1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nyugat-Pannónia – határon átnyúló együttműködések, és a as fejlesztési időszak előkészítése Készítette: Győrffy László Gábor.
Advertisements

A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
ZEMPLÉN EURORÉGIÓ PROGRAMTERVEZET I.Határon átnyúló infrastrukturális természet- és környezetvédelmi fejlesztések II.A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Turizmuspolitika Turizmus irányítási eszközei: Turizmuspolitika
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Magyarország- Szlovénia Határon Átível ő Vegyes Bizottság 4. ülése 4. Seja Mešane Komisije Za Č ezmejno Sodelovanje Mad ž arska - Slovenija Szentgotthárd,
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Határon átnyúló vállalkozásfejlesztési kapcsolatok.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
A vidéki tér sikertényezői
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Pályázatírás módszertana
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Foglalkoztatás-politika
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO /2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
A Pécsi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A Tourism4C project bemutatása Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Kick-off találkozó Zalaegerszeg, május
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
A Pécsváradi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 26. Baranya Megyei Önkormányzat.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A határmenti programok aktuális állása
A határtérség.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. téma: A horvát-magyar határtérség - a horvát vidékfejlesztés helyzete

2 Szomszédsági Program Interreg III keretén belül - Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. két prioritás: Gazdasági és szociális feltételek kialakítása egy integrált regionális térség megteremtéséhez :  A gazdasági szerkezet, technológia és innováció fejlesztése  Az alapvető szállítási, technikai és más infrastruktúrák  Fenntartható regionális fejlődés, környezeti károk megszüntetése,  Oktatás és a foglalkoztatás, humán erőforrások fejlesztése, A határmenti kapcsolatok erősítése az emberek, szervezetek és intézmények között A határokon átnyúló gazdasági együttműködés javítása A korlátok csökkentése, határforgalomban, közlekedésben Az erőforrások, környezet védelem határokon átívelő koordinációja A határokat átlépő társadalmi és kulturális csere Kommunikációs hálózatok, határ menti terület regionális identitás A prioritások közös meghatározása: Pl. A gazdasági fejlődés, infrastruktúra javítása, idegenforgalom fejlesztése, lakossági részvétel, emberi erőforrások és oktatás 1. lépés: a kölcsönös tájékoztatás és információnyújtás. 2. lépés: közös érdekek -ellentétes érdekek meghatározása 3. lépés: közös stratégia, célok, programok

3 Felkészülés az EU csatlakozásra Eddigi tanulságok Az EUés más támogatási alapok előkészítése és felhasználása: új kihívások Specifikus korlátok: A fő vidéki ágazatok, ( mezőgazdaság, élelmiszerfeldolgozás, erdészet,) alacsony versenyképessége. A vidéki infrastruktúra fejletlensége A vidéki lakosság számára nem elégséges hozzáférés a közjavakhoz A háború okozta károk, és stagnáló,leszakadó vidéki térségek A vidéki népesség alacsony képzettségi szintje A vidéki környezet és természeti erőforrások problémái Gyenge vertikális kapcsolatok a minisztériumok és a megyei/települési önkormányzati intézmények között Gyenge horizontális intézményi kapcsolatok a minisztériumok és más állami szervek között A koordináció hiánya az agrár és vidéki szektort érintő politikáért felelős hatóságok tevékenysége között A professzionalizmus hiánya a specializálódott ügynökségek munkájában. Támogatás szükséges a vidékfejlesztés intézményeinek színvonal- javításához, EU joganyag átvételéhez

4 A SAPARD Program általános célkitűzései SAPARD Program : EU előcsatlakozási alapelvek Prioritás: piaci hatékonyság, a minőség és egészségügyi színvonal növelése, a vidéki térségekben új munkahelyek teremtése A közösségi joganyag (Acquis Communautaire, a Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó politikák átvétele Fenntartható megoldás az agrárszektor és rurális térségek adaptációs problémáira A SAPARD Program prioritásai - 1. Prioritás: A vidéki gazdaság fejlesztése - 2. Prioritás: A piacra jutás segítése - 3. Prioritás: A vidéki infrastruktúra fejlesztése Prioritásonként egy specifikus célkitűzés és hozzárendelt intézkedés PrioritásSpecifikus célkitűzésHozzárendelt intézkedés 1. A vidék gazdaságának fejlesztése A mezőgazdasági termelési kapacitások fejlesztése, erősítése A mezőgazdasági birtokokon beruházások 2. A piaci hozzáférés javítása A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozási és marketing kapacitásainak fejlesztése, erősítése A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése 3. A vidéki infrastruktúra fejlesztése Jobb életkörülmények teremtése a vidéken, a rurális infrastruktúra fejlesztésével A speciális hátrányokkal küzfő vidékek infrastruktúrájának fejlesztése Kiegészítő támogató intézkedés: Technikai segélynyújtás, információs és nyilvánossági kampányok

5 Helyzetelemzés –SWOT analízis Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Erősségek  Földrajzilag széleskörű külügyi kapcsolatok  A régió meghatározó szereplői elkötelezettek és aktívak külkapcsolatokban  Jelentős idegenforgalom  Több idegenforgalmi célpont: Balaton nemzetközi ismertsége  A Dél-dunántúli régióban nemzetközi vízi közlekedésre alkalmas folyó (Duna)  Nemzetiségi sokszínűség és élénk kapcsolatok  Idegen nyelvet beszélő lakosság  Fejlett felsőoktatási intézményrendszer  Gazdag interkulturális és történelmi örökség  Gazdag borvidékek TURIZMUS  Siklós-Harkány-Villány borvidéki és termál-turizmus,  Pécs, Osijek,Varazdin városi turizmus,  Mohácsi néprajzi turizmus,  Termál-turizmus a határ mindkét oldalán (Hévíz, Zalakaros, St.Martin, Bizovacke, Varazdinske) OKTATÁS  Egyetem Pécsett és Osijekben,  Fejlődő egyetemi intézmények Varasdon, Krizevciben, Keszthelyen és Kaposváron. KÖRNYEZET  határon átnyúló természetvédelmi terület (Duna-Dráva Nemzeti Park), a Mura folyóval együtt  Gazdag vízforrások (felszíni, termál) KULTÚRA  Soknemzetiségű közösségek

6 SWOT /2 Dél-Dunántúl Magyar-horvát határvidék Gyengeségek  A külkapcsolatokkal foglalkozó szereplők közötti kapcsolatok, kommunikáció esetleges  Nincs elegendő financiális forrás a külkapcsolatok fejlesztésére  A regionális marketing sokszereplős és nem koordinált, nem partnerség- alapú tevékenység  A közlekedési hálózat egészében korszerűtlen, a régió nemzetközi elérhetősége nem kielégítő  Kevés külföldi tőkebefektetés  Gyenge ipari exportképesség  A régió gazdaságilag- társadalmilag viszonylag zárt területi egység KÖZLEKEDÉS-SZÁLLÍTÁS  Nem villamosított nemzetk. vasút  A belső közúthálózat rossz állapota  A nemzetközi határátkelőhelyek ritkák. (Átlagos távolságuk 62km.) DEMOGRÁFIA  Az életkor szerinti megoszlás Határmenti lakosság szerinti összetétele OKTATÁS  A felsőfokú képzettségűek alacsony részaránya  A kétnyelvűség alacsony kihasználása  Rugalmatlan munkaerőpiac MUNKAERŐ-PIAC  magas munkanélküliségi ráta elsősorban a horvát területen, a közös határ mentén.  A kereslet és a kínálat nem illeszkedik TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET  Árvízvédelem, szennyvízkezelés, hulladék kezelés, fel nem robbant szárazföldi aknák,

7 SWOT/3 Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Lehetőségek  Aktív és sikeres részvétel az EU nemzetközi együttműködési programjaiban  Kiemelt EU-támogatás közlekedés fejlesztésére, a régió közlekedés- földrajzi elszigeteltsége oldódik  Határmenti (horvát) és nemzetközi (észak-olasz, dél-német) kapcsolatok erősödése  Gazdasági kapcsolatok erősödése a stabilizálódó balkáni térséggel  A schengeni határrá váló déli régióhatár szerepének felértékelődése  Sikeres csatlakozást követően a csatlakozással kapcsolatos tudás közvetítése a később csatlakozó balkáni régiók felé  Borturizmusban rejlő lehetőségek TURIZMUS  A Duna-Dráva természet-védelmi terület a turizmus újabb lehetséges célpontja. KÖRNYEZET  A mezőgazdaságban a termelésére nem alkalmas területek ismételt erdősítése. HATÁR ELLENŐRZÉSE  A belső határ fokozatos felszámolása Horvátország EU-csatl., schengeni keretek KULTÚRA  A kulturális együttműködés növekszik.  Kooperáció és hálózati jellegű együttműködés az építészeti és egyéb örökségek közös kezelésére. GAZDASÁG  Vertikális integráció lehetősége a mezőgazdaság feldolgozóipari ágazataiban.  Lehetőség a mezőgazdasági-erdészeti termékek exportálására.

8 SWOT/4 Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Veszélyek  A régió külkapcsolatokban érintett szereplői közötti együttműködés színvonala romlik  A külkapcsolatok ápolásához szükséges források hiánya jellemző marad  A régió gyenge gazdasági aktivitása miatt a regionális intézmények saját forrásai tartósan elégtelenek maradnak  A régió elszigetelt jellege tartóssá válik a nemzetközi kapcsolatokban  A szakképzett, külkapcsolatok szempontjából értékes munkaerő elvándorlása (brain drain) DEMOGRÁFIA  A régióból kifelé irányuló mobilitás és kivándorlás magas foka.  Az elzárt vidéki kistelepülések elnéptelenedése. TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET  A Dráva ökoszisztémájának romlása a nem megfelelő szennyvízkezelés miatt. KORMÁNYZÁS ÉS TERVEZÉS  A közös tervezés gyengesége.  Részletesen kidolgozott tervek hiánya (oktatás, termál-turizmus fejlesztése),  A helyi önkormányzatok kis mérete akadályozza a hatékony helyi fejlesztési politikát KULTÚRA  Nem megfelelő finanszírozás az építészeti kulturális örökség állapotának romlásához vezet.

9 A térség fejlesztési prioritásai 1. Prioritás: Dráva folyó ökoturizmus határmenti projekt Közös központi projekt a Dráva-Duna természetvédelmi terület ökotutisztikai célra való hasznosítására, amely munkahelyeket is teremt. 2. Prioritás: Közös gazdasági, oktatás és nyelvi térség 2.1. Közös gazdasági tér Közös gazdasági fejlesztések támogatása (partnerkeresés, vásárok, stb. ) Munkaerőpiaci együttműködés (információ) 2.2. Közös oktatási tér Határmenti felsőoktatási projektek (képzés, kutatás-fejlesztés) Határmenti közbülső szintű oktatási projektek (közös képzés, csereutak) Határmenti, alacsonyabb szintű oktatási programok (közös képzés, cserék) 2.3. Kétnyelvűség a határrégióban Egymás nyelvének oktatásaKétnyelvű feliratok 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás

10 Kiscsoportos feladat Adjunk projektjavaslatokat az egyes prioritási területekre!