A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2Gazdaságföldrajz E.fsz.IV.ea, kedd 9.50–11.20 E.fsz.IV.ea, kedd 9.50–11.20 Összesen 13 alkalom Összesen 13 alkalom –1 óra elmarad: április 7. Számonkérés: írásbeli vizsga Számonkérés: írásbeli vizsga –Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p) –Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Felhasználható irodalom –Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – –Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93.

3 A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei

4 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: Modern vilgazd. megjelenése vitatott: 1.Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések 2.Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség –Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ –Országok 10%-a: GNP/fő > $ Információs társadalom (internet)  karavánutak Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), Forrás: Worldmapper

5 A világgazdaság főbb elméleti kérdései Egyetemesség Egyetemesség –Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) –Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Több szereplős rendszer Több szereplős rendszer –Nemzetgazdaságok –Transznacionális vállalatok (tnc) –Integrációs szervezetek

6 Világgazdaság fogalma Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége –Erőforrások hatékonyabb felhasználása –Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) –Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

7 A világgazdasági centrum– periféra viszony főbb jellemzői

8 Wallerstein: centrum – periféria elmélet Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra –Szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) –Több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát Wallerstein: centrum– periféria viszonyrendszer Wallerstein: centrum– periféria viszonyrendszer –A társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony

9Centrum–Periféria Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett –De viszonyrendszer kiteljesedése csak később Nem predesztináció Nem predesztináció –Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el (pl. Egyiptom, Mezopotámia) –Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Leszakadás koronként más és más következményekkel Leszakadás koronként más és más következményekkel –Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó (azóta nagy jelentőségű)

10Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata –Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén –Félperiféria: belső peremen –Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is

11 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Klasszikus: 5 kontinens –Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység –Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) Világgazdasági erőterek: 3 egység Világgazdasági erőterek: 3 egység –Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet Kultúrrégiók Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek AmerikaEurópa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet CentrumÉszak-AmerikaEurópaAusztrália  Kelet-Ázsia FélperifériaLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia PerifériaTrópusi AfrikaDél-ÁzsiaÉszak- és Belső-Ázsia