Társadalmi változások a sportban: Új tendenciák egy régi válságban Dóczi Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája Debrecen, 2009. November 13-14.

Bevezetés Sport és társadalmi változások Két irányból vizsgálható, ezek összefüggnek A társadalmi változások hogyan hatottak a sport társadalmi alrendszerének működésére? A sport alrendszerét önmagában elemezve A modern sport születése Keret: a városi társadalom kialakulása

Bevezetés A modern sport világméretű elterjedése A professzionális élsport növekvő népszerűsége (1920-as évektől) Amatőr és professzionális sport szétválása Az élsport erősödő mediatizációja Politikai és gazdasági tényezővé vált A sport alrendszere elveszítette autonómiáját A modern sport és az olimpizmus értékei Verseny, növekedés, fejlődés (Eichberg, 1984) Az olimpiai eszme terjedése a nyugati kultúra diffúziójaként is értelmezhető Hidegháború Az élsport sikereit a rendszerek legitimálására használták

Bevezetés Globalizáció és sport A tőke és a befektetés, a munkaerő, valamint a kulturális szimbólumok és ideológiák országhatárokon átívelő áramlása Hatása eltérő lehet a világ különböző területein (Bauman, 1998) és a különböző sportágak esetében is (Houlihan, 1997) Kritika: az egyenlőtlenségek sportolók, egyéb szereplők, sportklubok és országok között is növekvőben vannak (Ben-Porat & Ben-Porat, 2004)

Célkitűzések A következő kérdések megválaszolása Mennyiben volt eltérő a sportban felmerülő válságjelenségek kezelése retorikai és gyakorlati szinten? Hogyan hatottak a Magyarországon végbemenő társadalmi-politikai változások a sportra? Hogyan jelenik meg a sport válsága az uralkodó diskurzusban? Hogyan jelenik meg a sport válsága az élsport mögött háttérbe szoruló területeken?

Módszerek Dokumentumok elemzése Survey módszer Sportpolitikai dokumentumok A sportmédiában megjelenő írások Survey módszer ISSP (International Social Survey Programme) nemzetközi összehasonlító kutatása (2007) És az ehhez kapcsolódó omnibusz-kutatás Egészséggel és sporttal kapcsolatos szokások és attitűdök Adatfelvétel – TÁRKI, 2007. december Minta (N=1027) Többlépcsős, Arányosan rétegzett, Valószínűségi mintavételi eljárás A súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz Országos reprezentatív minta

Fordított piramis… A magyar sport helyzete az államszocializmusban A munkásság sportja a jelszavakban hangsúlyos A gyakorlatban az élsport eredményességének jelentőségét minden (sport)politikai útkeresés evidenciaként tekintette (Bakonyi, 2007) A sportpolitika eredményességét az érmek számában mérték Élsport – szórakozás és nemzettudat egyik legfontosabb forrása – manipulatív eszközökön keresztül A sport további területei – lakosság sportja, diáksport, egyetemi és főiskolai sport – csak retorikai szinten voltak hangsúlyosak A pártdokumentumokban időnként látleletek a sportrendszer problémáiról Említett problémák: Létesítményhelyzet Utánpótlás A sportolás helye a lakosság életmódjában

A rendszerváltás(?) előtt A ’80-as évektől egyre többen sürgetik a változást szakmai fórumokon 1986: Kudarc a Labdarúgó VB-n A változtatás szükségessége a médiában is napirendre kerül (Bakonyi, 2007) Váltás az irányító szervben: Állami Ifjúsági és Sporthivatal 1988: Sikeres olimpiai szereplés, de botrányok is A lakossági reakciók nem voltak a megszokottak Rendszerváltó-láz A sportvezetésben sok volt élsportoló – „kötött” paradigma A sikerpropaganda folytatódott „Bár anyagi lehetőségekben és létesítményekben elmaradunk, még mindig a legjobbak között vagyunk” (Schmitt Pál, MOB elnök, Olimpiai Bulletin, 1988)

A rendszerváltás(?) után Új lehetőségek – de anyagi források nélkül A lakossági és az iskolai sport az önkormányzatok feladatkörébe került át Az anyagi keretek hiányoztak Támogatás szubjektív döntések alapján A korábban is bírált „kézi” vezérlés egy szinttel lejjebb került (Bakonyi, 2007) Gyakori váltások a sportirányítás struktúrájában A valós változások elmaradtak A politika nem vállalta fel az élsport eredményeinek romlását Továbbra is erőn felüli támogatás „Ismét meggyőződhettünk arról, hogy a magyar kormánynak, parlamentnek további, még az eddiginél is nagyobb támogatásban kell részesítenie a magyar sportot.” (Horn Gyula, miniszterelnök, Olimpiai Bulletin, 1996)

Peking 2008 Olimpia előtt: érzékelhető várakozás a sport-nyilvánosságban Az érmet nyert országok száma minden korábbinál magasabb Feltűnő a politikai-gazdasági nagyhatalmak elsöprő sikere Erősödő egyenlőtlenségek Az eredmények elmaradása –magyarázatok és elemzések A téma ismét „napirendre került” A lakosság reakciói nem voltak ennyire intenzívek Az élsport a saját maga és a média által megteremtett elvárásoknak egyre nehezebben tud megfelelni Az eredmények fenntartása erőn felüli támogatást igényel

Magyarország 2009… A magyar sport „fordított piramisában” az élsport már évtizedek óta elsőbbséget élvez az iskolai és a lakossági sporttal szemben Állami támogatás Szponzoráció A 2008-as sportköltségvetés arányai (Salga, 2009) Élsporthoz kapcsolódó kiadások: 13 199.5 mFt (95.82%) Szabadidő- és diáksporthoz kapcsolódó kiadások: 577.2 mFt (4.18%)

A sport helye a társadalomban Sportolási szokások (Gál, 2008)

A sport helye a társadalomban Sportfogyasztási szokások (Földesiné, 2008)

A sport helye a társadalomban Mennyire fontos a magyar sportolók / csapatok sikeressége? Főkomponens: Fontos, hogy a magyarok sikeresek legyenek a világversenyeken N Min. Max. Átlag Std.dev. 1003 -3.956 0.908 0.000 1.000 Csoport Átlagscore N Std. dev. Sportközvetítés-kedvelő 0.2862 562 0.8016 Magas színvonalon fogyasztó 0.1996 203 0.8369 Főiskolát, egyetemet végzett 0.1061 136 1.0562 Megyeszékhelyen élő 0.0958 208 0.9632 18-29 éves -0.0730 1.0297 Községben élő -0.1146 334 1.0579 Soha nem sportoló -0.2037 312 1.0920 Minimális fogyasztási színvonalú -0.2380 137 1.1928 Nem kedveli a sportközvetítéseket -0.3651 434 1.1072

Az eredmények tükrében… Alacsonyabb státuszú csoportok a sportolásból és sportfogyasztásból is kiszorulnak (Gál, 2008; Földesiné, 2008) Leszakadó csoportok (socially excluded) A sport pozitív társadalmi funkciói nem érvényesülnek Egészségmegőrzés Társas élmények – erős és gyenge társadalmi kötések Nincsenek szerteágazó társadalmi hálózataik A nemzettel, mint elképzelt közösséggel (Anderson, 1991) is kevésbé tudnak azonosulni Értékek és normák

A sport diskurzusát alakító szereplők Sportmédia Szenzációt és eladható híreket akar Fokozza a várakozást, értékel, bírál, lelkesedik Alakítja a közvéleményt, gyakorta helyettesíti is Sportvezetők (a médián keresztül) Az előző rendszer paternalisztikus gondolkodását még a fiatalabb nemzedék is örökölte (Földesiné, 2005) Élsportolók (a médián keresztül) Érthető módon az élsport-centrikus paradigmában gondolkodnak Politikai szereplők (a médián keresztül) A sikerek továbbra is reprezentációs értékkel bírnak a sportért felelős miniszterek és államtitkárok számára Gazdaság szereplői (marketing-tevékenységen keresztül) Eladható kirakatembereket, csapatokat és rendezvényeket keresnek

A „pénzhiány” diskurzusa a sportban „A sport a rendszerváltás vesztese” Szükség lenne rendszeres állami és önkormányzati támogatásra „Ne csak 4 évente adjanak…” „Nem lehet fenntartani az eredményeket” „Más országok versenyzői jobb feltételek között készülhetnek” „Csődbe mennek az egyesületek, műhelyek” Romlik a létesítmények állapota „A sportolásból nem lehet megélni” A sport egyéb színterei alig kerülnek napirendre Az élsport közügy, a lakosság sportja magánügy A civil társadalom alig kap helyet a nyilvánosság fórumain A sportszervezetek inkább kvázi-civil szervezetek (Földesiné, 2009) Autonómiát akarnak, de egyúttal teljes állami támogatást

Következtetések A gazdasági válság hatása a sport területeire A gazdasági válságot indokként használják A költségvetés csökkentésére A komolyabb paradigmaváltás késleltetésére A szűkülő forrásokért a sport különböző területeinek képviselői egymás ellen harcolnak A gazdasági válság erősen sújtja a szabadidősportot és a diáksportot is Az állami költségvetés-csökkentés érinti az önkormányzatokat és az oktatási intézményeket Háztartások romló anyagi helyzete Csökken a szabadidős tevékenységekre, így a sportolásra szánt pénz

Következtetések 2 A „sportoló nemzet” víziója távolodik Rövid távon nem várható javulás a lakosság egészségi állapotában A magyar sport-nyilvánosság diskurzusában a versenysporthoz nem köthető elemek hangsúlytalanok Az élsport eredményeit továbbra is felhasználják Érdemes lenne kihasználni a sport integráló és közösségépítő erejét Paradigmaváltásra van szükség

Köszönöm a figyelmet!