Raktártevékenységek 2. tárolás a raktárban Készítette: Kincses László

A tárolótér kialakítása A tárolás a raktár szempontjából alapvetően passzív tevékenység, a raktármenedzsment szempontjából mégis nagy jelentőségű. Talán a legfontosabb feladat a tárolótér kialakítása, hiszen ezzel befolyásoljuk a raktáron belüli mozgási folyamatokat, és a terület kihasználtságának fokát is. A tárolótér kialakításának kérdése magában foglalja a raktár elrendezésének kialakítását (layout), a megfelelő raktártechnológia kiválasztását (tárolási és anyagmozgatási rendszerekét) és az az áruelhelyezési szabályok meghatározását. A raktár elrendezésének (layout) alapvetően támogatnia kell a raktárban zajló folyamatokat. Egy tipikus raktárban külön teret kell kijelölni az áruátvétel, a tárolás, a komissiózás, a kiszállítási egység kialakítása és a kiszállítást megelőző tárolás számára. Az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát és konkrét elrendezését számos tényező befolyásolja. Főleg az alkalmazott raktártechnológia és a követett áruelhelyezési szabályok.

Egy tipikus raktár önálló műveleti és tárolási egységei Az áruátvétel területe Tárolótér Komissiózási tér Tárolási tér a kiszállításig A csomagolási és kiszállítási egység kialakításának területe Az árumozgás iránya

A továbbiakban csak a darabáru-raktározás* kérdéseivel foglalkozunk. Az áru fizikai állaga A tárolási mód és az alkalmazott raktártechnológia szempontjából meghatározó a tárolt áru fizikai állapota. Eszerint beszélhetünk ömlesztett áruról darabáruról, folyékony és légnemű áruról. A továbbiakban csak a darabáru-raktározás* kérdéseivel foglalkozunk. * Darabáru: kisebb méretű áru, amely „darabonként” mozgatható és berakodható.

A darabáruk csoportosítása Tárolási és anyagmozgatási szempontból két fajtájuk van: Egyedi darabáruk: (kisméretű termékek [alkatrészek, szerszámok] vagy nagyméretű, egyedileg kezelhető tárolási egységek [bálák, hordók]). Egységrakományba foglalt darabáru: egyedi darabárukból árualátétekkel (raklap, tárolóláda) vagy egyéb módon (átkötés, zsugorfóliás csomagolás) képzett mozgatási egységek.

Egységrakomány-raktárak Két fő típusuk különböztethető meg: a teljes egységrakományokat tároló raktárak és a komissiózó raktárak. Teljes egységrakományokat tároló raktárak esetében a tárolási egység megegyezik a kiszállítási egységgel → a raktárból csak megbontatlan egységrakományokat szállítanak ki. A komissiózó raktárakban a kiszállítási egység nem egyezik a tárolási egységgel. A megrendelések több különböző árufajtára vonatkoznak, és az egyszerre igényelt árumennyiség általában kisebb a tárolási egységben foglalt árumennyiségnél. Ekkor a kiszállítási egységek vagy egyedi áruk vagy inhomogén egységrakományok. A komissiózó raktárak oly módon is kialakíthatók, hogy külön tárolótérben tárolják a teljes (megbontatlan) egységrakományokat, és innen töltik fel az ún. komissiózó raktárteret, ahonnan kigyűjtik a különböző kiszállítási megrendelésekben szereplő árukat.

Tárolási technikák és anyagmozgató rendszerek A darabáru-raktárakban használt tárolási rendszerek a következők: Állvány nélküli statikus tárolás esetén a tárolás az áruk közvetlen egymásra halmazolásával történik (ha az áru jellege ezt megengedi, akár több rétegben). Az állványos statikus tárolásnak több módszere van, ezekre később térünk ki. Az állványos dinamikus tárolásnál az állvány enyhe lejtéssel rendelkezik vagy mozgatható. Ezekhez a tárolási módokhoz különböző anyagmozgatási rendszerek tartozhatnak: kézi, kézi eszközös, targoncás, darus, állványkiszolgáló-gépes és egyéb (pl. robotos).

Állvány nélküli statikus tárolás 1. Fajtái: tömbtárolás (ez esetben általában egy tömbben egyféle árucikket tárolnak), folyosókkal tagolt tömbtárolás (ugyanígy), soros tárolás (diverzebb készlet esetén előnyös). Tömbtárolás: az egyedi darabok vagy az egységrakományok a fő közlekedőutak között szorosan egymás mellett helyezkednek el. Előnye az alacsony beruházási költség. Hátránya, hogy nem teljesül a FIFO-elv. FIFO (first in first out): Sor. Az elsőnek elhelyezett elemet lehet elsőként kivenni. Pl. egy szűk alagútban haladó járművek esetén valósul meg. LIFO (last in first out): Verem. Az utolsónak elhelyezett elemet lehet elsőként kivenni. FEFO elv: (First Expired First Out) Ez az elv az árucikkek lejárati idején alapul, az a termék kerül ki legelőször a raktárból, amelynek a leghamarabb jár le a szavatossági ideje. LOFO elv: (Low First Out) az elv az árucikk az értékétől függően kerül kiszolgálásra: az az árucikk kerül ki a legelsőként a raktárból, amelyet a legalacsonyabb áron szereztek be. - HIFO elv: (High First Out) a LOFO elvnek az ellentéte, vagyis itt az az árucikk kerül legelőször kiszolgálásra a raktárból, amelyet a legmagasabb áron szereztek be. Raktári tároláskor miért is fontos a FIFO-elv?

Állvány nélküli statikus tárolás 2. Folyosókkal tagolt tömbtárolás: a tömböket előre meghatározott távolságban folyosók választják el egymástól. Ezek egyben közlekekedőutak is lehetnek, sőt az elválasztott tömbökben különböző árufajták tárolása is lehetséges. Soros tárolás: Az egyedi áruk vagy az egységrakományok a közlekedőutak mentén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamos utak esetén így egymás mellett két állvány- vagy halmazsor képezhető. A B C D X Y … Akkor alkalmazunk állvány nélküli statikus tárolást, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni, és nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni. Feltétel még az áru halmozhatósága. Előnye az alacsony beruházási költség, a jó térkihasználás.

Állványos, statikus tárolás Használata akkor célszerű, ha az áru vagy a csomagolása nem kellően szilárd, illetve ha nem lehet belőle stabil halmazt képezni. Akkor is állványos tárolást alkalmazunk, ha követelmény, hogy minden árucikkhez tetszőleges rendszerességgel hozzá tudjunk férni. Fajtái: Soros állványos tárolás: A leginkább elterjedt tárolási rendszer, legnagyobb előnye hogy minden tárolási egységhez biztosítja a közvetlen hozzáférést, betartható a FIFO-elv. Hátránya, hogy a közlekedési folyosók nagy helyet foglalnak el. Be- ill. átjárható állványos tárolás: a folyosó kiküszöbölésére vezették be. Hátránya, hogy nem tartható a FIFO-elv, és hogy a targoncák csak lépésben közlekedhetnek benne. Konzolos állvány: rudakat, csöveket tárolnak benne, az anyag egy része „lelóg” az állványról.

Állványos, dinamikus tárolás Egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon levő áru egy része vagy egésze is változtatja a helyzetét. Főbb fajtái: Utántöltős állványos tárolás: az átjárható állványos tárolást továbbfejlesztése. A tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtős kialakításúak: a tárolócsatornákban a tárolási egységek a gravitációs erő segítségével - a kitárolás ütemének megfelelően - a betárolási oldal felől a kitárolási oldal felé haladnak. A gördíthető állványos tárolás elsősorban olyan raktárakban valósítható meg, ahol a készlet teljes cserélődése hosszú idő alatt következik be (pl. tartalékalkatrész-raktárak), vagy egy-egy állványsort kis gyakorisággal kell felkeresni (pl. filmtárak, könyvtárak, irattárak). Körforgóállványos tárolás esetében egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függőleges v. vízszintes irányban. A működtetéskor valamennyi egység megindul a pályán és mindaddig mozgásban marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrész az átadóhelyre nem érkezik. Jól automatizálható.

Magasraktározási rendszerek Olyan tárolási rendszerek, amelyekben a tárolási magasság meghaladja az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos magasságot. A középmagas raktárak 6-10 m magasak, a magasraktárak 10 m-t meghaladó magasságúak. Automatizáltsági szint szerint megkülönböztetünk gépesített, részlegesen automatizált és teljesen automatizált magasraktárakat.

Áruelhelyezési szabályok Az egyes árufajták tárolóhelyének kijelölése mindig összekapcsolódik raktár készlet- és helynyilvántartó rendszerével. A tárolóhely-kijelölésnek négy alapelvét különböztetjük meg: A termékjellemzőkből történő kiindulás: nyilvánvaló, hogy az áruelhelyezést mindig a termék tulajdonságait figyelembe véve kell megvalósítani. A legfontosabb szempont a termék (egységcsomag) súlya, kiterjedése. A nehéz termékeket pl. érdemes lejjebb tárolni. Kompatibilitás: mindig ügyelni kell arra, hogy a különböző termékek mennyire tárolhatók együtt illetve egymás mellett. Komplementaritás: vizsgálni kell, mennyire jellemző, hogy az egyes termékpárokat együtt rendelik meg. Forgási sebesség: a termékek eltérő készletforgási sebességgel és keresleti rátákkal jellemezhetők, vagyis eltér a tárolóhelyen a termékcsere intenzitása. Ez alapvetően befolyásolja a tárolóhely-kijelölést.

Az áruelhelyezés két módja Véletlenszerű elhelyezés: mindig a legközelebbi üres tárolóhelyre teszi az árut, amelyet később a FIFO-elv szerint szednek ki. Maximalizálja a helykihasználást, de hosszabb keresési útvonalat ill. időt jelent. Erős számítógépes rendszernek kell támogatnia, különben bonyolultakká válnak a kiszedési folyamatok. Fix tárhelyes raktározás: minden készletezési egységnek előre meghatározott, a termékhez rendelt helye van. Három alapvető típusa létezik: Termékszám szerinti sorrend (alfanumerikus elhelyezés): minden árufajtát szakmai kódjelük (Pl. Egységes Termékazonosító Kódjuk) alapján helyeznek el. Az árucserélődés intenzitása alapján: kiemelkedő jelentőségű igény, hogy a gyakori, nagy volumenű anyagmozgatás lehetőleg rövid útvonalon menjen végbe. Ennek is többféle megvalósítása lehet: sávos területkijelöléses elhelyezés, körkörös területkijelöléses elhelyezés, zónás területkijelöléses elhelyezés. Elképzelhető az előző két módszer kombinált alkalmazása. Ilyenkor pl. a forgási sebesség szerint több csoportra osztjuk a termékeket, az egyes csoportoknak eszerint jelölünk ki helyet, majd ezeken a helyeken belül alfanumerikus sorrendbe rakjuk az árut.

Egy lehetséges módszer (zónás elhelyzés)

Vége