Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011 Kiss Eszter Közoktatási vezető szak 2013/2014 tanév 2. félév 2. csoport

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek 1995-ben vezették be a Nemzeti alaptantervet (a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. Korm. rendelettel), amely már nem tantárgyakban, hanem műveltségterületekben gondolkodik. A NAT elterjesztésének része a folyamatos felülvizsgálat és korrekció: a módosításra kiadott 63/2000. Korm. rendelet, majd a 243/2003. és a 202/2007. számú rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (Nat) biztosítja. A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó kerettantervet a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák. A Nemzeti alaptanterv legújabb módosítására 2012-ben került sor. A Nat meghatározza az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását és szabályozási szintjeit. A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg.

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek A Nat − az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva − lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a nevelő-oktató munka szakaszolását és fejlesztési feladatait, megteremtve egyúttal a köznevelés tartalmi egységét. Minden tanuló hozzáférhet mindazokhoz a kulturális javakhoz, amelyeket az iskolában tanítanak, ugyanakkor az iskolának minden egyes tanuló képességeit és adottságait mérlegelnie kell, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit kell alkalmaznia.

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Nemzeti alaptanterv, kerettantervek A Nat meghatározza az egységesség és differenciálás, módszertani alapelveket. A Nat szól a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás rendszeréről. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A Nat műveltségi területeinek felépítése A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1–4. évfolyam; 5–8. évfolyam; a középfokú nevelés-oktatás szakasza: 9–12. évfolyam

A Nat műveltségi területeinek felépítése Műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport