Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet

Energiaforrások Alapvetően kétféle energiaforrás van Nem megújuló energiaforrások → fosszilis tüzelőanyagok: alatt a szenet, kőolajat és földgázt értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai Problémák: az összes energiaforrások döntő részét ezek adják, felhasználási ütem >> képződési ütem, felhasználásuk környezetkárosító, egyenlőtlen a részesedés a belőlük nyert energiából) Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza) Problémák: kicsi a részesedésük az összes energiaforrásból (EU kb.10%, Svédország > 30%, Magyarország < 5%), még sok időre és pénzre van szükség a hatékonnyá tételükhöz (nem koncentrálható, tárolása problémás stb.)

Fosszilis tüzelőanyagok szén kibocsátása, 1800-2004 (Forrás: Wikipédia)

Nem megújuló energiaforrások Elégetésük → szennyezőanyagokat juttat az atmoszférába. a) Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid , amelyek erősítik az üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet. b) Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben. c) Az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket hagy maga után. Képződési ütem kb. 0 Felhasználási ütem 100.000-szer nagyobb, mint egykoron a képződési üteme volt. 4) Egyenlőtlen részesedés az energiából (1 amerikai = 60 indiai = 140 tanzániai = 1100 ruandai)

Az erdők pusztítása 1) Az erdőirtás mértéke (forrás: www.sulinet.hu) - emlékeztetőül: Magyarország területe 93.000 négyzetkilométer!

Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben A Föld erdeinek 1/3-át az esőerdők teszik ki. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már kb. 25%-ot vesztettek. Ha így megy tovább: 15-20 éven belül eltűnnek az őserdők. Az esőerdők irtásának elsőszámú oka: ezáltal mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság. Az erdőirtás menete: kivágják a nagy fákat, felégetik a növényzetet, majd az így nyert tisztást bevetik. ↓ Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül és az egészet újra kezdik - valahol másutt. Az erdőnek legalább 30-40 évre lenne szüksége ahhoz, hogy megújuljon, de a gyakorlatban kb. 10 év után újra vágják, aminek következtében a talaj végképp elsilányul, terméketlenné válik.

Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben II. Az esőerdők pusztításának másik oka a haszonfa kitermelés (kb. 15%-os arány). Pl. Brazíliában óriási összegeket tesz zsebre a mahagóni-maffia. (A mahagóni az Amerikába és Európába kerül, ahol olyan „nélkülözhetetlen” termékek belőle, mint luxus bútorok, yacht-ok, zeneszerszámok és koporsók!) Az esőerdők gátlástalan pusztításának eredménye: Az egész bioszféra egyensúlyának felborulása, számos növény- és állatfajt a kipusztulás szélére sodródása, az őserdőkben élő népek (pl. a janomami indiánok) kihalásának fenyegetése

A vízi ökoszisztémák túlzott kihasználása A Földön lévő összes vízkészlet kb. 3%-a édesvíz Az édesvíz 79%-a hó és jég, 20%-a talajvíz, 1%-a ún. felszíni édesvíz (tavak, folyók, légnedvesség, élőlények víztartalma stb.) A vízfelhasználás 1950 óta megháromszorozódott Következmények: Talajvíz szintje csökken (India, Fülöp-szigetek 40-50 m) Folyók, tavak vízállománya jelentősen csökken (lásd pl. Aral-tó esete) Vízhiány (több százmillió embernek van problémája napi ivóvíz beszerzésével)

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe I. Alapprobléma: a hulladékok természetbe juttatásának sebessége >> a természet feldolgozó képességének a sebessége Levegőszennyezés Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok stb.) Ózonpajzsot ritkító gázok (CFC-k) Radioaktív anyagok (Csernobil, NASA-műhold 1964) Levegőbe kerülő por, korom, apró részecskék (erdőtüzek, közlekedés stb.) → asztma, tüdőrák stb. Kipufogógázok (kb. 816 millió motoros jármű) probléma: a légkörbe kikerülő és elkeveredő anyagokat nem lehet visszavenni (és hosszú a lebomlási idejük)

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe II. Talajok elszennyezése Fejlett országok 2-3 kg háztartási hulladék/fő/nap Szeméttelepek, szemét „hegyek”, szemét „szigetek” (New York) Hulladék exportálás (Világbank biztatásával!) Radioaktív hulladékok „elásása” → problémák Vegyszerek, permetező szerek, növényvédő szerek talajba kerülése → talajpusztulás, nitrátos vizek stb.

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe III. Vizek szennyezése Óceánokba jutó kőolaj (évi 4-8 millió tonna, Exxon Valdez: 1989, 50 millió liter olaj a tengerbe,kb. 200.000 db madár és vízi emlős és megszámlálhatatlan sok hal pusztult el) Folyók, tavak szennyezése Tiszai ciánszennyezés (2000, Nagybánya, AURUL, kb. 1241 tonna halpusztulás, Verespatak) Minamata-kór (1950-es évek, higanymérgezés) Hulladékok problémájára megoldás: 1) drasztikusan csökkenti kell a keletkezésüket 2) meg kell oldani az újrahasznosításukat (a természet saját anyagait 100%-ig újrahasznosítja!)

Az üvegházhatás jelensége I. (forrás: E. Uherek, www. atmosphere. mpg Az üvegházhatás jelensége I. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de)

Az üvegházhatás jelensége II. (forrás: E. Uherek, www. atmosphere. mpg Az üvegházhatás jelensége II. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de) Először nézzük meg mi történik a Napból érkező sugárzással. (1) A Nap lényegében minden sugárzás, és energia forrása, ami a Föld felé jön az űrből. (2) A napfény egy része eléri a felszínt, különböző felszínformákat: erdők, óceánok, sivatagok, szavannák, városok, jég és hó. (3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflekció). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó kiváló visszaverők. (4) A reflekció nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik. (5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is.

Az üvegházhatás jelensége III. (forrás: E. Uherek, www.atmosphere.mpg.de) A sugárzás felszínt elérő része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással! (6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás). (7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatodból tudod, hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőzfázisba kerüljön (vízgőz a levegőben). (8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez nem nagy hányad. (9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró. (10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a infravörös sugárzást. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják.

Miért nevezzük üvegházhatásnak? (forrás: www.chem.elte.hu)

Az éghajlatváltozás 1. Stern-jelentés (az angol kormány megbízásából): ha nem változtatunk, akkor 99% az esély, hogy 2050-re legalább 2 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete 50% az esély, hogy 2100-re legalább 5 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete Összehasonlításul: napjainkban 5 °C-kal van melegebb, mint a legutóbbi jégkorszakban. 2. A felmelegedés nem egyenletes. Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C → szélsőséges időjárás (viharok, árvizek stb.) A grönlandi, a sarkvidéki, a magashegyek és a gleccserek jégállománya rohamosan fogy → tengerszint jelentős emelkedése (úszó jég olvadása nem emeli a vízszintet, de a szárazföldi igen), nagy tengeri áramlatok (pl. Golf-áramlat) pályamódosulása, esetleg leállása 4. Csökken a nyári csapadék mennyisége a kontinentális területeken (pl. Magyarország)

Az ózonréteg elvékonyodása 20-30 km magasságban → kétatomos oxigénből, ultraibolya sugárzás hatására 500 millió éve keletkezett Élet fejlődése: élet kezdete az ősóceánban, 10 méter vízréteg ad ott védelmet az ibolyántúli sugárzással szemben (sejtpusztító) A szárazföldi élet kialakulásának oka az ózonpajzs → az ózon az életvilág fennmaradását segíti elő A fluor-freon-metán gyors ütemben bontja az ózonréteget → elvékonyodás (ózonlyuk) 1985. Az Antarktisz felett a légkör ózon-koncentrációja a korábbi szint kétharmadára csökkent. 1986. Az ózonlyuk mérete akkora, mint az USA területe. 1994. A légköri ózon-koncentráció már csak 50%-a a 60-as években mértnek Fotoszintézis gyengül, emberi és állati megbetegedések (pl. vakság, bőrrák stb.) A sztratoférikus ózon védelmére egyezmények születtek.

A biodiverzitás csökkenése 1. A felmelegedés nem egyenletes Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C ↓ A fajok kihalása, átrendeződése következik be (pl. kártevők eljutnak a korábban hidegebb területekre → erdőpusztulás, költöző madarak érkezése nem esik egybe a táplálék megjelenésével stb.) 2. WWF 131 gerinces fajra kiterjedő vizsgálata → az egyedszám 1970 óta 30%-kal csökkent 3. A naponta (24 óra alatt) kihalt fajok számát 60 és 140 közé becsülik Ez a természetes kihalási ráta 1000-szerese

A biodiverzitás csökkenése II. Miért probléma a biodiverzitás csökkenése? Etikai szemszögből: a természet pusztításával önmagunkat is kevesebbé tesszük, emberi mivoltunk szenved csorbát (különösen hangsúlyos egyes vallásokban) pl. „Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” [Ter. 2, 15] Gazdasági érdekből: olyan fajok kipusztulását idézzük elő, amelyek közvetlenül gazdasági hasznot jelenthetnének (pl. élelmiszerforrás, ipari vagy gyógyászati alapanyag) Tudományos szempontból: a fajok kiirtásával az élet megértésétől is egyre távolobb kerülünk ha „elromlik” a bioszféra működése → saját létünk is veszélybe kerül → A többi faj nélkül mi sem tudunk életben maradni!  Élővilág hatással van a klímára, globális jelenségekre, ami alapvetően meghatározza az ember életminőségét is.

A termőföld eróziója és a sivatagosodás A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb Fajtái: talajerózió szélerózió talajsavanyodás talajművelés okozta szerkezetrombolás a talajok lefedése, beépítések A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 Magyarországnyi terület) Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön Körülbelül 1,2 milliárd embert fenyeget a sivatagosodás: e területek nagysága megközelíti a földi szárazföld egyharmadát az ENSZ becslése szerint.

A környezet savasodása Levegő: kén-oxidok, nitrogén-oxidok vízzel savakat képeznek → savas esők Talajok, vizek savasodása: műtrágyák, rovarirtószerek, növényvédőszerek, egyéb kemikáliák Eredmény: Erdők pusztulása Vízi élőlények pusztulása (svéd tavak,Temze → hatalmas költség helyreállítani) termőföldek termelékenységének csökkenése Cseppkövek oldódása Ember alkotta környezet pusztulása (fémek korróziója, épületek, műemlékek, szobrok pusztulása stb.)