A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz.

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy

Advertisements

5. A klasszikus logika kiterjesztése

A filozófia helye a középiskolai oktatásban

2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae

Matematika a filozófiában

A fizika világ- és Isten-képe

Tudás, közösség, hatalom

Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.

Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Kétértékűség és kontextusfüggőség Kijelentéseink igazak vagy hamisak (mindig az egyik és csak az egyik) Kijelentés: kijelentő mondat (tartalma), amivel.

A sztoikus lektonelmélet avagy mi az igazság hordozója? Arisztotelész példái: időtlen mondatok: ‚Minden ló állat’, ‚Egy ember sem kő’. A jellegzetes sztoikus.

Logika Érettségi követelmények:

Logikai műveletek

Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.

Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.

ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).

Mi a filozófia? Filozófia as tanév I. előadás.

IRE 9 /27/ 1 Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László2011. TÁMOP – I ntelligens R endszerek E lmélete 9.

Az iterációtól a diszkrét dinamikus rendszerig CSERESZNYEÉRÉSI KONFERENCIA Június Pécs Klincsik Mihály Sárvári Csaba.

George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet Bartha Dávid.

Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz

A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)

Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.

Boole-algebra (formális logika).

Praxis-elméletek a szociális munkában Avagy: mi a kurzus értelme és aktualitása?

Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.

Bevezetés a filozófiába

2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae

Ismeretátadás ismeretbe ágyazott képességfejlesztés túlméretezett tananyagreális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú,

Filozófia Intézet Jelentkezhetnek BA vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező Bölcsészek Társadalomtudósok Pszichológusok T ermészettudósok, matematikusok.

Tudományfilozófia Rédei Miklós

A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,

W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.

Arisztotelész szillogisztikája

Henkin-Hintikka játék (részben ismétlés) Alapfelállás: -Két játékos van, Én és a Természet (TW képviseli). - A játék tárgya egy zárt mondat: P. - Választanom.

I.7: „Világos az is, hogy mindegyik alakzatban, amikor nincs szillogizmus, és mindkettő állító, avagy tagadó, akkor egyáltalán semmi nem lesz szükségszerű.

Első Analitika I.1. Az állításelmélet újrafogalmazása „Protaszisz az a mondat, ami valamit valamiről állít vagy tagad.” „Lehet egyetemes, részleges (en.

Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.

Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)

A kondicionális törvényei

Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:

A logika centrális fogalmai a kijelentéslogikában Propositional logic Nulladrendű logika Általában Logikai igazság Logikai ekvivalencia Logikai következmény.

(nyelv-családhoz képest!!!

Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.

Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035.

Az irodalomtudomány alapjai

FILOZÓFIATÖRTÉNET II. Ismeretelmélet

XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus

Gottfried Wilhelm Leibniz sz. Filozófus Matematikus

Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:

Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’

Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL , FLN Hétfő szoba Rédei Miklós ELTE BTK LogikaTanszék

Felosztási tétel Legyen R ekvivalenciareláció: reflexív, azaz tetsz. a-ra aRa, szimmetrikus, azaz tetsz. a, b-re ha aRb, akkor bRa, tranzitív, azaz tetsz.

Algebrai logika Leibniz folytatói a 18. században: Lambert, Segner és mások. 19. sz., Nagy-Britannia: Aritmetikai és szimbolikus algebra. Szimbolikus algebra:

Monadikus predikátumlogika, szillogisztika, Boole-algebra

Hátralevő évek: Próbálkozás a paradoxon kiküszöbölésére a rossz úton – 1906 k. feladja. Vita Hilberttel a geometriáról: szélsőségesen konzervatív kantiánus.

Kvantifikáció:  xA: az x változó minden értékére igaz, hogy…  a: értelmetlen. (Megállapodás volt: ̒a’, ̒b’, … individuumnevek.) Annak sincs értelme,

Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.

Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic

Analitikus fák a kijelentéslogikában

Fordítás (formalizálás, interpretáció)

A házi feladatokhoz: 1.5: Azonosság Jelölések a feladatszám alatt:

A fizika mint természettudomány

Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes

Dialektika, logika, retorika, avagy miről lesz szó

Szani Ferenc, Pitlik László, Balogh Anikó

Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

Velünk élő középkor Forrás:

Előadás másolata:

A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz humanisták (Zabarella, …), Petrus Hispanus (a 18. századig). Az újkori tradicionális logika kialakulása: Ramus, Port-Royal, Jungius. Transzcendentális logika, szemben a formálissal: Kant, … A logika matematizálása: Leibniz, Bolzano, Boole, de Morgan, Schröder, Peirce, Frege. Nem minden fér bele: pl. Mill induktív logikája. Handbook of the History of Logic 3.: The Rise of Modern Logic – From Leibniz to Frege

Újkori tradicionális logika: megmarad a természetes nyelvi keretek között leegyszerűsíti a középkor túlfinomult distinkcióit elhagy témákat, pl. szofizmák, insolubiliák kialakít új kanonikus elveket a logika három alapelve: ellentmondás, kizárt harmadik, azonosság négy területe: fogalom, ítélet, következtetés, módszertan. a logika a helyes gondolkodás tudománya. Alapművek: Ramus: Dialectique/Dialectica (1555/56) Arnauld-Nicole: La logique, ou l’art de penser (1662) Jungius: Logica Hamburgensis (1638)

Arnauld-Nicole („Port-Royal logika”): Karteziánus logika Tárgy: fogalmak/terminusok/ideák Idea: egy dolog elmebeli érzékelése vagy megjelenése. Lehet világosés elválasztott, avagy konfúz (homályos). A proprietates terminorum elágazó farkú sárkányát felváltja a komprehenzió és extenzió (tartalom/terjedelem, intenzió/extenzió) kettőssége. Komprehenzió: amit a terminus implikál Extenzió: ami alája tartozik (része vagy eleme? azaz speciese vagy példánya?) Fordított arányossági törvény Propozíció: az elme összekapcsol/szétválaszt (valamilyen módon két terminust. (Propozíció-ítélet azonosítás: súlyos akadály a kijelentéslogika útjában.) Következtetés és feltételes propozíció azonosítása.

A visszavezetési elmélet: „fölösleges elmejáték”. A három (4) alakzatnak ismeretelméleti jelentőséget és külön-külön alapelveket tulajdonítanak. Pl. 3. alakzat: Ha két terminust ugyanarról állíthatunk, akkor részlegesen állíthatók egymásról is. Ha az egyik terminus tagadható valamiről, amiről a másik állítható, akkor az egyik részlegesen tagadható a másikról. Jövő hétre elolvasandó: Leibniz: Válogatott filozófiai írások (1986) „Általános megjegyzések” Az alapvető igazságok Szükségszerű és esetleges igazságok