A környezettudományi képzés az ELTE-n, együttműködési lehetőségek Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem A környezettudományi képzés az ELTE-n, együttműködési lehetőségek Kiss Ádám ELTE Atomfizikai Tanszék és Környezettudományi Centrum 2011. október 21.

Az előadás célja: A képzés kezdeteinek áttekintése A jelenlegi helyzet Áttekintés a jelenlegi helyzetről Együttműködési lehetőségek a Sapientiával

Társadalmi igény (a válság gyengíti): Környezetvédelem, természetvédelem Megújuló energiák A vízprobléma, szennyvizek Környezetkímélő technológiák Zajvédelem Élelmiszerbiztonság Hulladék-elhelyezés Sugárvédelem (ionizáló, nem-ionizáló) A problémák zöme a környezetet érinti!

1990-es évek eleje: Környezettan tanárszak, 1995-re mindenütt ELTE későn indult: ok erős szakterületek Első felvétel: 1997 (Környezettan – X tanárszak) 2004: Környezettudomány szak 2005: BSc akkreditálása, 2007: MSc 2006: Környezettudományi Doktori Iskola

Környezeti oktatás stratégiája: A problémákról mindenképpen halljanak a hallgatók Nem kell az egyes területeknek megfelelő szakembert képezni Ezért: A gondolkodás, a szemlélet a fontos, ez nevelési kérdés Rugalmas szakemberek kellenek Gyakorlati képzés elengedhetetlen

ELTE TTK Az ELTE TTK a kutatók számát tekintve az ország legnagyobb kutatóintézete Minden természettudományi szakterület a legmagasabb szinten van képviselve Laboratóriumok, félmillió könyv, számítógépi ellátottság, hálózat

A környezettan képzés jelene az ELTE TTK-n: Kétszintű (Bolognai-) képzés 2006-tól Környezettan Alapképzés (BSc) 3 év, 180 kredit 120 kredit mindenkinek kötelező alapozó és szakmai törzsanyag 50 kredit szakirányos (környezetkutató, geológia, geofizika, meteorológia) 10 kredit szakdolgozat

Általános és szakmai alapozó tárgyak (120 kredit) - Kritériumtárgyak: matematika, fizika, kémia, biológia (gimnáziumi alapismeretek) - Általános természettudományos (pl. matematika, fizika, kémia, stb.) tárgyak - Földtudományi (pl. geológia, légkörtan, stb.) tárgyak - Biológiai (pl. állattan, növénytan, stb.) tárgyak

Szakmai törzsanyag: multidiszciplináris Földtudomány (pl. geológia, geofizika, stb.) Biológia (pl. genetika, mikrobiológia, stb.) Kémia (pl. analitika, szerves kémia, stb.) Fizika (pl. környezetfizikai módszerek, stb.) Természet- és környezetvédelem Jogi és gazdasági ismeretek

A környezettan alapszak kimenetelei Környezettan alapszak BSc Környezettudományi MSc Környezettan – X tanár szakpár MSc Környezettan alapszak BSc Geofizika MSc Geológia MSc Környezettan – Természettan tanár szakpár MSc Meteorológia MSc

Környezettudomány mesterképzés (MSc) Két év, 120 kredit, szakirányok: Környezetföldtudomány Környezetfizika Alkalmazott ökológia Műszeres környezeti analitika Általános

A jövő: elhelyezkedési lehetőségek BSc után: Környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vállalatok Természetvédelmi felügyelőségek Önkormányzatok MSc után: Környezetvédelemmel és környezetgazdálkodással foglalkozó hazai és nemzetközi cégek, Doktori Iskolák, Kutatóintézetek, Hivatalok, önkormányzatok, Természetvédelmi felügyelőségek, Nemzeti Parkok Általános és középfokú oktatási intézmények (tanár szakosok)

Terepgyakorlatok

Gyakorlatvezetők Meteorológia Talajtan Kartográfia Környezetkémia Környezetfizika Hidrogeológia Környezetföldtan Ökológia Gyakorlatvezetők

Gyakorlati képzés: Laboratóriumi gyakorlatok Terepgyakorlatok Mindkettő fontos! Példa: mintavételezés (ELTE) Gyakorlatok arra, hogy megbízható-ak legyenek a mérések, ne szennyeződjenek el Az elhelyezkedés egyik fő feltétele!

2006-tól: két-ciklusú rendszer 2011: 467 hallgató

Kiértékelendők: Az MSc felvételik tapasztalatai Alapképzettség szerepe, hiányos-ságok Képzési stratégiák között: csak felkészült hallgatók bent hagyása Szakdolgozati témák kiválasztása Gyakorlati képzés

Megjegyzések a mai helyzethez: A dolgok alakulását nem tudjuk érdemben befolyásolni A célok továbbra is a korábbiakkal egyeznek Az első tapasztalatok pozitívnak tekinthetők az MSc-vel Legfontosabb tennivaló: tanárképzés újraindítása

Együttműködési lehetőségek: Közös laboratóriumi képzés Közös terepgyakorlatok Szakdolgozatok a másik egyetemen Oktatási anyagok közös fejlesztése Oktatók cseréje Közös pályázati lehetőségek Együttműködés: Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankét

Környezettudományi alapok tankönyvsorozat A Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatott projektje Környezetfizika Környezettudományi terepgyakorlat Környezeti ásványtan A környezetvédelem alapjai Környezeti mintavételezés Mérések tervezése és kiértékelése Környezetkémia Talajtan környezettanosoknak Környezetminősítés Környezeti áramlások A környezettan alapjai Environmental Physics Laboratory Practice

Köszönöm a figyelmet!

Környezetfizika Szennyezések áramlása, terjedése Sugárszennyezések, elektromágneses sugárzások, radioaktív sugárzások Környezetkímélő anyagok, környezettudatos technológiák Az energetika és a környezettudomány Zaj, zajártalmak, zajvédelem

Környezetkémia Zöld kémia: hulladékmentes technológiák, környezetkímélő anyagok Felszín alatti, felszíni vizek (pl. Tisza) cianid- és nehézfémszennyezés Légköri aeroszolok, levegőminőség Nehézfémek: növényfiziológiai sztresszfolyamatok Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap hasznosítás

Környezetbiológia Környezetminősítés és hatás-vizsgálatok biológiai jellegű kérdései Környezetfejlesztési, környezet-védelmi, természetvédelmi kutatási és szakhatósági feladatok Biomonitorálás, biofilmek minősítése Megújuló energiaforrások kutatása

Környezetföldtudomány Föld és szféráinak tér-időbeli változása, egymásra való hatásainak megismerése Földtudományi-földrajz kutatási módszerek elsajátítása (geológiai, geofizikai, geokémiai, meteorológiai, talajtani) Környezeti hatásvizsgálat, környezet-minősítés, hulladékelhelyezés

ELTE TTK Környezettudományi Centrum                                                                                                                                                                                                             ELTE TTK Környezettudományi Centrum http://kornyezet.elte.hu Kiss Ádám egyetemi tanár 3722500/6312 kissadam@ludens.elte.hu