorzsolódás megakadályozására A pedagógiai eszközöket mesterként használó pedagógusok Az integrált oktatás know how-ja Elfogadó, befogadó társadalom

Implementációs Adaptációs kézikönyv kézikönyv Ajánlások Útmutatók Jó gyakorlatok SNI mintamodulok Implementációs kézikönyv Adaptációs kézikönyv

„Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” Reggeli gondolatok … „Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” „A gyerekek tökre jól megvannak együtt.” „Legyenek olyan játékok, amelyben az egész osztály benne van!”

1 + 1 ≥ 2 Miért ? ? ? ? ? „Mert akkor jól összekovácsolódunk.” „Mert akkor összejön az egész osztály.” „Mert akkor megbarátkozunk az egész osztállyal.” – például a Mormota-musztáng. „Például van egy csapatverseny.” „Mondjuk, ha igekötős igéket kell gyűjtenünk, akkor mindenkinek más-más jut az eszébe, persze vannak olyanok is, ami egyforma a másikkal.” 1 + 1 ≥ 2

piacképes tanuló megújulni tudó pedagógus versenyképes iskola

Köszönöm a figyelmet! Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1134 Bp., Váci út 57. Tel/Fax: 06-1-3408-980 E-mail:specisuli@freemail.hu www.prizma.sulinet.hu Köszönöm a figyelmet!