Polónyi István: A felsőoktatás elnyomorítása

A gazdaság növekedéséről A közgazdasági elméletek (egyik) tanulsága: Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek: a nyersanyagok elfogynak, a föld, és a munkaerő mennyisége már nem bővíthető, s már a tőkefelhalmozás, a tőkeimport is korlátba ütközik, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek megtermelésében ha nem is kizárólagos, de alapvető tényező a felsőoktatás. Ez adja a felsőoktatás gazdasági értékét.

Amiről szó lesz A hazai felsőoktatás gazdasági értékei az egyén oldaláról az állam oldaláról A felsőoktatás gazdasági értékei az oktatás-politika szerint – A felsőoktatási törvényekben és módosításaikban a felsőoktatás gazdasági céljai Oktatáspolitika 2011-15

A felsőoktatás gazdasági értéke az egyén oldaláról

A keresetek és a munkanélküliség alakulása iskolai végzettség szintenként Magyarországon 2014

A (25-64 éves) diplomások bérelőnye a középfokú végzettségűekhez képest 2012

Nettó életkereset-növekedés (a középfokhoz képest) (2005)

FÉRFIAK NŐK FÉRFIAK NŐK A magán költségek belső megtérülési rátája a felsőoktatásban 2010 FÉRFIAK NŐK A közösségi költségek belső megtérülési rátája a felsőoktatásban 2010 FÉRFIAK NŐK

A felsőoktatás gazdasági értékei az állam oldaláról

Követett és közvetlen társadalmi hasznok Közvetlen eredmény – gazdasági növekedés (társadalmi jobblét) Közvetett eredmény – externáliák: Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők, az oktatás következtében az állampolgárok tájékozottsága olyan szintet ér el, hogy a demokratikus intézmények működőképesek lesznek (növekszik a társadalmi kohézió) Az embereknek – illetve a munkaerőnek – a technikai változásokhoz való alkalmazkodó és innovációs képessége megnő Alacsonyabb szociális, munkanélküliség-kompenzációs és egészségügyi kiadások Alacsonyabb a bűnözés, mely kisebb bűnüldözési és büntetés-végrehajtási rendszer fenntartását jelenti Közösségileg előállított közszolgáltatások kiváltása Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon

közötti kapcsolat 2012-es adatok alapján Iskolázottság – gazdasági fejlettség Az OECD országok gazdasági fejlettsége és iskolázottságuk, ill. diplomás arányuk közötti kapcsolat 2012-es adatok alapján Diplomás arány – gazdasági fejlettség Korr: 0,4834 Minél iskolázottabb, annál fejlettebb vagy minél fejlettebb annál iskolázottabb

Közvetett eredmények – externáliák

Iskolázottság – innovációs teljesítmény Az OECD országok iskolázottsága és innovációs teljesítménye közötti kapcsolat 2012-es adatok alapján Diplomás arány – innovációs teljesítmény

Foglalkozási ráta 2011 nemek, korcsoportok és iskolázottság szerint

Munkanélküliség iskolázottság szerint 2008-2013

FOGLALKOZTATÁSI RÁTA különböző (25-64 éves) iskolázottságúak esetében OECD 2012   Pre-primary and primary education Lower secondary education Upper secondary education ISCED 3C Upper secondary education/3B Upper secondary education ISCED 3A Tertiary education- Type B Tertiary-type A or advanced research progr. 1 Slovak Rep 32 Greece 64 55 66 74 3 Hungary 14 41 8 70 7 79 80 33 Iceland 72 76 34 Netherlands 77 83 87 91 OECD av. 46 59 73 81 84 EU21 av. 40 EU21 ave 71 MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA különböző (25-64 éves) iskolázottságúak esetében OECD 2012   Pre-primary and primary education Lower secondary education Upper secondary education ISCED 3C Upper secondary education/ 3B Upper secondary education ISCED 3A Tertiary education- Type B Tertiary-type A or advanced research prog. 1 Slovak Rep 2,0 40,9 Greece 25,9 23,0 21,1 15,1 5 Hungary 44,5 21,9 14 11,3 7,6 19  .. 3,9 32 Korea 2,4 2,7 33 Norway 2,9 34 1,7 OECD av 14,6 13,4 8,2 7,7 6,0 84 EU21 av 19,2 16,5 9,9 8,8 7,2

EGÉSZSÉG, TÚLÉLÉS A különböző iskolázottságú nők és férfiak születéskor várható élettartama országcsoportonként Forrás: Eurostat alapján saját számítás

KRIMINALITÁS és iskolázottság Magyarországon 2011

A felsőoktatás gazdasági értékei az oktatás-politika szerint (A felsőoktatási törvények és módosításaikban a felsőoktatás gazdasági céljai)

A felsőoktatás gazdasági értékei a (felsőoktatási) törvényekben Az államszocialista időszak – ideológiai és munkaerő-piaci megközelítés a 90-es évek végéig a felsőoktatás elé elsődleges célként a fejlett országok felsőoktatási mintáit, s az expanziót állították. A 2000-es évek elején az első Orbán kormány a felsőoktatás új céljaként a versenyképes munkaerő képzését emeli ki. A 2000-es évek első évtizedében a baloldali kormányok is a nemzetközi versenyképességet, és a munkaerő-piaci igények kielégítést hangsúlyozták A 2010-es években a második és harmadik Orbán kormány ismét erősen ideológiai megközelítést fogalmaz meg. A gazdasági haladást és a nemzet szellemi fejlődését, valamint a munkaerő-piaci igények szolgálatát. A hazai felsőoktatás feladat-meghatározásában a különböző kormányok össze nem egyeztetett koncepciói ellenére elég egyértelmű átalakulási ív látszik: a 90-es évek társadalmi indíttatású felsőoktatás-célkitűzésétől, az ezredfordulón a gazdasági versenyképességet szolgáló, a 2010-es évek munkaerő-piaci igények kielégítése célkitűzéséig

A felsőoktatási törvények íve A rendszerváltás óta elfogadott három felsőoktatási törvényt az elmúlt 22 év alatt közel 100-szor módosították. Egyértelmű, hogy a hazai felsőoktatás-politikában nincs hosszú távú, összefüggő koncepció. A különböző kormányok koncepciói egymással inkább versengenek, mintsem egymásra épülnének. A hazai felsőoktatás feladat-meghatározásában egy elég egyértelmű átalakulási ív látszik: a 90-es évek társadalmi indíttatású felsőoktatás-célkitűzését, először a gazdasági versenyképességet szolgáló, majd a munkaerő-piaci igények kielégítését megjelölő célkitűzés váltja fel. Ezzel együtt egyre erőteljesebb lesz az állami irányítás és egyre szűkebb körű az intézményi autonómia A hazai felsőoktatás-politika a rendszerváltást követő 25 évben végigrohan azon a fejlődési pályán, amelyen a fejlett országok felsőoktatása több mint fél évszázad alatt járt be, egy viszonylag lassú, szerves fejlődés során, ahol a változásoknak megvan a kiforrási ideje. A hazai oktatáspolitikai száguldás feszültségekkel, sok kiforratlan elképzelés erőltetésével, kapkodással járt, amelynek során a felsőoktatás értékei egyoldalúan kerültek előtérbe.

Oktatáspolitika 2011-15

Jelentkezők, felvettek és az összes hallgató – Csökkenő létszámok

A felsőoktatásba jelentkezettek és felvettek számának alakulása 2010-2014

Jelentkezettek A felsőoktatásba jelentkezettek és felvettek számának alakulása – képzési szintenként 2014-ben minden képzési szintre többen jelentkeztek mint 13-ba: FSZ-re 50%-kal, alapképzésre 8%-kal, mesterképzésre 11%-kal, osztatlan képzésre 17%-kal Felvettek FSZ-re 40%-kal többet vettek fel (de ez még csak 59%-a a 2011-esnek). Mind mester, mind osztatlan képzésre 7%-kal vettek fel több jelentkezőt – ezek közelítik a 2011-es évet Alapképzésre 3%-kal kevesebb hallgatót vettek fel, mint 2013-ban Ez a létszám nincs 60%-a a 2011-esnek.

Az összhallgató-létszám alakulása A felvételi létszám csökkenése nyomán az összes hallgatólétszám a 2013/2014-es tanévre a 2010/2011 tanévhez viszonyítva több mint 10%-kal lett alacsonyabb ezen belül A nappali tagozatos 7%-kal a részidős 20%-kal.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország azon kevés OECD országok egyike, ahol a hallgatólétszám csökkent az elmúlt négy évben (Szlovénia, Lengyelország, Olaszország, Új-Zéland és Észtország mellett).

Finanszírozási tendenciák Egyre kevesebb támogatás, Egyre kiszolgáltatottabb intézmények  

A felsőoktatás költségvetési terveinek főbb elemei 2009-2015 a felsőoktatás összes támogatásának 2013-as jelentős csökkentése, amit ugyan 2014-től valamennyi emelés (6 md Ft és nem 17) követ, azonban azt követően sem éri el a 2009-es szintet a tervezett támogatás összege. Az állami támogatás egyre nagyobb része fejezeti kezelésű előirányzatba kerül, s egyre kisebb része intézményi tervezett támogatás, ami erősíti az elosztás önkényét, s az intézményi kiszolgáltatottságot

A felsőoktatás költségvetési terveinek főbb elemei 2009-2015 A GDP arányában a felsőoktatási célú a kiadás a támogatás A felsőoktatás költségvetési terveinek főbb elemei 2009-2015 Az összes felsőoktatási kiadásokról: A kiadások aránya mind a GDP-hez, de különösen a költségvetési kiadási főösszeghez képest jelentősen csökkent 2009 óta 2009-2011 között a kiadások 50%-át (vagy még kevesebbet, 2012 óta 60%-ot vagy többet fedez bevétel (azaz csak 40%-ot támogatás) 2014-ben lényeges változás nem történt a helyzet csak 3%-nyit javult

A bevételek A bevételeken belül jelentősen emelkedett a fejezeti kezelésű előirányzatoktól átvett pénz, a bevételeken belüli aránya 2,5 %-ról 2013-ra közel 10%-ra emelkedett, összege több mint ötszörösére (!) nőtt. Ennek oka, részint az oktatáspolitikai kézi vezérlés növekedése, részint az Uniós fejlesztések forrásai. Ugyanakkor az államháztartáson kívülről (vállalatoktól, szervezetektől, nemzetközi szervezetektől közvetlenül) átvett pénzek alig változtak, bevételeken belüli arányuk mindvégig 3,5-4% között mozgott. (Stratégia szerint állítólag nőni fog??) A felhalmozási bevételek is közel megduplázódtak 2009 és 2013 között ennek oka az Uniós fejlesztések De az EU támogatások kiesése után mi fogja azt a kondíciót kiváltani? A nem létező vállalati bevételek?

A finanszírozás technikája A hazai felsőoktatás finanszírozási módszerei jelentősen átalakultak. Lényegében megszűnt a normatív (pontosabban képlet szerinti) finanszírozás, s helyébe a bázis alapú és a feladatfinanszírozásnak egyfajta vegyes rendszere lépett, ami erősen kézi vezérelt, s az intézmények számára nem átlátható, s hosszú távon nem kiszámítható A stratégiai elképzelések ellentmondóak: A 2013-ban megjelent felsőoktatási stratégiai tervezet a normatív finanszírozás visszaállítását szorgalmazta, a a 2014-es viszont „azonos elvek alapján meghatározott önköltségszámításról” írt – kérdés, hogy az önköltségszámítás hogyan egyeztethető össze a hatékonysággal

A magyar felső-oktatás kondíciói nemzetközi összehason-lításban 1. A felsőoktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva a fejlett országokban országcsoportonként 1995-2011 Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a magyar felsőoktatás kondícióit, meglehetősen kedvezőtlen helyzetet konstatálhatunk. A hazai felsőoktatás kiadásai a GDP-hez viszonyítva a szlovák és az olasz, valamint a görög adatokkal együtt az utolsó helyen állnak az OECD országok között.

A magyar felső-oktatás kondíciói nemzetközi össze-hason-lításban 2. A közösségi ráfordítások 2008 és 2014 közötti alakulását tekintve, az inflációt is figyelembe véve Magyarország Görögországgal együtt a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportba tartozik, ahol a felsőoktatás közösségi támogatása a vizsgált időszakban 40%-kal csökkent.

A felvételi politika elemei Termelési rendeltetés, Szakválasztási kényszerek Összeomló társadalmi mobilitás

A felvételi politika elemei A miniszter, ill. a kormány határozza meg az államilag finanszírozott felvételi keretszámokat szakok, képzési szintek, intézmények szerint határozza meg a szakos hallgatói kapacitást engedélyezi a szakok indítását (akár finanszírozott, akár nem) határozza meg a minimális felvételi követelményt (pontszámot), 2016-ig fokozatosan emelik a minimális ponthatárokat a kormány, 2013-ben 240 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ Kivéve 16 szakot, ahol lényegesen magasabb (lényegében tandíjassá váltak) 2020-tól kötelező nyelvvizsga a bejutáshoz Alapvető strukturális cél a termelési rendeltetésű szakok priorizálása FSZ átalakítása – szakképzési jellegének megszüntetése KÖVETKEZMÉNY: A TÁRSADALMI MOBILITÁS BESZŰKÜLÉSE

A mobilitási esélyek változása Az FSZ-re felvettek esélyeinek alakulása 2002-2012 között, kistérség-csoportonként LHH30-ból bejutási esély csökkent Az alapképzésre felvettek esélyeinek alakulása 2002-2012 között, kistérség-csoportonként LHH30-ból bejutási esély csökkent

A politika nem-szerette 16, lényegében önköltségessé tett szak

A 2015-ös módosítás során megszüntetésre ítélt (majd felmentett A 2015-ös módosítás során megszüntetésre ítélt (majd felmentett?) és az áthelyezett alapszakok „A felsőoktatási stratégia fontos eleme a felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének racionalizálása, a szakok számának csökkentése” „Majdnem megszűnt” alapszakok Andragógia – (helyette Közösségszervező) Társadalmi tanulmányok Nemzetközi tanulmányok Kommunikáció, médiatudomány Kulturális antropológia Műszaki menedzsment A NKE-re átkerült alapképzése közszolgálati közigazgatás-szervező nemzetközi igazgatási bűnügyi igazgatási rendészeti igazgatási büntetés-végrehajtási nevelő katasztrófavédelem nemzetbiztonsági biztonság- és védelempolitikai védelmi igazgatási katonai vezetői katonai gazdálkodási katonai üzemeltetés katonai logisztika

Vajon értik-e, hogy Mire való az alapszak? Széles alapú „előszakképzés”   Mire való a mesterszak? A gazdaság, társadalom és tudomány mély (és szűk) szakképzési igényeinek kielégítése

A 100. felsőoktatási törvénymódosítás Újabb autonómia szűkítés Újabb minőségrombolás

A 2015-ben tervezett ftv módosítás elemei Képzés Doktori képzés 2+2 évre módosítása – hatékonyság minőség helyett Duális képzés kiterjesztése – a közvetlen gazdasági kapcsolat minőség helyett Kompetencia mérés – álminőség ellenőrzés Az oktatók kötelező óráinak száma – hatékonyság minőség és pénz helyett Intézmények Alkalmazott tudományok egyeteme – marketing minőség helyett Közösségi főiskola (kihelyezett tagozat) – álmegoldás társadalmi mobilitás helyett Európai Felsőoktatási Minőségügyi Szövetség tagjai közül választhatóság az akkreditációnál – álverseny, valódi minőségbiztosítás helyett Konzisztórium (vagyoni, gazdálkodási döntési jog, a rektori pályázat jóváhagyása) – az autonómia újabb szűkítése, álhatékonyság pénz helyett HÖK szenátusi jogosítványainak szűkítése, HÖK, HÖOK tisztviselők max. 2+2 év – a kormány politikai szövetségeseinek mímelt, ál korlátozása

KONKLÚZIÓ

A hazai felsőoktatás a bejutási feltételek átalakításával az elit felsőoktatás felé mozdul, ahol az elit leginkább a társadalmi elitet jelenti, s a társadalmi mobilitás erős beszűkülését A finanszírozás tekintetében a módosulások nyomán kézi vezérelt kondicionálás alakult ki, amelynek elsődleges célja részint a beszűkített források miatti válságkezelés, részint egy szubjektív intézményi elitizmus és polarizálás támogatása és az intézmények kiszolgáltatott, zsarolható helyzetben tartása. Súlyos kérdés, hogy az EU források elapadása után mi fogja pótolni a kieső kondíciókat. A szakkínálat formálásánál céljai: A termelési rendeltetés (a népszerű bölcsész, társadalomtudományi és gazdaságtudományi szakok szűkítése a műszaki, ttk, agrár felé szorítása a hallgatóknak) A rendszerkritikus szakok vagy legalább is azok ösztöndíjas helyeinek megbízható intézményekbe helyezése (közszolgálati szakok, nemzetközi tanulmányok stb. a NKE, média, kommunikáció Pázmány, művészeti szakok Kaposvár) – cél az elitcsere és az ideológiaformálás A következmény egy elnyomorodó, minőségileg egyre lejjebb csúszó, s egyre inkább csak a felső rétegek számára elérhető felsőoktatás.

Köszönöm a figyelmet