7. évfolyamos tanulóinak kirándulása Kultúrtörténeti és folklorisztikus körutazás a kincses Erdélyben az Újlaki Általános Iskola 7. évfolyamos tanulóinak kirándulása 2015. május 17-19. Előkészítő óra

A kirándulás útvonala útvonal:   Arad - Lippa - Máriaradna - Csernakeresztúr - Déva - Gyulafehérvár - Szászsebes - Vajdahunyad - Temesvár

Erdély Erdély földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság (Bánát) keleti nagyobb részét. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb régiónak a középső-keleti („Király-hágón túli") részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül (59,2%). A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

A csángó név eredete A név eredetére vonatkozóan többféle magyarázat létezik: - „Csengő, csengettyű” szóból eredeztetett népi szófejtés (csengettyűs szánokon jártak.) Általánosan elfogadott nyelvtudományi magyarázat: a székely nyelvjárásban ismeretes „csángál, elcsángál” (elkóborol, elszakad) szóból származtatja ennek a magyar nép zömétől valóban távolkerült népcsoportunknak a nevét. "Elcsángált a tehén" – mondja a székely, "fönn csángat a havason". A szó írásos alakban első ízben 1560-ban fordul elő, Csángó András formájában, Moldvából pedig 1591-ben ismeretes "saigai" alakban.

Csángó népcsoportok Több olyan népcsoport él a Kárpát-medencében, melynek csángó az önelnevezése: Gyimesi csángók (Kárpátok Gyimesi-hágójának nyugati oldala) Hétfalusi csángók (Barcaságban, Brassó környékén) Dévai csángók Csak egy olyan csángó népcsoport létezik, mely a történelmi Magyarország területén kívül él: Moldvai csángók (Kelet-Románia; Bacau és Roman környéke)

A dévai csángók Dévai csángóknak nevezik azt a székely néptöredéket, melynek tagjai az 1880-as években Bukovinából települtek át Déva környékére. Ők vállalják ezt a tudományosan nem pontos megnevezést - szemben a bukovinai eredetű székelyek többi csoportjával, melyek öntudatosan elutasítják a csángó elnevezést.

Népviselet A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya. Hozzá fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap, télen a báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A harangaljú rokolyához lerakott kötényt viselnek. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek.

Tánc A székelyek jellemző férfitánca a székely verbunk vagy csűrdöngölő, a marosszéki forgatós. A székely csárdásban az egyszerűbb lassút vagy jártatóst követi a gyorsabb és gazdagabb motívikájú friss, ugrós, szökős, cigánycsárdás vagy csűrdöngölő, melyben a verbunkra is jellemző dobogtató motívumokat alkalmazzák.

Népművészet Az ördögtérgye egy népművészeti díszítőmotívum, mely a felkelő nap, a megújulás szimbóluma. A minta elnevezésének az a magyarázata, hogy olyan kacskaringós, hogy olyat csak az ördög tud csinálni. Az Új magyar Tájszótár a következő alak- és jelentésváltozatokat sorolja: a. ördögtérdes (Déva) női ing kézelőjén, nyakán alkalmazott, piros-fekete szövött minta megnevezése b. ördögtérgyes, ördöktérgyes (Bukovina) szőttes ill. hímzésminta megnevezése c. ördög térdes (Déva) tojásra festett mintafajta jelölése

Kézművesség Az egyszerű életmód sokáig megőrizte hagyományos cserépedényeit, főleg a szabad tűzön való főzésre alkalmas, mázatlan, fekete fazekakat. A fafaragás, a vessző- és a gyékényszövés is jellegzetes ezen a vidéken.

A csángó népzene A koboz, mint népi hangszer szervesen kötődik a moldvai csángó népzenéhez, ahol főként kísérőhangszer szerepet tölt be. Hegedűt, furulyát, kavalt vagy tilinkót kísérve, többek közt a következő táncdallamokban hallható jellegzetes zengő hangja: Erdélyes, Öreg magyaros, Serény magyaros, Gergelytánc, Öves, Kezes tánc, Ördög útja, Kecskés, Botosánka, Bulgáros, Keresel, Szerba, Vert kezes, Kettős tánc, Tiszti, Pálmácska, Festeres, Seremoj, Tűz Lángja A táncdallamok mellett kiemelt szerephez jut a csángó dalokat, egyházi énekeket és balladákat kísérő koboz többek közt az alábbi dalokban: Tavaszi szél, S e kertembe egy madár, Mikor Gergely legény volt, Mikor kicsi lányka voltam, Ez az öreg magyaros, Keresel, Mikor Csíkból kiindultam, Ciba kutya ne ugass, Csángó Himnusz

Gasztronómia A székely konyha messze földön híres. A székely nép több hagyományos ízű ételkülönlegességgel rendelkezik. Elkészítésük vidékenként változó, de az alapanyagok jórészt hasonlóak. A székelynek három alapélelmiszere van: a pityóka, a kukorica és a káposzta. Savanyú káposztából készítik az ünnepek elmaradhatatlan töltött káposztáját, a székely gulyást és a rakott káposztát. A levesek választéka is számottevő: pityókaleves, zakotaleves, kaszásleves, agyasleves. A levesekhez jellegzetes fűszereket használnak: tárkony, kömény, csombor, kapor, petrezselyem, babérlevél, rozmaring, lestyán. Jellegzetesség még a kemencébensült pityókás házi kenyér, illetve a kürtőskalács. Erdélyben több fajta zakuszkát is készítenek. Ez paprikakrém sült padlizsánnal, de a padlizsánt babbal vagy erdei gombákkal is helyettesíthetik.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány A Szent Ferenc Alapítványt az erdélyi ferences szerzetesek hozták létre 1993 tavaszán. Gyakran emlegetik: “Böjte Atya árvái vagy árvaházában…” – pedig a Szent Ferenc Alapítvány nem csak árvákkal foglalkozik. Persze van sok gyerek, aki elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét, de a legtöbb nálunk nevelkedő fiatal “szociálisan árva”, rászorult. Olyan környezetből származik, ahol a szülők nem dolgoznak, alkohol fogyasztanak, a család sok tagból áll, nehéz, elviselhetetlen körülmények között élnek, vagy a szülők külföldre mennek dolgozni, illetve van olyan család is, ahol mindez halmozva jelentkezik.