Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatszerkezetek 1. előadás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatszerkezetek 1. előadás"— Előadás másolata:

1 Adatszerkezetek 1. előadás
Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok Követelmények: két zh írásbeli vizsga

2 Bevezetés Absztrakció, modellalkotás
A valós világ rendszereinek alkotóelemei az egyedek, melyek tulajdonságokkal, és viselkedésmőddal rendelkeznek. tulajdonság statikus jellemző viselkedésmód dinamikus jellemző, az egyedek egymáshoz való kapcsolatát jellemzi Modellalkotás: lényeges jellemzők kiemelése, lényegtelenek figyelmen kívül hagyása

3 Modellalkotás A modellezés lényege: absztrakció
Azon tulajdonságok , melyek lehetőleg minél több egyednél megtalálhatóak: az egyedek karakterisztikus tulajdonságai Viselkedésmód elemek A modell nem egyedi dolgokkal, hanem ezen dolgok absztrakt osztályaival foglalkozik. Informatikában: tulajdonság: adat viselkedésmód: program

4 Modellalkotás Logikai szint Fizikai szint
absztrakt adatszerkezetek, melyek függetlenek a platformtól, a számítőgéptől Fizikai szint hardver + szoftver az adatok tárolására szolgáló hely memória (tár) háttértároló (állományok) Kölcsönösen egyértelmű leképezés van a két szint között

5 Absztrakt adatszerkezetek
Adatelemekből állnak Ezek lehetnek egyszerűek (atomiak) összetettek Az adatelemeknek van egyszerűnek: 1 értéke van összetett: egy értékcsoport alkotja az értékét Az adatelemek között jól meghatározott kapcsolatrendszer van. Adatlem + kapcsolatrendszer = Abszt. adatszerk.

6 Absztrakt adatszerkezetek csoportosítási szempontjai
Adatelemek száma változik-e időben statikus dinamikus (akár 0 is lehet) Adatelemek típusa homogén (az összes adatelem típusa azonos) heterogén fenti két szempont „ortogonális”, azaz egymástól teljesen független

7 Absztrakt adatszerkezetek csoportosítási szempontjai
Adatelemek közötti kapcsolatok szerint homogén adatszerkezetben struktúra nélküli (nincs kapcsolat, pl. halmaz) asszociatív (pl. tömb) szekvenciális (minden a.e. két másik a.e.-el van kapcsolatban, kivéve az elsőt és az utolsót, minden adatelemnek van egy megelőzője és egy rákövetkezője) hierarchikus (minden adatelemnek egy megelőzője és akárhány rákövetkezője van, pl. FA) hálós (minden adatelemnek tetszőleges számú megelőzője és rákövetkezője lehet) heterogén adatszerkezet esetén nem csoportosítunk a kapcsolatok szerint, mindig rekord adatszerkezetről beszélünk.

8 Absztrakt adatszerkezetekkel végezhető műveletek
Létrehozás Az üres szerkezeti váz kialakítása az adatelemek értékei is megadhatóak Módosítás nem érinti a szerkezetet, csak az egyes adatelemeket bővítés (dinamikus adatszerkezeteknél) törlés (fizikai és logokai) (csak din. ad.sz.) csere (meglévő a.e. értékét felülírjuk) (logikai törlés = speciális csere: érték felülírása speciális bitkombinációval)

9 Absztrakt adatszerkezetekkel végezhető műveletek
Rendezés: segítségével az adatszerkezet elemeit egy (elsődleges) kulcs értékei alapján sorba rendezzük. szélsőérték kiválasztásos beszúró buborék shell gyors Keresés (van-e, esetleg hány van) teljes lineáris (rendezett) bináris (rendezett, folytonos tárolású)

10 Absztrakt adatszerkezetekkel végezhető műveletek
Elérés segítségével hozzá tudunk férni, meg tudjuk fogni az adatszerkezet egy elemét közvetlen (többi adatelemtől független elérés) szekvenciális (adatelemek közötti kapcsolat alapján) Bejárás melynek során az összes elemet érintjük Feldolgozás hozzáférünk az a.e.-ekben tárolt információhoz, azokon valamilyen tevékenységet hajtunk végre

11 Ábrázolási módok (tárolási modellek, fizikai szint)
Folytonos (vektorszerű) Szétszórt (láncolt) Az adatelemek a memóriában tárhelyen vannak elhelyezve. Egy tárhely: egy bájtcsoportot jelent, amely tárolja az adatelem értékét és szerkezetleíró információt hordozhat

12 Folytonos (vektorszerű) tárolás
Egy tárhely – egy adatelem értéke A tárhelyek a memóriában egy folytonos, összefüggő tárterületet alkotnak, a tárhelyek mérete azonos Előnyei: közvetlen elérés, a kezdőcím és a tárhely mérete alapján csere műveletet könnyű megvalósítani hatékony rendező algoritmusok hatékony kereső algoritmusok Hátránya: nem segíti a bővítést és a fizikai törlést

13 Szétszórt (láncolt) ábrázolás
A tárhelyen az adatelem értéke (érték rész) mellett legalább egy mutató (mutató rész) értékét tároljuk. Mutató: tipikusan memóriacím A tárhelyek mérete nem feltétlen azonos, elhelyezkedésük a memóriában tetszőleges Szétszórt ábrázolás fajtái: egyirányban láncolt lista cirkuláris lista kétirányban láncolt lista multilista

14 Egyirányban láncolt lista
A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten kívüli mutató, a fejmutató tárolja. A fejmutató nem taratlmaz egyéb adatot a mutatón kívül, így nem része az adatszerkezetnek, csak a hozzáférést biztosítja ahhoz. A láncolt lista végét egy speciális érték, a NIL jelzi. Amennyiben a fejmutató értéke NIL, akkor a lista üres.


Letölteni ppt "Adatszerkezetek 1. előadás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések