A közösségek szerepe életünkben - a megtartó erő.

A közösségek fontossága Közösségek, különösen a kisközösségek szerepének megnövekedése A közösségek életminőség javító szerepe napjainkban Közösségek spontán és/vagy irányított szervezése

Változások a közösségszerveződésben A hagyományos közösségek átalakulása, diszfunkciója A hagyományos családmodell átalakulása A családnak, mint érzelmi háttérnek meggyengülése

Az oktatási rendszer tehetetlensége Az oktatási rendszer fiaskói A gyermek-,és ifjúságnevelő intézmények válsága A hagyományos oktatás ellehetetlenülése A primer szocializáció hiányai és az oktatási rendszer ellenállása ennek kezelésére A megfelelő mennyiségű/ minőségű kommunikáció hiánya Bennszülöttek és bevándorlók: vita a generációk között

Fiatalok hiányos primer szocializációja és a következmények A korai szocializáció deficitjei Motiválatlan, szorongó személyiségek A felelősségvállalás és az elkötelezettség tökéletlensége Elmosódott vagy hiányzó jövőkép Bizonytalan értéktudat, iniciatívahiányos szindróma

Korosztályi változások Egzisztencia válságok Villámgyorsan változó érvényesülési stratégiák Láthatatlanná váló idős korosztály Elmagányosodás, szorongás, személyes krízisek

Újfajta közösségek égető szükségessége A közösségek, mint a mindenkori társadalmi rend letéteményesei a demokrácia gyakorlásának színterei az aktív civil élet alternatívái a legfontosabb közvetítő egység egyén és társadalom között

A közösségek újjászülető funkciói A kisközösségek a pozitív érzelmi viszonyulásoknak, mint a társadalmi tevékenység megteremtésének alapjai A diszkomfortos, talajtalan személyiség alkalmassá tétele a társadalmi fejlesztésre Helyi identitás, értéktudat erősítése Személyes kapcsolatok rangjának visszaadása

Az intézmények szerepe a közösségszerveződésben A különféle oktatási/kulturális intézmények minden eddiginél nagyobb felelőssége Csökkenthetik az értékválságot Az új médiumok kommunikációs offenzívájával szemben visszaállíthatják a személyes kapcsolatok rangját, igényét. Stabil jövőkép kialakulásához segíthetnek hozzá. A személyek mentálhigiénés szükségleteit elégíthetik ki. Ehhez az intézmények hatékony, folyamatos, magas szintű háttérmunkájára, és – nem kampány jellegű! - együttműködésére van szükség.

„… szívós, folyamatos, és ami talán a legnehezebb: háttérben maradni tudó, a közösség támogatandó szükségleteit biztosító munkára van szükség, hogy a szakadozó közösségi hálóból ismét erős, megtartó szövet váljék.” /M. Sherman/

A könyvtár reszocializációs funkciói A közösségalakítás egyik legfontosabb intézménye a könyvtár A könyvtár reszocializációs funkciója Könyvtár és mentálhigiéné A biblioterápia mint óriási lehetőség a közösségformálásra, a személyiség támogatására

Az igény leképezése a felsőoktatásban és a továbbképzésben Ennek az egyre növekvő társadalmi igénynek meg kell jelennie a könyvtárosok felsőoktatási képzésében A dolgozó könyvtárosok részére megfelelő stratégiákat elsajátíttató továbbképzéseket volna jó bevezetni Segítségként szervezett szupervíziókat kellene biztosítani Önvédelmi, burnout-ot megelőző módszerek

Könyvtáros és/vagy terapeuta A mentálhigiénés segítségnyújtástól való szorongás feloldása elsőrendű feladat. A közösségalakításhoz főként 1.szociálpszichológiai, illetve 2.személyiséglélektani ismeretek szükségesek

Asszertív kommunikáció tanulása/tanílása Az asszertív kommunikáció tanulása/tanítása mint új lehetőség Az aktív figyelem fejlesztése

A szakemberek védelme/ önvédelme. Új stratégiák Csoportok, szupervíziók a szakemberek részére is Konzultációs lehetőség terapeutákkal A „közel engedni, de kívül maradni” rogersi törvénye

Konklúziók Hatalmas igények, elvárások a könyvtárakkal szemben A többletfeladatokhoz újfajta attitűdök, együttműködés, hosszú távú tervezés szükséges A pszichológiai módszerek, stratégiák elsajátíttatása a megnövekedett mennyiségű mentálhigiénés, illetve a csoportokkal, kisközösségekkel végzett szocializáció korrekciós munkához. A könyvtár lehet a lelki egészség egyik legfontosabb fóruma.

…amikor egy sima víztükörbe megfelelő erővel egy akármilyen kis kavicsot dobunk, először csak egy kis helyet látunk a víz felszínén, ahol az megtört; utána viszont egyre nagyobb körök jelennek meg, és ha jó volt a hajítás, az egész tó felszíne mozgásba jöhet…. Jó hajítást kívánok a könyvtárosoknak!

Köszönöm a figyelmet!